Pszichológiai alapismeretek

Szalai Katalin Ph.D.

-

A pszichológia tárgya, területei, módszerei

• A pszichológia a viselkedéssel és a lelki jelenségekkel, mentális folyamatokkal foglalkozó tudomány. Feltárja a lelki jelenségek kiváltó okait, törvényszerűségeit, a lelki folyamatok fejlődését. A pszichológia foglalkozik továbbá a viselkedés hátterében működő biológiai tényezőkkel.

• Területei: Pedagógiai pszichológia Kognitív idegtudomány Evolúciós pszichológia Kulturális pszichológia Pszichofiziológia Fejlődéspszichológia Neveléspszichológia Szociálpszichológia Munkapszichológia Személyiségpszichológia Iskolapszichológia Szervezetpszichológia Klinikai pszichológia Tanácsadó pszichológia

Etikai kérdések a pszichológiában

• • • A minimális kockázat elve Az informált hozzájárulás elve A személyiségi jogok elve Das Experiment Philip Zimbardo, 1971

A pszichológia nagy iskolái

• Kísérleti lélektan (1879) • Behaviorizmus (1900-as évek eleje) • Alaklélektan (1900-as évek eleje) • Pszichoanalízis (Sigmund Freud-tól 1856-1940) • Evolúciós pszichológia (1900-as évek 2. felétől) • Kognitív pszichológia (1900-as évek 2. felétől)

Behaviorista pszichológiai iskola, majd Kognitív lélektan kutatási tárgya: A tanulás alapmechanizmusai 1.

2.

Klasszikus kondicionálás Operáns kondicionálás 3. Stb.

A tanulás alapmechanizmusai 1.

1.

Klasszikus kondicionálás

Pavlov (1849-1936)

Nobel A klasszikus kondícionálás alapeleme a között, amelyben az inger automatikusan és megbízhatóan előhívja a választ. A klasszikus kondícionálás másik feltétele, hogy a reflexes választ kiváltó ingerhez kapcsolódjon egy másik inger, lehetőleg semleges, ami nem vált ki különösebb választ. díjas orosz fiziológus

reflex

: olyan kapcsolat inger és válasz 1. US UR 1. szakasz: kondicionálás előtti állapot; maga a reflex, inger és automatikus válasz US =

Unconditioned stimulus,

Feltétlen inger

UR =

Uncondicioned response

,

Feltétlen válasz

2. US UR 2.

szakasz: kondicionálás - semleges inger a feltétlen ingerrel egyidőben jelenik meg; innentől kezdve a semleges ingert feltételes ingernek nevezzük.

CS =

Conditioned stimulus

Feltételes inger

CS 3. szakasz fordul elő együtt) a CS önmagában is kiváltja a választ.

többszöri ismétlés után (US+CS sokszor CR

= Conditioned response

Feltételes válasz

3. US UR CS CR

A tanulás alapmechanizmusai 2.

2. Operáns kondicionálás •

Thorndike

(1874-1949) • „próba – szerencse” tanulás: a véletlenszerű próbálkozásokból azokat alkalmazza legközelebb, amik sikerre vezettek. →

Effektus törvény

: A jutalmazott viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb a következő alkalommal, a büntetett viselkedésé pedig kisebb.

A tanulás alapmechanizmusai 3.

• • •

Skinner

(1905-1990)

Jutalom:

bármi, aminek

pozitív megerősítő hatása

van.

Jutalom típusai: biológiai szükségletet elégít ki (pl. víz, élelem) szociális (mosoly, elfogadás) másodlagos jutalom (pénz, ajándék) vizuális (ha valami olyat látunk, ami tetszik) jutalomértékű a büntetés elmaradása is Megerősítés típusai: – Folyamatos: minden egyes megfelelő viselkedést megerősítés (jutalom) követ – Részleges: nem minden esetben van megerősítés. Altípusai: – Rögzített arányú: pl. a tanár az órán minden ötödik hozzászólásunk alkalmával ránk mosolyog és azt mondja „rendben van”. Vagy: darabbér a munkásoknak – Rögzített időközű: a tanár egy hét után hajlandó ismét mosolyogni és azt mondani „rendben van”, függetlenül attól, hogy hányszor szólaltunk meg. Vagy: levélkézbesítés – a hét bizonyos napján jön mindig a postás.

