Transcript Természetes és mesterséges jelek

sz
e
m
io
t
i
k
a
IV. ELŐADÁS
Jeltipológia
1. Jeltipológia és a jelek osztályozása
2. Jelek felosztása Peirce szempontjai szerint
3. Jelek felosztása Schaff szerint
4. A jelek diakronikus felosztása
1. Jeltipológia és a jelek osztályozása
A jelek felosztása:
•
•
•
külsődleges szempontok
szerves szempontok
egyes szerzők szerint
1.1 jelosztályozási szempontok
szemiotikai megközelítés:
- szinkronikus - jelosztályok : a meglévő jelek
jelosztályokba való rendezése (Szinkrónia = időben
párhuzamosan létező)
- diakronikus - genetikus jelkategóriák : a jellé válás
folyamatában különítik el a különböző
jelkategóriákat. (Diakrónia = időben kibontakozó)
jelosztályok:
- külsődleges szempontok
- meghatározásból szervesen adódó szempontok
1.1.1 szinkronikus felosztás
A jelek felosztása külsődleges szempontok
szerint
a.) Látható jelek és hallható jelek
b.) Szerves jelek és eszközszerű jelek
c.) Természetes és mesterséges jelek
1.1.1.a járulékos jellemzők szerint
Látható jelek és hallható (és egyéb
érzékelhető) jelek:
- érzékszervek szerepe! – az idődimenzió!
- látható jelek:
- hallható jelek:
- álló
- mozgó
- beszélt nyelv
- zene
1.1.1.b létrehozás módja szerint
Szerves és eszközszerű jelek – mivel
hozzuk létre őket?
-
szerves jelek:
pl. kiáltás, tekintet, mosoly, taps…
létrehozott jelek:
pl. mértani ábrák, közlekedési táblák,
tengeri zászlójelzések
1.1.1.c eredet szerint
Természetes és mesterséges jelek
egyik legrégibb felosztás – a jelek közvetlen
megtapasztalása alapján
hagyomány:
Szent Ágoston, skolasztika,
Port Royal Grammatika…
modern szemiotika: - átveszi, pontosítja
Roman Jakobson stb.
1.1.1.c természetes / mesterséges jelek
- természetes jelek: füst, állati csapás
dolog-jelek
---
(emberi akarattól függetlenül is alkalmasak, hogy valami
rajtuk kívülinek az ismeretére vezessenek)
- mesterséges jelek: mértani ábrák
jel-dolgok
---
(élőlények hozzák létre, ahhoz, hogy közöljék egymással
lelkük tartalmait)
1.1.1.c természetes / mesterséges jelek
NINCS éles határ!
Tétel: természetes jelek esetében az embertől független,
egymáshoz kapcsolódó természeti folyamatok
működnek egymás jeleként, míg a mesterséges jeleket
az ember hozza létre.
Probléma: ez a felosztás azt sugallja, hogy a
természetben az emberi létezéstől függetlenül is
létezhetnek jelek. De az világos, hogy a tűz nem jelzési
szándékkal bocsátja ki a füstöt. Tehát kizárólag az
(értelmező) ember számára tesznek szert ezek a
természeti jelenségek jelszerűségre.
Az ember viszont már gyújthat jelzőtüzet! …
1.1.1.c emberi beavatkozás szempontjából
- szimptómák (tünetek)
mennydörgés hangja, villám fénye,
betegség tünetei
- szignálok (jelzések)
vonat füttye, szemafor színe, útra
gördített kő
1.1.1.c kapcsolat természetessége
A kapcsolat
természetességének
szempontja
(oksági szempont)
tűz
≡
füst
természetes jelek:
nem tiszta jelek
értelmezési
szabályszerűségek
1.1.1.c mesterséges jelek
A mesterséges jeleket az ember
jelekként alkotta meg, és
érvényes rájuk, amit általában a
jelekről elmondtunk. Az a dolguk,
hogy jelekként működjenek:
tiszta jelek!
1.1.1.c mesterséges jelek
kommunikációs osztályozása
- verbális (nyelvi) jelek (igazi szemiotikai
rendszer)
- nem verbális jelek (mimika, gesztusok,
divat) – természetes jelek elemeit is
magukba építik! – nem tiszta jelek…
1.1.1.c kommunikációs elsődlegesség
A nyelvi jelek – elsődlegesek!
A többi jelrendszert szavak által is ki tudjuk fejezni.
