Transcript Barna Adrienn - Egészségnevelés, egészségfejlesztés

Egészségnevelésegészségfejlesztés
Az egészségfejlesztési
ismeretek megalapozása
1. Hazai intézményrendszer





Összkormányzati felelősség (EU alapszerződés)
Felelős: Eü. miniszter (EU: Népegészségügyi
főosztály)
Tárcaközi koordináció: Népegészségügyi
Tárcaközi Bizottság
Szakmai módszertani és ellenőrző szervei:
 OTH
 Megyei ÁNTSZ-ok Egészségvédelmi
Osztályai
Alapellátásban: családorvosok, vnők + civil
szféra
2
2. Szemléletváltás
Egészségmegőrzés (tradicionális eg.nev.):
1.




Adott (optimális állapot) megőrzésére irányul
Információközlésre korlátozódik
Az információ átadáson túl passzív
Victim blaming (= gondozottra hárított felelősség)
Egészségnevelés:
2.



Általában az életmódi elemek megváltozását
célozza
Módszertanilag differenciálódott, az információátadáson túlmutató megközelítés
Az egészségnevelő mondja meg, mi a helyes
3
3.Egészségfejlesztés:
 Az egyén egészségfogalmát veszi alapul
(mindenkinek más az egészség)
 Az egészséget folyamatnak tekinti (más az
egészség 6 és 66 éves korban!)
 Maga az eg.fejl. is hosszantartó
(élethosszig tartó!) folyamat
 Együttműködést jelent két vagy több
ember között annak érdekében, hogy a
gondozott vagy gondozottak jól érezze /
érezzék magukat
4
3. Előzmények





1948. WHO: egészség definíció
1974. LaLonde (Kanada)
1978. Alma Atai Nyilatkozat (WHO + UNICEF)
1986. Ottawai Charta
1997. Dzsakartai Nyilatkozat
5
Az egészség fogalma

1948. WHO: „Az egészség a teljes fizikai,
szellemi (mentális), és társadalmi (szociális) jólét
állapota, nem csupán a betegség illetve
képességcsökkenés hiánya.”

1974. LaLonde: Az egészségmegőrzésben a
környezeti és szociális tényezők nagyobb
szerepet játszanak, mint az egészségügy!
6

1978. Alma Ata: A WHO egészségfogalmának kritikáit fogalmazta meg:




Mindenkinek mást jelent az egészség
Azt sugallja, hogy az egészség definiálható
egy szervezet által
A testi és szellemi jólét állapota
kultúránként és koronként mást jelent
Dinamikus megfogalmazásra lenne
szükség, nem egy statikus, állapotszerűre
7
 Az
egészség alapvető emberi jog!
 A legjobb egészség elérése multiszektoriális
együttműködést igényel (eü. + társ. + gazd.)
 Feladat a fejlett és fejlődő országok közötti
különbségek mérséklése
 Az eü. alapellátás kulcsfontosságú (az eü-ben
dolgozók felelősségét hangsúlyozza), legyen
közel a mindennapi életterekhez! 
„Egészséges Toronto 2000”  Egészséges
Városok program
Alma Atai Nyilatkozat
8
1986. Ottawai Charta: „Az egészség az élet
forrása és nem életcél!”
 Beazonosította az egészség előfeltételeit:
 Béke, lakás, oktatás, jövedelem, stabil
ökológiai rendszer, erőforrások stb.
 Mindezek a társadalmi, gazdasági és
egyéni fejlődés forrásai
Az egyén egészsége feletti kontrollját kell növelni!
Módja:
A. Kedvező környezet
B. Információkhoz való hozzáférés
C. Egészséges választást lehetővé tevő
képességek és lehetőségek kialakítása

9
1.
2.
3.
4.
5.
Egészséget szolgáló közpolitika (Cél:
az egészséges választás váljék a
könnyebb választássá)
Kedvező környezet kialakítása
(természetes és mesterséges környezet
védelme)
Közösségi tevékenységek erősítése
Egyéni képességek fejlesztése (életen
át tartó tanulás lehetővé tétele)
Eü. ellátás átszervezése (kutatás +
képzés, továbbképzés területein)
10
„Az egészség olyan állapot, melyet az
anatómiai integritás, a teljesítményre
való képesség, a személyes értékek, a
családi munka és közösségi szerep, a
jóllét érzése, a betegség és korai halál
rizikóitól való mentesség jellemez.”
Ottawai Charta
11
Az egészségfejlesztés fogalma
„Az egészségfejlesztés olyan folyamat,
amely képessé teszi az embereket arra,
hogy fokozzák kontrolljukat egészségük
felett, illetve javítsák azt. A jóllét
állapotának elérése érdekében az egyén
vagy csoport legyen képes azonosítani és
megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni
szükségleteit és / vagy megváltoztatni
környezetét, vagy megküzdeni azzal.”
Ottawai Charta
12

