Transcript A képviselő-testület szervei A helyi önkormányzatok társulásai A

A helyi önkormányzatok társulásai
A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete
A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata
A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai
2012. március 31.
Előadó: Dr. Csonka Ernő
Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Helyettes Államtitkár, Államtitkári
Kabinetfőnök
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
I. A helyi önkormányzatok társulásai
A társulás elvi megalapozása
1., Szabad társulás elve /Alaptörvény 32. cikk/
- Helyi önkormányzatok közötti szabad társulás
- Magyarország: déli típusú önkormányzati rendszer /3194 önkormányzat/
kiemelt szerepe a feladatellátásban
társulás
2., Törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban történő ellátását /Alaptörvény 34. cikk/
- Kötelező társulás kérdése - anyagi ösztönzés /például többcélú kistérségi társulások/
- törvény elrendeli
- önkormányzati autonómia sérül-e?
3., Önkormányzati együttműködési formák
- együttműködés non-profit, civil szférával
- együttműködés más önkormányzattal - egyedi együttműködés, külön szervezet nélkül
- formalizált együttműködés
- határon átnyúló együttműködés
/Európai Területi Társulás/
3
A társulások jogi keretei
- Alaptörvény
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény / Új Ötv. – 2013. január 1-től hatályos/
• a helyi önkormányzatok társulásai /IV. fejezet/
- Új Ötv. 2013. január 1-től hatályon kívül helyezi
• a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló törvényt
• a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényt
- Önkormányzati Charta 10. cikk /1997. évi XV. törvény/
- Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló - 2007. évi XCIX. törvény
- 1082/2006/EK Rendelet
4
A helyi önkormányzati társulások jogi alapvetései
1., A társulás a képviselő-testület szerve
• önkormányzati feladatellátást biztosít
• feladatellátás a társuláson keresztül valósul meg
2., A társulás önkormányzati döntést hozhat
• a képviselő-testület felhatalmazása alapján
3., A képviselő-testület hatáskörét társulásra ruházhatja
• tovább nem ruházható
• utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, visszavonhatja
4., A képviselő-testület át nem ruházható hatásköre
• társulás alapítás
• társulás megszüntetés
5., Új Önkormányzati törvény általános szabályai
• törvény eltérhet
• megállapodás eltérhet
Ötv. rendelkezései szerint
5
A helyi önkormányzatok társulásai az új Ötv-ben
A szabályozás elemei
1., Megállapodás - a képviselő-testületek megállapodása szükséges
2., Feladat
- önkormányzati feladat - hatáskör ellátása
- államigazgatási feladat és hatáskör ellátása /polgármester és jegyző/
3., Cél
- hatékony
feladatellátás
- célszerű
4., Jogi személy - vagyona lehet
- szerződést köthet
6
Magyarország helyi önkormányzatairól
szóló törvény szabályai
• Írásbeli megállapodás: a polgármester írja alá
• A képviselő-testület minősített döntése - jóváhagyás
- módosítás
- megszüntetés
• Csatlakozás: év első napja
6 hónappal korábban kell dönteni
• Kiválás: év utolsó napja
kiválás esetén a vagyont ki kell adni (5 évre elhalasztható)
• Társulás
- saját vagyona lehet
- gazdálkodó szervezetet alapíthat
• Működési költség biztosítása
• Vitás kérdés
lakosságszám alapján /főszabály/
- lehet egyeztető bizottsági kikötés
- törvényszék dönt
7
A helyi önkormányzati társulás szervezete és működése
Társulási tanács
- döntéshozó szerv
- képviselő-testület által delegált tagok alkotják
- szavazatarány: megállapodásban rögzítik /ha nem, 1 szavazat elve/
- Tanács határozatot hoz
- döntéshozatali eljárási megállapodás
Elnök
Alelnök
- kötelező
- Tanács tagjai közül
- lehetőség
- Tanács tagjai közül
Bizottság - lehetőség
- önkormányzati bizottságra vonatkozó szabályok alkalmazandók
Munkaszervezet