Fordítva problémás (lásd. pantomim)
Nem verbális jelek – kiegészítő, származékos nyelv
„látható szavak”
2. Jelek felosztása
Peirce szempontjai szerint
• szemiotikai analízis 3 szintje: egymásra épülnek
(feltételezik az előzőket)
- representamen szintjén: megjelenítés
- jel-dolog kapcsolat szintjén: jeltárgyak
- értelmező szintjén: jelmező
• felosztás alapja 2 kritérium kombinációja:
- a hármas viszony három tagja
(helyettesítő, tárgy, értelmező)
- a jel három létállapota
(lehetőség, egyedi tény, általános típus)
• három trichotómia lehetősége
2.1. A jelek első trichotómiája
• magánvaló jel, mint helyettesítő
(representamen) létállapota
- helyettesítő: puszta minőség
- helyettesítő: ténylegesen fennálló egyszeri
- helyettesítő: általános törvény
2.1.1. Minőségjel – qualisign
potenciális jel: a jel lehetősége
Egy szín, a „zöld”, egy olyan
érzékelhető minőség,
amely önmagában
nem jelöl semmit. Akkor
válik tényleges jellé, ha egy tényleges létező
meghatározottságaként megvalósul.
2.1.2. Egyszeri jel – sinsign
több minőségjel együtteséből megvalósult egyszeri jel
pl. Forgalmi tábla:
egyszeri jel, amely
az alak, nagyság,
szín minőségeiből áll.
Ezek önmagukban
nem képeznek jelet,
de azáltal,
hogy a táblához tartoznak,
jelölő szerepet töltenek be.
2.1.3. Törvényjel – legisign
jel szerepét betöltő törvény, általános szabály –
konvencionális: általános típus
egyazon törvényjel előfordulásai,
vagyis alkalmazásai:
egymás hasonmásai!
ZÖLD
pl. „zöld” melléknév – jeltípus
– de minden megnyilvánulása
egyszeri jel
:
jelpéldány
2.2. A jelek második trichotómiája
• a helyettesítő és a jeltárgy viszonya
- helyettesítő és tárgy közös tulajdonsága
- helyettesítő és tárgy fizikai összefüggése
- helyettesítő és tárgy viszonya az
értelmezővel
2.2.1. Ikon (eikon = kép)
helyettesítő és tárgy hasonlósága: kép!
akkor is,
ha nincs
valós tárgy
(pl. angyal)
2.2.2. Index (indicare = mutatás)
helyettesítő és tárgy
közvetlen kapcsolata:
fizikai összefüggés (mutató)
tárgy megléte abszolút feltétel!
(füst = tűz;
farkasnyom = farkas;
ujjlenyomat = egyén)
– közös minőség!
2.2.3. Szimbólum (szünbolon = ismertetőjel)
- szünballein = összevetés, összeillesztés –
• helyettesítő és tárgy
között eszmei kapcsolat
– konvencionális
(pl. oroszlán,
Szabadság-szobor)
• értelmező megléte
elengedhetetlen feltétel
– attól jel,
hogy akként használják!
2.3. A jelek harmadik trichotómiája
az értelmező szempontjából:
logikai aspektus!
- réma (rhéma: mondás, közlés) - lehetőség
- tétel
(dicentum, propositio) - tény
- argumentum (következtetés) - érvelés
2.4. Pierce jelosztályozása
2.4 A jelek tíz osztálya
Peirce nyomán BENSE…
•
minőségjel (rématikus ikonikus)
•
ikonikus egyszeri jel (rématikus)
•
rématikus index jellegű egyszeri jel (közv. kapcs.)
•
tétel jellegű egyszeri jel
•
ikonikus törvényjel (rématikus)
•
rématikus index jellegű törvényjel
•
tétel, egyszersmind index jellegű törvényjel
•
rématikus szimbólum v. szimbolikus réma (törv.jel)
•
•
közönséges tétel jellegű szimbólum (törvényjel)
argumentum (szimbólum, törvényjel)
- vörösség
- hasonló tárgy
- felkiáltás
- szélkakas
- ábra
- mut. névm. „az”
- utcai kiáltás
- köznév, ált.
fogalom: asztal
- javaslat
- szillogizmus
2.5. az alapvető második trichotómia
-
ikonikus jelek
-
indexikus jelek
-
szimbólumok
2.5.1. ikonikus jelek
•
•
•
ikon - nehéz elhelyezni a kép és a jel között.
Képnek is lehetne tekinteni, de a képtől eltérően, az
ikonban az utalás az elsődleges funkció, a hasonlóság
pedig nem a tárgyal való hasonlóságot fejez ki, hanem
a tulajdonságok közötti hasonlóságot.
Tükörkép: ikon-e?
