Transcript KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET

KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET
Wesley János Főiskola
I. évfolyam
Szakirodalom
• Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció
szabályszerűségei 1994 Animula
• Allan Pease: Testbeszéd 1989. Park Kiadó
• Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon
Kossuth Kiadó 2002
• Joe Navarro: Beszédes testek 2011. Nyitott
Könyvműhely
• Edward T. Hall: Rejtett dimenziók 1987.
• Pléh, Csaba (1990): A szaván fogott szó. In.:
Austin, John Langshaw (1990): Tetten ért
szavak:. Budapest: Akadémiai Kiadó (Ajánlott)
A kommunikációelmélet
tudományáról
• Képes megragadni a szociális viselkedés
szabályszerűségeit,
antropológiai
alapú,
interdiszciplináris. (Pszichológia, szociológia,
kibernetika, fizika, antropológia, lingvisztika,
szemiotika) Elemzi a kommunikáció és a hatalmi
viszonyok sajátosságait is.
• Kutatása az új jelenségek megjelenéséhez
kapcsolódik, pl.:
– Modern telekommunikációs eszközök
– Modern tömegkommunikációs eszközök
– Hang-képrögzítő eljárások
A kommunikáció története I.
• Nem lehet nem kommunikálni!
• Az ember azzal a szándékkal hozott létre újabb és újabb
kommunikációs technológiákat, hogy meghaladja az alapvető
kommunikációs
formának
-a
közvetlen
emberi
kommunikációnak -- a korlátait.
• Az új technológiák azonban ezeket a korlátokat csupán egy-két
vonatkozásban tudták tágítani, s még ezért is azzal kellett fizetniük,
hogy le kellett mondaniuk a közvetlen emberi kommunikáció egyes
mûködõ elemeirõl.
• Az írás például mind térben, mind idõben elvileg végtelenre tágította
a kommunikáció hatókörét, ám a közvetlen emberi kommunikáció
három dimenziója közül csupán egynek -- a szegmentális nyelvi
jelek síkjának -- a tekintetében, s ennek fejében a másik két
dimenzióról teljes mértékben le kellett mondania, miként a közvetlen
emberi kommunikáció lényegi elemének tekinthetõ interaktivitásról
is.
A kommunikáció története II.
• Az ember alkotta kommunikációs technológiák közös
sajátossága, hogy mindegyikük a kommunikáció egy
részterületét veszi célba, azt tökéletesíti kisebbnagyobb mértékben.
• Az
egyes
technológiák
közötti
különbségek
mindenekelõtt azzal ragadhatók meg, hogy a különbözõ
érzékelési területeknek eltérõ mértékû szerep jut
bennük.
Az
írás
hatókörét
megsokszorozó
könyvnyomtatás -- mint McLuhan mondja -- a hallásitapintási tér világából a vizuális tér világába emelte át az
embert, ezzel szemben a rádió éppenséggel a hallásitapintási tér reneszánszát tette lehetõvé.
Az emberi kommunikáció
• Összetevői:
• Szegmentáltság:tagoltság, artikuláltság;
• Szupraszegmentáltság: egyes hangok és
szavak prozódiai sajátosságai: erősségi vagy
zenei hangsúly, hanglejtés;
• Extralinguális: a kommunikáció hangnyelven túli
része (pl. mimika, gesztusok, testtartás stb.
• A kommunikátum lehet kép, hang, írás, illetve
ezek bi- vagy multimediális kombinációja
Jelek, jelrendszerek, jeltípusok I.
• A jel: olyan érzékelhető fizikai jelenség, amely
észlelője számára többet vagy mást jelent, mint
ami a megjelenésekor közvetlenül felfogható.
• A jelek jellemzői:
» önmaguknál több jelentést tulajdonítunk nekik
» a valóságot idézik fel
» közösségi jellegűek, egy közösség minden tagja
ismeri
» jelrendszerbe igazodnak
» emberi érintkezésben valósulnak meg.
» érzékszerveinkkel felfoghatók (belsőkkel is!)
Jelek, jelrendszerek, jeltípusok II.
• A jelek sosem önmagukban vannak jelen,
hanem más jelekkel együtt. Így egy jel
több jelrendszernek lehet a tagja.
• - az, ami a másik dologra utal, az a jeltest;
• - az, amire utal, az a jelölet vagy jelentés.
• A különbségeket a jeltest és a jelölet
kapcsolatának szorossága határozza meg.
A jelek felosztása
1. Jelentésük alapján :
• indexikus jel → a jelölt érintkezésben van az adott
dologgal, jelenséggel
• ikonikus jel → a jelölt dolog, vagy fogalom és az azt
jelölő kép, hasonlóságon alapul
• szimbolikus jel → ha a jelölő és a jelölt kapcsolata közös
emberi szokáson, hagyományon alapszik (zászló,
karikagyűrű, bagolyI
2. Eredetük alapján:
•
- természetes jelek (pl.: a tűz füstje)
- mesterséges jelek (pl.: írásjelek
A jelek tudománya
• A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya,
eredete a görög szemion ("jel") szó. A jelek
általános elméleteit is szemiotikának nevezzük.
• A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy
nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv
szavainak és kifejezéseinek például egy adott
nyelvben van jelentése, és csak azért van
jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében
bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van.
• Olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a
különféle
(nyelvi,
vizuális,
akusztikai
stb.)
jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású
jelkonfigurációk előállításával és befogadásával.
Jelek és kultúrák
• A kultúrát felbonthatjuk jelrendszerekre, a jelrendszerek
nyelvén megfogalmazott "szövegekre" és a "szövegek"
megőrzési és továbbadási módjaira.
• A kultúra jelrendszerei közt vannak olyanok, amelyek
egy másik jelrendszer lefordításai (közlekedési táblák,
morze stb.); ezeket közvetítő jelrendszereknek
nevezzük. Azokat pedig, amelyek nem ilyenek, autonóm
jelrendszereknek (természetes nyelv, művészet stb.).
