Képzőhely-ellenőrzési szakértők felkészítése – pszichológiai blokk

2014. 10. 11.

Dr. Molnár Edina 1

A pszichológiai blokk témái

1. A pszichológia tudománya 2. A megismerő tevékenység pszichikus útja, az ellenőrzés lélektana 3. Az oktató és a tanuló kapcsolatának pszichológiai jellemzői 4. Az ellenőrzést végzőkkel szembeni szakmai, emberi, etikai elvárások 2

1. A pszichológia tudománya

• • • pszichológia szó görög eredetű psziché = lélek, logosz = tudomány, tan szóösszetételből a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozását jelenti.

3

A pszichológia lelki folyamatokkal, tevékenységekkel és állapotokkal, közös szóval lelki jelenségekkel foglalkozó komplex tudomány.

A pszichológia segíti a megfelelő kapcsolat kialakítását, a kialakult problémák kezelését és megoldását.

4

A pszichológia területei

• • • • • • • • A tevékenység jellege szerinti területek:

Orvosi lélektan Munkalélektan Reklámpszichológia Művészetpszichológia Sportpszichológia Kriminálpszichológia Szexuálpszichológia Valláspszichológia, stb…stb…stb…

5

•

Pedagógiai pszichológia

o

Iskolapszichológia

6

Iskolapszichológia

• • • • • Az alábbi, iskola által felvetett problémákra keres megoldást: A diákok tanulási nehézségei A diákok viselkedési problémái, a szervezeten belüli nézeteltérések Tanulási-, tanítási módszerek fejlesztése Tanácsadás elősegítése Együttműködés elősegítése 7

Az iskolapszichológus feladatai

• • • • • Információ gyűjtés az egyes gyerekről, illetve gyerekcsoportról Közvetlen foglalkozás egy-egy gyerekkel illetve gyerekcsoporttal Konzultáció a pedagógusokkal Képzés Értékelés 8

A pszichológia módszerei

• • Kutatási módszerek o Önmegfigyelés o Mások megfigyelése o Kísérlet Vizsgálati módszerek o Kikérdezés (exploráció), beszélgetés o Tesztek (IQ, EQ, Speciális képesség vizsg.) o Projekciós tesztek 9

A pszichológia ágai

Az emberi működés négy legfontosabb területe szerinti ágai: • Általános pszichológia • Fejlődéspszichológia • Szociálpszichológia • Személyiségpszichológia 10

Általános pszichológia

a megismerő folyamatok, a tanulás, a motiváció és az érzelem általános jellemzőit és törvényszerűségeit írja le 11

Fejlődéspszichológia

az emberi fejlődést és viselkedést befolyásoló tényezőket kutatja a fogantatás pillanatától a halálig. Leírja a pszichés funkciók, tanulás, társas kapcsolatok, érzelmi élet fejlődésének törvényszerűségeit 12

Szociálpszichológia

a társas interakciókat és interperszonális kapcsolatok alakulását vizsgálja, valamint a társas közeg egyénre gyakorolt hatását és (fordítva) az egyén társakra való hatását.

13

Személyiségpszichológia

a személyiség megismerése, az egyéni különbségek leírása a legfőbb célja 14

Az ókori görögök szerint

Minden emberben megtalálható a 4 fő elem (tűz, víz, föld, levegő), csak különböző mértékben 15

Személyiségtípusok

TELJESÍTMÉNYORIENTÁLT „Semmi sem lehet elég tökéletes.” „Tudom, ki vagyok, és mit akarok.

„

precíz csendes érzékeny empatikus mérsékletes pesszimista aktív vezető indulatos optimista kitartó nyugtalan kiegyensúlyozott bizonytalan megfontolt nyugodt passzív szelíd élénk társaságkedvelő bőbeszédű könnyelmű fogékony vidám „Lassan járj, tovább érsz.” KAPCSOLATORIENTÁLT „Figyelj rám, és egy vidám élettel hálálom meg!”

