Transcript Kulturális vállalkozások

Design, a gazdaságfejlesztés
hajtóereje
Előadó: Vincze Miklós
VAM Design Center
A kreatív ipar = az alkotás világa








Alapvetések, a szellemi termék alkotás, design, projekt
menedzsment körül, a fogalmi háló rendszerezése.
Mi a szellemi termék?
Út az ötlettől, a megvalósuláson át a vevőig.
A vásárlás szociológiája és a vevő pszichológiája.
Eredeti vagy másolat? Autentikusság és reprodukció.
Hogyan mérhető egy termék – és hogyan vásárol a vevő?
A sikerhez vezető út – tudásfaktorok a siker- és
eredményorientált kulturális termékmenedzsmentben
2009 EU design alapelvek
Alkotás, mint értékteremtő befektetés
Befektetés:
versenyképes (eredeti)
értéktartó (dokumentális funkció)
nyereséges (eredményes)
megtérülő (időbeliség)
A kreatív ipar szakmai
területei
 Építészet, kert-környezet-belső építészet
 Média, könyv, plakát
 Képzőművészet, digitart
 Előadó művészeti projektek
 Kézművesség, crafts, folk
 Képzési termékek
 Design- az emberi környezet tárgyi világa
 Kiállítás és attrakciós projektek
 Vizuális kommunikáció, film, animáció
 Franchise
 Divat, ékszer, ajándék csomagolás
 Finanszírozási, befektetési termékek
 Agrártermék, élelmiszer, gaszrtonómia
 Infó-kommunikáció
Design és vállalkozás
Szellemi termék
(konkrét termék, szolgáltatás)
Gyakorlati célja
Felépítése
Megjelenése
Használati tartalom
Működési tulajdonság
Használhatóság
Biztonság
Technikai igény
Anyag
Pszichológiai tartalom
(személyes jelentés)
Minden tárgy emocionális érzetet
ébreszt:
Érzékszervi tapasztalás
Jelképi hatás
(művészeti kultikus, ereklye,
emlék)
Gazdasági funkció
Értékigények kielégítése
Adott forgalmi érték
Felcserélhetőség
Struktúra
Szociológiai funkció
(többszemélyes jelentés)
Társadalmi hovatartozás
megmutatása (rang, státusz,
vágy)
Dokumentáris funkció
Időben változó pótlólagos
jelentésekkel telítődik
Használati és gazdasági igények
Feltárása a vélemény és a
piackutatás, marketing,
közgazdaság feladata
Szerkezeti felépítés
A műszaki tudományok mérnöki
munkák kategóriája
Egyéni és társadalmi elvárások
Ergonómusi, orvosi,
szociológusi, filozófusi,
pszichológiai, kortörténeti
munkák
Az élet anyagcsere –
A gazdasági élet árucsere
A XX. század a szellemi és kulturális árucsere változását eredményezte
↓
SPECIALISTÁK
szellemi terméket produkálnak
→
A DESIGNER szolgáltató iparos
→
↓
A DESIGNER szellemi terméket produkál
tervező
vállalkozó
↓
A DESIGN: szellemi termék áramlása – KOMMUNIKÁCIÓ
A termék versenyképességéről
Igény kialakulása: a vevő, gyártó célja, kívánsága a tevékenysége
során felmerülő, versenyképességet biztosító „problémák”
megoldására irányul.
Az igény kielégítésére születik az ötlet.
Ötlet:1. az egyén véletlen ráérzése
2. az egyén céltudatos tevékenysége a funkció kielégítésére
3.valamely szervezet tudatos reagálása a piaci igényekre
A vevő igényeit funkcióval (termékkel, szolgáltatással) elégíti ki a
vállalkozó.
„Design jelentése: integrálja az esztétikai, a funkcionális, a környezeti, biztonsági, költség
és eszmei szempontokat a termékekben, a szolgáltatásokban és a rendszerekben”
Gyakorlati célja
Felépítése
Megjelenése
a. Használati tartalom
(működési tulajdonságok)
- Használhatóság
- Biztonság
- Technikai tudás
a.
Anyag
b. Gazdasági tartalom
- Értékigények kielégítése
- Adott forgalmi érték
b.
szerkezet
a. Egyszemélyes jelentése
- Emocionális érzet
- Érzékszervi tapasztalás
- Jelképes hatás
(művészeti, kultikus
ereklye, emlék)
b. Többszemélyes jelentés
(szociológiai tartalom)
- Társadalmi hovatartozás
(stílus, státusz, rang, vágy)
c. Dokumentális funkció
- Időben változó kategória
- Pótlólagos jelentésekkel
telítődik
Eredeti vagy másolat? Autentikusság és reprodukció
Az ötlet és a megvalósult tárgy újdonsági fokozatai
1. Forradalmian új:

új szükségletet teremt

egyértelműen minőségi fölényük van a hasonló
rendeltetésű tervekkel szemben

átalakítják a fogyasztást, a technológiát … az
életformát.
2. Reformszerűen új:

az ezelőtt és bármikor és bárhol létező terméknél
minőségben mérhetően jobb.
3. Eredeti:

egyszerre más-más úton eljuthatunk egy termék
kialakítására, eredeti az, amely
szabadalmazható
4. Továbbfejlesztett:

azok, amelyek az előző eredményeknél kisebb
horderejű fejlesztések következményei

saját termék-korszerűsítés, módosítás
„Az ötlettől a múzeumig”
- dokumentálás
- prezentáció (akció, kiállítás,…)
- megjelenési, média gyakoriság
(nyomtatott, hangos média, web)
- értékesítés, terítés, kommunikáció
- kompetencia
- gyártás
- alkalmazott kutatás
- tervezés, fejlesztés, arculat
- ötletelés, info. elemzés
- alapkutatás
A szellemi termék fejlődése
Kommunikáció fejlődése
Termék és vevő kapcsolata:
(20-40%)
(60-80%)
BARTLET 1938:
A vevő kapcsolata a szellemi termékkel
Kapcsolati szintek:
1. ÉSZLELÉS
→
megjelenési forma
által
2. FELISMERÉS
→
tartalom
megértése
3. ÉRTÉKELÉS
→
gyakorlati
használhatóság
↓
↓
↓
Alkotás
használata
a/ ESZTÉTIKAI
IGÉNY
SZIMBOLIKUS
IGÉNY
FUNKCIONÁLIS
IGÉNY
Az ember
használati
Igényei
Az egyéni érzésvilág
(szubjektív, fiziológiai)
kielégítése
Tárgy funkciójából
adódó, a tárgy objektív
Tulajdonságait közvetítő forma (az érthetőség biztosítása)
A tárgy használatát,
a racionális cselekvést a forma emocionális érzékelése
támassza alá
Design
↓
b/ SZIMBOLIKUS IGÉNY
Társadalmi igény,
elvárások kielégítése
(státusz, rang,
hírnév, stílus)
Hogyan vásárol a vevő: észlelés/felismerés/értékelés szintje
FELISMERÉSI TESZT
Teljesítmény és kompetencia: az ember, mint „humán termék”
▪ affinitás (elkötelezett, eredményorientált, motivált, etikus, …)
▪ fizikai képesség (munkabíró, egészséges, kitartó, stressztűrő, …)
▪ szakma (művészet, társadalomtudomány, szaktörténet, …)
▪ kommunikációs képesség (marketing, értékesítés)
▪ gyakorlat (referencia, kapcsolat, tanulmányok, …)
1985 akadályok az ÚJ kifejlesztésénél /D/
-
80% szakmák közötti információáramlás hiánya
-
35% gyártmányfejlesztés kontrollálhatóság hiánya
-
25% előrelátás hiánya
-
20% ötlet, kreativitás, alkotó erő, fantázia hiánya
1987 /USA/ SIKER összetevői
-
}
USA 19% szakmai ismeretek
J. 23% szakmai ismeretek
Kik a sikeresek?
-
→
mi a 80%?
(kreatív szakmák?)
akik több eltérő szakmával, de kiegészítő
szakmával rendelkeznek
biológus - kerámikus
vegyész – üveg tervező
1. Affinitás
Hozzáállás
Elkötelezettség
Eredményorientált
Csúcsteljesítmény
Megoldás keresés
Etika
2. Fizikai képesség
Egészséges
Munkabírás
Kitartás
Stressztűrő
Dinamika
Edzettségi állapot
3. Szakma
Tervezési ismeretek
Anyag, technika
Szakgrafika
Funkció és értéke
Számítógép
Bútor-, Design
Építészet
4. Művészeti ismeretek
Építészet tört. + elm.
Design tört. + elm.
Képzőművészet tört. + elm.
Vizuális kommunikáció + tört.
Kortárs építészet
Kortárs alk. Műv.
5. Társadalomtudományok
Szociológia
Pszichológia
Filozófia
6. Vállalkozási ismeretek
Vállalkozási alapismeretek
Jogi ismeretek
Gazdasági ismeretek
Pénzügy
Számvitel
Könyvvitel
7. Kommunikáció
Nyelvtudás
Marketing
Reklám
Információkez.
Érdekérvényesítés
Prezentáció
Beszéd
Testi komm. + öltözék
8. Munkakultúra
Tervezés és szervezés
Együttműködés
Gazd. Emberi forrás
Koordinál
Delegál-Irányít
Időgazdálkodás
Döntési tech.
Kontroll
9. Értékesítési techn.
Vevő ism.
Kapcsolat ép.
Kérdez-Hallgat
Segítő-döntés
Előre töltsd ki
Bemutató
10. Személyiségfejl.
Önismeret
Önfejlesztés
Tanulás
Edzés
11. Gyakorlat
Cégek, munkahelyek
Elvégzett munkák
Beosztások, státusz, felelősségi szint
Vezetési gyakorlat
Kapcsolat
Referencia – igazolt eredmények
Tanulmányok – továbbképzések
12. Kreativitás
Problémamegoldó képesség
Tehetség
Együttműködés megteremtése
Út a sikerhez = együttműködés!
Összefogás
+
Meghunyászkodás
Acsarkodás
-
Verseny
Funkcionális elkülönülés – „ Sportágak”
Belsőépítészeti környezet
1 Iroda
2 Irodaszék
3 Hotel
4 Vendéglátó
5 Iskola, óvoda
6 Bank
7 Lakás
-
korpusz
kárpitos
konyha
háló
Hány versenyző fér el a piacon?
- fürdő
- szaniter
- burkolat
- ………..