– Változó arányú: pl. szerencsejátékok. Alkalmanként és kiszámíthatatlanul jár eredménnyel.

– Változó időközű: pl. foglalt szám hívása telefonon

A nagy pszichológiai iskolák emberképei Freud pszichoanalitikus személyiség-felfogása Sigmund Freud (1856 – 1939)

A lelki készülék topografikus modellje (1900)

Lelki minőségek: - tudatos, - tudattalan, tudatelőttes.

(Álomfejtés, A mindennapi élet pszichopatológiája, A vicc és viszonya a tudattalanhoz, Ösztönök és ösztönsorsok)

A lelki készülék 2. topográfiai modellje – a személyiség strukturális felépítése (1920-tól)

-

A személyiség struktúrája

: Ösztön-én (ID), Én (EGO) - Felettes én (Super Ego).

Működésmódok

Ösztön-én

– az örömelv alapján működik; eszközei: a) reflextevékenység, b) elsődleges megmunkálás (megteremti a dolog képmását, pl. éjszakai álom)

Én

– a realitáselv alapján működik; eszközei: a) késleltetés, b) másodlagos megmunkálás.

Felettes én

– eszmeiség, ideálok képzése; a lelkiismeret és az én-ideál kialakulása révén.

A pszichoszexuális fejlődés elmélete I.

Nemi ösztön:

a libidó, más ás más testrészeket száll meg a különböző életszakaszokban.

Pregenitális szakaszok:

1.

Orális szakasz (0-1 ½ éves korig) Erogén zóna: száj és környéke.

Két funkció: - bekebelezés, elutasítás.

A pszichoszexuális fejlődés elmélete II.

2. Anális szakasz (1 ½ éves kortól 3 évesig) Erogén zóna: végbélnyílás és környéke.

2 funkció: - megtartás, elengedés.

3. Fallikus szakasz (3 – 6 éves korig) Erogén zóna: nemi szerv Fiúk: kasztrációs szorongás, Ödipusz komplexus Lányok: pénisz-irígység.

A pszichoszexuális fejlődés elmélete III.

4. Lappangási periódus (6 – serdülőkorig).

Genitális szakasz

érett szexualitás) (serdülőkortól, felnőtt Jellemzője: autoerotika helyébe a partner keresése lép, valamint a szexualitás fajfenntartó funkciója is megjelenik.

ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK (ANNA FREUD)

• elfojtás: kínos, kellemetlen élmények tudatból való kiszorulása (nem emlékszünk rá, nem tudjuk felidézni, de a vágyak visszajárnak pl. álmok) • projekció: saját lelki folyamatok kivetítése a külvilágba (pl. nem szeretem a főnökömet, és ezt az érzésemet rávetítem, és úgy élem meg, hogy ő az, aki utál engem, pedig ez az érzés eredetileg belőlem származik.) • reakcióképzés: az elfojtott tartalommal ellentétes tendencia jelenik meg (pl. a gyerekét tudattalanul elutasító anya – túlszereti a gyerekét) • azonosulás: szoros érzelmi kötődés esetén a kapcsolat ambivalens voltát tudjuk csökkenteni, ha átvesszük a másik fél jellemzőit. Pl. (Ödipális konfliktusnál)

ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK

• szublimáció: a pszichés energiát magasabb szintű tevékenységbe fordítjuk át. (pl. művészetben, rajzolásban éljük ki) • regresszió: korábban már elért és túlhaladott fejlődési szintre esik vissza a személy (pl. kistestvér születésénél a nagyobb gyerek is cumisüvegből hajlandó enni, vagy hirtelen elkezd újra bepisilni, pedig már elérte a szobatisztaságot egyszer. Hasonló zajlik le bennünk, ha nagyon fáradtak vagyunk, és idétlenül vigyorgunk mindenen és gyerekesen viselkedünk.) • fixáció: csak részlegesen lép tovább egy következő fejlődési fázisba. (pl. orálisan fixált ember lehet a dohányos)