16

PIROS (tűz)

• • • • • • • • • • •

„Tudom, hogy ki vagyok és mit akarok” „Azonnal cselekedni” Fontos, hogy ő döntsön, nem tanácsokat akar Érzelmileg lehet rá hatni, mert az érzelmei vezérlik (öröm, düh), cél a bizalmát megnyerni Extrovertált, nem bírja a relaxációt A tényeket szereti, igazolás kell neki Mit szeretnél? Mi az, amit akarsz? Beszélni szeret, v itatkozni nem lehet vele A külső megjelenésben keresi a szépülést Vele való kommunikáció tömör és lényeges legyen Ő beszélni szeret, nem meghallgatni

17

SÁRGA (levegő)

• • • • • • • • •

„Figyelj rám és egy vidám élettel hálálom meg” Kifelé forduló, extrovertált Kíváncsi a tanácsokra Csacsogni kell vele Optimizmus jellemzi „Együtt cselekedni” Külső megjelenésben keresi a szépülést Nem bírja a relaxációt Azt szereti, ha tanácsolunk neki valamit (pl. ezt használd!)

18

• • • • • • • • • • • •

ZÖLD (víz)

„Lassan járj tovább érsz” Nem mutatja ki az érzelmeit, de megéli „Megfontoltan cselekedni” Introvertált, hallgatni szeret Relaxáció jöhet Belső szépülés útját keresi Érzelmei elrejtésének oka, hogy kicsi az önbizalma „Nem vagyok elég jó” Stabilizációt keres, jól lehet neki eladni Ciklikusság, ismétlődés, biztonság Rendszeresen jár vissza a kozmetikushoz Elvárja, hogy helyette döntsünk

19

KÉK (föld)

• • • • • • • • •

„Semmi sem elég tökéletes” Introvertált A szépséget a rendben találja meg „Helyesen cselekedni” Belső szépülés útját keresi, relaxáció jöhet Aggodalom, hogy nem vagyok elég jó, szép Keresi a szabályokat, szabálytisztelő Tényszerű döntéseket hoz, de nagyon lassan Ha elköteleződik valami mellett, akkor kitartóan azt használja

20

2. Az ellenőrzés lélektana

Személyes tulajdonságok: Az ellenőrzés folyamatában a bizalom és a megbízhatóság az ellenőrzést végző személytől függ!

21

Alapelvek

Az ellenőrzést végzőknek olyan személyes tulajdonságokkal kell rendelkezniük, amelyek alkalmassá teszik az alábbi betartására: • Etikus magatartás • Tisztességes beszámolás • Kellő szakmai gondosság • Függetlenség • Bizonyítékon alapuló megközelítés 22

Elvárt személyes tulajdonságok

• Etikusság – tisztességesség, igazmondás, őszinteség, becsületesség diszkréció • Nyíltság – hajlandó más elgondolások vagy vélemények megfontolására • Diplomatikusság – tapintatos az emberekkel való kapcsolatban 23

• Megfigyelőkészség – aktív észlelője a fizikai környezetnek és tevékenységeknek • Érzékelés – ösztönös felismerője a helyzetnek, kiismeri magát benne • Rugalmasság – gyorsan alkalmazkodik a különböző helyzetekhez • Szívósság – kitartó, összpontosít a célok elérésére 24

• Határozottság – képes logikai megfontolás és elemzés alapján, kellő időben következtetéseket levonni • Magabiztosság – képes független tevékenységre és működésre, miközben eredményesen együttműködik másokkal • Hatékony kommunikáció – képes asszertív kommunikációra, amely segítségével konfliktusokat tud kezelni, problémás szituációkat megoldani 25

3. Az oktató és a tanuló kapcsolata

Generációs problémák okai, megjelenési formái • • Életstílus, munkastílus eltérése • Eltérő értékek, életcélok • Elektronikus média, internet használatából adódó nézeteltérések Ízlésben, öltözködésben való eltérések 26

Az oktató hatása a tanulóra

• Példakép • Tekintély • Bizalom 27

Megerősítés

Pozitív és negatív hatásai is vannak • Követelés • Jutalmazás • Büntetés 28

Jutalmazás és büntetés

inger alkalmazása viselkedés előfordulása növekszik

pozitív jutalmazás

viselkedés előfordulása csökken

pozitív büntetés

inger megvonása

negatív jutalmazás negatív büntetés

29

A büntetés hátrányai

• A büntetett viselkedés nem szűnik meg örökre, csak gátlás alá kerül – a fenyegetés megszűnése után visszatér • A testi büntetés agressziót vált ki – azt sugallja, hogy a konfliktusokat agresszívan kell megoldani • Félelmet kelt, ami nem kívánt viselkedéshez vezethet, lásd iskolától való félelem, tanult tehetetlenség, depresszió • Nem segíti elő a kívánt viselkedést – jutalmazásnál egyértelmű, hogy melyik viselkedés vált be, a büntetésnél nem 30