1997. Dzsakartai Nyilatkozat
 az
egészségmegőrzés értékes beruházás
 demografikus trendek befolyásolása
 settingek
 akciók új formáira, együttműködésre van
szükség
 prioritások: társ-i felelősségtudat növelése,
eg.fejl. beruházások erősítése,
sokpartneres együttműködés
megvalósítása (PPP), közösségi
kapacitások fejlesztése, infrastruktúra
biztosítása
13
4. Az egészség társadalmi, gazdasági
meghatározói - feltételei









Társadalmi rétegződésben elfoglalt hely
Társadalmi ÉS gazdasági biztonság
Egészségre nevelő és biztonságos gyermekkor
Egészséges munka és munkakörülmények
Preventív szemléletű egészségügyi ellátás
Biztonságos szexuális élet, párkapcsolat
Kielégítő fizikai aktivitás
Minőségi tápanyagok és kedvező táplálkozási
szokások
Káros szenvedélyek hiánya ill. csökkentése
14
Szegénység, mint veszélyforrás
Társadalmi kirekesztettség
 Alacsony életszínvonal
 Társadalmi támaszok hiánya, izoláció
 Munkanélküliség, hajléktalanság
 Migráció
 Etnikailag hátrányos helyzet
 Erős stressz és a megbirkózás hiánya

15
Az egyén egészségét befolyásoló
tényezők
1.
Belső kör (Ön / Én)
2.
Második kör
3.
Külső kör
16
Belső kör (Ön / Én)


Személyesen érintik az egyént, ill. az egyénből
fakadó egészséget befolyásoló tényezők
Tartalma:
Genetikai adottságok, nem, etnikai
hovatartozás
 Életkor, ismeretek (szocializált és tanult),
értékrend
 Aktuális lelkiállapot, hangulat, énkép,
egészségkép, önismeret
 Alkalmazkodó készség, képességek stb.

17
Második kör


Közvetlen szociális, tárgyi-fizikális környezet
Tartalma:
 Család (léte / nem léte / teljes / csonka)
 Barátok, munkatársak
 Munkahely, lakókörnyezet, helyi
közbiztonság, infrastuktúra
 Iskolai, munkahelyi környezet, stresszfaktor
 Anyagi helyzet, relaxációs lehetőségek,
oktatáshoz, egészségügyhöz való
hozzáférés
 Etnikai hovatartozás helyi megítélése stb.
18
Külső kör


Tágabb értelemben vett szociális, tárgyi-fizikális
és politikai környezet
Tartalma:
 Béke / háború, GDP-gazdasági helyzet,
törvényalkotás
 Társadalompolitika, kisebbségi politika,
foglalkoztatási és lakáspolitika,
környezetvédelem, külpolitika,
oktatáspolitika…
 Társadalom struktúrája, korfája,
tömegkommunikáció, éghajlat stb.
19
5. Egészségfejlesztési modellek
1.
2.
3.
4.
5.
Orvostudományi megközelítés
Magatartásváltoztatást célzó
megközelítés
Oktató jellegű (nevelési) megközelítés
Kliens- (résztvevő) központú
megközelítés
Társadalmi változást célzó megközelítés
20
5/1. Orvostudományi megközelítés
Cél: betegségtől,
fogyatékosságtól való
mentesség,
megszabadulás
Érték: informáltság, ismeret
Feladat: informálás, az
emberek meggyőzése az
átadott információk
tükrében különböző
meggyőzési technikák
segítségével.
21
Konkrét feladatok az egészségügyben:
 alávessék
az emberek magukat a
különböző preventív vizsgálatoknak
 végezzenek önvizsgálatot
 legyenek együttműködők a gyógyítás
folyamán
Egészségfejlesztői munkában:
 immunizálás
 szűrésről
való tájékoztatás
 poz., neg. családtervezési módszerek
ismertetése
22
5/2. Magatartásváltoztatást célzó
megközelítés
Cél: egészségtelen szokások
helyettesítése
egészségesekkel
Érték: szakember
hitelessége, általa
meghatározott életmód
Feladat: személyes
beállítódás és viselkedés
megváltoztatása az
egészséges életmód
kialakítása érdekében
23
Konkrét feladatok az egészségügyben:
statisztikák és empirikus adatok alapján
meghatározni, mi az egészséges, milyen
életmód a „szakmailag elfogadott”
 előzőeknek megfelelően, az emberek
viselkedésének módosítására irányulóan
informálni az embereket
 pl.: dohányzás káros hatásainak ismeretében
a „nem dohányzó életmód” kialakítása