– társulás székhelyének polgármesteri hivatala
Jegyző – tanács ülésén tanácskozási joggal vesz részt
8
Sajátos társulási formák
1., Közös önkormányzati hivatal – kötelező forma
- járáson belüli községek
- 2000 fő lakosságszám
- 2013. január 1. után 60 nappal
2., Társult képviselő-testület
- adott település ügyében önállóan dönt a képviselő-testület
- határozat, nem megállapodás
- kétféle mód - képviselő-testület együtt
- lakosságszám-arányosan küldenek képviselőt a testületbe
9
3, Európai Területi Társulás (ETT)
Új lehetőség a határon átnyúló együttműködések erősítésére
Az ETT, mint jogi eszköz létrehozásának indoka és célja:
•
A területi együttműködés a 2007-13. közötti kohéziós politika 3. célkitűzése lett
•
A területi együttműködések feltételeit azonban a tagállamok önmagukban nem képesek hatékonyan
kidolgozni,ezért közösségi szintű intézkedés kellett: európai területi együttműködési csoportosulásról szóló
1082/2006/EK Rendelet
•
A területi együttműködések hatékony megvalósítását, a források lehívását segíti a létrehozott jogi eszköz, az
EGTC, magyar nevén Európai Területi Társulás (ETT)
•
Az együttműködések nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog hatálya alatt köttetnek (az első közösségi szintű jogi
eszköz)
•
Korábban az együttműködések legfőbb jogi akadálya a szabályozás hiánya, valamint az eltérő tagállami
szabályozás volt
•
Ezért cél, hogy a helyi, nemzeti szereplők határon átnyúló (területi) együttműködéseihez szabályozott keret, jogi
személyiség és jogképesség legyen biztosítva
•
A területi együttműködés mindhárom formája megvalósítható (határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók
közötti együttműködés)
•
Magyarországon az átültetést a 2007. évi XCIX. törvény valósította meg
10
Az Európai Területi Társulás sajátosságai
•
Jogi háttér:



•
Tagság (legalább két tagállam jogalanyainak részvételével):




•
1082/2006/EK Rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról
2007. évi XCIV. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról
16/2010. (XII. 15.) KIM rendelet az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás
részletes szabályairól
Helyi és regionális szereplők (pl. önkormányzatok)
Állam
Közbeszerzési irányelv hatálya alá tartozó közjogi személyek + fentiek társulásai
3. államok jogalanyai is részt vehetnek
Hozzáadott érték a határon átnyúló együttműködések korábbi formáival szemben:
 Jogi személyiség, teljes jogképesség, azaz:
 Az ETT több tagállam résztvevőinek autonóm testülete,
 saját költségvetéssel,
 saját szervezettel (önálló munkáltatói jogosultsággal)
 saját szerződő képességgel.





UGYANAKKOR: Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatívát kínál
A határon átnyúló programokban az EGTC önállóan pályázhat, így nem érvényesül a „vezető partner elv”
Kötelezően létrehozandó szervek (igazgató, közgyűlés) biztosítják a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét
A szervezett keretek, jogi személyiség hatékonyabb forráslehívást és egyenlő érdekérvényesítést tesz lehetővé
Magyar önkormányzatok részvételével létrejött ETT-k felelőssége korlátolt.
11
Az Európai Területi Társulás sajátosságai II.
• legalább két tagállam jogalanyai (önkormányzatok, megyék, állam, ezek társulásai stb.) hozhatják
létre
• nem uniós tagállam jogalanya is részt vehet
• garancia: az uniós jog hatálya (elsődlegesen alkalmazandó) alatt jön létre, nem nemzetközi jog
szerint
• Horizontális alkalmazás (a területi együttműködés mindhárom formájára):
• Határokon átnyúló
• Transznacionális
• Régiók közötti együttműködés
• Vertikális alkalmazás:
• Programmenedzsment
• Projektmenedzsment
• Uniós és hazai finanszírozású fejlesztések
• Saját költségvetésű projektek
• Lehetséges együttműködési területek:
Turizmus, kultúra, oktatás, egészségügy, infrastruktúra, sport, környezetvédelem, stb.
