Transcript Egészségfogalom változásai és az egészségszociológia tartalma

AZ EGÉSZSÉGFOGALOM VÁLTOZÁSAI
ÉS AZ EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIA
TARTALMA
1
EPIDEMIOLÓGIAI KORSZAKOK
1.
EPIDEMIOLÓGIAI KORSZAK (ie. IV. évezred – 1850-es évek)
- legfőbb halálok a fertőző betegségek - pandémia, epidémia
- tömeges nyomor, szegénység - alultápláltság, éhínség
- személyes és közösségi higiénia hiánya, alacsony szintje
- orvostudomány kezdetlegessége
2.
EPIDEMIOLÓGIAI KORSZAK (1850-es évek – 1945)
3.
EPIDEMIOLÓGIAI KORSZAK (1945 – 1975)
- krónikus, degeneratív betegségek válnak a főbb halálokokká
- pandémiák ritkulása, meghatározó a tuberkolózis, az influenza és a gyermekbetegségek
- javuló életkörülmények
- közegészségügyi viszonyok javulása
- modern orvostudomány kialakulása (fertőző betegségek bakteriológiai elmélete)
- társadalmak többségének életszínvonala emelkedik
- gyógyszeres és technológiai kezelésmódok uralkodóvá válnak
4.
EPIDEMIOLÓGIAI KORSZAK (1975 – napjainkig)
- jólléti társadalmak kialakulása
- egészségben eltöltött életévek száma nő, várható élettartam emelkedik
2
AZ EGÉSZSÉG PARADIGMÁI
a laikus gondolkodásban

Helyreállított egészség (Hippokratesz, Aszklépiosz)


Hippokratesz: természetes okok, racionális gyógyítás
Aszklépiosz: betegségek és gyógymódok természetfeletti
jellege
Megőrzött egészség (Hügieia)
------------------------------------------------------------------------------ Aszketikus
egészség-megközelítés:
tiltáson,
önkontrollon alapul - mit nem szabad csinálni
 Hedonista egészség-értelmezés: arra hívja fel a
figyelmet, hogy mit tehetünk az egészség érdekében

3
Aszklépiosz, a gyógyítás
orvoslás istene
Hügieia, az egészség
és tisztaság istennője
4
AZ EGÉSZSÉG PARADIGMÁI
a tudományos gondolkodásban
Egészségi állapot alakulásának biológiai vs társadalmi meghatározottsága
Biomedicinális
megközelítés
Specializáció
Biológiai (környezeti)
okság
Technikai fejlődés
lehetőségei
↔
↔
Multikauzális
megközelítés
Interdiszciplinaritás
↔
Magatartásbeli (társadalmi)
okság
Orvos-beteg kapcsolat
↔
Kulturális adaptáció
lehetőségei
5
EGÉSZSÉGFOGALMAK
Orvosi megközelítés:
A betegségek hiánya jelenti az egészséget.

World Health Organization, 1949:
„Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi lelki,
szociális jól-lét állapota.”

Ottawa Charta, 1986:
„Az egészséget az ember termeli, és éli meg mindennapi
élete díszletei között.”

6
TALCOT PARSONS (1972)


Az egészség az egyén optimális teljesítőképességének
állapota, amely azoknak a szerepeknek és feladatoknak a
betöltésére teszi képessé, melyekre szocializálódott.
Az egészség akkor adott, ha:
- az egyén szociálisan integrálódott
- a változó terhelésekhez alkalmazkodni tud
- individuális önállóságát megőrzi
- megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai,
a
pszichológiai és a szociális lehetőségek között.
7
BERNHARD BADURA (1992)
DAVID SEEDHOUSE (1998)


Az egészséget
 a problémamegoldásra és az érzelmek irányítására
való képességként értelmezi,
 ami lehetővé teszi a pozitív énkép, a testi-lelki
elégedettség megőrzését és újraartikulálását.
(Badura)
Az egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek
összességével, amelyek megléte esetén az egyén
kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek
összességét. (Seedhouse)
8
AZ EGÉSZSÉG SZOCIOLÓGIAI FOGALMA

Egészséges az az ember, akinek az életműködései az adott
környezetben kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus és a
társadalmi környezet vele szembe támasztott elvárásainak képes
megfelelni.
Egészség-betegség közti határok elmosódnak – dinamikus fogalom,
folyamat és nem állapot
 Multikauzális
 Szerepteljesítés
 Erőforrás, nem pedig cél
 Egészség-metafora
 Társadalmi konstrukció
 Társadalmi és egyéni feladatvállalás - társadalmi bázison alapuló
individuális érték

9
Sociology in Medicine (orvosi szociológia)
Sociology of Medicine (egészségügyi szociológia)
Sociology of Health (egészségszociológia)
ORVOSI SZOCIOLÓGIA (1940 - 50)
EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIA (1970 - )
A szociológia segédtudomány
A szociológia alaptudomány
Medicina- és betegségcentrikus
Szociológia- és egészségcentrikus
Biológiai paradigmákra épül tünetközpontú
Szociokultúrális paradigmákra épül személyközpontú
Megbetegedés folyamatának, tényezőinek
megismerése
Egészséget korlátozó tényezők,
folyamatok megismerése
Gyógyítás és gondozás szerepe
Megelőzés és életmód szerepe
Gyógyítás orvosi eszközökkel
Gyógyítás soktényezős folyamat
Orvos
Gyógyító
10
AZ EGÉSZSÉGSZOCIOLÓGIA
KIALAKULÁSÁNAK TÁRSADALMI
MEGHATÁROZOTTSÁGA




Várható élettartam megnövekedése
Társadalom demográfiai összetételének változása
Haláloki struktúrák megváltozása
Az egészségi állapot társadalmi meghatározottságának
felismerése:
Életmód szerepe az egészségmegőrzésben
 Életmód szerepe a krónikus betegségek alakulásában




Az egészségügyi ellátás társadalmi feladat
Az egészségügy igénybevételének egyenlőtlen eloszlása
Egészségpiac térhódítása
11
Kötelező és ajánlott irodalom az
Egészségszociológia tantárgyhoz
ORVOSI SZOCIOLÓGIA (Szerk. Szántó Zsuzsa és
Susánszky Éva) Semmelweis Kiadó 2003/2005

Pikó Bettina: Egészségszociológia Új Mandátum Kiadó
2002.

David Armstrong: Az orvosi szociológia alapjai
Semmelweis Kiadó, Bp. 1995.
12