• Megkülönböztethetünk továbbá olyan jelrendszereket,
amelyekből csak véges számú üzenet készíthető
(közlekedési táblák, kártyajátékok), és olyanokat,
amelyekből gyakorlatilag végtelen (zene, öltözködés,
nyelv); ezek a generatív jelrendszerek.
Kultúrák különbségei – jelek
különbségei
Hagyomány: a közösségi magatartásformák
és objektivációk nem örökletes programja,
szimbolizált jelrendszerek összessége.
Kulturális szignálok: minden olyan, külső
szemlélő számára is dekódolható jelek –
ruha, hajviselet, testdísz, a valahová
tartozás jelvényei – amiknek nyomán
emberek egyes csoportjai identitásukat
kifejezik.
A kód
• A kód olyan jel, amit valamilyen kommunikációs
folyamatban egy meglévő információ konvertálásával
állítunk elő. A kód és a jel közti különbség tehát az, hogy
a jel egy valóságosan létező entitás helyett áll (azt
jelenti), a kód viszont egy ilyen entitásra utaló jel helyett
áll. Saját nevünk például közvetlenül bennünket jelöl,
ezért a személyneveket nem szoktuk kódnak nevezni. A
személy-azonosító számokat (pl. személyi szám, vagy
TAJ) már joggal nevezhetjük kódnak, hiszen ezek
jelentését csak úgy tudjuk meg, ha valamilyen módon
természetes
azonosítókra
visszakonvertáljuk.
A kód előállítását kódolásnak, az eredeti információ
visszaállítását dekódolásnak nevezzük. A kódolás során
megváltozhat a jelkészlet. Pl. szöveges információt (ami
betűkből áll) átalakíthatunk Morse kódokká, ami hosszú
és rövid hangjelekből (vagy ezeknek megfeleltethető
vonalakból és pontokból) áll.
A jelek alkalmazása
• Kódolás: a jel átalakítása egyik jelrendszerből a másikba,
vagyis valamilyen információ átalakítása kódolt üzenetté. A
kódolás történhet információ-veszteséggel vagy veszteség
nélkül. A veszteség nélküli kódolás esetén az eredeti
információ maradéktalanul helyreállítható.
• Dekódolás: a vevő az üzenet vétele után a jeleket
visszaalakítja az eredeti nyelvre. Veszteséges (irreverzibilis)
kódolás esetén ez nem lehetséges, az információ egy része
elvész.
• A kódolás és a dekódolás folyamata
– jelkibocsátás
– jelfelvétel
– jelértelmezés
A kommunikáció fogalma
• Különféle rendszerek közti információcsere (pl. genetikus kód), illetve olyan
társadalmi-történelmi
jelenség,
olyan
információátvitel, amely emberi relációkat,
viszonyulásokat, társadalmi viszonyokat
kísér, tükröz, fejez ki.
• Az emberi társadalom egyidős a
kommunikációval. Nem lehet nemkommunikálni.
A kommunikáció
jellegzetességei
•
•
•
•
•
•
Egyirányú – kétirányú
Közvetlen – közvetett
Egyrétegű – többrétegű (tartalom – minősítés)
Verbális – nem-verbális
Egyenlő – egyenlőtlen
Digitális és analóg kódokból áll
– Az analóg jel hasonló, megítélés szempontjából egyezőnek
mondható, megfelelő; egy folyamatosan változó jel idő és
amplitúdó szerint egyaránt. A digitális jel jelek: az analóg jelekkel
ellentétben csak meghatározott számú különböző állapotuk
létezhet. Egyik legfontosabb típus a bináris jel, ahol csak két
állapot létezik.)
• A résztvevők között körkörösen zajlik
A kommunikációs folyamat
összetevői
•
•
•
•
•
•
Adó – küldő
Vevő – kapó
Tartalom – üzenet
Csatorna
Közös kód
Háttérkörülmények
A közlésfolyamat funkciói
• 1. Alapvető funkciók:
• Érzelmek kifejezése
• Tájékoztatás
• Felhívás
• 2. Kiegészítő funkciók
• Kapcsolatfenntartás
• Értelmező szerep
• Esztétikai funkció
A kommunikáció fajtái
I. Verbális:
a.) Szóbeli:
» közvetlen
» közvetett
b.) Írásbeli
II. Non-verbális:
a.) Direkt
- mimika
- pantomimika
- vokális mimika
- proxemika
- kulturális szignálok
b.) Indirekt
A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ:
A NYELV
• A társadalmi és az egyéni fejlődés
terméke;
• Történelmi fejlődés eredménye;
• Földrajzilag tagolódik (pl. nyelvjárások);
• Társadalmi helyzet szerint tagolódik (pl. a
szaknyelvek);
• Jellemzői: struktúra
» szókincs
A kommunikáció negatív jelenségei
– „ökológiai problémák”
• Gyorsul a fejlődés, a fogyasztás – gyorsul a
beszédtempó;
• Visszaszorulóban a zöld területek – eltűnnek a
nyelvi színek;
• Mindent elönt a szemét – egyszerűsödik,
„durvul” a nyelvhasználat;
• Felszámolódik a biodiverzitás – eltűnnek
nyelvek;
• Fogyasztói egyenkultúra – egyetlen világnyelv
tendencia.
Verbális kommunikáció
A verbális kommunikáció különféle helyzetei más-más
feladatot jelentenek, más-más lehetőséget kínálnak az
emberek közötti információcsere során:
• A tárgyalás – stratégiai helyzetben alkalmazott célzott
kommunikáció;
• A vita - érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő
vélemény igazolása, a partner meggyőzése;
• Az előadás, azaz egy „beszédmű” elkészítése és
megtartása;
• A prezentáció - valaminek a hatékony bemutatása,
mások befolyásolása céljából;
• A média-kommunikáció – sajtótájékoztató, interjú stb.
helyzetei.
