Transcript prezentáció (dr. Lamperth Mónika) - Közigazgatás

Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Közigazgatás-tudományi Kar
A helyi önkormányzatok magyar
szabályozásának alapkérdései,
főbb jellemzői
Dr. Lamperth Mónika
Budapest
2012. október 18.
1
A helyi önkormányzatok
magyar hagyományai
A kiegyezést követően porosz minta alapján modern,
polgári önkormányzati rendszer
 1870. évi XLII. tc.
a vármegyékről, illetve a törvényhatósági jogú városokról
 1871. évi XVIII. tc.
a községek rendezéséről
 1886. évi XXI. tc.
a törvényhatóságokról
 1886. évi XXII. tc.
a községekről
2
Törvényhatóság /1.
 főváros (külön törvény alapján)
 vármegye (alispán vezetésével)
 nagyobb városok
Testülete a törvényhatósági
bizottság
Tagjai:
 választott személyek
 legnagyobb adófizetők (virilisták)
3
Törvényhatóság /2.
A törvényhatóság feladatai:
 önkormányzati
feladatok,
helyi
ügyek, amelyek ellátása felett a
főispánnak felügyeleti joga volt
 állami feladatkörbe tartozó ügyek
ellátása
 politikai hatáskör, közérdekű és
országos
ügyekben
véleményt
alkothat és felterjesztési joggal
élhet az országgyűlés bármelyik
házához
4
Község /1.
 kisközség
 nagyközség
Testületi szerv: képviselőtestület-bíró
 választott tagok
 virilisták
Igazgatási szervezet: jegyző
Járási igazgatás keretébe tartoztak.
(A járás vezetője:
szolgabíró
főszolgabíró)
Törvény keretei között intézi a helyi ügyeket.
Döntései:
 határozat
 szabályrendelet
5
Község /2.
Legfontosabb feladatai:
 gazdálkodik a vagyonával
 utakat tart fenn
 iskolákat működtet
 tűzvédelem, „közrendőrség”
 „szegényügy”
Feladatai ellátása érdekében adót vet ki
és hajt be.
6
Rendezett tanácsú város
Hasonló szabályozás, mint a község, de
 a képviselőtestület vezetője a
polgármester,
 közvetlenül a vármegye alá tartozik,
 többlet hatáskörökkel rendelkezik.
7
Tanácsrendszer /1.
1950. évi I. tv.
 felszámolta az önkormányzati típusú
igazgatást
 szovjet típusú tanácsok: az egységes,
központosított államhatalom helyi szerve
 nincs gazdasági önállóság
 szigorú hierarchia (megye, járás, város,
község, városi kerület)
 végrehajtó és igazgatási szerv: vb
8
Tanácsrendszer /2.
1954. évi. X. tv.
 nagyobb önállóság
 helyi gazdasági terv, költségvetés, KÖFA
 kettős alárendeltség
1971. évi I. tv.
 az önkormányzati jelleg elismerése
 népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási
jelleg
 járási tanácsok helyett járási hivatalok
 Költségvetési alap, fejlesztési alap
NEM ÖNKORMÁNYZAT!
9
Rendszerváltás /1.
Az önkormányzati rendszer kiépítésének
legfontosabb kérdései:
 önkormányzati koncepció kidolgozása
szakmai műhelyekben 1988
 kétharmados tv., MDF-SZDSZ
megegyezés kellett, de törekedtek a
minél szélesebb körű megegyezésre
10
Rendszerváltás /2.
Amiben egyetértés volt:
 demokratikusan választott erős önkormányzatok, az
autonómia alkotmányos garanciával
 általános felhatalmazás a helyi közügyek intézésére
 széles feladat- és hatáskör
Mindenben megfelelt a helyi önkormányzatiság
alapkövetelményeinek:
 helyi önállóság
 demokratikusan választott és működő helyi szervezet
 a helyi közügyek széles körét felölelő feladat- és
hatáskör, és az ehhez kapcsolódó átfogó felelősség
11
Rendszerváltás /3.
Amiben vita volt:
1. A megye szerepe:
 Legyen-e megyei önkormányzat?
 Legyen-e gazdasági újraelosztó szerepe a
megyéknek?
Végül: főként területi közszolgáltatások!
2. A főispán intézménye:

Szakmai-közigazgatási funkcióval felruházott …. lett volna,
de elvetették.
3. A polgármester feladatai

Erős polgármester, államigazgatási, hatósági feladatokkal.

