KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET

Wesley János Főiskola I. évfolyam

Szakirodalom

• • • • •

Buda Béla:

A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei 1994 Animula

Allan Pease:

Testbeszéd 1989. Park Kiadó

Szabó

Kossuth

Katalin

: Kiadó 2002 Kommunikáció felsőfokon

Edward T. Hall

: Rejtett dimenziók 1987.

Pléh, Csaba

(1990): A szaván fogott szó. In.: Austin, John Langshaw szavak:. Budapest: (1990): Tetten Akadémiai Kiadó (Ajánlott) ért

A kommunikációelmélet tudományáról

• Képes megragadni szabályszerűségeit, interdiszciplináris.

kibernetika,

viszonyok

fizika, a szociális antropológiai viselkedés alapú, (Pszichológia, szociológia, antropológia, lingvisztika, szemiotika) Elemzi a

kommunikáció és a hatalmi

sajátosságait.

• Kutatása az új jelenségek megjelenéséhez kapcsolódik, pl.: – Modern telekommunikációs eszközök – Modern tömegkommunikációs eszközök – Hang-képrögzítő eljárások

Jelek, jelrendszerek, jeltípusok

•

A jel

észlelője számára többet vagy mást jelent, mint ami a : olyan érzékelhető fizikai jelenség, amely megjelenésekor közvetlenül felfogható.

•

A jelek

hanem

jellemzői:

» érzékszerveinkkel felfoghatók » jelentést tulajdonítunk nekik » a valóságot idézi fel » közösségi jellegűek »

jelrendszerbe igazodik

» emberi érintkezésben valósulnak meg • A jelek sosem önmagukban vannak jelen, más jelekkel együtt. Így egy jel több jelrendszernek lehet a tagja.

A jelek tudománya

• A

szemiotika

eredete a a jelek és a jelrendszerek tudománya, • A görög szemion ("jel") szó. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük.

szemiotikusok

felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv és kifejezéseinek például egy adott szavainak nyelvben bizonyos különféle van jelentése, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében rendeltetésük, használati szabályuk van.

• Olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával.

A jelek felosztása

• • 1.

Jelentésük

dologgal, alapján :

indexikus jel

→ a jelölt érintkezésben van az adott jelenséggel • •

ikonikus jel

→ a jelölt dolog, vagy fogalom és az azt jelölő kép, hasonlóságon alapul

szimbolikus jel

közös emberi → ha a jelölő és a jelölt kapcsolata szokáson, hagyományon alapszik (zászló, karikagyűrű, bagolyI 2.

Eredetük

alapján: természetes jelek (pl.: a tűz füstje) mesterséges jelek (pl.: írásjelek)

Jelek és kultúrák

• A kultúrát felbonthatjuk

jelrendszerekre

, a jelrendszerek nyelvén megfogalmazott "

szövegekre

" és a "szövegek" megőrzési és továbbadási

módjaira

.

• A kultúra jelrendszerei közt vannak olyanok, amelyek egy másik jelrendszer morze stb.); ezeket táblák,

lefordításai

közvetítő

(közlekedési táblák, kártyajátékok), jelrendszereknek nevezzük. Azokat pedig, amelyek nem ilyenek és

, autonóm

jelrendszereknek Megkülönböztethetünk továbbá olyan jelrendszereket, amelyekből csak (természetes nyelv, művészet stb.).

véges

számú üzenet készíthető (közlekedési olyanokat, amelyekből gyakorlatilag végtelen (zene, öltözködés, nyelv); ezek a

generatív

jelrendszerek.

Kultúrák különbségei – jelek különbségei

Hagyomány:

a közösségi magatartásformák és objektivációk nem örökletes programja,

szimbolizált jelrendszerek

összessége.

Kulturális szignálok

: minden olyan, külső szemlélő számára is dekódolható jelek – ruha, hajviselet, testdísz, a valahová tartozás jelvényei – amiknek nyomán emberek egyes csoportjai identitásukat kifejezik.