A TÁRGYALÁS
Lehet bilaterális és multilaterális. Fázisai:
I. Előkészületi szakasz:
•
1. Tervezés, átgondolás fázisa
•
2. Ráhangolás fázisa
•
II. Az interakció
• Légkörteremtés (megjelenés, köszöntés, bemutatkozás
stb.)
• Bizalomkeltés, igény- és szükségletfelmérés
• Aktív ráhatás, motiválás, ajánlat, alkutétel
• Elfogadtatás, döntésre késztetés, megállapodás
rögzítése)
• Lezárás (barátságos légkör fenntartása, további
együttműködés anticipálása)
III. „Utógondozás”
• Értékelés, a szükséges dokumentumok elkészítése
TÁRGYALÁSI ALAPELVEK
• 1. Válaszd le a személyt a problémáról!
• 2. Az érdekekre és ne a pozíciókra
összpontosíts!
• 3. Mielőtt döntesz, dolgozz ki kölcsönösen
előnyös megoldásokat!
• 4. Törekedj arra, hogy az eredmény
objektív
ismérvek
alapján
legyen
értékelhető!
A TÁRGYALÓ SZEMÉLY
HATÉKONYSÁGÁNAK FELTÉTELEI
• 1. Helyes időgazdálkodás
• 2. Megfelelő konfliktuskezelés
• 3. Tárgyalástechnikai eljárások ismerete
és megfelelő alkalmazása
• 4. Képesség a stresszoldásra
• 5.
Prezentációs
technikák
sikeres
használata
A VITA I.
A vita a versengő magatartás jellemzője. A vitának
vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük
vitakultúrának. A vita különféle helyzetei:
• kompetencia vita (a partner helyzetével kapcsolatos)
• definíciós
vita
(a
nézeteltérés
pontos
körülhatárolása)
• tétel vita (állítás cáfolása)
• érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása)
• elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés esetén).
A VITA II.
A vita fázisai:
• 1. Konfrontációs szakasz: a véleménykülönbség felszínre kerül,
a vitázók azonosítják egymást.
• 2. Nyitó szakasz: a vitázók szerepei és elköteleződései
nyilvánossá
válnak.
A
vitatott
állítások,
és
ezek
bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a
véleménykülönbség feloldását.
• 3. Érvelési szakasz: kritikai ellenvetések megtétele, ezek
visszaverése vagy elfogadása.
• 4. Záró szakasz : következtetések, kompromisszumok, kudarc.
A VITA SAJÁTOSSÁGAI III.
A vita elkerülésekor hozott érvek:
- a másik fél nem kompetens;
- a másik fél túl gyenge;
- a vita kellemetlen helyzetbe hozná
valamelyiküket;
- nem érdemes, már úgyis eldőlt;
- nem időszerű;
- nincs is joga hozzá
A VITA SAJÁTOSSÁGAI IV.
• A meggyőzés hatékonyságának tényezői:
• 1. A kommunikáció forrása (ki mondja?)
- Hitelesség, hozzáértés, megbízhatóság, előítélet,vonzerő
2. A kommunikáció természete (mit mond?)
- logikai vagy érzelmi felszólító jelleg;
- statisztikai
- a bemutatás
hatása);
bizonyítékok, személyes példák,
sorrendje (első tényező – friss
- az eltérés nagysága (a mi és az ők
véleményváltozás szükségessége függvényében
tényező
között):
3. A közlés befogadóinak sajátossága (kinek mondja?)
- önértékelés, saját tapasztalatok, disszonancia
a
AZ ELŐADÁS
• Tervezés: témaválasztás, anyaggyűjtés,
célmeghatározás, szelektálás;
» Mit kell megismertetni a hallgatósággal?
» Mit tud a hallgatóság?
» Mit akar megtudni a hallgatóság?
• A hallgatóságra vonatkozó ismeretek;
» A szituáció sajátosságainak megítélése;
» A szükséges közlésmód megtervezése;
» Esetleges reakciókra való felkészülés;
• Az előadás felépítése: nyitás, bevezetés,
szemléltető eszközök, zárás stb.
Non-verbális kommunikáció I.
– Térközszabályozás (Edward T. Hall nyomán):
•
•
•
•
Intim zóna (15-45 cm)
Személyes zóna (45 – 120 cm)
Társadalmi zóna (120 – 360 cm)
Nyilvános zóna (360 cm felett)
» Kulturális különbségek!
Non-verbális kommunikáció II.
• Gesztusok:
– Tenyérgesztusok
– Kézfogás
– Kéz- és kargesztusok
– Archoz illesztett kézgesztusok
– Lábgesztusok
– Fejgesztusok
– Szemjelzések,egyebek
A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI I.
• Beszédben
A verbális kommunikáció különféle helyzetei más-más feladatot
jelentenek, más-más lehetőséget kínálnak az emberek közötti
információcsere során:
• A tárgyalás – stratégiai helyzetben alkalmazott célzott
kommunikáció;
• A vita - érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény
igazolása, a partner meggyőzése;
• Az előadás, azaz egy „beszédmű” elkészítése és megtartása;
• A prezentáció - valaminek a hatékony bemutatása, mások
befolyásolása céljából;
• A média-kommunikáció – sajtótájékoztató, interjú stb. helyzetei.
A MEGGYŐZÉS I.
A
meggyőzés nem kényszerítés! Inkább manipuláció! A
kényszeríttetnek nem kell egyetértenie azzal, hogy a
magatartása helyénvaló, számára is előnyös, és tudatában van,
hogy egy bizonyos viselkedést várnak el tőle. Sikeres
manipuláció esetén viszont a manipulált meg van győződve
arról, hogy hasznára válik az adott magatartás, és nincs
tudatában a befolyásoló szándéknak.
A meggyőzés folyamata:
- az üzenet befogad(tat)ása; ”be-etetés” (alternatíva kínálás)
„faktoid” technika: egy tényre utaló állítás
(nincs rá bizonyíték; nem járnak utána,
előítéletet igazol, szükségletet elégít
ki)
„kézbesítés”: csomagolás, rávezetés
- az üzenet feldolgozása
A MEGGYŐZÉS II.