Segítő készségek a problémák megoldásához

• • • Empátia, elfogadás Erőszakmentes kommunikáció, konfliktuskezelés Segítőkészségek: – A viselkedésben utaló jelek felismerése – Probléma megoldást segítő válaszok – Eredményes kommunikáció 12 gátja 31

A szakértő attitűdje

• Érzelmi légkör • Rugalmasság • Követelmények határozottsága, normák kialakítása • Kommunikáció 32

Érzelmi légkör

Látogatás légköre vonzó Empátia, közvetlen érzelmi kapcsolat Ellenőrzött megítélése megbecsülő Szeretet, simogatás, kedvesség taszító nincs érzelmi kapcsolat lebecsülő Frusztráció, elfojtás 33

Rugalmasság

Nyílt, bizalmas légkör Együttműködés Önállóság megengedése Aktivitásra késztetés zárt ennek hiánya Saját szemlélet sulykolása Kudarccal fenyegetés 34

Normák kialakítása

Adekvát normarendszer Normák betartásának megkövetelése Következetesség Erős követelés Kiszámíthatatlan ennek hiánya Következetlenség Gyenge követelés 35

Kommunikáció – segítő technikák

1. PASSZÍV HALLGATÁS: Pl.: Csend – bátorítás, elfogadás jele 2. MEGERŐSÍTŐ REAGÁLÁSOK: Pl.: Aha, értem – empátia, tényleges figyelem jele 3. BESZÉLGETÉSINDÍTÓK: Pl.: Érdekel, amit mond – az érdeklődés és a rászánt idő hatásos visszajelzése 4. AKTÍV HALLGATÁS: Pl.: nonverbális jelek – érzések tiszteletben tartása, megértés, elfogadás jele 36

Kommunikáció – gátló tényezők

1. PARANCSOLÁS, UTASÍTÁS, IRÁNYÍTÁS: Pl.: Önnek, ezt meg kell értenie! – Csak az egyik fél érzései, elvárásai fontosak. 2. FENYEGETÉS, FIGYELMEZTETÉS: Pl.: Jobb, ha ezt most nem látja! – Kevésbé tiszteli a másik igényeit, és ezzel ellenérzést vált ki a másikban.

3. PREDIKÁLÁS MEGLECKÉZTETÉS: Pl.: Ehhez rég segítséget kellett volna kérni! – Nem bízik a másik ítélőképességében.

4. TANÁCSOK, MEGOLDÁSOK AJÁNLÁSA: Pl.: Én az Ön helyében…! – A másik nem képes megoldani a problémáját.

37

5. KIOKTATÁS, LOGIKUS ÉRVELÉS:

Pl.: Tudatában van annak, hogy… – Kisebbrendűségi/alárendeltségi érzés keltése.

6. ÉRTELMEZÉS, ELEMZÉS, MEGÁLLAPÍTÁS:

Pl.: Most csak azért mondja, mert dühös. –Érezteti a másikkal, hogy átlát rajta.

7. KÉRDEZGETÉS, VALLATÁS, KIKÉRDEZÉS:

Pl.: Hogy gondolta ezt?! – Gyanakvást, kétséget közvetít.

38

8. TÉMAVÁLTÁS, KIZÖKKENTÉS, HUMORIZÁLÁS:

Pl.: Gondolkozzon pozitívan! – Nem érdekli a másik mondanivalója, nem tiszteli a másik érzéseit nem fogadja el őt.

9. DICSÉRET, POZITÍV ÉRTÉKELÉS:

Pl.: Ön intelligens ember, majd megoldja! – Káros, ha arra használják, hogy megspórolják a megértésre szánt időt.