A kód

• A kód olyan folyamatban egy állítunk elő. A

jel,

amit valamilyen kommunikációs meglévő információ konvertálásával a jel egy jelenti), a TAJ ) természetes

kód

és a jel közti különbség tehát az, hogy valóságosan létező entitás helyett áll (azt kód viszont egy ilyen entitásra utaló jel helyett áll. Saját nevünk például közvetlenül bennünket jelöl, ezért a személyneveket nem szoktuk kódnak nevezni. A személy-azonosító számokat (pl. személyi szám, vagy már joggal nevezhetjük kódnak, hiszen ezek jelentését csak úgy tudjuk meg, ha valamilyen módon azonosítókra visszakonvertáljuk.

A kód előállítását visszaállítását kódolásnak , az eredeti dekódolásnak információ nevezzük. A kódolás során megváltozhat a jelkészlet. Pl. szöveges információt (ami betűkből áll) átalakíthatunk Morse kódokká, ami hosszú és rövid hangjelekből (vagy ezeknek megfeleltethető vonalakból és pontokból) áll.

A jelek alkalmazása

•

K ó dol á s

: a jel á talak í t á sa egyik jelrendszerből a m vagyis valamilyen információ átalakítása kódolt üzenetté. A kódolás történhet információ-veszteséggel vagy veszteség nélkül. A veszteség nélküli kódolás esetén az eredeti információ maradéktalanul helyreállítható.

á sikba, •

Dek ó dol á s

: a vevő az ü zenet v é tele ut á n a jeleket visszaalak elvész.

• A k ó dol á s í tja az eredeti nyelvre. Veszteséges (irreverzibilis) kódolás esetén ez nem lehetséges, az információ egy része é s a dek ó dol á s folyamata – jelkibocs á t á s – jelfelv é tel – jel é rtelmez é s

A kommunikáció fogalma

• Különféle rendszerek közti információ csere (pl. genetikus kód), illetve olyan társadalmi-történelmi információátvitel, amely emberi relációkat, viszonyulásokat, társadalmi viszonyokat kísér, tükröz, fejez ki.

• Az emberi jelenség, társadalom egyidős olyan a kommunikációval.

kommunikálni.

Nem lehet nem-

A kommunikáció jellegzetességei

• Egyirányú – kétirányú • Közvetlen – közvetett • Egyrétegű – többrétegű (tartalom – minősítés) • Verbális – nem-verbális • Egyenlő – egyenlőtlen • Digitális és analóg kódokból áll – Az analóg jel hasonló, megítélés szempontjából egyezőnek mondható, megfelelő; egy folyamatosan változó jel idő és amplitúdó szerint egyaránt. A digitális jel jelek: az állapot létezik.) • A résztvevők között körkörösen zajlik analóg jelekkel ellentétben csak meghatározott számú különböző állapotuk létezhet. Egyik legfontosabb típus a bináris jel, ahol csak két

A kommunikációs folyamat összetevői

• Adó – küldő • Vevő – kapó • Tartalom – üzenet • Csatorna • Közös kód • Háttérkörülmények

A közlésfolyamat funkciói

• 1. Alapvető funkciók: • Érzelmek kifejezése • Tájékoztatás • Felhívás • 2. Kiegészítő funkciók • Kapcsolatfenntartás • Értelmező szerep • Esztétikai funkció

A kommunikáció fajtái

I

.

Verbális:

a.) Szóbeli: » közvetlen » közvetett b.) Írásbeli

II. Non verbális:

a.) Direkt - mimika - pantomimika vokális mimika - proxemika kulturális szignálok b.) Indirekt

A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ: A NYELV

• A társadalmi és az egyéni fejlődés terméke; • Történelmi fejlődés eredménye; • Földrajzilag tagolódik (pl. nyelvjárások); • Társadalmi helyzet szerint tagolódik (pl. a szaknyelvek); • Jellemzői: struktúra » szókincs

A kommunikáció negatív jelenségei – „ökológiai problémák”

• Gyorsul a fejlődés, a fogyasztás – gyorsul a beszédtempó; • Visszaszorulóban a zöld területek – eltűnnek a nyelvi színek; • Mindent elönt a szemét – egyszerűsödik, „durvul” a nyelvhasználat; • Felszámolódik nyelvek; a biodiverzitás – eltűnnek • Fogyasztói egyenkultúra – egyetlen világnyelv tendencia.