FREUD

pszichoszexuális

orális anális fallikus latencia genitális -

idő/stádium

1. év 2. év 3 - 5. (-6. Freud) év (dackorszak) 6 - pubertás (12) 12 - serdülőkor fiatal felnőttkor felnőttkor időskor

ERIKSON

pszichoszociális

ősbizalom / ősbizalmatlanság autonómia / kétely kezdeményezés / bűntudat teljesítmény / kisebbrendűség identitás / szerepkonfúzió intimitás / izoláció alkotóképesség / stagnálás integritás / kétségbeesés

Erik Erikson

(1902 – 1994)

• 1902 - ben Németországban született.

• Identitáskeresés egy életen át (dán származás, zsidó nevelőapa, akit apjának tud serdülőkoráig).

• 1933 – kivándorol az USA-ba, gyerekanalitikusként dolgozik.

• 1939 – amerikai állampolgárságot kap, felveszi az „Erikson” nevet.

• A kultúra és társadalom szerepe az identitás kialakulásában.

Elméleti kitérő: Krízis - Caplan

• Olyan lélektanilag kritikus állapot, amelyben A veszélyeztető helyzet nem elkerülhető A személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet Minden figyelme, erőfeszítése erre irányul Kénytelen szembenézni a helyzettel A szokásos problémamegoldó eszközök elégtelenek

Elméleti kitérő: A krízis fajtái

• Akcidentális krízis Rendszerint külső események által provokált (katasztrófa, tárgyvesztés, válás, párkapcsolat megszakadása, egzisztenciális zuhanás, munkahely elvesztése, betegségek stb.) • Fejlődési krízis (Erikson)

1.

2.

3.

4.

Elméleti kitérő: A krízisállapot szakaszai

„készenlét”: fenyegetettség érzése → szorongás → az eddigi problémamegoldó eszközök mozgósítása a megbomlott érzelmi és kognitív egyensúly visszaállítására (meg is oldódhat – ha nem →) „küzdelem”: tovább nő a feszültég → felbomlik a cselekvések összerendezettsége → aktív erőfeszítések új megoldások megtalálására → próba (ha nem születik eredményes megoldás → a feszültségi szint tovább emelkedik →) „kapkodás”: újabb és újabb technikákat próbál ki a személy → az eredménytelen próbálkozások rontanak az önértékelésen, az érzelmi állapoton, a viselkedés összerendezetlenségén → megoldást hozhat, ha a személy átértékeli a helyzetet, vagy módosítja eredeti célját, esetleg megszűnik a kiváltó ok (ha nem →) „összeomlás”: a személy alkalmazkodóképessége végképp felborul, kimerül, megindul a személyiség harmóniájának érzékelhető felbomlása, destruktív magatartásminták jelenhetnek meg

Az eriksoni elmélet: Én-identitás, pszichoszociális krízis, kompetencia

•

Én-identitás:

a társas valósággal való kölcsönhatás nyomán kialakuló, tudatosan megélt én-élmény (Ki vagyok? kérdése). •

„az az érzés, hogy saját testünkben otthon vagyunk, tudjuk, hová tartunk és belülről bizonyosak vagyunk azok elismerésében, akik számítanak nekünk”

Krízis:

válság, egyfajta fordulópont, mely sérülékenységet és egyben növekedési lehetőséget jelent a személyiség számára (pozitív vagy negatív kifutási lehetőség).

- szintónia: a pszichoszociális krízis tengelyében azok az elemek amelyek a fejlődés • - disztónia: a pszichoszociális krízis tengelyének azon elemei, melyek nem a fejlődés, kibontakozás útját mutatják gyarapodás, kiterjedés irányába hatnak

Kompetencia:

egy-egy szakasz sikeres teljesítése után növekszik a kompetencia-érzés, sikertelenség esetén alkalmatlanságérzés lép fel.

Személyiség-felfogása

• • • • A személyiségfejlődés a születéstől a halálig tart.

A személyiségfejlődés rendezőelve:

meghatározza önmaga számára milyen tulajdonságai, normái vannak, ezeket mint vezérfonalakat elfogadja a saját maga számára. az egyén

Integritás-élmény:

a személy felvállalja minden személyiségaspektusát (intrapszichikusat és interperszonálisat egyaránt).