12
Európai Területi Társulás (ETT) létrehozása
• feltétel: az együttműködő partnerek között szoros együttműködés
fennállása
• meghatározni az elérni kívánt közös célt
• ETT (EGTC) feladatainak, hatáskörének meghatározása
• a lehetséges tagok körének meghatározása
• döntés a székhelyről (meghatározza az alkalmazandó jogot, ezért
különösen figyelemmel kell lenni a tagállami ETT (EGTC)
szabályozásra)
• Alapszabály, egyezmény tervezet elkészítése (jogi segítség ajánlott)
• Kötelező és lehetséges szervekről döntés
• Alakuló ülés
• Jóváhagyási kérelmek benyújtása tagállamonként
• Nyilvántartásba vétel a székhely szerinti tagállamban
• Az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetés
13
ETT létrehozása II.
• Az ETT-k nyilvántartásba vétele két lépcsős eljárás eredménye:
• I. JÓVÁHAGYÁS
• A magyar jóváhagyó hatóság a közigazgatásért és igazságügyért
felelős miniszter.
• A kérelem elbírálása közigazgatási hatósági eljárás keretében, 30
napos határidővel zajlik. A kiadott jóváhagyásokról a KIM interneten
elérhető nyilvántartást vezet.
• II. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI ELJÁRÁS
• A jóváhagyással rendelkező ETT-ket a Fővárosi Törvényszék veszi
nyilvántartása.
• A nyilvántartásba vett ETT-kről a Törvényszék nyilvántartást vezet
14
ETT-k Magyarországon
Nyilvántartásba vett ETT-k:
Jóváhagyást kapott ETT-k:
• Abaúj Abaújban ETT
• Arrabona ETT
• Banat-Triplex
Confinium ETT
• Ister-Granum ETT
• Novohrad-Nógrád ETT
• Rába-Duna-Vág ETT
• Ung-Tisza-Túr-Sajó ETT
• Bodrogközi ETT
• Pons Danubii ETT
• Karszt Bódva ETT
•
•
•
•
•
•
Békés Arad ETT
Európa Kapu ETT
Európai Közös Jövő ETT
Gömör-Tornai ETT
Pannon ETT
Pro Comitatus Zathmariensis ETT
15
16
III. A helyi önkormányzatok
törvényességi felügyelete
A törvényességi felügyelet elmélete
- Európai elmélet
• állam egységének elve
• segítő felügyelet elve
- Helyi Önkormányzatok Európai Chartája
• önkormányzatok feletti törvényességi, célszerűségi felügyelet
- Nemzetközi tendenciák
• decentralizáció
állami beavatkozás szűkül
• előzetes felügyelet visszaszorulóban
- Nemzetközi felügyeleti eszközök
• szakmai segítségnyújtás, törvényességi észrevétel
• jóváhagyás – engedélyezés (Ausztria)
• önkormányzati döntés pótlása (Franciaország – prefektus)
• választott tisztségviselő felfüggesztése (Franciaország, Belgium)
• önkormányzati testület feloszlatása (Portugáliában nincs január 1-jén költségvetés)
• állami megbízott beállítása (adósságrendezés)
18
A magyar törvényességi ellenőrzési rendszer
- liberális szabályozás, kevés állami eszköz a beavatkozásra
- gyenge eszközrendszer
- utólagos ellenőrzési jogkör
Jogosítványok:
•
•
•
•
•
•
•
•
Információkérés, szakmai segítségnyújtás
Törvényességi felhívás
Alkotmánybírósági, bírósági eljárás kezdeményezése
Állami számvevőszéki vizsgálat kezdeményezése
Közbeszerzési Döntőbizottságnál eljárás kezdeményezése
Polgármester ellen fegyelmi eljárás kezdeményezése
Képviselő-testület összehívása
Tisztségviselő felelősségének kezdeményezése
19
A törvényességi ellenőrzés problematikája
 a jegyzőkönyvet nem küldték időben (átlagosan 34. napos késedelem)
 az eljárásban nem voltak határidők (pl. törvényességi felhívás teljesítése)
 a törvénysértő döntés hatályos maradt (a határozat felfüggesztését lehetett kérni)
 ÁSZ ütemtervébe nem fért bele az ellenőrzés
 mulasztásos törvénysértéseket nem lehetett kezelni
20
A törvényességi felügyelet kialakítása
Alaptörvény
•
•
•
•
•
törvényességi felügyelet a Kormányhivatal útján (2012.01.01)
rendelet haladéktalan megküldése
jogalkotási kötelezettség elmulasztása
képviselő-testület feloszlatása
sarkalatos törvény
Alapkérdés: előzetes vagy utólagos felügyelet?