Verbális kommunikáció

• • • • • A verbális kommunikáció különféle feladatot jelentenek, emberek

helyzetei

közötti információcsere során: más-más más-más lehetőséget kínálnak az

A tárgyalás

– stratégiai helyzetben alkalmazott célzott kommunikáció;

A vita -

érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása , a partner meggyőzése ;

Az előadás

, azaz egy megtartása; „beszédmű” elkészítése és

A prezentáció

valaminek a mások befolyásolása céljából; hatékony bemutatása,

A média-kommunikáció

helyzetei.

– sajtótájékoztató, interjú stb.

A TÁRGYALÁS

• • •

Lehet bilaterális és multilaterális. Fázisai: I

. Előkészületi szakasz:

1. Tervezés, átgondolás fázisa 2. Ráhangolás fázisa

•

II. Az interakció

Légkörteremtés (megjelenés, köszöntés, bemutatkozás stb.)

• •

Bizalomkeltés, igény- és szükségletfelmérés Aktív ráhatás, motiválás, ajánlat, alkutétel

• •

Elfogadtatás, döntésre késztetés, megállapodás rögzítése)

•

Lezárás (barátságos légkör fenntartása, további együttműködés anticipálása)

III. „Utógondozás”

Értékelés, a szükséges dokumentumok elkészítése

TÁRGYALÁSI ALAPELVEK

• 1. Válaszd le a személyt a problémáról!

• 2. Az érdekekre és ne a pozíciókra összpontosíts!

• 3. Mielőtt döntesz, dolgozz ki kölcsönösen előnyös megoldásokat!

• 4. Törekedj arra, hogy az eredmény objektív ismérvek alapján legyen értékelhető!

A TÁRGYALÓ SZEMÉLY HATÉKONYSÁGÁNAK FELTÉTELEI

• 1. Helyes időgazdálkodás • 2. Megfelelő konfliktuskezelés • 3. Tárgyalástechnikai eljárások ismerete és megfelelő alkalmazása • 4. Képesség a stresszoldásra • 5.

Prezentációs használata technikák sikeres

A VITA I.

A vita a versengő magatartás jellemzője. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának. A vita különféle helyzetei:

• • • • •

kompetencia vita (a partner

definíciós

vita körülhatárolása) (a tétel vita (állítás cáfolása) helyzetével kapcsolatos) nézeteltérés pontos érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása) elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés esetén).

A VITA II.

A vita fázisai:

•

1.

a Konfrontációs szakasz: a véleménykülönbség felszínre kerül, vitázók azonosítják egymást.

•

2.

Nyitó szakasz: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak.

A bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a véleménykülönbség feloldását.

vitatott állítások, és ezek

•

3.

Érvelési szakasz: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása.

•

4.

Záró szakasz : következtetések, kompromisszumok, kudarc.

A VITA SAJÁTOSSÁGAI III.

A vita elkerülésekor hozott érvek:

-

a másik fél nem kompetens; a másik fél túl gyenge; a vita kellemetlen helyzetbe hozná valamelyiküket; nem érdemes, már úgyis eldőlt; nem időszerű; nincs is joga hozzá

A VITA SAJÁTOSSÁGAI IV.