1986 1987 1989 2005
2010
Stílus
3 szociológia réteg
8-9 szociológia réteg
58 párt / 32 választható (akkreditált)
~ 12 párt
~ 10 párt
-
1 Tradicionális
2 Időtlen klasszikus
3 Masszív
4 Vidd magaddal
5 Organikus
6 Avantgarde
7 Polgári
8 Posztmodern
9 High tech
10 Extrém
11 Erotikus
12 Öko
státusz
-
réteg igény
Cél
Versenyszámok
Verseny
Hány alkotó fér el a versenypályán? ~ 12 stílus * ~ 10 féle termék * ~ 8 versenyző =~ 1000 versenyző
(szociológia réteg) (kategória- versenyszám)
KONZERVATÍV
TRADICIONÁLIS,
IDŐTLEN KLASSZIKUS
MASSZÍV
ORGANIKUS
AVANTGARDE (de stijl, bauhaus)
POSZTMODERN
HIGH-TECH,
TECHNO
MINIMAL
ETHNO
RETRO
ÖKO
EXTRÉM, EROTIC
„A design, a felhasználó központú innováció egyik hajtóereje”
(A design hozzájárulása az innovációhoz és a versenyképességhez.)
- Azok a vállalatok amelyek a designba fektetnek, tendenciózusan
innovatívabbak, nyereségesebbek és gyorsabban növekednek.
- A felhasználói igények, remények és képességek jelentik a design fókuszát.
- A design az innováció hajtóereje, a termékké válás lehetősége, a kutatás
teremtő eszköze.
- A jelenlegi gazdasági környezetben különösen fontos lett a nem technológia
alapú innováció hajtóereje:szervezeti fejlesztés, márkanév, CSR tevékenység.
- A design innováció fejlődése alapvetései: design stratégia, design
menedzsment, design alapú gondolkodás, fenntartható innováció, örökség,
kreativitás…a társadalmi és felhasználói igények által vezérelt innováció…
- Az Európai Bizottság kialakít egy új innovációs tervet „technológiai nyomás”
helyett, az igény és felhasználó által vezérelt innováció felé.
- Design innováció az európai és magyar vállalatok a versenyképesség
érdekében igazodás a globalizáció és fogyasztói igényekhez, a környezeti és
társadalmi kihívásokhoz, a pénzügyi és gazdasági válsághoz.
- Politikai intézkedés szükséges a KKV-k, magán és közszolgáltatások terén,
az alacsony technológiai tudású ipar generálásához.
- A design a Frascati Kézikönyv K+F definíciója kutatásként és fejlesztésként értelmezi,
az Oslo Kézikönyv marketing és innovációként illetve az „innováció egyéb
formájaként” kezeli.
- 2009 a kreativitás és az innováció éve volt: a záró dokumentum a designt az innováció
hajtóerejeként értékelte és az európai innovációs politika szerves részévé tette.
- „A K+F fontos de nem elegendő, hogy versenyképes termékkel és szolgáltatásokkal