Egészségfejlesztői munkában:

egészségnevelő tevékenységek, nővédelem
egyes elemei
24
5/3. Oktató jellegű (nevelési)
megközelítés
Cél: az egyének tudásának
megfelelő információátadás, ezt követően a
megalapozott döntéshozás
lehetővé tétele
Érték: egyén jogainak
tiszteletben tartása,
döntéshozás elősegítése
Feladat: értékek és
beállítódások feltárása,
készségfejlesztés
25
Konkrét feladatok az egészségügyben:
 állapothoz igazított étrendi tanácsok adott
megbetegedésben szenvedő személyek
számára
 igényhez igazított intézeti ellátás (egyes
esetekben)
 egészséges egyén esetében nem nagyon
valósul meg
Egészségfejlesztői munkában:
 egészségnevelő munka (döntési
alternatívák felvázolása, következmények
előrejelzése)
 egészségfejlesztő munka egyes elemei
26
5/4. Kliens- (résztvevő) központú
megközelítés
Cél: az emberek hozzásegítése
saját helyzetük, lehetőségeik
megismeréséhez; az ennek
megfelelő döntés meghozatalához; változtatásra való
képessé tevés
Érték: egyének jogainak teljes
tiszteletben tartása
Feladat: módszertani változatosság; önismeret fejlesztése;
tudás, tapasztalatok feltárása
és felhasználása; kritikai
gondolkodás kialakítása;
aktivizálás
27
Egészségfejlesztő munkában:
 egyéni egészségfogalom feltárása
 a feladatok egyénre szabott
meghatározása
 lehetőségek felvázolása, következmények
előrejelzése
 motiválás aktív oktatási módszerekkel
(szerepjáték, totó, esetelemzés, tesztek,
feladatlapok stb.)
 készségfejlesztés
 facilitátor szerep a megvalósításban
 a sikerek felismerése és elismerése,
„ünneplések”
28
5/5. Társadalmi változást célzó
megközelítés
Cél: olyan fizikai, szociális és
gazdasági környezet
megteremtése, amely
lehetővé teszi az
egészséges életmód
választását
Érték: egészséges
környezethez való jog és
szükséglet
Feladat: az egészséges
élethez fűződő lehetőségek
hozzáférhetővé tétele; a
fizikai, szociális és
társadalmi környezet
megváltoztatására irányuló
tevékenységek
29
Az egészségügyben és az egfejl. munkában:
 egészséges környezet - helyi és országos
szinten (pl.: szelektív hulladék gyűjtés)
 egészségügyi ellátás elérhetősége
mindenki számára (pl.: MSZSZ)
 szociális juttatások elérhetősége (pl.:
családi pótlék)
 intézeti ellátottság és azok
megközelíthetősége mindenki számára (pl.:
mozgássérült feljáró)
 közösségi szintű programok szervezése
(pl.: anyatejes világnap)
30
Modellek az egészségfejlesztésben




A gyakorlatban nem válnak szét a különböző
megközelítések!
Nem alkalmazható mindig ugyanaz a modell még
ugyanazon probléma esetén sem!
A modellek eltérnek az egyéni és a csoportos
egészségfejlesztésben egyaránt!
Az alkalmazást meghatározza:
egészségfejlesztő személyisége, tudása, jártassága
 probléma, megoldási lehetőségek
 alany személyisége, tudása, együttműködési
készsége