Kontinuitás-élmény:

a személyiségfejlődés olyan folyamatos állapot, melyben a különböző fejlődési elemek egymásra épülnek (életszakaszok).

A pszichoszociális fejlődés szakaszai I.

1.

A csecsemőkor

– bizalom (szintonikus elem) az ősbizalmatlansággal (disztonikus elem) szemben Pozitív kifutás:„Az vagyok, akiben megbíznak, s aki megbízhat önmagában.” Negatív kifutás: pszichotikus kórformák.

A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: remény – a bizalom ellensúlyozza az emberi élet óhatatlan velejáróját a bizonytalanság érzését; a bizalom és a bizonytalanság optimális aránya pedig a

remény

forrása

A pszichoszociális fejlődés szakaszai II.

2. Kisgyermekkor

lépései.

– autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben.

Pozitív kifutás: „Az vagyok, aki önállóan tud védekezni a szégyen és a kétely ellen.” Az önállóság (autonómia) és saját akarat első Negatív kifutás: leselkedés, üldöztetés élménye.

A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: akarat – a gyermek megtanulja a szükségesség elfogadását (a szülő kontrolljának elfogadását), céljainak megfogalmazását, képességeinek begyakorlását, a döntés szabadságát

A pszichoszociális fejlődés szakaszai III.

3. Óvodáskor –

kezdeményezés a bűntudattal szemben (Ödipusz komplexus időszaka).

Cél: kezdeményezőkészségét ne az ellenkező nemű szülő meghódítására fordítsa, hanem a körülötte lévő tárgyi és interperszonális világra (uralom felette).

Pozitív kifutás: „Az vagyok, akit nem köt gúzsba a szorongás és bűntudat.” A szándék megjelenése, mellyel elérhetjük céljainkat.

Negatív kifutás: neurózis.

• A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: szándék – A kezdeményezés

-

ráépülve az autonómiára - megadja a gyereknek a

szándék

,

törekvés

, a

tervezés

tudását.

A pszichoszociális fejlődés

4.

szakaszai IV.

Iskoláskor

– teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben.

Pozitív kifutás: képes úgy teljesíteni, ahogy mások elvárják tőle – a kompetencia érzés kialakulása.

Negatív kifutás: kisebbrendűségi érzés, inkompetencia.

• A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: hatékonyság – A

hatékonyság,

a „tudó” - érzése ebben a fejlődési szakaszban alakul ki. Az alkalmasság tudása és élménye készítik fel a gyermeket arra, hogy a jövőben elérje a munkához értés, a munkához való hozzáállás képességét, anélkül, hogy kisebbrendűnek érezné magát.

A pszichoszociális fejlődés szakaszai V.

5. Serdülőkor –

Identitás a szerepdiffúzióval szemben. Ki vagyok én? – hogyan határozom meg saját magam (szerepek, tulajdonságok, elképzelések).

Pozitív kifutás: saját identitás kialakítása a moratórium után (foglalkozásválasztás, párválasztás).

Negatív kifutás: korai zárás vagy identitásdiffúzió.

A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: hűség – a szabadon vállalt lojalitás fenntartása az értékrendszerek kétségtelen ellentmondásossága ellenére

MARCIA identitásszintek

Volt krízis?

Megoldódott?

IGEN IGEN identitás elérése NEM moratórium NEM korai zárás identitásdiffúzió

A pszichoszociális fejlődés szakaszai VI.

6. Fiatal felnőttkor

– Intimitás iránti igény az izolációval szemben.

Pozitív kifutás: „Azok vagyunk, akik szeretjük egymást.” Negatív kifutás: izoláció (szociális - és érzelmi elszigetelődés).

A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: szeretet – a kölcsönös szeretet képessége

A pszichoszociális fejlődés szakaszai VII.

7. Felnőttkor –

Alkotóképesség a stagnálással szemben. Következő generáció létrehozása, minden jövőt alakító tevékenység.

