Transcript ppt
Kommunikáció és önérvényesítés Raposa Bernadett, Zolnai Katalin BME, 2010. szeptember 21. Műegyetemi Állásbörze Felkészítő Napok A szultán álma A szultán egyszer azt álmodta, hogy minden fogát elvesztette. Mihelyt felébredt, azonnal az álomfejtőhöz fordult, hogy megtudja, mit jelent az álom. – Micsoda szerencsétlenség, Uram! – felelte az. – Minden elveszett fog egy- egy hozzátartozód elvesztését jelenti. – Arcátlan fickó! – kiáltotta a szultán. – Hogy merészelsz ilyet mondani? Takarodja a szemem elől! Ötven botütést a szégyentelennek! Azután egy másik álomfejtőt hivatott. Amikor az az álomról értesült, így kiáltott fel: - Micsoda szerencse! Uram, Ön minden hozzátartozóját túl fogja élni. A szultán álma Felvidult a szultán arca és így szólt: - Köszönöm barátom! Menj azonnal a kincstárnokhoz, hogy adjon neked ötven aranyat! – Útközben így szólt a kincstárnok az álomfejtőhöz: - De hiszen te sem értetted másként a szultán álmát, mint az álomfejtő! – Mire az ravasz mosollyal így válaszolt: - Jól jegyezd meg: bármit is mondasz, minden azon múlik, hogyan adod elő! „Mire tanít a Szultán álma?” Mennyire figyelünk oda az apró részletekre, amikor közlünk valamit? Milyen gyakran fordul elő, hogy amit mesélünk, másképp értelmezik, mint ahogy szerettük volna? Mikor figyelünk és mikor nem a kimondott szavakra? Mikor fordult elő, hogy teljesen félreértették Önt? Szóhasználat – kívánt hatás vs. elért hatás A kommunikáció világa Tömegkommunikáció PR, marketing, reklám Az infotömegből mi jut el hozzám? tudjuk, miféle infokat keresünk, vagy eláraszt mindenféle? Tömegkommunikáció Ingeráradat következtében: Kognitív, érzelmi válaszok szétcsúsznak Természetes védekezés, de: a fontos dolgot hogy veszem észre? A felém irányuló kommunikáció Melyik kommunikációs csatorna információit követem? Kizárom-e bármelyiket? Mi érint meg másokban? Milyen információkat engedek magamhoz? Mi elől zárkózom el? Mire reagálok? Mire nem? Kire/mire figyelek fel? szubjektív szűrő – tudatos/kevésbé tudatos Mit mondanak nekem a következő képek? …és amit én kommunikálok a világ felé Mindig, minden pillanatban kommunikálunk A nem kommunikáció is kommunikáció Mit jön le rólam az utcán, a metrón, a szupermarketben, egy szemináriumon stb.? Én mivel szólítom/érintem meg a másikat? A kommunikáció folyamata Ki mond - mit - milyen csatornán (közvetlen, közvetett) - kinek (egy személy, emberek egy csoportja) - milyen hatással? A kommunikáció alapelemei Közös nyelv Közös tudás ADÓ Tárgyi tartalom Kitárulkozás Viszonyulás Felszólítás VEVŐ Visszajelzés, feed-back Schultz von Thun, 1985 Viszonyulás és felszólítás Viszonyulás: mit tartok rólad, milyen a kettőnk viszonya, hanglejtés, nem nyelvi kísérőjelenségek, a vevőnek erre különösen érzékeny a füle, itt érzi magát személyesen érintve Felszólítás: befolyás gyakorlása a vevőre, hogy bizonyos dolgokat tegyen, gondoljon, vagy érezzen; rejtett hatás esetén beszélünk manipulációról A kommunikáció lényege Az információ és átvitele egyik személytől a másikig Mikor mondható, hogy hatékonyak vagyunk? Ha el tudjuk juttatni az üzenetet a fogadóig, és Ha azt az üzenetet vagyunk képesek megfogalmazni, amit tényleg mondani akarunk. Megértem, amit mondani akar nekem a másik? Könnyen belátható, hogy nem túl egyszerű átvinni a gondolataimat, több helyen elcsúszhat a kommunikáció. Kommunikációs készségek Rendben van? Többet vagy kevesebbet kell csinálni? Röviden és tömören szólni Energikusan beszélni Másokat beszédre bírni - kezdeményezni Erősen figyelni Gondolkodni, mielőtt beszélek Megjegyzéseimmel a témánál maradni Beszédemmel hatást kiváltani Érzelmi kifejezőkészség Rendben van? Többet vagy kevesebbet kell csinálni? Elmondani másoknak, amit érzek Elrejteni az érzelmeimet Nyíltan ellentmondani Meleg érzéseket kifejezni Hálát kifejezni Ironikusnak lenni Egy- és kétirányú kommunikáció Feladat: rajz elmagyarázása a többieknek A többiek a magyarázat alapján lerajzolják ezt egy lapra Szabályok: nem szabad visszakérdezni minden