• utólagos felügyelet
• előzetes felügyelet
• előzetes felügyelet jóváhagyással
21
A törvényességi felügyelet rendszere
Célja
képviselő-testület, bizottság, részönkormányzat, polgármester, főpolgármester,
megyei közgyűlés elnöke, jegyző működése jogszerűségének biztosítása
Vizsgálja
• szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
• döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét;
• törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási
(közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését.
Nem terjed ki:
• amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy
• jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye,
• amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott
döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.
Eljárás
• rendeletet haladéktalanul, jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi
• mérlegelési jogkör
• elsődleges a törvényességi felhívás, legalább 30 napos határidővel
22
A törvényességi felügyelet eszközei
A kormányhivatal:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
törvényességi felhívással élhet;
kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, valamint a Törvényben meghatározott esetben
összehívja a képviselő-testület ülését;
kezdeményezheti a Kormánynál, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati
rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát;
kezdeményezheti a törvényszéknél az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát;
kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi
önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését;
javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy
kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület
feloszlatását;
kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás
jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását;
pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt;
fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a
jegyző ellen;
kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami
Számvevőszéknél;
szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben;
törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra az e törvényben meghatározott
esetekben.
23
Egyes eszközök jellemzői I.
1.) A törvényességi felhívás
2.) Információkérés
- elsődleges eszköz
- írásban, 30 napos határidő
- köteles eleget tenni
- javaslat lehet működésre, szervezetre, döntéshozatalra
3.) Testület összehívása
- törvényességi kérdések tárgyalása indokolt
- közvetlen összehívási jog
4.) Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése
- KIM
Kormány
Alkotmánybíróság
5.) Önkormányzati rendelet jogszabályba ütközése
- Kormányhivatal
Kúria
6.) Jogalkotási kötelezettség /törvényen alapuló/ elmulasztása
- Kormányhivatal
Kúria
24
Egyes eszközök jellemzői II.
7.) Törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség pótlása
- Kúria rendeli el
- kormánymegbízott alkotja a rendeletet
- nem módosítható
8.) Határozat felülvizsgálat
- törvényszék
- határozat végrehajtásának felfüggesztése
9.) Feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása
- törvényszék
- feladat ellátására kötelezhet
- új Pp. szabály
10.) Felügyeleti bírság
esetei:
• ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv
megküldési kötelezettségének;
• ha a polgármester, a jegyző határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló
megkeresésének;
• ha a törvényszék megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási
(közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt;
• ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester,
valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást.
