Transcript Kommunikáció I. - UNI-NKE

Kommunikáció I.
NKE-KTK
2012
Kommunikáció
Communico, communicare (latin eredetű szó), etimológiai
jelentése: megosztani, egyesülni, érintkezés,
összeköttetés
A kommunikáció…
Információtranszfer (Shannon-Weaver)
Interakció, előre nem látható többlettel (Watzlawick, Bateson,
Goffman)
Közös tudásban, hitben, nézetben való osztozás, kapcsolat rituális
megerősítése (Carey)
Jelek segítségével történő jelentésátviteli folyamat (szemiotikai
hagyomány)
Kommunikáció
elpirulás
zene
könnycseppek
képek
szavak
film
hangok
illatok
Kommunikáció
Információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló
eszköz vagy jelrendszer (nyelv, gesztusok) segítségével.
„Kommunikáló” állatok (példa)
Kaptárba visszatérő felderítő méh: tánc segítségével tudatja a
táplálékforrás minőségét, irányát és távolságát.
Körtánc / rezgőtánc – a tánc iránya a függőlegestől akkora szögben tér el,
amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva.
A tánc időtartama a tápláléklelőhely távolságát jelzi.
„Kommunikáló” állatok (példa)
Palackorrú delfin
Látótávolságon belül: fej- és uszonymozdulataik, állkapcsuk tartása is részei
a társas érintkezésnek; látótávolságon kívül: hangjelek.
Társasági életet élnek; a csoportok összetartó ereje néhány "közkedvelt" egyed
Fogságban a gondozójuktól hallott hangokat (sípje: „gyere jutalomfalatért”
is beépítik kommunikációjukba.
Minden egyes egyednek egyedül rá jellemző füttye van, s ezt társai,
"ismerősei" még akkor is felismerik, ha a füttyszót nem eredetiben hallják.
Az egyedek a hangsor, s nem hangjuk alapján azonosítják egymást,
Kommunikáló gépek,
gépek-emberek
human-computer interaction
http://www.origo.hu/tudomany/20090324-japan-robotszupermodell.html
http://hirposta.hu/cikk/2718203/Szuperrobot_vigyazhat_az_idosekre/
Kommunikáló emberek
Kommunikáló emberek
1. Lehetetlen nem kommunikálni.
2. Minden kommunikációban jelen van egy tartalmi és egy
viszonymeghatározó aspektus, és az utóbbi minősíti az előzőt,
ennélfogva metakommunikáció
• Tartalmi szint („mit” síkja):
– maga az információ, a közlendő
• Viszony / kapcsolati szint („hogyan” síkja):
– mi a viszony a tartalomhoz
– mi a viszony a másikhoz (szerepek)
– mi a viszony a helyzethez
– mi a viszony a közlés módjához
– A viszony síkja kommunikáció a kommunikációról
(metakommunikáció).
Kommunikáló társadalom: a kommunikáció
a társadalom kötőszövete
Társadalmi kommunikáció szintjei
Szintjei (McQuail-piramis):
»
»
»
»
»
»
Intraperszonális kommunikáció
Interperszonális kommunikáció
Csoportközi kommunikáció
Szervezeti kommunikáció
Intézményi kommunikáció
Társadalmi kommunikáció
Kommunikáció a szinteken és a szintek között is
Minél több ember vesz a kommunikációban részt, annál inkább szükséges
közvetítő eszköz > mediatizált vagy médiakommunikáció
Minél több ember vesz a kommunikációban részt, annál kevésbé személyes és
spontán a kommunikáció
Hagyományos média: nem semleges technikai közvetítő eszköz! Intézmény,
amely nagyüzemi termelést végez:
Az adott intézmény – szerkesztőség – apparátusa egy meghatározott
médiaműfaj konvencióin belül, szakmai kultúrájának (tulajdonos, szakmai
szocializáció során internalizált értékek, rendelkezésre álló szakemberek,
eszközök, idő, pénzügyi forrás) megfelelő értékek szerint szelektálja,
feldolgozza, csomagolja és prezentálja a médiatermékeket
(médiaüzeneteket)
Kommunikációs képzés az NKE KTK-n
Kommunikációs szabályszerűségek tudatosítása,
kommunikációs készségek, képességek
fejlesztése
• Interperszonális
• Szervezeti / társadalmi (közigazgatási:
önkormányzatok külső és belső
kommunikációja)
• Társadalmi (politikai kommunikáció,
médiakommunikáció
A kommunikatív aktus elemei
•
•
•
•
•
•
Adó (beszélő, feladó)
Vevő (befogadó, címzett)
Üzenet (közlemény, „szöveg”)
Csatorna (fizikai közvetítő közeg)
Kód (jelrendszer)
Szituáció (kontextus)
Beszélő (kommunikátor; adó; feladó)
Szerep – szerepelvárás
Mit tehet?