•

A meggyőzés hatékonyságának tényezői

: • 1. A kommunikáció forrása (ki mondja?) Hitelesség, hozzáértés, megbízhatóság, előítélet,vonzerő 2. A kommunikáció természete (mit mond?) logikai vagy - statisztikai - a bemutatás hatása); érzelmi felszólító jelleg; bizonyítékok, személyes példák, sorrendje (első tényező – friss tényező az eltérés nagysága (a mi és az ők között): a véleményváltozás szükségessége függvényében 3. A közlés befogadóinak sajátossága (kinek mondja?) önértékelés, saját tapasztalatok, disszonancia

AZ ELŐADÁS

•

Tervezés:

témaválasztás, anyaggyűjtés, célmeghatározás, szelektálás; » Mit kell megismertetni a hallgatósággal?

» Mit tud a hallgatóság?

» Mit akar megtudni a hallgatóság?

• A

hallgatóságra

vonatkozó ismeretek; » A szituáció sajátosságainak megítélése; » A szükséges közlésmód megtervezése; » Esetleges reakciókra való felkészülés; • Az előadás

felépítése

: nyitás, bevezetés, szemléltető eszközök, zárás stb.

Non verbális kommunikáció I.

–

Térközszabályozás

(Edward T. Hall nyomán): • Intim zóna (15-45 cm) • Személyes zóna (45 – 120 cm) • Társadalmi zóna (120 – 360 cm) • Nyilvános zóna (360 cm felett) » Kulturális különbségek!

Non verbális kommunikáció II.

• Gesztusok: – Tenyérgesztusok – Kézfogás – Kéz- és kargesztusok – Archoz illesztett kézgesztusok – Lábgesztusok – Fejgesztusok – Szemjelzések,egyebek

A MEGGYŐZÉS

I.

A meggyőzés hogy egy nem kényszeríttetnek bizonyos kényszerítés!

nem kell tudatában a befolyásoló szándéknak.

Inkább egyetértenie manipuláció!

azzal, hogy A a magatartása helyénvaló, számára is előnyös, és tudatában van, viselkedést várnak el tőle. Sikeres manipuláció esetén viszont a manipulált meg van győződve arról, hogy hasznára válik az adott magatartás, és nincs A meggyőzés folyamata: -

az üzenet befogad(tat)ása; ”be-etetés” (alternatíva kínálás) „faktoid” technika: egy tényre utaló állítás

(nincs rá bizonyíték; nem járnak utána, előítéletet igazol, szükségletet elégít ki) -

„kézbesítés”: csomagolás, rávezetés

az üzenet feldolgozása

A MEGGYŐZÉS

II.

•

Fő- vagy központi útvonal

: tényekkel és adatokkal bizonyítva; •

Mellék- vagy perifériális útvonal

képességünk korlátozott volta).

: felszólító ingerekkel, így nem kell gondolkodnunk (ld. információ-feldolgozó

Módszerek

: ismétlés érzelmek keltése (pl. félelem, bűntudat, engedelmesség, elkötelezettség kiváltása, a ritkaság vonzóvá tétele) „

vakcsoport-technika

”: csoporthoz kötődés ígérete a döntési helyzet befolyásolása

A MEGGYŐZÉS ROKONFOGALMAK I.

A

rábeszélés

főleg olyan szimbolikus stratégiákon alapszik, amelyek a nyugvó stratégiákat meggyőzni kívánt félben érzelmeket váltanak ki; míg a meggyőzés elsősorban észérveken, logikai bizonyításokon alkalmaz, amelyek a meggyőzendő fél értelméhez szólnak.

Leggyakoribb eszköze a média.

Fajtái: közvetlen és közvetett (öntudattalan)

A MEGGYŐZÉS ROKONFOGALMAK II.

A a

propaganda

szolgálja tömegekhez szól, általában egy eszmerendszer, egy egy

ideológia

közösséggel, lélektani eszközökkel manipulálva; elfogadtatását ha kell manipulációval és hazugsággal, jelképekkel és

demagógia

attitűdöt jelent, amit az jellemez, hogy a hallgatóság érzelmeivel manipulálva valamilyen aktuális adott pedig inkább egyfajta szónoki cselekvésre

mozgósít

meggyőzéssel ellentétben nem törekszik egy nézet tartós elfogadására.