résztvevő önállóan rajzol a felhasználható idő 3 perc A közös tudás szerepe A brit-amerikai párok története, Anglia, 40- es évek: a csók jelentése (Mead, M.) A fogalmak általában nem egyértelműek, majdnem mindig vannak olyan elemeik, amelyek a mindenkori szövegösszefüggéstől, tapasztalatainktól függenek Egy rossz kérdés a válaszok szóródását válthatja ki, vagyis félreértéseket okoz. Az alapelemeken túl, a nonverbális kommunikáció Mimika Szemkontaktus Hangsúlyozás Testtartás Gesztikulálás Hangerő Távolság Érintés Szimbolikus kommunikáció Öltözködés Hajviselet Kozmetikumok Ékszerek Ingatlanok Gépkocsi Lakberendezés A társalgás maximái Minőség (ne mondj hamisat!) Mennyiség (se túl keveset, se túl sokat!) Relevancia (odatartozót mondj) Érthetőség (homályosságot, kétértelműséget kerüld, tömörségre, rendezettségre törekedj!) (Grice) Feladat itt és most, neked és nekünk fontos dolgokat mondj el 1 percbe sűrítve Önbemutatás mint kommunikáció Önéletrajz mint önbemutatás Képességek, készségek: kiváló mindenben Szociális kompetenciák: a legjobb csapatjátékos és konfliktuskezelő Célok: összes tapasztalat kamatoztatása ezen a legjobb munkahelyen Nyelvtudás: tárgyalási 3 nyelvből, stb. Hiteles kommunikáció?? Motivációs levél Tárgy: Motivációs levél Tisztelt Peter Tamm! …………………………………………… 2010. szeptember 2. Üdvözlettel: Iksz Ipszilon „Énbemutatás”, avagy kitűnni a tömegből Személyes motiváció „Nyomot hagyjon” a személyiséged! Praktikák mellett önmagad a lényeg! „Nincs senki az egész kerek világon, aki teljesen ugyanolyan lenne, mint én. Éppen ezért minden, ami tőlem származik, a sajátom, mert én választottam. (…) A gondolataim, az ötleteim, (…) az érzéseim (…), a szám és minden szó, melyet kimondok: legyen az udvarias, kedves, nyers, igaz vagy hamis. Sajátom a hangom, mely lehet hangos vagy gyengéd, és minden, amit másokért vagy magamért megteszek.” (Satir, 1975)… …hozzám tartozik minden győzelmem és sikerem, kudarcom és tévedésem. (…) De mindaddig, amíg kedves és barátságos vagyok önmagamhoz, bátran reménykedhetek abban, hogy új utakra lelek és új oldalakat fedezek fel magamban. (Satir, 1975)… Szülő, Felnőtt, Gyermek énállapotok Szülő- gyerek én állapotok (Film részlet: 01:03:30- 01:04:52) Az „én OK vagyok, te OK vagy „ Én OK vagyok Te nem vagy OK Agresszív Asszertív Manipulatív Passzív Én nem vagyok OK Te OK vagy Viselkedési formák Agresszív Manupalatív Passzív Asszertív Az asszertivitás (önérvényesítés) Asserro (latin): igényelni, állítani valamit Assertion (angol): magabiztosság, kiállás valakinek az érdekében Asszertív viselkedés = önérvényesítő viselkedés, amely egy szociális kompetencia Fogalommagyarázat Az asszertív viselkedés: olyan önérvényesítő magatartás, melynek során képes vagy kifejezni érzéseidet, gondolataidat, érvényesíteni jogaidat és ezáltal elérni céljaidat úgy, hogy eközben figyelembe veszed mások érzéseit, gondolatait, érdekeit és jogait. Fogalommagyarázat Képesek vagyunk magabiztos önkifejezésre, anélkül, hogy passzív, agresszív vagy manipulatív viselkedéshez folyamodnánk. Jobban tudatában vagyunk saját énünknek: hogy ismerjük, kedveljük és irányításunk alatt tudjuk tartani az igazi énünket. Odafigyelünk mások igényeire, de mégse kelljen figyelmen kívül hagynunk saját érdekeinket. Agresszív viselkedés Dominancia és kontroll, vádaskodások és • • • • • fensőbbségesség másokkal szemben Nyílt önérvényesítés mások kárára vagy mások helyett is („Rossz zene ez, kapcsold ki a rádiót!”) Sokszor a másik megalázásának vagy legyőzésének szándéka vezérli („Még mindig nem tanultad meg, hogy…?”) Viselkedésével eléri a célját, de úgy, hogy megbántja a másikat inadekvát indulatkitöréseivel vagy ellenségességével Érzelmeiben ugyan őszinte, de haragja, dühe félelmetes is a másik számára Későbbiekben jellemző a bűntudat megjelenése Az agresszív viselkedés II. Metakommunikáció: • Erős hang, kiabálás • Kevés szemkontaktus • Vádló, támadó mozdulatok (filmrészlet 00:37:23-00:37:46) A manipulatív viselkedés ismérvei/1 Az egyén nem