NEM ikon, mert nem is jel. Nem a tárgy helyett áll, hanem a tárgy
előtt, nem valaminek a helyettesítéseként létezik, hanem valaminek a
jelenléte következtében. De nem is kép. Szinten azért mert a
valóságos kép esetében nincs szükség az ábrázolt dolog jelenlétére.
Pszeudokép.
Pszeudoikonikus jelenségek:
a gyermek által használt bot, ami a lovacskát helyettesíti. Ikon-e?
Problémás. Hiszen valami hasonlóság van, a hosszúság. De bármit
használhatna a gyerek a bot helyett, pl. széket. Hiszen a botot csupán
egy kulturális konvenció teszi a ló jelölőjévé. Nincs semmilyen
tényleges hasonlóság közöttük.
2.5.2. indexikus jelek
•
Az index esetében a helyettesítő és a tárgy számos közös
tulajdonsággal rendelkezhet, mivel a tárgy meghatározza a
helyettesítőt. A helyettesítő és a tárgy viszonya nem korlátozódik
csupán a hasonlóságra, mint az ikon esetében. (Tűz = fűst, elhaladó vad
= nyom) Az index azért képes a tárgy felé mutatni, mert a tárgyat és a
helyettesítő közötti kapcsolatot eleve ismertük!
•
Mentális kapcsolat. A kapcsolat azonban nem csupán fizikai lehet, lehet
mentális is. Pl. A közlekedési táblán lévő „S” jel és a kanyargó útszakasz
közti kapcsolat. Nem fizikai, de az világos, hogy az útszakasz állapota
miatt lesz a jel „S” alakú.
•
Alindex. Peirce bevezeti az alindex fogalmát. Ezek nem teljes értékű
index jelek. Ide tartoznak a gesztus-indexek (valamire mutató ujj) és a
verbális indexek („ez”, „az” mutató névmás használata). Itt nincs
szükségszerű kapcsolat a helyettesítő és a tárgy között, a kapcsolatot
egy emberi döntés hozza létre, és addig áll fenn, amíg ez a döntés
érvényes.
2.5.3. szimbólum
•
Maximálisan nyitott jel: a szimbolikus megjelenítés nincs kitéve a kifejezés
beszűkítő hatásának, a szimbólum mindent elmond a tárgyáról. Hiszen maga a tárgy
is szimbolikus megjelenítésre utalt.
•
Erőteljesen kifejeződő: a szimbolikus megjelenítődés érzékien kifejeződő jellegű és
képszerű.
•
Szemantikailag gazdag, poliszémikus: A szimbólum nem csupán rögzíti, hanem
megsokszorozza a benne foglalt információt. Egy konkrét szimbólum tulajdonképpeni
jelentése megfoghatatlan, mivel nem egy pontosan körülhatárolható jelentés az,
hanem egy többértelmű jelentéstartalom. Olyan jel, amelynek jelentéstartalma többet
és mást is magába foglal, mint, ami közvetlenül megjelenik előttünk. Ezért a
művészet elsődlegesen szimbolikus tevékenységnek tekinthető.
•
Érzelmi telítettségű és értéktartalmú: a szimbólum érzelmi reakciókat tud kiváltani,
a szimbólum egy kultúra értékrendjét is kifejezi.
•
Egységesítő és totalizáló jel: egy kultúrában a szimbólumok nem csupán jelek,
hanem a kultúra egészének a kifejeződései. A szimbólum modellt, törvényt kínálhat,
viselkedési modellként szerepelhet.
3.1 Jelek felosztása Schaff szerint
- Természetes jelek
- indexek
- szimptómák
- Mesterséges (igazi) jelek
- nyelv
- származékos
jelek
szignálok
jelzések
helyettesítő jelek
- indexek
- szimbólumok
3.2 Schaff jelosztályozása táblázatban
4. A jelek diakronikus felosztása
WALLON…
• az inger
- pavlovi kísérlet: csengőhang
• a jelzés
- medvemorgás a bokorban
• a nyom
- múltbeli, múlandó!
• a szimulakrum
- utánzat, utánzó cselekvés (mimesis!)
- farkasnyom
(participációs mechanizmus!)
• a jelkép (szimbólum)
- absztrakt tárgy konkrét kifejezése!
• a jel
alkotás!
- mesterséges konstrukció: kulturális
• Paradoxon: olyan dolog, amely csak jelként létezik
Könyvészet, források:
MORRIS, Ch. William:
PEIRCE, Charles Sanders:
VERESS Károly: Filozófiai szemiotika,
Stúdium, Kvár, 1999