31
6. Az egészségfejlesztés hatásköre









Tömegkommunikációs hirdetések
Egészséggel kapcsolatos kampánytevékenység
Felvilágosítás
Önsegélyezés és annak elősegítése
Környezeti biztonsági intézkedések
Megelőző és gyógyító eljárások propagálása
Szabályozás
Közösségi és munkahelyi egészségpolitika
Szociális jellegű oktatás
6. Egészségfejlesztés dimenziói
32
Egészségnevelési programok
= tervszerű lehetőség az embereknek arra,
hogy tanuljanak az egészségről, illetve
magatartásukban önkéntes
változtatásokat vigyenek végbe
Beletartozik:




információátadás
érték és beállítódás feltárása (módszerek!)
egészséget érintő döntések meghozatala
(facilitátor szerep!)
készségek elsajátítása, melyek lehetővé teszik a
magatartásváltoztatást
33
A programok keretei

Face to face kapcsolat (pl.: vnő kismama)

Csoportban (pl.: kismama klub;
csecsemőgondozási tanfolyam stb.)

Rendezvények, kiállítások keretében (pl.:
Anyatejes Világnap)
34
1/A. Elsőfokú egészségnevelés
Egészséges emberekre irányul
 Elsődleges célja az egészség
leromlásának megakadályozása
 Másodlagos célja az egészség és
életminőség pozitív irányba történő
előmozdítása
 Pl.: egészségfejlesztő programok az
iskolás korosztályban

35
1/B. Másodfokú egészségnevelés
Reverzibilis állapotok
 Cél: gondozott felvilágosítása állapotával
kapcsolatosan; információátadás arról,
hogy mit tegyenek állapotuk javítása
érdekében
 Magatartásváltoztatásra törekvés
jellemzi
 Pl.: dohányzásról való leszokás

36
1/C. Harmadfokú egészségnevelés
Irreverzibilis folyamatok esetén
 Cél: a gondozott és családjának
megtanítása arra, hogy miként éljenek a
megmaradt lehetőségekkel, rendezzenek
be egy állapothoz igazodó életmódot és
napirendet
 Megmaradt egészséget hangsúlyozzuk
 Pl.: rehabilitációs programok
- A gyakorlatban a három keveredik!
37
2. Megelőző jellegű egészségügyi
szolgáltatások




Prevenciós intézkedések a védőnői munkában
Egészség megőrzésére irányuló egészségügyi
szolgáltatások
Pl.: immunizáció, családtervezés, önvizsgálatok
stb.
Tágabb értelemben: a gyermekvédelmi
szolgáltatás is
38
3. Közösségi szintű munka





Az egészségfejlesztés „lentről-felfelé”
megközelítési módja
az emberekkel
az emberért való munka
Vezérlő elv: Problémaháromszög
Fontos a civil szférával való együttműködés
Magában foglalja a közösségfejlesztést is
Cél: közös(ségi) szükségletek, érdekek
felismertetése és lépések megtétele azok
megvalósítására
39
Problémaháromszög



Mit akarok?
Mit akarnak?
Mit akarunk?
40
4. Szervezeti szintű fejlesztések
Szervezeten belül dolgozók és az általuk
nyújtott szolgáltatást igénybe vevők
egészségét támogató tevékenység
 Cél: a szervezeten belüli egészséges
körülmények megteremtése
 Pl.: természetes fény, bútorzat,
dohányzásra kijelölt hely stb.

41
5. Egészséges közérdekű
intézkedések



Egyes a társadalomban lecsapódó jelenségek
egészségre gyakorolt hatásait ismeri fel (pl.:
lakáspolitika  lakáskörülmények)
Cél: olyan intézkedések, tevékenységek
rendszere, amelyek csökkentik vagy
megszűntetik fentieket
Pl.: lakáspolitika befolyásolása, infrastruktúrafejlesztés, lakáshoz jutási rendszer stb
42
6. Egészséggel kapcsolatos
intézkedések
Fizikai környezetünk egészségesebbé
tételét szolgáló tevékenység
 Egyrészt hagyományos közegészségügyi
intézkedések
 Másrészt környezetvédelem,
természetes és mesterséges
környezetünk védelme
 Pl.: szeméttárolók kihelyeztetése,
ivóvízellátás minőségének ellenőrzése stb.