Pozitív kifutás: „Azok vagyunk, akik felelősen közreműködünk a jövő megteremtésében.” Negatív kifutás: Stagnálás, én-központúság, nem tudnak mélyebben beágyazódni a társas világba.

A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: gondoskodás – „a felelősséggel létrehozott dolog libidinózus megszállása”

A pszichoszociális fejlődés szakaszai VIII.

8. Időskor –

Én-integritás a kétségbeeséssel szemben.

Számvetés, miért is élt.

Pozitív kifutás: Kegyezés önmagunkkal, a világgal. „Az vagyok, ami túlél engem.” A bölcsesség.

Negatív kifutás: kétségbeesés, halálfélelem; vagy mindent be akar pótolni, amit elmulasztott – az utolsó évek túlhajszolása.

A krízis megoldásából fakadó pszichoszociális erő: bölcsesség – képes a testi és mentális hanyatlás ellenére a tapasztalatok teljességét megőrizni és továbbadni

Nevelési módszerek

• • • Oktatás

A pedagógiai folyamat tevékenységei

Nevelés tervszerű, céltudatos személyiségalakítás az egész személyiséget áthatja az iskolai környezetre és az iskolán kívüli életre egyaránt hatással van tanár-diák együttműködésén alapul az egyéni különbségeket figyelembe veszi.

A személyiségfejlesztés területei a nevelési folyamatban: Értékorientáció Igényszint kialakítása Aktivitás Motivációs bázis kialakítása Közösségi jelleg Önállóságra nevelés Fegyelmezettség kialakítása Kreativitás Énkép, önértékelés, önismeret kialakítása.

Nevelési módszerek

1.

2.

3.

4.

5.

Követelés: utasítás, parancs, tiltás Meggyőzés Gyakorlás (szoktatás) Példaadás Büntetés-jutalmazás

A jutalmazás-büntetés formái

Indirekt: nemverbális kommunikáció Direkt: verbális kommunikáció: dicséret-szidás Szimbolikus Tárgyi Érdemjegyek Szöveges értékelés

• • -

A jutalmazás-büntetés formái

A hatékony büntetés kritériumai: pozitív alternatív válasz jutalmazása a nem kívánatos viselkedés büntetésével párhuzamosan jutalom és a büntetés kombinálása konzisztens büntetés fokozatossági elv azonnali büntetés megfelelő mértékű büntetés magyarázat A büntetés hátrányai: Az erős büntetés agressziót vált ki A büntetés önmagában nem szilárdít meg egy új kívánatos viselkedést.

A gyerek a felnőttet utánozva agresszíven viselkedik.

A túlzottan szorongó gyerekek esetében inadekvát a túl erős büntetés.

Nevelési stílusok

• 1.

Lewin (vezetési) nevelési stílusok: Tekintélyelvű (autoriter) • 2.

3.

Demokratikus Ráhagyó (laissez-faire) A vezetési stílus jelentőségét nem abban látták elsősorban, hogy a munkafeladatot melyik vezetési stílussal lehet a legeredményesebben megoldani (a demokratikussal), hanem abban, hogy a „gyermekek közötti viszonyolra a vezető által kezdeményezett élet- és gondolkodási stílus nyomta rá a bélyegét” (In.: Horváth 2004) Gordon: elutasító és elfogadó tanári stílus

Motiváció

A motiváció cselekvésre késztető belső mozgató erő. Motívumok, indítékok összessége.

• • •

Motivációk csoportosítása

Túlélési (önfenntartási) motivációk Szociális Kíváncsiság

•

Humánspecifikus (pl. kompetencia, teljesítménymotiváció)

•

Alapvető motívumok

1 Önfenntartási (túlélési) motívumok:

  

éhség, szomjúság, hőszabályozás.

Az alapvető motívumok modellje Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest – 381.o.

•

Alapvető motívumok

2 Szociális (társas) motívumok:

   

fajfenntartás, szexualitás, utódgondozás, anyai viselkedés, társas érintkezés, segítő viselkedés.

•

Kíváncsiságmotívumok:

  

szenzoros élménykeresés, exploráció, manipuláció.

A magasabbrendű, humánspecifikus motívumok

• •

Extrinzik ( külső): kívülről irányított, cél által vagy külső tényező által irányított.