25
IV. A helyi önkormányzatok és a
központi állami szervek kapcsolata
Elvi alapvetés
Helyi önkormányzatok az állami szervek rendszerében
• helyi önkormányzat a végrehajtó hatalom része (gyenge autonómia)
• helyi önkormányzat önálló hatalmi ág - autonómia hangsúlyos
- gyenge felügyelet ellenőrzés
elméleti
álláspontok
Helyi önkormányzatok a közigazgatás rendszerében
államigazgatás
Osztott közigazgatás
államigazgatási szervek
autonóm, államigazgatási szervek
rendvédelmi szervek
önkormányzati közigazgatás
helyi önkormányzatok
államigazgatás egységes
közigazgatás
önkormányzati egységes
szervezetben
igazgatás
Kapcsolódási pontok - jogalkotás
- jogalkalmazás
- finanszírozás
- törvényességi felügyelet
27
Irányítás – felügyelet – ellenőrzés
/a hierarchikus közigazgatás alapfogalmai/
Irányítás
- meghatározó befolyás, alá- és fölérendeltséget feltételez
- szervezeten kívüli viszony
- helyi önkormányzat esetén
államigazgatási hatáskör tekintetében
Felügyelet
- ellenőrzés és valamilyen jogi eszköz alkalmazása /például szankció/
civil szervek, autonóm szervek felett
- jogi kategória
hierarchikus viszonyban
tevékenység hatósági felügyelete
Ellenőrzés - információszerzés
- javaslattétel
- helyi önkormányzatok esetén
Kormányhivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
Állami Számvevőszék
28
Országgyűlés
1, Felhatalmazás rendelet alkotására
- törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok
- törvényi felhatalmazás alapján
2, Helyi önkormányzatok jogállásának szabályozása
- feladat és hatáskör
- kötelező feladatok
- kötelező szervei
- gazdálkodás szabályai
3, Helyi önkormányzati képviselők - jogállása
- megválasztásának szabályai
4, Államigazgatási feladat- és hatáskör megállapítása polgármester részére
- kivételes
- törvény vagy törvény alapján kormányrendelet
5, Alaptörvény ellenesen működő képviselő-testület feloszlatása
- kormány indítványozza
- Alkotmánybíróság véleményez
6, Döntés állam területi tagozódásáról
- megyék: összevonása, szétválasztása, elnevezés, székhely
- fővárosi kerületek kialakítása
29
A köztársasági elnök
1, Dönt a városi cím adományozásáról, város elnevezéséről
2, Dönt község alapításáról, egyesítésről, elnevezéséről
3, Köztársasági biztos kinevezése
2013. január 1-től kormánymegbízott
- képviselő-testület feloszlatása esetén
• polgármester hatásköreit ellátja
• képviselő-testület átruházható hatáskörében dönt halaszthatatlan esetben
4, Helyi önkormányzati képviselő-választások kitűzése
30
A kormány
1, Államigazgatási hatáskört állapít meg polgármester, jegyző, ügyintéző részére
2, Törvényességi felügyelet biztosítása kormányhivatal útján
3, Önkormányzati rendelet Alkotmánybírósági felülvizsgálatának indítványozása
- kezdeményezheti a rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát
- önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközik – Kormányhivatal
KIM
kormány indítványoz
4, Indítványozza alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatását
- Kormányhivatal
KIM
Alkotmánybíróság véleménye
5, Államigazgatási feladatok
Kormány indítványoz
Országgyűlés dönt
- irányítása
- végrehajtási feltételekről gondoskodik
6, Dönt államigazgatási szerv és önkormányzat közötti vitában - ha nincs más eljárás
7, Konzultáció országos önkormányzati érdekszövetséggel /ÖNEF/
8, Előzetes hozzájárulás kölcsönfelvételhez, kötelezettségvállaláshoz
31
Miniszterek
1, Belügyminiszter
- helyi önkormányzatot érintő jogszabályok tervezetének előkészítésében közreműködik
- közreműködik kormányzati hozzájárulás megállapításáról /kötelezettségvállalás, kölcsönfelvétel/
- koordinálja a fejlesztési pályázatokat
- önkormányzati adatok gyűjtésében, rendszerezésében közreműködik
- Magyar Államkincstár helyszíni vizsgálatát rendelheti el
- közös önkormányzati hivatal létrehozásának jóváhagyása /nemzetiségi kedvezmény/
2, Közigazgatási és igazságügyi miniszter
- törvényességi felügyelet irányítása
- kormánynál kezdeményezi a képviselő-testület feloszlatását
- előkészíti a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket
/pl. várossá nyilvánítás/
3, Miniszterek
- államigazgatási feladatok szakmai irányítása
- fenntartott intézmények működésének szabályozása, ellenőrzése