43
7. Gazdasási és szabályozási
tevékenységek




Országos vagy nemzetközi szintű intézkedések
rendszere, amelyek a helyi viszonyokat is
befolyásolják
Politikusokkal, országgyűlési, önkormányzati
képviselőkkel, döntéshozókkal kapcsolatos
tevékenység
Fontos tevékenység: lobbizás (célok, érdekek
eladása)
Pl.: önkormányzati képviselők meggyőzése egy
szociális segély bevezetéséről
44
Az egészségfejlesztő feladatai
Alapvető jártasságok:

Menedzselés, tervezés, értékelés

Kommunikáció

Oktatás

Marketing és propaganda

Faciliting és hálózatszervezés (networking)

Irányelvek és gyakorlati eljárásmódok
befolyásolása
45
Az egészségfejlesztés céljai






Az egyén vagy a társadalom megváltoztatására
törekedjünk?
A környezethez igazítsuk az embert vagy az
emberhez a környezetet? (Melyiknek mi a jobb?)
Kinek a felelőssége az egészség?
Minden helyzetben ugyanaz a felelős?
Ki mondja meg, hogy mi az egészséges?
Hogyan segítsen, aki segít?
46
Szakember?

Mást mondhat az egyik, mint a másik
 Nem mindenki hiszi, hogy a szakember
mindent tud
 Változnak a szakemberek álláspontjai
 Néha a szakember is téved
 A „fehér középosztály” értékeket erőltetjük
 Az erős nyomás ellenállást, bűntudatot,
bizalmatlanságot szülhet
47
Elvek





Nem tételezhetjük fel, hogy az egyén egészségi
állapotának oka az ő magatartása!
Fontos -mélyebb- szempontok maradnak ki, ha
„előre gyártott” sémákban gondolkozunk!
Nem tételezhetjük fel, hogy mindenkinek meg
van a lehetősége az életmód-változtatásra!
Vannak meg nem szüntethető tényezők!
KOMPROMISSZUMRA kell törekednünk!
48
7. A kommunikáció korlátai
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Társadalmi, kulturális szakadék
Csökkent befogadóképesség
Az egészségfejlesztővel szembeni
negatív beállítódás
Korlátozott megértés ill. memória
Nem kellően nyomatékosított,
hangsúlyozott mondanivaló
Ellentétes üzenetek
49
7/1.Társadalmi és kulturális szakadék




Eltérő etnikai háttér
Eltérő társadalmi osztály  öltözködés,
nyelvhasználat, akcentus elemein keresztül
meghatározó
Eltérő kulturális vagy vallásos meggyőződések
 higiénén, táplálkozáson, fogamzásgátlási
módszeren keresztül (is) megnyilvánulnak
Eltérő értékkészlet  pl.: egyéni
egészséghiedelmeken keresztül (miként
vélekedik az egészségről, saját életmódjáról, az
azt alakító rizikótényezőkről stb.)
50
7/2. Csökkent befogadóképesség
Mentális retardáltság
 Zavarodottság
 Betegség, fáradtság, fájdalom
 Emocionális distressz
 Önértékelési problémák és/vagy saját
kompetenciájának lebecsülése
 Érdektelenség a téma iránt

51
7/3. Az egészségfejlesztővel szembeni
negatív beállítódás






Korábbi rossz tapasztalat
Általános bizalmatlanság
Egészségfejlesztő szavahihetőségének hiánya
(pl.: helytelen ill. meg nem valósítható tanács)
A gondozott kritikára, ellenőrzésre vagy
ítélkezésre számít a „hivatalos” személy részéről
Gondozott meggyőződése a saját mindentudása
felől
A kellemetlen kérdésekkel, igazságokkal való
szembesülés kerülésének szándéka
52
7/4. Korlátozott megértés és
memória




Nyelvi korlát
Intelligencia-problémák, aluliskolázottság
(elvileg nem szabadna korlátot jelentenie!!!)
Szakkifejezések, szakzsargon használata,
amit a gondozott nem ért meg
Rossz vagy hiányos emlékezőképesség vagy a
felidézés nehézségei
53
7/5. Az egészségfejlesztő által nem
kellően nyomatékosított dolgok
Nem a megfelelő idő és figyelem
ráfordítása a beszélgetésre
 Önbizalom, készségek és ismeretek
hiánya bármely fél részéről
 Az esetleges időhiány figyelmen kívül
hagyása az egészségfejlesztő részéről
 Támogatottság hiánya

Megfelelő környezet!!
54
7/6. Ellentétes üzenetek
A különböző szakemberek eltérő
tanácsokat adnak
 A gondozott számára fontos személy
(családtag, barát/barátnő, szomszéd stb.)
eltérő véleményt képvisel, mint az
egészségfejlesztő
 Adott szakember az ismeretek
korszerűsödésével megváltoztatja nézeteit