Intrinzik (önjutalmazó, belső): belülről irányított, a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga.

A két motivációs mechanizmus kapcsolata: (Lepper, Greene és Nisbett, 1973) Óvodásokat rajzoltattak: 1. vizsgálati csoport: rajz



jutalom (csokoládé) 2. vizsgálati csoport: rajz A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak

 

nincs jutalom elvész az intrinzik motívum szerepe.

Belső motiváció

:

Motiváció

Külső motiváció:

• Maga a tevékenység végzése jutalmazó • Kompetenciaérzés erősödik • Kreativitás, kezdeményezés, együttműködő készség • önjutalmazás • Másoktól érkező megerősítés • Kompetenciaérzés csökken • Jutalomért, elismerésért végzett tevékenység

A motívumok rendszerei: Maslow szükségletpiramisa

Önmegvalósítási igény Esztétikai igény Tudásszerzési igény Megbecsülési igény Valahová tartozási igény Biztonsági szükséglet Fiziológiai szükségletek

Igényszint és teljesítménymotiváció

Igényszint: annak a célnak a nehézségi foka, amelynek elérésére az egyén törekszik, az általános önértékelésnek a függvénye (tantárgyanként, nem szerint változhat) A

siker után nő az igényszint

: nehezebb feladat A

kudarcot követően csökken

: könnyebb feladat Sikerorientált tanulók jellemzői: közepes nehézségű feladat, belső okokra hivatkoznak.

A kudarckerülő személyek: vagy nagyon magasra vagy nagyon alacsonyra teszik a mércét. Alacsony teljesítményigénnyel rendelkeznek. Külső okokra hivatkoznak.

Értékelés

1.

2.

Explicit –kifejezett: szóbeli dicséret, elismerés, jutalom.

Implicit – rejtett értékelés: nemverbális, metakommunikatív jelzések.

• • Az értékelés: Tudásszint A személyiségfejlődés regisztrálható változásai A teljesítmény a tanulás által létrehozott, a személyiségben (magatartásban, tanulásban stb.) bekövetkező változások összessége.

A teljesítményre ható tényezők: pszichofiziológiai, pszichikai, pedagógiai, társadalmi, környezeti

Értékelés

C D E F G • • 1.

2.

3.

4.

A B Az értékelés funkciói: személyiségfejlesztő funkciók: énképfejlesztő, megerősítő, motiváló, mintanyújtó funkció, prognosztikai funkció visszajelentési szabályozó: oktatási rendszerre, oktatási folyamatra is vonatkoznak Szelekciós: a lehető legkisebb mértékben épüljön a társadalmi helyzetre, a mikroszociális környezet sajátosságaira Az értékelés követelményei: kiegyensúlyozott tanítási-tanulási folyamat: rendszerelmélet – az értékelés a rendszer egyik tényezője az egész rendszer működésének minőségétől függ objektivitás: a legnehezebb, az értékelés tartalmát nem kellene befolyásolnia járulékos elemeknek érvényesség megbízhatóság sokoldalúság: sokféle megnyilvánulási formára sokféle módszer megkülönböztető jelleg: egyénre szabva áttekinthetőség: a tanuló ismeri a követelményt, és hogy mely területen vizsgálják

A megismerő folyamatok pszichológiája

Kognitív pszichológia A megismerő folyamatok pszichológiája

• • 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

A kognitív pszichológia kialakulásának előzményei: 1950-1960-as évek A megismerés folyamataira kíváncsi (pl. Hogyan szerzünk információt a körülöttünk lévő világról, hogyan ismerjük meg?) A kognitív pszichológia az embert információ-feldolgozó lényként kezeli.

Az alábbi területekkel foglalkozunk részletesen: Érzékelés, észlelés Figyelem Emlékezet Gondolkodás Képzelet Intelligencia Kreativitás

• • • •

A megismerő folyamatok pszichológiája: Érzékelés, észlelés Érzékelés

: információ felvétele a fizikai és a társas környezetből, az információ regisztrálása, alapja minden magasabb szintű megismerési folyamatnak.

