Transcript Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) - UNI-NKE

Településüzemeltetés
(Közigazgatási Urbanisztika II)
[email protected]
Technikai bevezető
Közigazgatási urbanisztika I.
•
•
(Településtan)
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
s
TANKÖNYV:
Tózsa István:
Településtan
Aula Kiadó Bp. 2011.
+
Közigazgatási urbanisztika II.
(Településüzemeltetés)
TANKÖNYV:
↓
Buskó Tibor László:
Településüzemeltetés
Aula Kiadó Bp. 2011.
•
ALAPVIZSGA
Tantárgyi tájékoztatók:
http://uni-nke.hu
Településüzemeltetés =
Település + üzemeltetés
a. Mit értünk település alatt?
b. Mit értünk a település
üzemeltetésén?
(a) Vizsgálatunk tárgya: A település
(a) Vizsgálatunk tárgya: A település
Közigazgatási Urbanisztika I.
Elsődlegesen:
településtani
(településföldrajzi)
szemléletmód
-Amit a szakirodalom főárama
településnek tart
(vö. I. félév)
Közigazgatási Urbanisztika II.
Elsődlegesen:
a közigazgatás-tudomány
szemléletmódja
- 3176 hazai „helység”
Nem település!
(Közigazgatási Urbanisztika II.)
Település!
(Közigazgatási Urbanisztika I.)
Beépíthető-e a településtan
megközelítésébe egyfajta közigazgatási
szemlélet?
Településüzemeltetés
(Közigazgatási Urbanisztika II)
A település rendszerszemléletű
megközelítése
A rendszer fogalma
(1) rendszer elemei
(2) kölcsönhatások
(3) struktúra
FŐCÉL (FUNKCIÓ)
Organikus vs. irányítási rendszerek
„spontaneitás”
„irányítottság”
A település mint rendszer
Elemek:
• településen élő emberek
• különféle létesítmények
(lakó-, munka- és pihenőhelyek,
•szolgáltatóintézmények, infrastrukturális hálózatok)
• települési környezet
Főcél:
a „bővített társadalmi újratermelés”
fejlődés
megfelelő életkörülmények
biztosítása
kapcsolatok,
strukturális
rend
A település mint irányítási rendszer
ellenőrzés
helyi irányítás*
döntés
struktúra
felhasznál
erőforrások
központi
irányítás
lehetővé tesz,
korlátoz
célok
≠ végcélok
Települési
autonómia =
Helyi irányítás
(települési
önkormányzatok)
mozgástere
*maga is egy bonyolult, ált. hierarchikus felépítésű (al)rendszer
(b) Mit értünk településüzemeltetés
alatt?
Települési ügyek
(a településsel való foglalkozás,
törődés)
stratégiai
oldal
operatív
oldal
Települési tervezés
Településfejlesztés
a „szoftver”
Településrendezés
a „hardver”
Településüzemeltetés
≈ települési
közszolgáltatás-szervezés (b1)
≈ települési
infrastruktúra-gazdálkodás (b2)
Településüzemeltetés
(Közigazgatási Urbanisztika II)
(b1) A helyi közszolgáltatások
fogalma; szervezésük gazdasági
alapjai.
A helyi közszolgáltatások
az új önkormányzati
törvényben
(2011. évi CLXXXIX. Tv.)
HELYI
KÖZÜGYEK
Helyi önkormányzás és a
lakossággal való kapcsolattartás
szervezeti, személyi és anyagi
feltételei
Lakosság helyi
közszolgáltatásokkal való
ellátása
A helyi közszolgáltatások fogalma
Közösségi szervezés
közszolgáltatások
helyi
közszolgáltatások
(viszonylagos lehatároltság):
- település
-Kistérség  mikrorégió
-megye
-régió ?
társadalmi közös
szükségletek kielégítése
1990. Évi /LXV. Tv.
2011/CLXXXIX. (ök-i) tv. és egyéb,
ágazati törvények
a helyi közszolgáltatások
ellátásának nagy része a jelenlegi központosítási
tendenciák ellenére is a
települési önkormányzatok feladata
Kötelező vs. önként vállalt feladat- és hatáskörök
(2011. évi CLXXXIX. Tv.)
kötelező
önként vállalt
„feltételesen kötelező”
törvény által
kötelezően előírt
önkormányzati feladatés hatáskörök
differenciálás lehetséges
különösen
a) a gazdasági
teljesítőképesség;
b) a lakosságszám;
c) a közigazgatási terület
nagysága
alapján.