• Fő- vagy központi útvonal: tényekkel és adatokkal
bizonyítva;
• Mellék- vagy perifériális útvonal: felszólító ingerekkel, így
nem kell gondolkodnunk (ld. információ-feldolgozó
képességünk korlátozott volta).
Módszerek:
- ismétlés
- érzelmek keltése (pl. félelem, bűntudat,
engedelmesség, elkötelezettség kiváltása, a ritkaság
vonzóvá tétele)
- „vakcsoport-technika”: csoporthoz kötődés ígérete
- a döntési helyzet befolyásolása
A MEGGYŐZÉSROKONFOGALMAK I.
A rábeszélés főleg olyan szimbolikus stratégiákon
alapszik, amelyek a meggyőzni kívánt félben
érzelmeket váltanak ki; míg a meggyőzés
elsősorban észérveken, logikai bizonyításokon
nyugvó stratégiákat alkalmaz, amelyek a
meggyőzendő fél értelméhez szólnak.
Leggyakoribb eszköze a média.
Fajtái: közvetlen és
közvetett (öntudattalan)
A MEGGYŐZÉSROKONFOGALMAK II.
A propaganda tömegekhez szól, általában egy
eszmerendszer, egy ideológia elfogadtatását
szolgálja
egy
közösséggel,
ha
kell
manipulációval és hazugsággal, jelképekkel és
lélektani eszközökkel manipulálva;
a demagógia pedig inkább egyfajta szónoki
attitűdöt jelent, amit az jellemez, hogy a
hallgatóság érzelmeivel manipulálva valamilyen
aktuális
cselekvésre
mozgósít,
s
a
meggyőzéssel ellentétben nem törekszik egy
adott nézet tartós elfogadására.
AZ ELŐADÁS
• Tervezés: témaválasztás, anyaggyűjtés,
célmeghatározás, szelektálás;
» Mit kell megismertetni a hallgatósággal?
» Mit tud a hallgatóság?
» Mit akar megtudni a hallgatóság?
• A hallgatóságra vonatkozó ismeretek;
» A szituáció sajátosságainak megítélése;
» A szükséges közlésmód megtervezése;
» Esetleges reakciókra való felkészülés;
• Az előadás felépítése: nyitás, bevezetés,
szemléltető eszközök, zárás stb.
A PREZENTÁCIÓ
Kisebb-nagyobb csoportok előtt tartott tájékoztatás,
beszámoló. Fajtái: előadás
ajánlattevés
tájékoztatás
Cél: a figyelem felkeltése
a téma összekapcsolása a közönséggel
önmagunk hitelessé tétele
Részei: bevezetés („azonos hullámhossz”,
érdeklődés felkeltése;
főrész (figyelmet fenntartani!)
befejezés (lezárás, összefoglalás)
A PREZENTÁCIÓ ESZKÖZEI
„ A kimondott és a kimondatlan szó is rólunk
beszél.”
Legfontosabb: asszertivitás (magabiztosság)
Elérhető: 1. megfelelő kommunikációs
eszközök kiválasztása;
2.
személyes
erőforrások
bevetése;
3. stressz leküzdése, lámpaláz
kezelése révén.
Szemléltető eszközök
Ábrák - folyamatábrák
Grafikák
Képek – képsorok
Power point-ok
Hang-effektusok
Egyéb illusztrációk
Lehetőleg számítógép segítségével!
A hallgatás és a megértés
• Aktív: megragadja a tényeket, érzéseket,
mérlegeli a hallottakat, elfogadó légkört
teremt. Szemkontaktus! Az odafigyelés jól
megszervezett, a non-verbális üzeneteket
is dekódolja. Nem könnyű; akadálya lehet
egoizmus, előítélet, rejtőzködési szándék,
kényelmetlenség stb.
• Passzív: eredménytelen, a szakmai életben
nem játszik szerepet.
A hallgatási folyamat elemei
• 1. Figyelés: (lélektani gátak ledöntése)
• 2. A jelentés kijelölése; szelektálás,
korábbi tapasztalatokhoz kapcsolás.
• 3. A bevésés (jegyzetek készítése stb.)
A jó hallgató visszajelzésről is gondoskodik,
akár testbeszéddel is.
A hallgatás válfajai
• Információszerző hallgatás (a lényeg!);
• Kritikus hallgatás (vizsgáztatáskor; tények
megkülönböztetése a véleménytől)
• Visszahangzó vagy empatikus hallgatás;
érzelmek azonosítása
• Taktikai hallgatás, illetve kérdő hallgatás;
• Szórakozási célú hallgatás.
A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI II.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
• Írásban
Levelek, emlékeztetők, jelentések, ajánlatok;
Összefoglalók, jegyzetek, feljegyzések;
Jegyzőkönyvek, utasítások;
Személyes iratok (önéletrajz);
Kommüniké és sajtóanyag;
Publikáció, cikk;
Hirdetés, szóróanyag, prospektus, ismertetők;
Kézikönyvek, használati útmutatók;
Pályázatok stb. készítése.
Hivatalos levél
Gyakori hibák
• Címtévesztés
• A címzett nevének, beosztásának helytelen
írása (Igen tisztelt Vezérigazgató Asszony!)
• Helyesírási és nyelvhelyességi hibák
• Elválasztás – a számítógép nem tud helyesen
elválasztani!
• Csoportos levélküldés: címzett – tartalom
összhangban legyen!
• Sajátos jelzéssel ellátott levelek („Sajátkezű
felbontásra!”) → jelzés tiszteletben tartása!!
A rossz hallgató
•
•
•
•
•
•
•
Érdektelen, lusta
Álhallgató – csak mímeli!
Külsőségekre koncentrál
Szorongó, bizonytalan
Csak a „bevetésre vár”
Egocentrikus
Versengő
AZ ÍRÁSOS KOMMUNIKÁCIÓ
FORMÁI II.