, s a

A PREZENTÁCIÓ

Kisebb-nagyobb beszámoló.

csoportok

Fajtái

: előadás előtt ajánlattevés tartott

Cél

: a figyelem tájékoztatás felkeltése a téma összekapcsolása a közönséggel önmagunk hitelessé tétele

Részei

: bevezetés („azonos hullámhossz”, érdeklődés felkeltése; főrész (figyelmet fenntartani!) befejezés (lezárás, összefoglalás) tájékoztatás,

A PREZENTÁCIÓ ESZKÖZEI

„ A kimondott és a kimondatlan szó is rólunk beszél.” Legfontosabb:

asszertivitás

(magabiztosság) Elérhető: 1.

megfelelő eszközök kiválasztása; kommunikációs bevetése; 2.

személyes erőforrások 3. stressz kezelése révén.

leküzdése, lámpaláz

Szemléltető eszközök

Ábrák - folyamatábrák Grafikák Képek – képsorok Power point-ok Hang-effektusok Egyéb illusztrációk Lehetőleg számítógép segítségével!

A hallgatás és a megértés

• •

Aktív

: megragadja a tényeket, érzéseket, mérlegeli a hallottakat, elfogadó légkört teremt. Szemkontaktus! Az odafigyelés jól megszervezett, is a non verbális üzeneteket dekódolja. Nem könnyű; akadálya lehet egoizmus, előítélet, rejtőzködési szándék, kényelmetlenség stb.

Passzív

: eredménytelen, a szakmai életben nem játszik szerepet.

A hallgatási folyamat elemei

• 1.

Figyelés

: (lélektani gátak ledöntése) • 2. A

jelentés

kijelölése; szelektálás, korábbi tapasztalatokhoz kapcsolás.

• 3. A

bevésés

(jegyzetek készítése stb.) A jó hallgató visszajelzésről is gondoskodik, akár testbeszéddel is.

A hallgatás válfajai

• Információszerző hallgatás (a lényeg!); • Kritikus hallgatás (vizsgáztatáskor; tények megkülönböztetése a véleménytől) • Visszahangzó vagy empatikus hallgatás; érzelmek azonosítása • Taktikai hallgatás, illetve kérdő hallgatás; • Szórakozási célú hallgatás.

A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI II.

• Publikáció, cikk; •

Írásban

• Levelek, emlékeztetők, jelentések, ajánlatok; • Összefoglalók, jegyzetek, feljegyzések; • Jegyzőkönyvek, utasítások; • Személyes iratok (önéletrajz); • Kommüniké és sajtóanyag; • Hirdetés, szóróanyag, prospektus, ismertetők; • Kézikönyvek, használati útmutatók; • Pályázatok stb. készítése.

Hivatalos levél Gyakori hibák

• Címtévesztés • A címzett nevének, beosztásának helytelen írása (Igen tisztelt Vezérigazgató Asszony!) • Helyesírási és nyelvhelyességi hibák • Elválasztás – a számítógép nem tud helyesen elválasztani!

• Csoportos levélküldés: címzett – tartalom összhangban legyen!

• Sajátos jelzéssel ellátott levelek („Sajátkezű felbontásra!”) → jelzés tiszteletben tartása!!

A rossz hallgató

• Érdektelen, lusta • Álhallgató – csak mímeli!

• Külsőségekre koncentrál • Szorongó, bizonytalan • Csak a „bevetésre vár” • Egocentrikus • Versengő

•

AZ ÍRÁSOS KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI II.

Az üzleti levél:

– feladó adatai (fejléc!) – dátum – belső címzés – megszólítás – tartalom – Záró-fordulat – aláírás – egyéb: – tárgy – iktatószám – hivatkozási szám – melléklet – másolat

AZ ÖNÉLETRJAZ I.

„Fogyasztói reklám”, ”ön-marketing” Szemléleti változás: –

Régen

: van valamim, megpróbálom eladni; –

Újabban

: azt csinálom, aminek piaca van.