• ide tartozhat minden olyan helyi
közügy, amelyet jogszabály nem
utal más szerv kizárólagos
hatáskörébe
• nem veszélyeztethetik a törvény
által kötelezően előírt
önkormányzati feladat- és
hatáskörök ellátását,
finanszírozása a saját bevételek,
vagy az erre a célra biztosított
külön források terhére lehetséges
A helyi közszolgáltatások (1990. LXV. Tv.)
KÖTELEZŐEK
(alapfunkciók)
FELTÉTELESEN
KÖTELEZŐK
Egészséges ivóvíz bizt.
Közvilágítás
Közútfenntartás, parkolás
Körny. védelmi tervezés
Hulladékgazdálkodás
Köztemető fenntartása
Szoc. alapszolg.
Óvod., Ált. isk., Eü-i. ae.
Közművelődés tám., Könyvtár
VÁLASZTHATÓK
(központi funkciók)
Lakásgazdálkodás
Csatornázás, szennyvízkezelés
Energiaellátás (közreműködés)
Helyi tömegközlekedés biztosítása
Kéményseprőipari közszolg. (tűzvédelem)
Közművelődési intézmény
Helyi közbiztonság, vagyonvédelem
Sport, rekreáció, életmód, foglalkozt.
A helyi közszolgáltatások (2011. CLXXXIX. Tv.)
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való
gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak
kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,
gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása,
rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház,
előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi
közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a
hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
A helyi közszolgáltatások (2011. CLXXXIX. Tv.)
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény
rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
Törvény a helyi közügyek, valamint a
helyben biztosítható közfeladatok körében
ellátandó más helyi önkormányzati
feladatot is megállapíthat.
Más logika. Új Ötv.
(kerettörvény jellegéből fakadóan)
az ágazati törvényekre bízza a kötelező /
feltételesen kötelező / önként vállalt
közszolgáltatások szétválasztását.
A települési önkormányzatok gazdasági alapjai
NEMZETI (áll-i, helyi ök-i) VAGYON RÉSZEKÉNT
- 2011. évi CXCVI. tv -
Települési önkormányzati vagyon:
törzsvagyon
forgalomképtelen
üzleti vagyon
korlátozottan
forgalomképes
forgalomképes
Települési önkormányzati
bevételek:
saját
külső
Az önkormányzati vagyon
(egyszerűsített séma)
Törzsvagyon
(forgalomképtelen)
- polgári jogügylet
tárgya nem lehet
Törzsvagyon
(korlátozottan
forgalomképes)
- polgári jogügylet
tárgya tv., ök-i rend.
által meghat. módon
• helyi közutak és
műtárgyaik,
• helyi ök. tulajdonában lévő
terek és parkok
• a helyi önkormányzat
tulajdonában lévő nemz.
ker-i repülőtér és ami hozzá
tartozik
• önkormányzati tulajdonba
kerülő vizek/közcélú vízi
létesítmények
• amit tv. vagy ök. rend.
kiemelt jelentőségű nemzeti
vagyonnak nyilvánít
• helyi ök. tulajdonában álló
közművek
• helyi ök. tulajdonában álló,
általa fenntartott
intézményekhez /
költségvetési szervekhez
kapcsolódó épület(rész)ek
• a helyi önkormányzat
többségi tulajdonában álló,
köz- vagy parkolási szolg-t
ellátó gazdasági
társaságban fennálló, helyi
önkormányzati tulajdonban
lévő társasági részesedés
Üzleti vagyon
- irányadók: a polgári
jog szabályai
• minden más
- önként vállalt
feladatellátáshoz vagy
vállalkozási
tevékenységhez
Az önkormányzati bevételek
(egyszerűsített séma)
saját
külső
• helyi adók
• feladatfinanszírozás a
kötelező feladatokhoz
(rendszeres)
átengedett központi adók
2013-ban jelentős elvonások
(pl. helyben maradó SZJA 0%)
(pl.gépjárműadó 100% 40%)
átvett pénzeszközök
(eseti)
• illetékbevételek
• bírságok
• saját tevékenységből,
vállalkozásból, vagyonhasznosításból származó
bevétel, nyereség,
osztalék, kamat, bérleti díj
• egyéb eseti támogatások (pl.