• Az üzleti levél:
–
–
–
–
–
–
–
–
feladó adatai (fejléc!)
dátum
belső címzés
megszólítás
tartalom
Záró-fordulat
aláírás
egyéb:
–
–
–
–
–
tárgy
iktatószám
hivatkozási szám
melléklet
másolat
AZ ÖNÉLETRJAZ I.
„Fogyasztói reklám”, ”ön-marketing”
Szemléleti változás:
– Régen: van valamim, megpróbálom eladni;
– Újabban: azt csinálom, aminek piaca van.
Mi legyen benne?
képzettségek
korábbi munkahelyek
nyelvismeret
egyéb készségek
referenciák
fénykép
AZ ÖNÉLETRJAZ II.
• klasszikus vagy kronologikus
• funkcionális
• Kombinált (ajánlott!)
• hagyományos (inkább ne!)
• amerikai típusú
• EU-CV, azaz kompetencia alapú
A dolgozat
• Tartalom: a téma kapcsán legyen
mondanivaló
• Nyelvi megformáltság, megfogalmazás
• Helyesírás
• Forma:
– Szakirodalmi hivatkozás
– Strukturálás
– Oldalbeállítás, betűformák
A szövegértés
• Az olvasás nem passzív folyamat;
• Írás-olvasás presztizse csökkent;
• Funkcionális analfabétizmus: a népesség
kb. 25%-a érintett;
• PISA-2000. vizsgálat tapasztalatai
• Diszlexia problémái; gyakoriság,
veszélyeztetettség.
Nők és férfiak kommunikációja I.
Anatómiai és élettani különbségek:
nőknél
bal-,
férfiaknál
a
jobb-félteke
dominanciája (verbális, ill. térbeli készségek);
- hormon-termelés különbségei, xx - xy (kortizon –
x-kromoszóma -, ill.
tesztoszteron
–
ykromoszóma);
- a „corpus callosum”, azaz a két féltekét
összekötő kéregtest fejlettsége ill. annak üteme (ha
kisebb,
nehezebb az ingerek feldolgozása;
- a jobb és bal homloklebeny közötti
idegnyaláb
különbségei (nőknél 10% +)
Nők és férfiak kommunikációja II
A fejlődési folyamat különbségei:
- a lányok idegrendszeri fejlődése gyorsabb, a fiúké lassúbb;
- a magasabb tesztoszteron-termelés
miatt
a
fiúk
immunrendszere
sérülékenyebb (intrauterin állapotban );
- agresszivitás-szint mértékében.
Magatartásbeli különbségek:
- stressz-reakciókban
- testnyelvi eszközkészlet tekintetében
- az „én és a másik” közti különbségtételében
empátia)
(ld.
Nők és férfiak kommunikációja
III.
A környezet befolyása a két nem közötti fejlődés
különbségeire (pl. jobban tolerálja ill. erősíti a
fiúknál az agresszivitást, lányoknál az érzelmek
alakulását);
A
történelmi
fejlődés
(az
ún.
„első
munkamegosztás”
hatása
a
két
nem
tevékenységére, ill. az ezek ellátásához
szükséges
készségek
kifejlődésére
és
átörökítésére. („Házon kívül – házon belül”)
Különbségek a
kommunikációban
A nők jobban igénylik a kommunikációt; kapcsolatorientáltabbak, jól és élvezettel beszélnek. Nekik
a kapcsolatok minősége a fontos. Érzelmekkel
kommunikálnak. Indirekten.
A
férfiak
verbalitása
visszafogottabb;
ők
teljesítmény-orientáltabbak, nekik az eredmény
a fontos. Azt akarják, hogy szükség legyen
rájuk. Értelemmel kommunikálnak. Direkt módon
AZ EMPÁTIA I.
A
személyiség olyan képessége, amelynek
segítségével a másik emberrel való közvetlen
kommunikációs kapcsolat során bele tudja
magát élni a másik lelkiállapotába.
A megérzés és a megértés fő eszköze az, hogy az
ember saját személyiségében is felidéződnek a
másik érzelmei, feszültségei. A beleélés attól
lesz empátiává, hogy az élményt tudatosan
értelmezzük, feldolgozzuk. Szükség van ehhez
a személyiség akaratlagos odafordulására, a
másik iránti figyelmére.
EMPÁTIA II.
Az empátia kialakulásának állomásai a
személyiség-fejlődés útján:
- beszéd-fejlődés
- nem-verbális kommunikáció fejlődése
- jó anya-gyermek kapcsolat
- szerep-viselkedés elsajátítása az
identifikációs folyamat során
- megfelelő társkapcsolatok
EMPÁTIA III.
Személyiség-lélektani feltételek:
– kommunikációs nyitottság
– az információ-feldolgozás és tudatosítás
képessége
Az empátia összetett pszichológiaiélmény;
fejleszthető.
Az empátiás képességek a nőknél
erősebbek.
A MEDIÁCIÓ I.
A mediáció alapvetően az érdekek mentén keletkező
konfliktusok kezelésével foglakozik, mert ha érzelmek
játszanak benne szerepet, akkor eredményesebb
módszereknek bizonyulhat egyéb pszichoterápiás
eljárások alkalmazása. A mediátor feladata egy olyan
speciális
kommunikációs
szituáció
levezetése,
koordinálása, amelyben az ellenfelek számára segíti a
kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálását,
illetve kidolgozását.
Ennek érdekében kommunikációs- és problémamegoldótechnikákat tanít ügyfeleinek, ő maga a vitában végig
pártatlan és semleges.
A MEDIÁCIÓ II.
Valójában tehát egy olyan kommunikációs módszer, ami
segíti a konfliktusban álló feleket kölcsönösen
elfogadható megoldás kidolgozásában. Mediáció során a
szemben
álló
felek
egy
mediátor
(vagyis
konfliktuskezelési technikákban jártas szakember)
segítségével tisztázzák a megoldásra váró kérdéseket,
és
végül
közös
megegyezésre
jutnak.