Mi legyen benne?

képzettségek korábbi munkahelyek nyelvismeret egyéb készségek referenciák fénykép

AZ ÖNÉLETRJAZ II.

• klasszikus vagy kronologikus • funkcionális • Kombinált (ajánlott!) • hagyományos (inkább ne!) • amerikai típusú • EU-CV, azaz kompetencia alapú

A dolgozat

• Tartalom: a téma kapcsán legyen mondanivaló • Nyelvi megformáltság, megfogalmazás • Helyesírás • Forma: – Szakirodalmi hivatkozás – Strukturálás – Oldalbeállítás, betűformák

A szövegértés

• Az olvasás nem passzív folyamat; • Írás-olvasás presztizse csökkent; • Funkcionális analfabétizmus: a népesség kb. 25% a érintett; • PISA-2000. vizsgálat tapasztalatai • Diszlexia problémái; gyakoriság, veszélyeztetettség.

Nők és férfiak kommunikációja I.

Anatómiai és élettani különbségek

: nőknél bal-, férfiaknál a jobb félteke dominanciája (verbális, ill. térbeli készségek); - hormon termelés különbségei, x kromoszóma -, ill.

xx - xy

tesztoszteron kromoszóma); (kortizon – – y a „corpus callosum”, azaz a két féltekét összekötő kéregtest fejlettsége ill. annak üteme (ha kisebb, nehezebb az ingerek feldolgozása; - a jobb és bal homloklebeny közötti különbségei (nőknél 10% +) idegnyaláb

Nők és férfiak kommunikációja II

A

fejlődési

folyamat különbségei: - a lányok idegrendszeri

immunrendszere fejlődése

gyorsabb, a - a magasabb tesztoszteron termelés miatt fiúké lassúbb; a sérülékenyebb (intrauterin állapotban ); fiúk -

agresszivitás

-szint mértékében.

Magatartásbeli különbségek: - stressz reakciókban - testnyelvi eszközkészlet tekintetében az empátia) „én és a másik” közti különbségtételében (ld.

Nők és férfiak kommunikációja III.

A

környezet

alakulását); befolyása a két nem közötti fejlődés különbségeire (pl. jobban tolerálja ill. erősíti a fiúknál az agresszivitást, lányoknál az érzelmek A történelmi fejlődés

munkamegosztás

” hatása tevékenységére, szükséges ill.

az készségek (az a ezek ún.

két ellátásához kifejlődésére átörökítésére. („Házon kívül – házon belül”)

„első

nem és

Különbségek a kommunikációban

A

nők

jobban igénylik a kommunikációt; kapcsolat orientáltabbak, jól és élvezettel beszélnek. Nekik a kapcsolatok minősége a fontos. Érzelmekkel kommunikálnak. Indirekten.

A

férfiak

verbalitása visszafogottabb; ők teljesítmény-orientáltabbak, nekik az eredmény a fontos. Azt akarják, hogy szükség legyen rájuk. Értelemmel kommunikálnak. Direkt módon

AZ EMPÁTIA I.

A A személyiség olyan képessége, segítségével a másik emberrel való amelynek

közvetlen kommunikációs

kapcsolat során bele tudja magát élni a másik lelkiállapotába.

megérzés és a megértés fő eszköze az, hogy az ember lesz

saját személyiségében

is felidéződnek a másik érzelmei, feszültségei. A beleélés attól empátiává, hogy az élményt

tudatosan

értelmezzük, feldolgozzuk. Szükség van ehhez a személyiség akaratlagos odafordulására, a másik iránti figyelmére.

EMPÁTIA II.

Az empátia kialakulásának állomásai a személyiség-fejlődés útján: beszéd-fejlődés - nem verbális kommunikáció fejlődése jó anya-gyermek kapcsolat szerep viselkedés elsajátítása az identifikációs folyamat során megfelelő társkapcsolatok

A MEDIÁCIÓ I.