- pénzügyi támogatás nyújtása költségvetési törvény alapján
32
A fővárosi, megyei kormányhivatal
/törvényességi felügyelet eszközeinek alkalmazása/
1, Törvényességi felhívás
- jogszabálysértés esetén
- 30 napos határidő
- köteles az érintett megvizsgálni és írásban válaszolni
2, Kezdeményezi önkormányzati rendelet bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértő rendelet
- Kúria
3, Jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén
- megállapítást kezdeményez
- rendelet megalkotása
4, Kezdeményezi Alaptörvény ellenes rendelet Alkotmánybírósági felülvizsgálatát
5, Információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet
6, Javaslattétel
- köteles eleget tenni
- felügyeleti bírságot szabhat ki
- önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására
- érintett köteles megtárgyalni, dönteni
7, Képviselő-testület összehívása
- kezdeményezi a polgármesternél
- összehívja ha nem tesz eleget a polgármester
33
8, Önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése
- törvényszéknél
- határozat felfüggeszthető
9, Helyi önkormányzat mulasztása
- nem hoz határozatot
- feladatot nem lát el
- Kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás megállapítását és kötelezést (törvényszék)
- mulasztást kormányhivatal pótolhatja az önkormányzat költségére
10, Törvényességi felügyeleti bírság
- jegyzőkönyv megküldését elmulasztja
- információkérésnek nem tesz eleget
- mulasztást nem pótolja
- fegyelmi eljárást nem folytatják le időben
34
Ügyészség és Bíróság
1. Ügyészi felhívás - ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok - egyedi döntést
- intézkedés törvényességét
- 1 éven belül a felügyeleti szervhez fordul
végrehajtás felfüggesztése
- ha a felhívás eredménytelen bírósághoz fordul
2. Bíróság
- önkormányzati határozatot felülvizsgálja (Polgári perrendtartás)
- önkormányzati határozatot kormányhivatal indítványára felülvizsgálja (végrehajtást felfüggeszthet)
- önkormányzati rendelet felülvizsgálata - jogszabályba ütközés esetén (megsemmisít)
- kormányhivatal kezdeményezi
Kúria
- jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapítja, elrendeli a képviselő-testület
általi rendeletalkotást
35
Az Alkotmánybíróság
1, Rendelet felülvizsgálata
- egyedi normakontroll (bírói kezdeményezés)
- alkotmányjogi panasz alapján (Alaptörvény-ellenes jogszabályt alkalmaztak)
- utólagos normakontroll (kormány, képviselők negyede, alapvető jogok biztosa)
Alaptörvénnyel
való összhang
vizsgálata
2, Elvi véleménynyilvánítás képviselő-testület feloszlatása eljárásban
3, Döntés hatásköri vita esetén
- megjelöli az eljárásra jogosult szervet
- állami szervek egymás közti
hatásköri vitát dönt el
- önkormányzati és állami szervek közti
36
V. A helyi önkormányzatok
gazdasági alapjai
37
A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai
Alapvetés
Jogszabályi háttér
•
Alaptörvény
•
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nemzeti vagyon tv.)
•
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Új Ötv.)
•
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (új Áht.)
•
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. Törvény (Stabilitási tv.)
38
I. A vagyon
Nemzeti vagyon: Magyarország Alaptörvénye értelmében az állam és a helyi
önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon.
Nemzeti vagyon körébe tartozik:
• valamennyi az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő dolgok,
• az előző pontba nem tartozó, de az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában
lévő dolog,
a fentieket megillető:
• pénzügyi eszközök, társasági részesedések,
• vagyoni értékkel rendelkező jogosultság → vagyoni értékű jog,
• Magyarország feletti légtér,
• kibocsátási egység , légiközlekedési kibocsátási egység, és az ún. kiotói egység
• az állami fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak) saját
gyűjteményű kulturális javak,
• régészeti lelet,
• nemzeti adatvagyon
39
A helyi önkormányzat vagyona:
 az önkormányzat tulajdona
 önkormányzatot illető vagyoni értékű jogok
önkormányzati feladatok és célok ellátására
A helyi önkormányzat vagyona:
↙
Törzsvagyon
↘
Üzleti vagyon
Törzsvagyon: a nemzeti vagyon külön része, a kötelező önkormányzati feladatok ellátására,
hatáskör gyakorlására.