jelenjenek meg a cégek.”
- A jó design terv (UK 2007) „a jó design fenntartható design”: „esztétikusabb,
funkcionálisabb és kereskedelmi szempontból működik, jobbá teszi az emberek
életét, és a lehető legkisebb hatást gyakorolja a bolygóra”.
- „A jó design egy folyamat: meghatározza a problémákat, felfedezi a megoldásokat és
megvalósítja…”
- A jó design egyesíti a kreativitást és az innovációt: összekapcsolja az ötletet a piaccal
úgy, hogy vonzó termékké váljanak a vásárlók és a felhasználók szempontjából.
- A jó design értéket állít elő: mérhető haszon és nem költség, értéke gazdaságilag,
társadalmilag és a környezet szempontjából is mérhető.
- A design termékekről, szolgáltatásokról, rendszerekről, környezetekről és a
kommunikációról szól.
- A design a felhasználó központú innováció stratégiai eszköze, mert képes a
termékeket, szolgáltatásokat, rendszereket átalakítani, hogy megfeleljenek a
környezeti és társadalmi igényeknek.
- A design mint innovációs tevékenység kiegészíti a K+F-t, mert átalakítja a kutatást,
kereskedelmileg életképes termékké, szolgáltatássá, így az innovációt lefordítja, a
felhasználó nyelvére: a design a termék lelkiismerete.
- Azoknál a svéd vállaltoknál, ahol a design stratégiai elem, ötször gyorsabb az új termék
létrehozása.
- Az ír designt alkalmazó KKV-k 75%-ban használják a legradikálisabb innovációt, a
designt nem értők 48%-ban.
- A designt 2003-ban az EU a kreatív iparágak részének tekinti, az EU GDP-ének 2,6%át – 650 milliárd euró - forgalmat tett ki, 12,3 %-os gazdasági növekedést generált és
az EU-25 aktív populációjának 2,5%-át foglalkoztatta. Angliában és Dániában a
kreatív iparágak a GDP 5%-át állították elő.
- 1998 Anglia, Fitch kutatás - Design Index – „a design által vezetett portfóliók” a
nyilvánosan jegyzett US vállalatoknál 5 éves időszak alatt 41%-al növekedtek,
miközben az átlagos piaci index 14%-al nőtt.
- 2005 Anglia – „Design érték tény feltárás (500 cég)” - a design által vezérelt
vállalkozások részvényei 200%-al többet érnek, 6,3%-al növelték piaci
részesedésüket.
- 2002 Design besorolás – Világgazdasági Fórum – 1. Finnország, 2. USA, 3. Hollandia,
4. Németország, 7. Anglia, 13. Ausztria…? Magyarország ?
- 2008 Design versenyképesség index – Designium globális design – 1. Németország, 2.
Svájc, 3. Japán, 4. Svédország, 5. Dánia, 6. Ausztria, 7. Finnország, 8. USA…