55
8. Az egészségmagatartás


Egészségmagatartás = általában tudatos
döntéshozás nélkül, csoport követelményeire ill.
külső hatásokra létrejövő passzív válasz
Egészségfejlesztés = az egészségmagatartás
megváltoztatása idő- és energia ráfordításával
(aktív!)  gondozott és egészségfejlesztő
részéről egyaránt
56
Az egészségmagatartás
megváltozásának fázisai
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Fontolgatást megelőző stádium
Fontolgatás stádiuma
Állásfoglalás stádiuma
Cselekvés stádiuma
Fenntartás stádiuma
Visszaesés stádiuma
Kilépés stádiuma
57
Modell: „forgóajtó”
Cselekvés:
Változások végrehajtása
Fenntartás:
A változás fenntartása
Állásfoglalás:
Készen a változásra
Visszaesés:
Régi szokások
Fontolgatás:
a változás gondolata
58
Stádiumok jellemzői




Fontolgatást megelőző stád.: az egyén nincs tudatásban
a változás szükségességének vagy nem fogadja el azt.
Nem motivált a változtatásban.
Fontolgatás stád.: belépés a forgóajtón. Motiváció a
változtatásra, a szokásrendszer átalakításának
szükségességét felismeri
Állásfoglalás stád.: a valódi döntés meghozatala vmely
szokás megváltoztatására (pl.: dohányzásról való
leszokás)
Cselekvés stád.: aktív szokás-, életmódváltoztatás,
„tettek”
59
Stádiumok jellemzői



Fenntartás stád.: harc a megváltozott
szokásrendszer fenntartására, különböző
küzdelmi stratégiák alkalmazása
Visszaesés stád.: vizsgálatok szerint egy ember
minimum 3-szor esik vissza! Fontos, hogy az
egyén ne sodródjon messze a forgóajtótól, újból
a körbe lépjen!
Kilépés stád.: az új szokásrendszer, életmód
rögzülése, fenntartása. Általában 1 év után.
60
Mi az egészségfejlesztő feladata?







Felmérni, melyik stádiumban van az egyén 
megfelelő légkör megteremtése
Probléma feltárása
Reális célok kitűzése
Segítség a lehetőségek közötti választásban
(alternatívák, következmények előrejelzése)
Közös cselekvési terv kidolgozása
Facilitálás – végigkísérés a folyamaton
Ha szükséges, „visszavezetés”
Carl Rogers tanácsadási módszertana
61
9. Csoportok az egészségfejlesztésben
1.
Nagyság szerint:



2.
Alakulás módja szerint:


3.
Kiscsoport
Nagycsoport
Tömeg
Formális
Informális
Funkció szerint:


Természetes
Szerveződött
62
Kiscsoport


Kiscsoport: elméleti szempontból 3-20 fő,
gyakorlati szempontból 5-20 fő,
optimálisan 7+2 fő
Létszámon túl 3 kritérium:
Csoporttagok érzelmi kapcsolatban vannak
egymással
 A tagoknak kognitív képe van a többiekről és
önmagáról
 A tagoknak kognitív képe van a csoport egészéről

63
 Nagycsoport: létszámát tekintve 20 fő feletti
csoport, aminek tagjai között nem feltételezünk
személyes kapcsolatot – kölcsönös függés,
közös tevékenység köti össze őket
 Tömeg: általában 40 fő fölötti létszám
 Egészségfejlesztő munka NEM VÉGEZHETŐ
tömegben!!!
 Módszertanilag kizárólag az előadásra
korlátozható ismeretátadás!
 Nehézkes az eredmények lemérése, kisebb
vagy hiányzó kooperáció!
64




Formális csoport:
 szervezetten, jogi alapon létrejövő csoport,
amely illeszkedik a társadalmi rendszerbe
Informális csoport:
 Tagjai saját elhatározásból lépnek be és
maradnak a csoportban
 Az odatartozás igénye valósul meg
Szerveződött csoport:
 Valamilyen határozott feladat elvégzésére, cél
elérésére vagy döntéshozásra kialakított
csoport
Természetes csoport:
 Spontán érzelmi vonzódásra vagy közös
érdeklődésre alapozó társaság
65
Szerepek a csoportban