Észlelés

: (percepció) az érzékszervi adatok tárggyá, jelentéssé szerveződnek, azaz jelentést adunk az ingernek. Az idegrendszer magasabb szintjén történik, már az információ feldolgozását is magába foglalja.

Az érzékelés és észlelés egymásra épülő történések. Az előbbi alacsonyabb rendű folyamatokat jelent, a másikban már benne van a személy is, (pl. milyen jelentést ad az ingereknek, hogyan értelmezi azokat, milyen előzetes tapasztalatai és elvárásai vannak ). Így alakulnak ki a

reprezentációk

, azaz „lenyomatok” a világról, a tapasztalatainkról, önmagunkról és a többiekről.

Érzékelés és a valóság egymáshoz való viszonya:

Az érzékletek tükrözik a valóságot, de bizonyos esetek között nem tökéletes a rendszer: ekkor alakulnak ki az érzékcsalódások. (lásd következő dia) Azt a legkisebb erősségű ingert, amely már érzékletet vált ki: az érzékelés

abszolút küszöbe = érzékenység

. Az

érzékelés felső küszöbe

az a legnagyobb ingererősség, amelynek érzékelése még lehetséges (ultrahangot már nem érzékeljük). Pl: hallás 18 Hz-18 000 Hz. Az ingereknek azt a legkisebb változását, amely már változást okoz,

különbségi küszöb

nek nevezzük. Az érzékenységeknek azt a változását, amelynek során érzékszerveink alkalmazkodnak a rájuk ható ingerek erősségéhez:

adaptáció

.

Optikai csalódások

A megismerő folyamatok pszichológiája: Érzékelés, észlelés

• • • • • Látás(75-80%) Hallás Szaglás Ízérzés Bőrérzékelés

• •

A megismerő folyamatok pszichológiája: Figyelem

A figyelem olyan lelki jelenség, amely lehetőséget biztosít a felénk áramló ingerhalmaz szelektálására, az információk felvételére és feldolgozására, tudatunk egy meghatározott tárgyra vagy jelenségre való irányítására. Érzékszerveinket minden pillanatban nagy mennyiségű inger éri; ennek csak kis részét dolgozzuk fel, amire szándékosan vagy önkéntelenül odafigyelünk, a többi háttér (zaj), ami elveszik, nem dolgozzuk fel. • • A figyelem szelektivitása: Kapacitásmodell: egyszerre több dologra is tudunk figyelni pl. autóvezetés A figyelemnek két típusáról beszélhetünk: kontrollált f. = ráirányítás tudatos mentális erőfeszítés eredménye; a másik az automatikus figyelem = tudatos odafordulás és erőfeszítés nélkül zajlik. Ez utóbbi előnye, hogy a figyelem megoszthatóságát teszi lehetővé, hátránya, hogy új helyzetekben korlátozottan alkalmazható. Egymásra épülnek, rugalmassá teszik figyelmi működésünket.

• A figyelem tartóssága: szignáldetekciós helyzet

A megismerő folyamatok pszichológiája: Emlékezet

Emlékezet: olyan megismerési folyamat, amely az információ tárolását és előhívását teszi lehetővé.

• A legegyszerűbb emlékezeti működés is három szakaszra bontható:

kódolás

= memóriában való elhelyezés,

tárolás

= megőrzés a memóriában,

előhívás

= memóriából való visszanyerés.

Táras modell jellemzői 

Konszolidációs időszak

: információ átkerülése az RTM ből a HTM-be nyugalmi időszakot igényel 

Szériális pozíció hatás

: listatanulásnál a lista elejéről és végéről tudunk több elemet felidézni 

Retrográd amnézia

: agyrázkódás után a balesetet közvetlenül megelőző időre nem emlékszünk  2 anyag egymás utáni tanulásánál a 2 anyag

interferálhat

egymással: 1.

retroaktív gátlás

: később tanult anyag gátolja a korábban tanult felidézését 2.

proaktív gátlás

: korábban tanultak kiszorítják a később tanultakat

• • •

A megismerő folyamatok pszichológiája: Gondolkodás

Gondolkodás = szimbólumok, jelzések belső átalakítása, manipulációja és átszervezése (tehát módunk  alkotó jellegű

