Transcript Szabadkai Andrea előadása

Partnerség a fenntarthatóságért
A helyi gazdaság fejlesztése, a
környezetvédelem és a társadalmi
befogadás a 2014-2020 közötti EU
források terveiben
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Budapest V. Nádor utca 22.
2013 10 28
Szabadkai Andrea
Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület,
30/7688718,
www.kisleptek.hu
www.elotisza.hu
www.biokultura.org
A Partnerségi Megállapodás és a helyi
gazdaságfejlesztés
A helyi gazdaságfejlesztés fontossága, hogy
hozzájárul:
• Környezeti fenntarthatóság (víz, föld, levegő..)
• Munkahely, megélhetés
• A minőségi, magas beltartalmú helyi termékek
egészségünket is megóvják
• Biodiverzitás
• Klímavédelem, üvegházhatás csökkentés
• Társadalmi megbecsülés, önértékelés
• Helyi közösség építés
Fontosabb beavatkozási területek a
fenntarthatóság komplex szemlélete jegyében
Energiaellátás (decentralizált, alternatív)
EFOP
> Közösségépítés
> Közlekedés (forgalomcsökkentés, gyalogosok, kerékpárosok
előnye, tömegközlekedés)
KOP
> Helyi élelmiszerellátás
VP
> Vízmegtartó vízmegőrzés
> Hulladékcsökkentés, komposztálás, újrahasználat,
KEHOP
újrahasznosítás
> Biológiai sokféleség megőrzése
> Talajok megőrzése (táj, és területhasználat)
> Szellemi, kulturális örökségeink
>
MAHOP
TOP
GINOP
VEKOP
A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb
jellemzői 1.
A környezet- és tájgazdálkodás elvei
alapján termel, így kevesebb kárt tesz
saját erőforrásaiban (talaj, táj, vizek,
élő környezet), javítja környezete
állapotát
 ha holnap is szeretnénk ott élni
és gazdálkodni, ahol ma, élő
környezetünket, a talajt amin
állunk, óvnunk kell.
Kevesebb ipari eredetű alapanyagot  kevésbé érinti ezek árának
használ (pl. műtrágya, vegyszerek stb.) emelkedése, nincs annyira
rászorulva hitelekre vagy bonyolult
adminisztrációval járó
támogatásokra.
Energiaellátásában növekvő
mértékben hasznosítja a helyi
megújuló erőforrásokat kisléptékű,
egyszerű, környezetkímélő eszközök
segítségével (pl. szélkerék,
napkollektor , biomassza-fűtés)
függetleníti magát az energiaárak
drágulásától és az ellátási
problémáktól
A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb
jellemzői 2.
Nagyobb mértékben épít a helyi
közösség, gazdák, vállalkozók
együttműködésére, szövetkezésére,
kölcsönös szívességekre
A termelés és kereskedelem nagyobb
részét gazdatársaival közösen intézi
 a szomszéddal együttműködni, tőle
kölcsönt vagy szívességet kérni,
olcsóbb és eredményesebb lehet mint
egy banktól hitelt vagy egy
bürokratikus szervezettől támogatást
kérni.
 nem kiszolgáltatott az integrátornak,
nagykereskedőnek.
A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb
jellemzői 3.
Több feldolgozott terméket tud eladni  a nyereség nagyobb része marad a
termelőnél, előállítónál, nagyobb a
hozzáadott érték
Egyedi termékeket is előállít, pl. régi,  a különleges termékek piaca új
lehetőségeket nyit meg a kisebb
tájakra jellemző alapanyagokból
előállító üzemeknek is, míg a
készült élelmiszereket, kézi munkával tömegtermékek piacán a
gyártott különleges használati
nagykereskedő diktál.
tárgyakat
Törekszik arra, hogy az előállított
termékek minél nagyobb részét
helyben fogyasszák, használják
 csökken a szállítási költség, állandó,
Többfajta terméket állít elő, nagyobb
a biodiverzitás
 kevésbé van kitéve az egyes
biztos vevőkör alakulhat ki, a pénz
helyben marad.
termékpiacokon az árak
ingadozásának, kockázatoknak.