A mediáció alapvetően az konfliktusok játszanak módszereknek eljárások alkalmazása. A mediátor feladata egy olyan speciális illetve kezelésével foglakozik, mert ha érzelmek benne kidolgozását.

érdekek

szerepet, bizonyulhat

kommunikációs

akkor egyéb mentén keletkező

szituáció

eredményesebb pszichoterápiás levezetése, koordinálása, amelyben az ellenfelek számára segíti a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálását, Ennek érdekében kommunikációs- és problémamegoldó technikákat tanít ügyfeleinek, ő maga a vitában végig

pártatlan és semleges.

A MEDIÁCIÓ II.

Valójában tehát egy olyan kommunikációs módszer, ami segíti a konfliktusban álló feleket kölcsönösen elfogadható megoldás kidolgozásában. Mediáció során a szemben és végül álló konfliktuskezelési közös kiszolgáltatottak a felek egy technikákban hivatal mediátor jártas megegyezésre jutnak.

(vagyis szakember) segítségével tisztázzák a megoldásra váró kérdéseket, alkalmazottainak mindkét fél győztesnek tudhatja magát.

Nem és munkarendjének, nem helyettük döntenek, mint egy bírósági tárgyalás során, és az ülés(ek) végeztével Például:

munkaügyi

kérdésekben iskolai konfliktusokban mediátorok segítenek.

A verbális agresszió: mobbing bullying

• Jelentkezése: zárt közösségekben (iskola, munkahely) • Nemek szerinti különbségek • Kikből lesznek az áldozatok?

• Valami miatt mások, mint a többiek • Valami miatt kiszolgáltatottabbak • Következmények: betegségek pszichés problémák

INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ I.

• A kultúra fogalma jelölheti: – a gondolkodásnak, a világ szemléletének meghatározott módját; – egy társadalom vagy annak egy csoportja megfigyelhető viselkedésmintáit, közös tapasztalatait, konfliktus-kezelő mechanizmusait.

– valamely csoport vagy a társadalom egészének életstílusát, az előző generációktól átvett örökséget; • A kultúra tehát tudás- és szabályrendszer, – magyarázatokat kínál a világgal kapcsolatban, – meghatározza a társadalmi cselekvéseket; – Megtanulható.

INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ II.

• Minden nemzet, illetve etnikai csoport sajátos kulturális rendszert alkot; • Ez meghatározza az egyén viselkedését; • Így a különböző nemzetekhez tartozók közötti kommunikáció mindig kultúraközi kommunikáció, amelyben valamely jelzés, szó, mozdulat értelmezése más és más lehet.

• A sikeres kommunikációhoz tehát szükséges más kultúrák ismerete is.

MÉDIA-KOMMUNIKÁCIÓ

I. Az interjú

„Személyes találkozás alkalmával lefolytatott, kötött formájú beszélgetés a sajtó képviselője és azon személy között, akitől az nyilvános közlésre szánt kijelentéseket vár.” Készítésének feltételei a kérdező részéről: felkészülés (témából, „személyből”) jó modor, udvariasság; nem-részrehajlás agresszivitás kerülése tisztességes lehetőség a válaszadásra.

Az interjúalany feladata: ugyancsak a felkészülés.

MÉDIA-KOMMUNIKÁCIÓ

II. A sajtótájékoztató

• • Nyilvánosságnak szánt információk átadására szolgáló médiaesemény.

Szakaszai

: – előkészítés (technikai feladatok, meghívók, írásos anyagok, résztvevő személyek); – lebonyolítás: szakmai és protokolláris tennivalók (fogadás, információ-átadás, vendéglátás, ajándékok); – „utógondozás”: a sajtó-megjelenés további kapcsolatok szándékának jelzése értékelése,

Pedagógiai kommunikáció I.

Pedagógiai céloknak alávetett; Pedagógiai eszközökkel szabályozott; Tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely a

nevelők

és a

tanítványok

közvetlen, megy végbe.

személyes kapcsolataiban

Pedagógiai kommunikáció II.