A csoportok maximális hatékonyságához 8 (+1)
szerepkör kialakulása elengedhetetlen:









Vezető – hatékony működés érdekében összehangolja a
munkát
Formáló – ösztönző, orientáló személy
„Ötletláda” – javaslatok kifogyhatatlan forrása
Megfigyelő – analizáló, kritizáló
Szervező – szervez és adminisztrál
Forrás-kutató – kapcsolatok, összeköttetések megszerzője
Csapatmunkás – a másokra figyelő, támogató-vigasztaló
Befejező – állhatatos, a munka befejezését szorgalmazza
Bűnbak – a „mindenért felelős”, hibákért támadott személy
66
Szerepek



Bűnbak szerepben nem szabad sokáig
meghagyni egy személyt! 
csoportvezető felelőssége!!!
Egy csoporton belül adott személynek
több szerepe is lehet!
A csoporttagok hozzászoknak adott
szerepet felvállaló ember funkciójához 
a csoport tagja jogokat kap és
felelősséggel tartozik!
67
Csoportdinamika
 A csoport
történései a benne résztvevő
személyek interperszonális hatásainak
következtében alakulnak.
 Csoportdinamika:
 A személyek
egyéni szükségletei,
 érvényesülési törekvései,
 a közöttük keletkező vonzó és taszító érzések
állandó belső mozgást idéznek elő a
csoportban
68
A csoport fejlődése

A fejlődési cikluson belül 4 szint jelenik meg
mindig:
I.
II.
III.
IV.
Megalakulás
Viszontagságok
Normalizálódás
Teljesítmény
69
A csoport fejlődése
I.
II.
Megalakulás – első benyomások, általános
személyi jellemzők megismerése,
kategorizálás, párok vagy klikkek kialakulása
érdeklődés vagy személyiségjegyek alapján
Viszontagságok – konfliktusok,
szerepkonfliktusok, csoportvezető
megkérdőjelezése, szempontokról,
módszerekről szóló viták. Nehéz, de jól kezelve
a csoport érési folyamatához járul hozzá 
letisztázza a felelősségi köröket
70
A csoport fejlődése
III. Normalizálódás – a csoportszerepek,
szempontok, célok letisztulnak, a csoport
lehiggad, megszilárdulnak a csoportnormák
IV. Teljesítmény – a csoport képes a feladatokra
összpontosítani, koncentrálni  eddig a
szakaszig felesleges az érdemi munkát
megkezdeni, használjuk ki az időt
ismerkedésre, általános elvek / szabályok
megfogalmazására
71
Csoportvezetés alapfokon
Vezetési stílusok:
• Autokrata
• Demokratikus
• Laissez fair
72
Autokrata





Irányító jellegű, konkrét információkat ad
Vezető szerep elfogadtatása  ált. szaktudásra
hivatkozással
Alkalmazása: krízisben lévő emberek, betegek,
fogyatékosok
Előképzettséggel bírók és általában a
felnőttek nehezen viselik  önálló
gondolkodásuk ki nem használtsága miatt
negatív érzések maradnak vissza
Döntéshozó képesség fejlesztésekor nem
eredményes (pl.: szexuális élet,
szenvedélybetegségek)
73
Demokratikus






Irányadó jellegű, meglévő tudásra alapoz, azt
egészíti ki vagy rendszerezi megfelelő
nézőpontból
„Megosztja hatalmát” a csoporttagokkal
Kikéri véleményüket, beismeri, ha újat tanul
Aktivizáló módszereket alkalmaz, ügyel a
csoportfolyamatokra
Alkalmazás: van előzetes tudásanyag,
tapasztalat, régóta működő csoport
Nem alkalmazható konkrét gyakorlati
tevékenységek esetén (pl.: újraélesztés)
74
Laissez fair
„Mindent ráhagyó” vezetési elv
 Lényegében nem haladja meg a jelenlétet
 Szabadjára engedi a csoportfolyamatokat,
nem jelöl ki feladatokat, módszereket
 Alkalmazás: SOHA nem célravezető 
nincs feladatmegoldás
 Ha van feladat-megoldás, nélküle is
lenne!!! Megkérdőjelezi a „vezetőt”!