Kutatások, statisztikák
Dr. Szakály Zoltán; Pallóné Dr. Kisérdi Imola; Dr. Nábrádi András: „Marketing a
hagyományos és Tájjellegű Élelmiszerek Piacán” és Polereczki Zsolt és Dr. Szakály
Zoltán (Kaposvári Egyetem – Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem
Tanszék) „Helyi termékek értékesítésének marketing jellemzői, különös tekintettel
a kiskereskedelem elvárásaira” előadás anyagban bemutatott kutatási
eredmények szerint:
Mit jelent a magyar élelmiszer fogalom a fogyasztó számára? kérdésre a következő
válaszok születtek:
• Magyar tulajdonú cég gyártja Magyarországon (91,5%);
• Magyar alapanyagból készül az élelmiszer (90,5%);
• Hagyományos magyar recept alapján készül (83,9%);
• Magyar munkaerő állítja elő (83,5%).
A fogyasztók 50,5%-a nem tudja megkülönböztetni a hazai terméket az importtól.
A fogyasztóknak csak 35%-a rendszeres hazai termék vásárló!
Magyar terméket vásárol a külföldivel szemben:
• AZONOS FOGYASZTÓI ÁR ESETÉN: 76, 8%
• Ha a MAGYAR TÖBBE KERÜL: 25,3%
• Ha a MAGYAR TÖBBE KERÜL, de védjegy tanúsítja, a MAGYAR EREDETET: 31,2 %
.
Ön szerint mi számít magyar terméknek?
1. 100%-ban magyar alapanyagból, Magyarországon
készül
4.35
2. Magyarországon, magyar munkaerővel készül
4.02
3. Főként (legalább 51%-ban) magyar alapanyagból,
Magyarországon készül
3.29
4. Magyar tulajdonú vállalat készíti
3.29
5. Csak a magyar hagyományoknak megfelelő termék
lehet magyar
6. Ha Magyarországon készül, akár nemzetközi
márkanevet is viselhet
3.18
3.03
7. Magyar tulajdonú vállalat készíti, akár külföldön is
2.87
8. Ha hagyományos magyar márkaneve van, akár
külföldön is készülhet
2.54
1
1.5
2
2.5
3
3.5
4
4.5
5
5.5
6
A kutatási eredmények csak a forrás megjelölésével használhatóak fel:
Kasza Gyula – Bódi Barbara (2012): Élelmiszerlánc-felügyelet 2012 – kutatási beszámoló
A szerzők elérhetősége: Dr. Kasza Gyula, T: 06-20/4548 418
e-mail: [email protected]
Mely Bio termékekben bízik jobban, ha
mégis bio terméket vásárol?
Garfield – USA
SPAR – D
Gyártás – I
Partnerségi Megállapodás terv rögzíti
• Magyarországon KKV-k biztosítják a helyi foglalkoztatás
72,7%-át a (EU átlag 67,4% EUROSTAT, 2011).
• Magyarország a világ kilencedik legerősebben globalizált
országa (Ernst and Young, 2013). Erősen exportorientált.
• Az export túlnyomórészt a Magyarországra települt
globális nagyvállalatokhoz kapcsolódik, míg a vállalati
szféra több mint 99%-át alkotó KKV-k részesedése az
exportból nem éri el a 10%-ot sem (Századvég, 2012).
• Az exportorientált globális cégek által előállított export
hazai hozzáadott értéke relatíve alacsony (külföldi
hozzáadott érték részesedése a bruttó exportból 40,75%;
OECD-WTO TIVA adatbázis, 2009).
Fejlesztési irány…
• Partnerségi Megállapodás (PM) tervezet állítása ( PM 17. old.):
• A KKV-fejlesztési politikát egyúttal az iparpolitikába kell beágyazni. A
kiemelt iparágakra és szolgáltatási tevékenységekre célszerű fókuszálni.
Fejlesztés:
• globális ellátási láncokkal működő ágazatokban (autó- és járműipar, az
elektronikai iparágak, a gyógyszeripar és a nemzetközi szolgáltatási- és
kiválósági központok).
• hagyományosan kiemelt területek: az építő és építőanyagipar, a
tranzitgazdaság, a turizmus, az agrárgazdaság és a halgazdálkodás.
• stratégiai területek, mint a tudásgazdaság, az egészséggazdaság, az
élelmiszeripar.
• még nem kellően kihasznált növekedési lehetőség a kisvállalkozások
számára a helyi gazdaság fejlesztése, megerősítése, a lokális
együttműködések elmélyítése (helyi termelés és fogyasztás
összekapcsolása, helyi termékfejlesztések, rövid ellátási láncok). A helyi
gazdaságfejlesztés egyik célja a vállalkozóvá válást elősegítő és
vállalkozásindítást megkönnyítő környezet kialakítása, ezzel a helyi
foglalkoztatási képesség javítása.