bízik sem önmagában, sem másokban Célját ferde utakon, hátulról, ügyeskedve próbálja meg elérni Nem tudja elképzelni, hogy kiállhat egyenesen érdekeiért, mert nem hisz abban, hogy elfogadják A manipulatív viselkedés ismérvei/2 Alacsony az önértékelése, és másokat sem tart sokra. Folyton gyanakszik, hogy mások hasonlóan manipulálják A passzív viselkedés Jellemzője az igények háttérbe szorítása, a döntés másoknak való átengedése: reménykedés, hogy valaki kitalálja a gondolatait Célzások, („kerülgeti a forrós kását”) érzések eltitkolása Gátlásosság, szorongás, nincs hatással a környezetére Emiatt csalódottság Konfliktusok kerülése Passzív viselkedés II. Metakommunikáció: • Halk, tétova hang • Tekintet-kontaktus kerülése • Többnyire támaszkodó, bizonytalan testtartás Az asszertivitás viselkedése Érzelmileg nyílt, őszinte és kifejező („júliusban szeretnék szabadságra menni”) Vélemények tárgyilagos megfogalmazása, egyértelmű önkifejező állítások „én-típusú” közlések („szeretném, ha figyelnél rám”, „csalódott vagyok, hogy késtél”) Magabiztos, önmaga dönt saját ügyeiben Elérheti célját, de képes arra is, hogy kompromisszumot kössön: a személyek igényei találkoznak, a kapcsolatok szabadabbak és becsületesebbek Az asszertív viselkedés II. Metakommunikáció: • Meleg, relaxált hang • Figyelmes hallgatás és odafigyelés, szemkontaktus • Kiegyensúlyozott testtartás, mely nem billeg és nem támaszkodik Az asszertív viselkedés Siker lesz Helyzet Gondolatok Kudarc lesz Nyugalom Érzések Feszültség Asszertív Viselkedés Nem asszertív Szituációs játék 3 ismerős találkozik egy kávézóban, beszédbe elegyednek. A beszélgetés során kiderül, hogy egyikük egy multinacionális cégnél dolgozik a HR-rel szorosan együttműködve, ahol jól érzi magát. Elejti, hogy mérnököt keresnek épp, de nincs meghirdetve a pozíció. A másik két résztvevő mérnök végzős az egyetemen, állást keresnek. Kapnak a lehetőségen, megpróbálják magukat helyzetbe hozni az ismerős által, céljuk, hogy elérjenek egy találkozót a HR-essel. Szituációs játék 1. Szabadon folyó beszélgetés Mit láttunk? Milyen viselkedések fordultak elő? Milyen metakommunikációs elemek? Kinek sikerült érvényre juttatni az akaratát? Szituációs játék 2. Alkalmazott- agresszív Mérnök 1. – agresszív Mérnök 2. - asszertív Szituációs játék 3. Alkalmazott – passzív Mérnök 1. – passzív Mérnök 2. - asszertív Szituációs játék 4. Alkalmazott – asszertív Mérnök 1. – Asszertív Mérnök 2. - Asszertív Asszertív jogok listája (Alberti és Emmons, 1974) 1. 2. 3. 4. 5. 6. Jogod van ahhoz, hogy Tisztelettel bánjanak veled Kifejezd saját érzéseidet és véleményedet Meghallgassanak és komolyan vegyenek Megállapítsd, mi fontos neked és mi nem Nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél Kérd, amire szükséged van Asszertív jogok listája (Alberti és Emmons, 1974) Jogod van ahhoz, hogy 7. Megkapd, amiért fizettél 8. Információt kérj szakemberektől, beleértve az orvosokat is 9. Hibát kövess el, és vállald a következményeket 10. NE képviseld az érdekeidet 11. Megváltoztasd a véleményedet 12. Megbetegedj 13. Azt mondd: nem tudom. Az asszertivitás elősegítése Tanulás a hibákból A tévedés biztonsága Az ellentmondás biztonsága A vállalati kultúra változtatása Érdeklődés Gondolatkísérlet Milyen egy jó beszélgetés? Idézzük fel, milyen jellemzői vannak, mit jelent neked? Milyen egy rossz kommunikációs helyzet? pl. vizsga, ahol nem tudok semmit unalmas témájú társalgás A helyzet, mondandó előre elképzelése segíthet a helyzet sikeres megoldásában! „Az tesz minket emberré, hogy tudunk egymással beszélni.” Kommunikáljunk!!! Tömegkommunikáció vs. személyes kapcsolatok A tömegmédiumokkal nem lehet kommunikálni. Tegyük tartalmassá a beszélgetéseinket, a formán, praktikákon túl ne feledjük saját személyiségünket! A kommunikáció végső soron „adás saját magunkból!” Köszönjük a figyelmet! Zolnai Katalin [email protected] Raposa Bernadett [email protected] Kérdőív http://internet.afsz.hu/engine.aspx? page=afsz_tamop222_elegedettseg_ kerdo_3