Önismeret fejlesztése, helyzet ismerete, hallgató ismerete,
közös valóságra vonatkozó tudás, kommunikációs
ismeretek, empátia, beszédtechnika fejlesztése
Befogadó (vevő, címzett)
Szerep – szerepelvárás
Mit tehet?
Önismeret fejlesztése, beszélő ismerete, helyzet ismerete,
közös valóságra vonatkozó tudás, kommunikációs
ismeretek, empátia, aktív, értő hallgatás technikájának
fejlesztése
Üzenet (szöveg, közlemény)
jelölő és jelölt
viszonya
önkényes
Üzenet értelmezése
Poliszémia: minden üzenet többféle értelmezésre nyitott
Csatorna
Beszéd (30-40000 év)
Írás (6000 év)
Nyomtatás (1450)
Elektronikus kommunikáció (1850-től)
Számítógépes hálózatok (1970-től)
„A médium maga az üzenet” - McLuhan
Kódok: verbális, paraverbális és nonverbális jelrendszerek
•
Verbális csatorna
•
Para-verbális csatorna
–
•
hang, hangszín, hanglejtés, szünet, intonáció
Non-verbális csatornák
–
–
–
Mimikai kommunikáció
Kommunikáció tekintet révén
Mozgásos/akciós kommunikációs csatornák
• Gesztusok
• Testtartás (poszturális kommunikáció)
• Proxemika (térköz-szabályozás)
– Intimitás-egyensúly szabályozása
– Territoriális kommunikáció (hogyan osztjuk fel a teret)
• Kinezikus kommunikáció
• Taktilis kommunikáció: (taktilis kommunikáció - bonyolult kulturális konvenciók
szabályozzák!)
–
Kémikus kommunikáció
• kommunikáció a szagok révén, állatvilág és kulturális konvenciók
–
Tárgynyelv
• Öltözködés, lakberendezés, épületek formái - hatalom és presztizs (énkifejezés
módja)
• Tárgyak (Rolex óra, mobiltelefon), testdíszek (tetoválások), hajviselet
Szituáció (kontextus)
Támpont
az értelmezéshez
A zavar gyakori forrása
Kontextus félreértelmezése
(szerepelvárás félreértelmezése következtében inadekvát viselkedés)
Kultúraközi kommunikáció esetén még gyakoribb, mivel a
megszokott értelmező sémák esetleg nem működnek...
A kommunikáció időbeli lefolyása, dinamikája
– Belebonyolódás
a kommunikáció felépülése
– Kihátrálás
a kommunikáció szertefoszlása
– A kommunikáció törzse
kommunikáció törzse – szerkezetét a kommunikáció során követett
kompetitív vagy kooperatív stratégiák határozzák meg
A belebonyolódás
–
A belebonyolódás során kerülnek partneri kapcsolatba a
kommunikátorok
–
Definiálják:
• Saját szerepüket,
– az egyik résztvevő felkínál egy sajátos szerepet
/szerepmegvalósítást, a másik szereplő ezt elfogadja vagy
módosítja
• a szituációt,
– Pl. információt kérek az utcán – a szituáció adott
– Barátok között – a szituáció adott
– Családon belül is adott a szituáció, de lehetnek kivételek
• és a témát / témák sorrendjét.