ÖNHIKI)
• különféle (pl. EU-s,
központosított előirányzatok)
pályázatok
Településüzemeltetés
(Közigazgatási Urbanisztika II)
Az interaktív önkormányzat
fogalmának értelmezése
Egy fenyegető veszély: a forráshiány
bevételek
‹
kiadások
Egy fenyegető veszély: a forráshiány
bevételek
‹
kiadások
Hitelfelvétel
(kötvénykibocsátás)
ÖNHIKI és társai
Önkormányzati vagyon
elidegenítése
kényszermegoldások
A hagyományos/bürokratikus közfeladat-ellátás
Szervezetigazgatás:
szabályszerűen alapított,
formalizált struktúrák
Hierarchia:
vezetési kapcsolatok
kiemelt szerepe
Normativitás:
jogszabályok és más
szervezeti normák
elsődlegessége
Max Weber
(1864-1920)
Meglehetősen kötött
struktúrákat eredményez,
minden előnyével
(kiszámítható működés) és
hátrányával
(rugalmatlanság)
Együtt.
Egy lehetséges kivezető út: az
interaktív önkormányzat
integrációs
modell
automómiamodell
(felelősség)
Francesco
Kjellberg (1988)
Interaktív
önkormányzat
önkormányzat
települési és a településsel
kapcsolatban lévő
társadalmi közeg
Az interaktív modell előzményei I.
a menedzseralizmus
USA: 1930-as évektől
Európa: II. világháború után
Piaci módszerek
alkalmazása a közösségi
feladatok ellátása során
Vállalkozói szellem
beépítése a nagy ellátó
rendszerekbe
Magánszektor
aktivizálása a
közmegbízások
teljesítésének piacán
Az interaktív modell előzményei II.
Az Új Közmenedzsment
(New Public Management)
Kialakulása: az 1970-es évek második felétől
A hagyományos jóléti állam
elosztórendszerei az 1973-as olajválság
után már nem tarthatók fenn
NEW PUBLIC MANAGEMENT
Az úgynevezett neokonzervatív állam a
mendezseralizmus bizonyos eszközeit felhasználva –
a közkiadások viszafogása, illetve a nagy
ellátórendszerek más forrásokból való kiegészítése –
által gyűri le a válságot
A hagyományos jóléti állam intézményeit már az 1990-es
években megtörténő mérsékelt balratolódás (T. Blair, G.
Schröder, B. Clinton) sem tudja/akarja visszaállítani
A „papírsárkány-séma”
III. magánszektor
I. más helyi
önkormányzatok
helyi önkormányzat
II. egyházak
II. civil szektor
I. A települési önkormányzatok társulásai
(1990-2013)
Településszint
Közigazgatási
súlya
Ország
Megye
Település
„Bizonyossággal kijelenthető, hogy a
magyar önkormányzati rendszer
domináns szintje a települési szint.”
Pálné, 2008.
Településszint
Közigazgatási súlya erős
Kérdés azonban,
hogy túl erős-e?
Unitárius
Erős
Gyenge
Erős
Kezdőpont: 1990. évi LXV. Tv. a helyi
önkormányzatokról
(a) Helyi
közszolgáltatások
súlypontja a
település
A településszint
lehetőségeihez képest, úgy
tűnik, igen
(b)Fragmentált,
következetlenül
kiépített
államigazgatás vs.
körjegyzőségek
(c) Területfejlesztés
szabályozatlan
széles felelősség
vs.
szűkös
eszközrendszer
Originális
rendszerhiba
Településszint
közigazgatási súlya erős
Csökkenő
redisztibúció
1990. LXV. tv. 39. §
vs.
104. §.
Eladósodás
Önkormányzati társulások az 1990-es
években A gyakorlatban:
1990/LXV. tv-.
(a) Hatósági igazgatási
társulás
(b) Intézményi társulás
(c) Társult képviselőtestület
körjegyzőségek
résztvevő
száma települések
1991
529
1992
506
1993
499
1994
499
1995
494
1996
494
1997
492
1998
505
tétován szerveződő
„ÖNKORMÁNYZATI
TÁRSULÁSOK”, komplex
és/vagy területfejlesztési
cél (az 1996-99-es
periódustól eltekintve)
legfeljebb elvétve
év
Lassú professzionalizáció:
1535
1440
1396
1382
1376
1364
1360
1391
(a) 1070/1992. Korm. Sz. hat.
(b) Csordogáló támogatások (OFA)
(c) 1993-94-es PHARE-pályázat
(d) Az 1996-ban létrehozott
területfejlesztési társulások
rendszere 1999-re lényegében
kifulladt
A többcélú kistérségi társulások
(2004 -2012)
Előzmény:
Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési Programja
(IDEA)
- Az EU-hoz való csatlakozás jegyében 2002-től
(a) Regionális
(b) Kistérségi
(c) Finanszírozási reformmal összefüggő
munkacsoportok
-Közszolgáltatási
- államigazgatási
- területfejlesztési
funkciók összehangolása
az ún. statisztikai kistérségek
területén
Rendszerváltás
utáni első
kísérlet az
egységes
közigazgatási
középszint
megteremtésére
A többcélú kistérségi társulások
(2004 -2012)
2004. Évi CVII. Tv.