Ki válassza?
4. Szervezeti felépítés:

Választmány vagy bizottsági rendszer?
5. Önkormányzati tulajdon terjedelme:

Vállalkozzon-e az önkormányzat?
Végül: nagy konszenzussal elfogadott törvény
12
Főbb változások /1.
1990-1994
 törvényességi ellenőrzés, köztársasági megbízottak
rendszere
 önkormányzatok vagyona
 közalkalmazottak, köztisztviselők jogállása
1994-1998
 Ötv. első novellája: megyei önkormányzat erősítése,
polgármesterek közvetlen választása
 megyei közigazgatási hivatalok létrehozása
 önkormányzati csődtörvény
 területfejlesztési törvény
13
Főbb változások /2.
1998-2002
 területrendezési törvény
 összeférhetetlenségi törvény kétharmados
2002-2006
 IDEA reformcsomag
 EU jogharmonizáció
 többcélú kistérségi társulások
 Ket.
 EU önerő alap
 okmányirodák rendszerének fejlesztése
14
Főbb változások /3.
2006-2010
 a regionalizáció kísérlete
 fővárosi forrásmegosztás
15
A hatályos szabályozás
alapkérdései /1.
1. Önálló hatalmi ág az önkormányzati rendszer vagy sem?
 1990-ben igen
 Ötv. indoklás: a helyi önkormányzati rendszer a
többpártrendszerű demokratikus jogállam alapvető eleme,
amely a hatalmi ágak megosztásának rendszerében
ellensúlyt képez a központi kormányzati hatalommal
szemben.
 HATALMAT CSAK HATALOMMAL LEHET ELLENSÚLYOZNI!
 2011-ben nem
 Mötv. preambulum: a helyi önkormányzatok az egységes
államszervezet részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben
foglalt államcélok megvalósításához…
 Alacsonyabb szinten szabályozza az önkormányzati jogok
alanyait.
 Már nem kollektív alkotmányos alapjog a helyi
önkormányzáshoz való jog.
16
A hatályos szabályozás
alapkérdései /2.
2. Az önkormányzati jogok alanyai:
 Mötv. 2. § (1) bekezdés

település,

megye választópolgárainak közössége
 Új elemek:
 állampolgári felelősségérzet
 alkotó együttműködés a helyi közösségen
belül
17
A hatályos szabályozás
alapkérdései /3.
3. Helyi önkormányzás: Alaptörvény 31. cikk


helyi közügyek intézése
helyi közhatalom gyakorlása
Helyi közügyek:
 a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása
 a
helyi
önkormányzás
és
a
lakossággal
való
együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek
megteremtése
Helyi közhatalom gyakorlása:
 a döntéseket a helyi önkormányzati szervek önállóan
hozzák
18
A hatályos szabályozás
alapkérdései /4.
4. Általános felhatalmazás a helyi
közügyek intézésére:
 feladatkörében eljárva
 törvény által nem szabályozott helyi
társadalmi viszonyok rendezésére
rendeleteket alkot
 önállóan igazgat
19
A hatályos szabályozás
alapkérdései /5.
5.









Az Alaptörvényben biztosított jogok (32. cikk):
rendeletet alkot
határozatot hoz
önállóan igazgat
meghatározza szervezeti és működési rendjét
tulajdonosi jogokat gyakorol
költségvetést készít, önállóan gazdálkodik
vállalkozást folytathat
jelképek, kitüntetések, elismerő címek
tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet,
véleményt nyilváníthat
 szabadon társulhat, együttműködik
 törvényben meghatározott egyéb feladatok
20
A hatályos szabályozás
alapkérdései /6.
6. Az önkormányzatok jogainak alkotmányos
garanciái:
 a közösségi célok érdekében kötelesek vele
az állami szervek együttműködni
 kötelező feladat- és hatáskört csak törvény
állapíthat meg
 feladatai ellátáshoz arányos támogatásra
jogosult
21
Főbb változások
1. Az állam és az önkormányzatok
közötti új munkamegosztás
2. A megyei önkormányzatok
kiüresítése
3. Kötelező társulás
4. Törvényességi felügyelet
5. Állami aktuspótló jog
6. Pénzügyi korlátok felállítása
22