Nem
kiszolgáltatottak
a
hivatal
alkalmazottainak
és
munkarendjének, nem helyettük döntenek, mint egy
bírósági tárgyalás során, és az ülés(ek) végeztével
mindkét fél győztesnek tudhatja magát.
Például: munkaügyi kérdésekben
iskolai konfliktusokban mediátorok segítenek.
A verbális agresszió: mobbing bullying
• Jelentkezése: zárt közösségekben (iskola,
munkahely)
• Nemek szerinti különbségek
• Kikből lesznek az áldozatok?
• Valami miatt mások, mint a többiek
• Valami miatt kiszolgáltatottabbak
• Következmények:
- betegségek
- pszichés problémák
INTERKULTURÁLIS
KOMMUNIKÁCIÓ I.
• A kultúra fogalma jelölheti:
– a gondolkodásnak, a világ szemléletének meghatározott
módját;
– egy társadalom vagy annak egy csoportja megfigyelhető
viselkedésmintáit, közös tapasztalatait, konfliktus-kezelő
mechanizmusait.
– valamely csoport vagy a társadalom egészének
életstílusát, az előző generációktól átvett örökséget;
• A kultúra tehát tudás- és szabályrendszer,
– magyarázatokat kínál a világgal kapcsolatban,
– meghatározza a társadalmi cselekvéseket;
– Megtanulható.
INTERKULTURÁLIS
KOMMUNIKÁCIÓ II.
• Minden nemzet, illetve etnikai csoport sajátos
kulturális rendszert alkot;
• Ez meghatározza az egyén viselkedését;
• Így a különböző nemzetekhez tartozók közötti
kommunikáció
mindig
kultúraközi
kommunikáció, amelyben valamely jelzés, szó,
mozdulat értelmezése más és más lehet.
• A sikeres kommunikációhoz tehát szükséges
más kultúrák ismerete is.
A konfliktuskezelés I.
Mit kell tudnunk a konfliktusról?
• Két vagy több személy vagy elképzelés közötti
nézeteltérés; interakció is egyben;
• A fejlődés és az érés szükséges részét képezi. Az
a mód, ahogy valaki kezeli, része a
személyiségének;
• Az öntudatosság és az önmegvalósítás hozzájárul
a konfliktusok építő jellegű kezeléséhez;
• Minden konfliktusban vannak pozitív lehetőségek
(hozzásegíthetnek – például – a megértéshez is)
A konfliktuskezelés II.
– Pozitív interakciók nélkül nem oldható fel
sikeresen;
– Ahhoz, hogy a konfliktus a fejlődést és az
érést elősegítő tapasztalattá tegyük, speciális
készségekre van szükségünk;
– Ezek megtanulhatóak;
– A konfliktusok többnyire megoldhatóak az
emberi jogok sérelme nélkül;
– A stratégiáit intézményesíteni kellene a
családban, az iskolában és a társadalomban
A konfliktusok forrásai
• Alapvető szükségletek ütközése;
• Értékrendbeli különbözőségek
(vallások)
• Észlelésbeli különbözőségek
• Érdekkülönbözőségek
• „Korlátozott erőforrások” helyzete
• Pszichológiai szükségletek.
Konfliktus és kommunikáció
A kommunikációnak, mint kompetenciának döntő
szerepe van a konfliktuskezelésben.
A konfliktus lehet:
- konstruktív vagy destruktív
(diszfunkcionális);
- eredményezhet nyereséget vagy
veszteséget (ld. játékelmélet);
- kreativitást-innovációt fejleszt
- személyiséget gazdagítja személyközi
kapcsolatokban.
A destruktív konfliktus
• kritizálás – a házassági konfliktusokban a
nők gyakrabban kritizálnak,
• defenzivitás,
• kőfal,
• megvetés – szélsőségesen aszimmetrikus
viszony kialakulása.
»*
• Az elkerülés csökkenti a konfliktus
produktív jellegének lehetőségét.
Konfliktus és játékelmélet
•
Győztes/vesztes stratégia
A konfliktusban álló felek, a szándékok, elképzelések olykor erőszakos
megvalósítására törekszenek. A konfliktust harcként értelmezik,
győzelemre,
a
másik
legyőzésére
törekednek.
A győzelem igényét sokféle tényező motiválhatja (pl. különböző népeknél a
veszteség a gyengeség jele): érdekek, szükségletek, meggyőződések stb.
A konfliktus során a saját érdekérvényesítést akadályoztatva érezve,
gyakran feltámadó harag következtében a résztvevők ellenségekké válnak.
Gyors cselekvést igénylő helyzetekben a szakértelem, a tapasztalat, az
információs többlet birtokában előnyös, gyakran szükségszerű a
győztes/vesztes stratégia alkalmazása. A szokványos napi konfliktusokban
szembetűnőek a stratégia hátrányai: rendszerint csak az egyik fél érdekei
érvényesülnek, következésképpen ő éli meg pozitívan a helyzetet, ezért
akár indokolatlanul más helyzetekben is alkalmazhatja. A másik fél így
azonban
szükségszerűen
vesztes
lesz.
Hátránya, hogy mindig van vesztes, aszimmetrikus kapcsolatokban
rendszerint mindig a kisebb hatalommal rendelkező lesz a vesztes
(rombolja a vesztes önértékelését, újabb feszültségeket szül
A konfliktusok hatásai
•
•
•
•
•
A felek közti összhang megbomlik;
A felek teljesítménye romlik;
Egymással szemben bizalmatlanság lép fel;
Feszültség- és stressz-állapotok alakulnak ki;
A felek akár fizikai-fiziológiai tüneteket is
produkálhatnak;
• Beindulhat a bűnbakképzés mechanizmusa
is.
A hatékony konfliktuskezelés
- Fel kell ismerni magát a konfliktust;
- El kell gondolkodnunk azon, milyen
érzelmeket vált ki belőlünk és miért;
- Fel kell tárnunk, mi a mi érdekünk és mi
a másiké;
- Számba kell vennünk a megoldás
lehetőségeit („brainstorming”)
- Ki kell választanunk a legjobbat és
elfogadtatni a másik féllel.