10.BIZTATÁS, ROKONSZENV, VIGASZ:

Pl.: Na, azért ez nem akkora baj! – Mindenféle formája arra utal, hogy a bajba jutott túloz, rosszul fogja fel a dolgokat.

39

TILOS AZ ALKALMAZÁSUK !

11.ÍTÉLKEZÉS, KRITIZÁLÁS, HIBÁZTATÁS:

Pl.: Hát ezt nagyon rosszul teszi! – A másik önbecsülését aláássa, azt érzi, hogy buta, alkalmatlan, rossz.

12.MEGBÉLYEGZÉS, KIFIGURÁZÁS, CSÚFOLÁS:

Pl.: Rosszul gondolkodik! – Hasonlóan alkalmatlanságot feltételez, kifejezetten romboló hatású.

40

4. Szakmai, emberi, etikai elvárások

• • • • • Etika: görög eredetű, az ethosz szóból ered, erkölccsel foglalkozó tudomány Erkölcs: valaki (vagy valami) magatartását irányító, annak megítélését elősegítő, társadalmilag helyesnek tartott szabályok összessége Morál: mos (latin) = akarat, ami a szokásban, viselkedésben, erkölcsben nyilvánul meg Moralitás: az egyén erkölcsi normákhoz való alkalmazkodása Jellem: az egyén morális értékekkel kapcsolatos magatartás-tendenciáinak integrációja

A személyiségfejlődésben a moralitás és a jellem egymással kölcsönhatásban fejlődnek

41

Erkölcsi követelmények az ellenőrzést végzőkkel szemben

• • •

Saját magunkkal kapcsolatban Kisközösségek területén (én-te kapcsolatok):

– Tedd azt, amit szeretnél, hogy mások is cselekedjenek veled – Ne tedd azt, amit nem szeretnéd, hogy mások tegyenek veled

Társadalmi vonatkozásban:

– magántulajdon védelme – méltósághoz való jog – munkához való jog – igazságosság, – szolidaritás – közjó 42

Erkölcsi cselekedetek

• • • • • Tudatosság, szándékosság Lelkiismerettel való megegyezés Az erkölcsi parancsok belső szabályozók A fejlődés, nevelés során fokozatosan interiorizálódnak Az egyén erkölcsi tetteit részben világnézete, részben értékrendje befolyásolja 43

Követelmények az ellenőrzést végzőkkel szemben

• Bizalom, megbízhatóság és hitelesség • Az ellenőrnek olyan magatartást kell tanúsítania, hogy elősegítse az általa képviselt intézmény és az ellenőrzött szervezett egymás közötti és a szakmán belüli jó kapcsolatokat és együttműködést.

Tisztesség Az ellenőr munkája során és az ellenőrzött szervezet munkatársaival való kapcsolataiban köteles betartani a magas szintű magatartási normákat (pl. a becsületességet és az elfogulatlanságot).

44

• Függetlenség, tárgyilagosság és pártatlanság • Az ellenőrzött szervezettől és más külső érdekcsoportoktól való függetlenség az ellenőr számára elengedhetetlen. Ez magában foglalja azt, hogy az ellenőrnek úgy kell viselkednie, hogy növelje, de semmiképpen se csökkentse függetlenségét Összeférhetetlenség Különösen ügyelnie kell arra, hogy a tanácsadás, vagy más szakmai szolgáltatások ne foglaljanak magukban olyan vezetői hatás- és felelősségi köröket, amelyeknek kifejezetten az ellenőrzött szervezet vezetésénél kell maradniuk 45

• Szakmai titoktartás • Az ellenőr az ellenőrzés folyamán megszerzett információt sem szóban, sem írásban nem adhatja át harmadik feleknek, illetve be kell tartani az idevonatkozó törvényes kereteket Hozzáértés • Az ellenőrnek mindig szakmájához méltóan kell viselkednie, és munkája során magas szintű szakmai követelményeket kell alkalmaznia, amelyek lehetővé teszik számára, hogy feladatait hozzáértően és pártatlanul végezze Szakmai fejlődés Az ellenőr köteles szakmai feladatai teljesítéséhez szükséges ismereteinek folyamatos frissítésére és fejlesztésére 46

Köszönöm a figyelmet!

Dr. Molnár Edina [email protected]

06 20 250 5775 47