Foglalkoztatottak száma?
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet egy 2012-es tanulmánytervéből
(A Mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének lehetőségei vidéki
térségeinkben. Szerz.: Biró Szabolcs, Hamza Eszter, Molnár András, Papp
Gergely, Rácz Katalin, Székely Erika, Tóth Kristóf, Tóth Orsolya, Varga Eszter)
.
kiderül, hogy
Magyarországon a 2. legalacsonyabb a népesség gazdasági
aktivitása uniós összehasonlításban, továbbá a mezőgazdasági
foglalkoztatottak 2/3-a ALKALMAZOTT; 1/3-a társas vagy önálló
gazdálkodó. A vizsgált sokaság 5,2%-a segítő családtag.
Magyarországon az alkalmazottak aránya 65,4% – ez 2,6szorosa az EU átlagnak.
Az önfoglalkoztatás Magyarországon kimondottan ALACSONY.
Hazánkban az önfoglalkoztatottság aránya 34,6%, míg az EU-s
átlag: 74,8%! (Ausztriában: 84,4%; Franciaországban 67,5%.)
Versenyképesség
A magyarországi KKV szektor versenyképességének erősítése
érdekében az Európai Unió 2012-ben két országspecifikus
ajánlást fogalmazott meg:
• - (5)/1 Hajtsa végre az adminisztratív terhek csökkentését
célzó intézkedéseket.
• - (5)/3 Csökkentse az adószabályok betartásával
kapcsolatos költségeket, és alkosson stabil, törvényes és
nem torzító társasági adózási kereteket.
• 3. számú ország-specifikus ajánlás (2012): A 2011–2012.
évi adóváltozások alacsony jövedelműekre gyakorolt
hatásainak fenntartható, költségvetési szempontból
semleges módon történő enyhítése révén alakítsa át a
munkát terhelő adókat foglalkoztatás-barátabbá, például
az energiaadókra és a rendszeres vagyonadókra való
hangsúlyáthelyezéssel.)
Megfelelés?
A Kormány adminisztráció-csökkentési, egyszerűsítési lépéseket tervez,
összhangban az Európai Unió 2012. évi 5. számú országspecifikus
ajánlásával.
• A KKV-k finanszírozását javító legfontosabb intézkedések a Széchenyi
Kártya Program folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hiteleinek
bevezetése, az ÚSZT többletforrásai és a JEREMIE eljárás szerinti
finanszírozása a KKV-k számára, MNB hitelprogramjai (Növekedési Hitel
Program; refinanszírozási). A partner közvetítő intézményrendszer
fejlesztése (Eximbank, MEHIB, kereskedőházak, Kárpát Régió Üzleti
Hálózat), globális cégcsoportokkal kötött stratégiai együttműködési
megállapodások, stratégiai megalapozás (Külgazdasági Stratégia, Wekerle
Terv és a keleti nyitás).
• A Partnerségi Megállapodás eredményes megvalósítása - Az
adminisztratív terhek csökkentése (PM 81. old.-tól)
A projektek kiválasztási szakaszában: A jelentős költségű és időigényes
pályázat alapú kiválasztás fókuszálni kell a valóban versenyalapú
kiválasztást igénylő területekre (pl. egyes K+F+I területek,
tehetséggondozás, versenyszféra).
• Járások (önkormányzat), online ügyintézés
Megfelelés!
• A foglalkoztatottak számának mérésébe és teljesítésébe
számítson bele az önfoglalkoztatók száma!
• A beruházási támogatásoknál az önfoglalkoztatók, civil
szervezetek is támogathatóak legyenek.
• Az önkéntes munka (átalány) elszámolási lehetőségét meg kell
teremteni
• Részelőfinanszírozási lehetőség (bankgarancia nélkül)
• KKV nem jogi formához kötött (civil, kistermelő, kézműves)
• Hatósági díjak, Áfa…
• Kifizetési késedelem esetén a kifizető hatóság
felelősségvállalása (kamat, kötbér…) TOP 
• Minimum pályázati közzétételi időt rögzíteni kell
• Vidéki térség 
Támogatóink:
.
Fenntartható helyi gazdasági
kezdeményezések érdekképviseletének
megteremtése és piaci életképességük
javítása