Probélémamegoldás
Partner-érdek
Alkalmazkodás
Kompromisszum
Elkerülés
Harc
Saját érdek
A Blake-Mouton-féle konfliktuskezelési séma
Probélémamegoldás
Önérvényesítés szintje
Versengés
Kompromisszum
alkalmazkodás
Elkerülés
Kooperáció szintje
A Thomas és Killman-féle konfliktuskezelési modell
MÉDIA-KOMMUNIKÁCIÓ
II. A sajtótájékoztató
• Nyilvánosságnak szánt információk átadására
szolgáló médiaesemény.
• Szakaszai:
– előkészítés (technikai feladatok, meghívók, írásos
anyagok, résztvevő személyek);
– lebonyolítás: szakmai és protokolláris tennivalók
(fogadás,
információ-átadás,
vendéglátás,
ajándékok);
– „utógondozás”: a sajtó-megjelenés értékelése,
további kapcsolatok szándékának jelzése
PROPAGANDA ÉS DEMAGÓGIA
A propaganda tömegekhez szól, általában egy
eszmerendszer, egy ideológia elfogadtatását
szolgálja
egy
közösséggel,
ha
kell,
manipulációval és hazugsággal, jelképekkel és
lélektani eszközökkel manipulálva;
a demagógia pedig inkább egyfajta szónoki
attitűdöt jelent, amit az jellemez, hogy a
hallgatóság érzelmeivel manipulálva valamilyen
aktuális
cselekvésre
mozgósít,
s
a
meggyőzéssel ellentétben nem törekszik egy
adott nézet tartós elfogadására.
A MEGGYŐZÉS
„Aki ért ahhoz, hogyan nyerjen meg másokat az elképzeléseinek, mindig
eléri célját -- akár menedzserként, akár a magánéletben.”
A meggyőzés nem kényszerítés! Inkább manipuláció! A kényszeríttetnek
nem kell egyetértenie azzal, hogy a magatartása helyénvaló, számára
is előnyös, és tudatában van, hogy egy bizonyos viselkedést várnak el
tőle. Sikeres manipuláció esetén viszont a manipulált meg van
győződve arról, hogy hasznára válik az adott magatartás, és nincs
tudatában a befolyásoló szándéknak.
A meggyőzés folyamata:
- az üzenet befogad(tat)ása; ”be-etetés” (alternatíva kínálás)
„faktoid” technika: egy tényre utaló állítás
(nincs rá bizonyíték; nem járnak utána,
előítéletet igazol, szükségletet elégít ki)
„kézbesítés”: csomagolás, rávezetés
- az üzenet feldolgozása.
• .
A meggyőzés útjai
• Fő- vagy központi útvonal: tényekkel és adatokkal
bizonyítva;
• Mellék- vagy perifériális útvonal: felszólító ingerekkel, így
nem kell gondolkodnunk (ld. információ-feldolgozó
képességünk korlátozott volta).
Módszerek:
- ismétlés
- érzelmek keltése (pl. félelem, bűntudat,
engedelmesség, elkötelezettség kiváltása, a ritkaság
vonzóvá tétele)
- „vakcsoport-technika”: csoporthoz kötődés ígérete
- a döntési helyzet befolyásolása
A RÁBESZÉLÉS
A rábeszélés főleg olyan szimbolikus stratégiákon
alapszik, amelyek a meggyőzni kívánt félben
érzelmeket váltanak ki; míg a meggyőzés
elsősorban észérveken, logikai bizonyításokon
nyugvó stratégiákat alkalmaz, amelyek a
meggyőzendő fél értelméhez szólnak.
Leggyakoribb eszköze a média.
Fajtái: közvetlen és
közvetett (öntudattalan)
Pedagógiai kommunikáció I.
- Pedagógiai céloknak alávetett;
- Pedagógiai eszközökkel szabályozott;
- Tervszerűen előkészített és lefolytatott
kommunikáció, mely a nevelők és a
tanítványok
közvetlen,
személyes
megy végbe.
kapcsolataiban
Pedagógiai kommunikáció II.
A kommunikáció fő irányai:
»Nevelőtől a neveltig (hagyományos)
»Kölcsönösség,
»Tanulók egymás között is (reform).
Tanár-diák kapcsolat jellemzői:
Távolságtartó (hagyományos)
Közvetlen (reform)
Az osztályterem és az iskola sajátos komplex
kommunikációs tér.
Az osztálytermi kommunikáció
szintjei
• Intraperszonális
• Interperszonális
• Csoport-kommunikáció
• A
pedagógus
jellemzői:
• Autokratikus
• Demokratikus
• Laissez faire
vezetési
stílusának
A pedagógiai kommunikáció
témái
•
•
•
•
Megszólítás
Kérdés
Instrukció
Értékelés
„Az oktatómunkában kiemelt jelentősége
van
a
pedagógus
kommunikációs
kompetenciájának és hitelességének”
(Gordon)
A segítő beszélgetés I.
Abban az esetben bizonyulhat hatékonynak, ha azt
a gyermek/serdülő/kliens maga kéri.
Az Én-ismeretek négy területe:
Az ÉN
Ismeri
Nem ismeri
Mások
Ismerik
Nyílt
Vak
Nem ismerik
Zárt
Ismeretlen
A segítő beszélgetés II.
• Az ismeretlen terület határvonalait nem
háborgatjuk;
• A nyílt terület nagyságát növeljük:
• Információ magunkról- a zárt terület csökken;
• Információt kérünk a másokra gyakorolt hatásunkról – a vak
terület csökken.
• Visszajelzés fontossága
• Kérni kell;
• A fogadó fél javára történjék, de csak az adó fél észlelése,
nem jó, nem rossz;
• Legyen specifikus, ne általános; gyorsan kövesse az
eseményt.