75
Mi határozza meg a vezetői stílust?
A vezető személyisége – mit tud / mer
alkalmazni (rutin!) Hitelesség!
 Feladat
 A csoport elvárásai – kevés önbizalom a
csoporttagokban  autokrata kezdés 
demokratikus folytatás
 Tárgyi, fizikális és személyi környezet

76
10. Egyéni módszerek
1.
2.
3.
Rangsorolás, kategorizálás: értékek
tisztázására alkalmas módszer (pl.: „Mit jelent
az Ön számára egészségesnek lenni?”)
Kiélezett nézőpontok használata:
szélsőségesen ellentétes vélemények
képviselete, érvelések  összegzés
Értékskála: két szélsőséges álláspont egy
képzeletbeli vonal két végpontjában, saját
pozíció kiválasztása, „magyarázat”
77
4. Önmegfigyelés: a probléma folyamatos
megfigyelése az egyén által, pontos írásbeli
rögzítés – akár napló formájában
5. Áldozatok-előnyök-jutalmak: lista készítése a
meghozandó áldozatokról (lehet rangsorolni,
értékelni pl.: 1-5 skálán, hogy mennyire
nehéz), elvárt előnyökről, jutalmazás
betervezése
6. Küzdelmi stratégiák kidolgozása: mikor, kivel,
miben „szövetkezik” az eredmény elérésére
(önsegítő csoportok, önismereti tréning,
relaxációs csoport stb.)
Csoportos módszerek!!
78
11. Egészséget befolyásoló
intézkedések vizsgálata
Az Egészség Hatás Vizsgálat (EHV)
= eljárások, módszerek és eszközök olyan
kombinációja, amellyel vizsgálhatók egyes
stratégiák, programok, projektek lehetséges
hatásai a lakosság egészségére, továbbá e
hatások eloszlása a népesség különböző
csoportjaiban
Előzmények: KHV (Környezeti HV) SKV (Stratégiai
Környezet Vizsg.  beruházások vizsgálatára)
Forrás: Országos Egészségfejlesztési
Intézet
79
Mire használható az EHV?




Az egészségre gyakorolt negatív hatások
ELŐZETES feltárásával segítheti a
döntéshozókat elkerülni a közpénzek rossz
befektetését
Folyamatok esetén alkalmazva képes javaslatot
tenni esélyegyenlőségek csökkentésére
A negatív hatások csökkentése, ill. pozitív
hatások erősítése érdekében jól megtervezhetők
változtatások
Vizsgálhatóvá válnak ágazatközileg is (nem
csak az Eü.M.) az egészség mutatói
WHO Regional Office for Europe, 1999.
80

Fenntartható fejlődés = „olyan fejlődés,
amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit,
hogy a jövő generációt akadályozná saját
igényei kielégítésében”

Az EHV-ok időzítése:
 Előrenéző:
egy javaslat végrehajtása előtt történik,
módot adva az esetleges egészséghatások
megfontolására
 Jelenbeli: végrehajtás alatt folytatják le, így az a
politika azonnali korrekcióját teszi lehetővé
 Visszatekintő: a végrehajtás után végzik, ami
hasznos lehet a jövőbeli intézkedések fejlesztésében
81
Az EHV szintjei
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
Előkészítés: szükség van-e EHV-ra?
Egyeztetés: Hogyan végezzük az EHV-ot?
Kiértékelés: Milyen szempontok szerepelnek
majd az EHV kiértékelésében?
Beszámolás: Milyen eredmények születtek?
Döntéshozás: Az eredmények közül
melyeket kell foganatosítanunk a
döntéshozók körében?
Felügyelet, értékelés: Hogyan
ellenőrizhetjük a javaslatok elfogadását?
82
I. Előkészítés
Szükség van EHV-ra
Nincs szükség EHV-ra:
•Az egészséghatások ismertek
•Az egészséghatások elhanyagolhatóak
II. Egyeztetés
III. Kiértékelés
IV. Beszámolás
VI. Értékelés
V. Döntéshozás
83
..és néhány kiemelt szempont!



Az EHV-oknál nem csak a mennyiségi, hanem a
minőségi bizonyítékok gyűjtése is szükséges!
A minőségi bizonyítékok között súlyozottan
szerepeljenek a közösség tagjainak
szükségletei, elvárásai és összegzett
véleménye!
A minőség biztosításához elengedhetetlenek a
szakértők, gyakorlati szakemberek
(megvalósítók) javaslatai!
84
Jó felkészülést a vizsgára! 
85
Köszönöm a figyelmet!
Barna Adrienn
VIZSGAIDŐPONT!!!
86