– Ez lehet egyszerűbb (bármiről lehet szó) vagy bonyolultabb (pl.
vállalatvezetők közti konferenciahívás)
A kihátrálás
–
A felépült kommunikáció természetes módon megszűnik
–
Ennek jelét adják a kommunikátorok
–
Ahogy a belebonyolódást, úgy a kihátrálást is sajátos nonverbális
jegyek segítik
–
Normális esetben gyakoribb a verbális jelzés (megköszönjük a
beszélgetést, és mindenki megy a maga dolgára)
A kommunikáció törzse: a stratégiák
–
Stratégia: az a viselkedésminta lánc, amely a kommunikáció
törzsének szerkezetét alakítja
–
A stratégiák, minta sajátos viselkedéskészletek lehetnek:
– kompetitív stratégiák
– kooperatív stratégiák
A kompetitív stratégiák
–
Alapja a kommunikátorok versengése
– a vetélkedés során az elérhető nyereség megosztása a tét
– A partner rovására lehet maximalizálni a nyereséget
– Az olyan játszmák, amelyek kompetitív stratégiákon alapszanak:
„zéró összegű” játszmák: a vetélkedés során az elérhető nyereség
állandó, az egyik kommunikátor a vetélkedés annyival többet
könyvelhet el magának, amennyit a másik veszít
– Nyereség egysége: sztrók (nem üres „habcsók”)
» Játszma: állandó partnerek között, ua. sémára épül, merev
szerepekkel; felszínen együttműködés, mélyben versengés
Tárgyalás – disztributív
A kooperatív stratégiák
–
A kommunikátorok célja, hogy közös erőfeszítéssel az elérhető
nyereséget maximalizálják
– (nem pedig hogy a partner rovására jussanak nyereséghez >>
kompetitív stratégiák)
–
Végeredményként olyan „jövedelmek” is megjelenhetnek,
amelyek nem oszlanak meg a résztvevők között, hanem
valamennyi résztvevő jövedelmét növelik, a költségek pedig
megoszlanak
– Pl. időtöltés váróteremben, vonaton
– olyan problémamegoldó interakciók, amely során pl. a felek olyan
problémát oldalak meg együtt, amire külön-külön nem lennének
képesek
–
–
A kooperatív stratégiák esetén mindkét résztvevő győztes, még ha
a nyereség az egyik résztvevőnél realizálódik is.
Tárgyalás – integratív
A kommunikáció funkciója
a szociálpszichológiai hagyomány szerint
A szociálpszichológia a pszichológia egyik ága, mely azt vizsgálja,
hogy az egyes személyek viselkedését hogyan befolyásolja
mások, valódi, elképzelt vagy mögöttes jelenléte. Az egyén és
a társas környezet kölcsönhatásával foglalkozik. Vizsgálja és
értelmezi, hogy a társadalom hogyan hat az egyénre.
A kommunikáció funkciója
(szociálpszichológiai megközelítés
A kommunikáció szükségletének (kommunikációs éhség)
magyarázata
„Ingeréhség” – kisgyerekeknél állapot leromlása, betegségek,
végzetes lehet
Ingerek legkedvezőbb formája: fizikai intimitás
Megvonás: lelki zavarok (magánzárka)
idegsejtek elsorvadnak az agytörzsben
Ingeréhség: biológiai, pszichológiai, társadalmi vetület
Gyermek – fizikai ingerekre vágyik
Felnőtt – rejtettebb, szimbolikus gondozási formákkal is beéri
Sztrók – pozitív vagy negatív inger (Eric Berne)
Kérdések?
[email protected]