A segítő beszélgetés III.
• Nem tanácsadás;
• Nem a saját vélemény elmondása;
• Hanem abban segít, hogy a problémával
hozzánk forduló megtalálja a saját legjobb
megoldását. Eszközei:
• A kommunikációs gátak feloldása
» Ne utasítsunk, ne figyelmeztessünk, ne prédikáljunk,
ne kioktassunk, ne kritizáljunk, ne értelmezzünk, ne
vallassunk.
• Az aktív hallgatás vállalása: a probléma (érzelmi
és tartalmi) visszatükrözése.
Érvelés
• A befolyásolási szituációk jellegzetes csoportját alkotják
az érvelő befolyásolás esetei, röviden az
érvelések. Az érvek általában véve olyan
megállapítások, amelyek megalapoznak, bizonyos
összefüggés alapján megvilágítanak valamiféle centrális
megállapítást, következményt (konklúziót). Az érvelés
célja, hogy a célszemély a konklúzióban foglaltakat
magáévá tegye, annak következményeit magára nézve
követendőnek (adott esetben kötelezőnek) ismerje el.
Technikája azt vizsgálja, milyen módon lehet ilyen
meggyőző üzeneteket alkotni.
Az érveléstechnikai kooperáció
feltételei
• 1.
A
kívánt
mértékben
legyünk
informatívok!
• 2. A hozzájárulásunk legyen releváns,
azaz tárgyhoz tartozó, közlésre érdemes!
• Hozzájárulásunk feleljen meg a dialógus
céljának!
• Érveink igazak legyenek!
• Világosak,
egyértelműek,
rövidek,
rendezettek legyünk!
Manipulációs technikák ellenszereik
• 1. Igen erős érzelmi hatás – ugyanezt
„semleges” nyelvre lefordítjuk.
• 2. Mindenre kiterjedő általánosítás –
mutassuk ki, hogy mindez csak néhány
jelenségre igaz!
• 3. Bizonyítás kiemelt példákkal – helyezzük
szembe a korrekt adatokat!
• 4. Nem egyértelmű dolgok egyértelmű
beállítása – a tények ennél bonyolultabbak!
A kognitív disszonancia
• Nem mindig mondható el, hogy az egyes
ember attitűdjének az összetevői
egymással mindenben konzisztensek,
azaz egyensúlyban vannak. Ez az
egyénben sajátos feszültséget idéz elő. Az
ilyen feszültségek feloldását célzó
folyamat magyarázatára szolgál az ún.
kognitív-disszonancia elmélet is.
A konfliktuskezelés I.
Mit kell tudnunk a konfliktusról?
• Két vagy több személy vagy elképzelés közötti
nézeteltérés; interakció is egyben;
• A fejlődés és az érés szükséges részét képezi. Az
a mód, ahogy valaki kezeli, része a
személyiségének;
• Az öntudatosság és az önmegvalósítás hozzájárul
a konfliktusok építő jellegű kezeléséhez;
• Minden konfliktusban vannak pozitív lehetőségek
(hozzásegíthetnek – például – a megértéshez is)
A konfliktuskezelés II.
– Pozitív interakciók nélkül nem oldható fel
sikeresen;
– Ahhoz, hogy a konfliktus a fejlődést és az
érést elősegítő tapasztalattá tegyük, speciális
készségekre van szükségünk;
– Ezek megtanulhatóak;
– A konfliktusok többnyire megoldhatóak az
emberi jogok sérelme nélkül;
– A stratégiáit intézményesíteni kellene a
családban, az iskolában és a társadalomban.
A konfliktusok hatásai
•
•
•
•
•
A felek közti összhang megbomlik;
A felek teljesítménye romlik;
Egymással szemben bizalmatlanság lép fel;
Feszültség- és stressz-állapotok alakulnak ki;
A felek akár fizikai-fiziológiai tüneteket is
produkálhatnak;
• Beindulhat a bűnbakképzés mechanizmusa
is.
A hatékony konfliktuskezelés
- Fel kell ismerni magát a konfliktust;
- El kell gondolkodnunk azon, milyen
érzelmeket vált ki belőlünk és miért;
- Fel kell tárnunk, mi a mi érdekünk és mi
a másiké;
- Számba kell vennünk a megoldás
lehetőségeit („brainstorming”)
- Ki kell választanunk a legjobbat és
elfogadtatni a másik féllel.
A verbális agresszió: mobbing bullying
• Jelentkezése: zárt közösségekben (iskola,
munkahely)
• Nemek szerinti különbségek
• Kikből lesznek az áldozatok?
• Valami miatt mások, mint a többiek
• Valami miatt kiszolgáltatottabbak
• Következmények:
- betegségek
- pszichés problémák
A magyar kommunikáció
jellegzetességei
• 1. Nyelvi kommunikációban: az élőbeszéd
feltűnően hibás; igénytelen!
• 2. Alig tükröződik benne a felek közötti
kommunikációs viszony. (Túl személyes, intim
stb.)
• 3. Panaszkodó viselkedésre való hajlam.
• 4. Zavar mutatkozik az érintéses kommunikáció
területén.
• 5. Nem elég elaborált és rugalmas a testbeszédelemek használata.
TÁRGYALÁSI ALAPELVEK
• 1. Válaszd le a személyt a problémáról!
• 2. Az érdekekre és ne a pozíciókra
összpontosíts!
• 3. Mielőtt döntesz, dolgozz ki kölcsönösen
előnyös megoldásokat!
• 4. Törekedj arra, hogy az eredmény
objektív
ismérvek
alapján
legyen
értékelhető!
A TÁRGYALÓ SZEMÉLY
HATÉKONYSÁGÁNAK FELTÉTELEI
• 1. Helyes időgazdálkodás
• 2. Megfelelő konfliktuskezelés
• 3. Tárgyalástechnikai eljárások ismerete
és megfelelő alkalmazása
• 4. Képesség a stresszoldásra
• 5.
Prezentációs
technikák
sikeres
használata