A kommunikáció fő irányai: »Nevelőtől a neveltig (hagyományos) »Kölcsönösség, »Tanulók egymás között is (reform).

Tanár-diák kapcsolat jellemzői : Távolságtartó (hagyományos) Közvetlen (reform) Az osztályterem és az iskola sajátos komplex kommunikációs tér.

Az osztálytermi kommunikáció szintjei

• Intraperszonális • Interperszonális • Csoport-kommunikáció •

A pedagógus jellemzői

: • Autokratikus • Demokratikus • Laissez faire

vezetési stílusának

A pedagógiai kommunikáció témái

• Megszólítás • Kérdés • Instrukció • Értékelés „Az oktatómunkában kiemelt jelentősége van a pedagógus kompetenciájának és kommunikációs hitelességének” (Gordon)

A segítő beszélgetés I.

Abban az esetben bizonyulhat a hatékonynak, ha azt gyermek/serdülő/kliens maga kéri.

Az Én-ismeretek négy területe: Az

ÉN Mások

Ismerik Ismeri

Nyílt

Nem ismeri

Vak

Nem ismerik

Zárt Ismeretlen

A segítő beszélgetés II.

• Az ismeretlen terület határvonalait nem háborgatjuk; • A nyílt terület nagyságát növeljük: • Információ magunkról- a

zárt terület

csökken; • Információt kérünk a másokra gyakorolt hatásunkról – a

vak terület

csökken.

• Visszajelzés fontossága • Kérni kell; • A fogadó fél javára történjék, de csak az adó fél észlelése, nem jó, nem rossz; • Legyen specifikus, ne általános; gyorsan kövesse az eseményt.

A segítő beszélgetés III.

• •

Nem Nem

tanácsadás; a saját vélemény elmondása; • Hanem abban segít, hogy a problémával hozzánk forduló megtalálja a saját legjobb megoldását. Eszközei: • • A

kommunikációs gátak

feloldása » Ne utasítsunk, ne figyelmeztessünk, ne prédikáljunk, ne kioktassunk, ne kritizáljunk, ne értelmezzünk, ne vallassunk

.

Az aktív hallgatás

vállalása: a probléma (érzelmi és tartalmi) visszatükrözése.

Érvelés

• Technikája azt vizsgálja, milyen módon lehet meggyőző üzeneteket alkotni.

Informális érvelési stratégiák:

Analógia:

pozitív (hasonlít) negatív (megkülönböztet)

Kategorizálás

: általánosítás Vigyázat: reprezentatív-e a minta?

megfelelő méretű-e a minta?

Az érveléstechnikai kooperáció feltételei

• 1.

A kívánt informatívok!

mértékben legyünk • 2. A hozzájárulásunk legyen releváns, azaz tárgyhoz tartozó, közlésre érdemes!

• Hozzájárulásunk feleljen meg a dialógus céljának!

• Érveink igazak legyenek!

• Világosak, rendezettek egyértelműek, legyünk!

rövidek,

Manipulációs technikák ellenszereik

• 1. Igen erős érzelmi hatás – ugyanezt „semleges” nyelvre lefordítjuk.

• 2. Mindenre kiterjedő általánosítás – mutassuk ki, hogy mindez csak néhány jelenségre igaz!

• 3. Bizonyítás kiemelt példákkal – helyezzük szembe a korrekt adatokat!

• 4. Nem egyértelmű dolgok egyértelmű beállítása – a tények ennél bonyolultabbak!

A konfliktuskezelés I

.

Mit kell tudnunk a konfliktusról

?

• Két vagy több személy vagy elképzelés közötti nézeteltérés; interakció is egyben; • A fejlődés és az érés szükséges részét képezi. Az a mód, ahogy személyiségének; valaki kezeli, része a • Az öntudatosság és az önmegvalósítás hozzájárul a konfliktusok építő jellegű kezeléséhez; • Minden konfliktusban vannak pozitív lehetőségek (hozzásegíthetnek – például – a megértéshez is)