(konstruktív aktív

folyamat), amely eredményeképp valami újat hozunk létre, olyan helyzeteket oldunk meg, melyekre korábbi tapasztalatunk alapján nem lenne folyamat). a gondolkodás

szimbolikus tevékenység

reprezentációjára (ami a fejben van).

 legmagasabb szintű mentális tevékenység; a szimbolikus tevékenység lényege, hogy a válasz nem közvetlenül az ingerre jön létre, hanem az ingerek

Problémamegoldás

: pszichológiai értelemben a probléma = a személy tevékenysége valamilyen cél elérésére irányul, de a célhoz vezető utak ismeretlenek számára, Szakaszai: 1. előzetes tájékozódás 2. megoldáskeresés, lappangási fázis 3. megoldás találása 4. kivitelezés, ellenőrzés

Az intelligencia Binet: az intelligencia lényeges jegyei

1.

2.

3.

A gondolkodásnak irányt szabó és irányt tartó tendenciája Az elgondolt célok magvalósításának képessége Kritikai gondolkodás.

Mentális kor fogalma MK / ÉK x 100= IQ

Az intelligencia Wechsler : A globális intelligencia fogalma Az intelligencia: az egyén összetett vagy globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy racionálisan gondolkodjon, célszerűen cselekedjen és eredményesen bánjon a környezetével.

IQ, VQ és PQ MAWI, MAWGYI - R

Az intelligencia

A többszörös intelligencia-modell

• • • • • • Gardner: Egyenrangú képességek rendszere az intelligencia.

1. nyelvi intelligencia, 2. logikai-matematikai intelligencia, 3. vizuális-térbeli intelligencia, 4. zenei intelligencia, 5. testi kinesztéziás intelligencia, 6. személyes intelligencia: interperszonális- és intraperszonális intelligencia.

• • • • •

Az intelligencia

Salovey szerint az érzelmi intelligencia összetevői Saját érzelmei állapotunknak az azonosítása Saját érzelmeinkkel való bánni tudás Önmotiválás Mások érzelmi állapotának felismerése Kapcsolatkezelési képesség.

A intelligencia Az IQ és a genetikus kapcsolat

Kapcsolat: Korreláció: Együtt nevelt egypetéjű ikrek 0.86

Külön nevelt egypetéjű ikrek 0.72

Kétpetéjű ikrek (együtt nevelt) 0.6

Testvérek (együtt nevelt) 0.47

Testvérek (külön nevelt) 0.24

Szülő – gyerek 0.4

Nevelőszülő – gyerek 0.31

Unokatestvér 0.15

A megismerő folyamatok pszichológiája: Kreativitás

• Fogalma: alkotóképesség, eredeti látásmód, eredeti problémamegoldás • A divergens gondolkodás értelmezése •

Torrance:

a kreativitás jegyei: 1. Fluencia, 2. Flexibilitás, 3. Originalitás

A kreativitást elősegítő nevelői

• segítő attitűd

tulajdonságok

• a gyermek gondolkodására koncentrálás • önállóság hangsúlyozása • új ötletek támogatása • a gyerekek döntéseinek elfogadása • nyitott kérdések használata – problémamegoldó gondolkodás fejlesztése • a kreatív ötletek értékelése • játékosság támogatása • valódi érdeklődés

A kreatív személyiség jellemző tulajdonságai

• Intellektuális hatékonyság • Független gondolkodás és viselkedés • Nonkonformitás • Önmegvalósítási, önkifejezési indíték • Újító szándék

A kreativitás szintjei

• • • • •

kifejező kreativitás

: a spontán kifejezés bármely formája (kisgyerekek rajzai)

produktív kreativitás

: a hangsúly a képességen van (nagyobb gyerekek rajzai)

feltaláló (inventív) kreativitás

: a meglevő dolgok újszerű felhasználása

újító (innovatív) kreativitás

: meglévő elvek, elképzelések tökéletesítése

teremtő kreativitás

: teljesen új elv vagy feltevés (pl. Freud elmélete)

A kreativitás és intelligenca kapcsolata

• Egy bizonyos intellektus szintig együtt járnak (kb 120), majd szétválnak