2. § (2) indirekt ösztönzők legalább az oktatáshoz és neveléshez;
szociális ellátáshoz; egészségügyi ellátáshoz; a területfejlesztéshez
kapcsolódó feladatok ellátása esetén
244/2003. (XII. 18..) Korm. Sz. Rend
„1. § (2) Az államigazgatási hatósági feladatokat ellátó szerv
illetékességi területe csak kivételesen, a feladat ellátásával, a
hatáskör gyakorlásával összefüggő sajátosságok miatt térhet el a
kistérség területétől.”
2004. Évi LXXVI. Tv.
10/A. § (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok
összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció
elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására
kistérségi fejlesztési tanács működik.
…és bukásuk
A 2004. évi CVII. törvényben említett kistérségi szintű
közszolgáltatások jó részének (oktatás és nevelés; szociális
ellátások, egészségügyi szakellátás egy része) államhoz kerülése a
2012-es év folyamán
A 244/2003. (XII. 18..) Korm. Sz. Rendeletben említett
államigazgatási hatósági feladatok jó részét a 2013. január 1-jétől
felálló járások veszik át
2012. január 1-jétől megszűntek a kistérségi fejlesztési tanácsok,
területfejlesztési feladatokat a megye vette át
2004. évi CVII. Tv. az év végén
hatályát vesztette
A lehetőség továbbra is fennáll, hogy egy vagy több ök-i feladat- és hatáskör, valamint
a polgármester/jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörét társulás formájában
lássák el (de: utóbbi természetes terepe ma már inkább a járás!)
Az átrendeződő erőtérben még nem látszik a társulások új helye/szerepe
• kötelező vs. szabadon választott társulások? (előbbi előképe lehet pl. közös
önkormányzati hivatalok 2000 fő alatt)
• tartalmuk?
II. A non-profit szektor és a
közszolgáltatások
2011. évi CLXXV. törvény
az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint
a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
- adókedvezmények
- magánhozzájárulások előnyössé tétele
Feladatellátási megállapodások a
helyi önkormányzatokkal:
• oktatási feladatok ellátására közoktatási megállapodás (államhoz ->köznevelési szerződés);
• személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekkel finanszírozási szerződés
(államhoz!);
• háziorvosi ellátásra vállalkozási szerződés és a társadalombiztosítással finanszírozási
megállapodás;
• közművelődési feladatok teljesítésére közművelődési megállapodás;
• személyes gondoskodást biztosító gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtására ellátási
szerződés(államhoz!).
III. Közszolgáltatások ellátása
magánszervezetek által
Közszolgáltatási szerződések
(„Megbízásos konstrukciók”)
PPPkonstrukciók
(„fejlesztés”)
kiszervezés
(„ csak
működtetés”)
koncesszió
(törzsvagyon
tulajdonosi jogainak
ideiglenes átengedése
esetén)
Megbízásos
konstrukciók
jelenlegi szűkítése:
elmozdulás az
integrációs modell
felé???
+1 A paraadminisztratív szervek
A közigazgatáshoz hasonló
(a közigazgatás által létrehozott)
intézmények
közintézetek
közüzemek
közösségi
szolgáltatások
(köztulajdonban)
műszaki jellegű
(nem feltétlenül
köztulajdonban)
közalapítványok
Az integrációs modell irányába tett
elmozdulások a 2010-es kormányváltás után
Egyes önkormányzati feladatok az államhoz
kerültek:
- pl. kórházak, közoktatási intézmények fenntartása
Cserébe:
Eddigi adósságok
átvállalása
Új feladatfinanszírozási rendszer
• kötelező feladatok feladatalapú támogatása
• minden feladatra: saját bevételből, átvett
bevételekből, közp-i költségvetési támogatásból
-5000 lakos alatt:
100%, kivéve a
vállalkozási célú
hitelek (max.
40%)
Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás megszigorítása
(2011. évi CXCIV. tv. fizetési kötelezettség max.
évi saját bevétel 50%-áig + ált. kell a kormány
előzetes hozzájárulása)
Szigorúbb kontroll:
-pl. a fővárosi/megyei kormányhivatalok
törvényességi felügyelete
(korábbi ellenőrzéssel szemben: normasértést
kiküszöbölő és/vagy szankcionáló jogi aktusok is)
-5000 lakos felett:
40-70% az
iparűzési adóból
származó bevétel
alapján