1.) Forgalomképtelen vagyon – (nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem osztható fel)
• a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősülő vagyon (pl. helyi közutak
és műtárgyaik, terek, parkok)
• nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon (melyet törvény vagy a
helyi önkormányzat rendeletében ennek nyilvánít, valamint ami a Nemzeti vagyon tv. 2. sz.
mellékletében ekként szerepel: pl.: Magyar Villamosművek Zrt., Magyar Posta Zrt.)
2.) Korlátozottan forgalomképes vagyon
•amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete ekként határoz meg.
40
Vagyongazdálkodási terv:
A helyi önkormányzat átlátható, költségtakarékos működtetése érdekében közép- és
hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.
vállalkozási tevékenység → kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti
gazdálkodó szervezetben való részvétel → felelőssége nem haladja meg vagyoni
hozzájárulásának mértékét.
II. Gazdálkodás
Saját bevételek:
1. helyi adók (pl. iparűzési adó, kommunális adó, idegenforgalmi adó)
2. saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon
hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj
3. átvett pénzeszközök (feladataik ellátáshoz az önkormányzatok pénzeszközöket
vehetnek át → gazdasági társaságoktól, magánszemélyektől, alapítványoktól)
4. külön törvény szerint az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj (egyes
környezetvédelmi bírság, műemlékvédelmi bírság)
5. az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei
41
A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része.
A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja
az éves költségvetése.
Ebből kerülnek finanszírozásra:
→ kötelező feladatai, valamint
→ önként vállalt feladatai (a kötelező feladatai ellátását ezek nem veszélyeztethetik!)
Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait az önkormányzat költségvetési rendelete
elkülönítetten tartalmazza
a rendeletben működési hiány nem tervezhető!
Feladat ellátás feltételei megteremtésének alapjai:
• saját bevételek
• más gazdálkodó szervezetektől átvett bevételek
• központi költségvetési támogatás
Veszteséges gazdálkodás következményei:
→ teljes egészében a helyi önkormányzatot terheli
→ kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel
Adósságot keletkeztető ügylet megkötése
Kormány előzetes hozzájárulásával!
42
Felelősség:
 gazdálkodás biztonságáért → képviselő-testület
 gazdálkodás szabályszerűségéért → polgármester
Feladatfinanszírozás:
Kötelező – törvényben meghatározott – feladatok ellátása → Országgyűlés a
feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja.
Önként vállat feladatok - melyeket az Állam prioritásként kezel - az Állam támogatást
biztosíthat.
Kiegészítő támogatás → csak kivételesen adható, a működőképesség megőrzése
érdekében
Gazdasági program, fejlesztési terv:
A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit rögzíti;
Felelős → helyi önkormányzat.
43
III. Költségvetési gazdálkodás folyamata
Helyi önkormányzat költségvetése → költségvetési rendeletében meghatározva
költségvetési rendelet előkészítése → költségvetési koncepció (jegyző)
költségvetési rendelettervezet (benyújtása a központi költségvetési tv. kihirdetését
követő 45. napig)
költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul→ mérlegek,
kimutatások
IV. Belső ellenőrzés
Önkormányzat részére nyújtható támogatások:
→ európai uniós támogatások
→ ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások
A támogatások felhasználását ellenőrizheti:
 Európai Számvevőszék
 Európai Bizottság illetékes szervezetei
 kormányzati ellenőrzési szerv
 a fejezetek ellenőrzési szervezetei
 a Magyar Államkincstár
 az ellenőrzési hatóság
 Uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői
44
Jegyző szerepe: belső kontrollrendszert működtet
→ források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása
→ a belső ellenőrzés keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési
szervek ellenőrzéséről is
Éves ellenőrzési terv :
→ a képviselő-testület előző év december 31-ig hagyja jóvá
Pénzügyi Bizottság:
• véleményezi az éves költségvetési javaslatot
• figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását
• vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait
• vizsgálatainak megállapításait közli a képviselő-testülettel
→ Állami Számvevőszékhez fordulás lehetősége
45
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
46