Transcript A pszichológia főbb területei

A pszichológia főbb területei
1.
Történeti áttekintés
• Tudományos pszichológia
• A pszichológia tudományossága
– bizonyosság igény
– magyarázat igény
– koherencia igény
• Történeti képződmény
• Örök kérdések
– Test-lélek
– Determinizmus – szabad akarat
– Redukcionizmus - non-redukcionizmus
– Nature-nurture
• Alapkérdések és alapvető válaszok
– Viselkedés okai
– Lelki történések mechanizmusai
• Az alapkérdések alapdimenziói:
– Mi a pszichológia tárgya? – mit vizsgáljunk?, mi
fontos, mi nem?
– Mi a pszichológiai megismerés módszere? – hogyan
vizsgálódjunk?
– Miféle általános, alapvető törvényszerűségek
léteznek, létezhetnek, fedezhetők fel? –
determinizmus probléma
– Hogyan viszonyuljon a pszichológia tudománya más
tudományokhoz, módszerekhez?
Hagyományok a pszichológiában
• Filozófiai hagyományok
– Racionalizmus
– Empirizmus
• Természettudományos hagyomány
– Élettan, fiziológia
– Pozitivizmus
– Evolúciós elmélet
Racionalista hagyomány
• Az európai gondolkodás
szekularizációja - logikus, racionális
gondolkodás fontossága
• Test-lélek viszony – interakcionista
dualizmus
• Tudatosság szerepe – introspekció
Descartes (1596-1650)
• A gondolkodás és a nyelv kapcsolata
• Innátizmus, nativizmus –
veleszületettség
Gépben lakozó szellem
Külvilág
mozgatja a
idegekben
lévő fonalakat
Életszellem az
agykamrákból
áramlik az izomok
felé
Szellem: a tobozmirigyen keresztül kapcsolatba kerül a testtel: tudatos
élmény (az élmény a tudással gazdagodik).
Tudás: veleszületett „ideák”. – nativizmus alapja.
Empirista hagyomány
„Tabula rasa” és tapasztalatelvűség
Megismerési „mechanizmusok”
• észlelés – benyomások
• asszociációk – ideák/képzetek
• absztrakciók – gondolatok
J. Locke (1632-1704)
Empirista hagyomány
• Oksági törvények a lélek működésében
– asszociációk (hasonlóság, időbeli és
térbeli érintkezés, ok és okozat)
• A tudományos lélektan lehetősége
– magyarázhatóság, bejósolhatóság
• Determinizmus vs. szabad akarat
D. Hume (1711-1776)
Empirista hagyomány
• „mentális kémia”
• evolúciós gondolat
• lélektan, mint természettudomány
J.S. Mill (1806 - 1873)
Filozófiai hagyományok jelentősége a
pszichológiára
Empirizmus:
– Behaviourizmus – tapasztalatelvűség
– Kognitív pszichológia: konnekcionizmus – a
szerveződés elvei, asszociációk
Racionalizmus:
– Kognitív pszichológia, kognitivizmus:
• Innátizmus gondolata
• A gondolkodás, nyelv, tudás eredete, mint témák
Természettudományos hagyományok
Fiziológia, élettan, mint a test működésének
tudománya
• Jelentősége:
– Módszertan
– Alternatív vagy kiegészítő magyarázat
• Descartes – reflexfogalom
• Whytt, Legallois, Bell, Magendie, Pavlov – reflexelmélet
• Jackson – idegrendszeri szerveződés evolúciós
magyarázata
• Gall, Flourens, Broca, Wernicke - agyi lokalizáció
• Helmhotz, Weber, Fechner – pszichofizika
Természettudományos hagyományok
Pozitivizmus
• Jelentősége:
– Természettudomány
– Módszertani elköteleződés
• Comte (1798-1857) – társadalomtudományok a
természettudomány módszerei szerint
– A pszichológia nem lehet tudomány
• Mill – a lélektan, mint az asszociáció
törvényeinek kutatója központi jelentőségű
Természettudományos hagyományok
Evolúciós elmélet
1. Alkalmazkodás - funkciók
2. Természetes szelekció - kiválasztódás
3. Változatosság - egyéni különbségek
4. Öröklődés
Charles Darwin (1809-1882)
Természettudományos hagyományok
jelentősége a pszichológiára
Fiziológia, élettan
– A természettudományos / kísérletező pszichológia
módszerei, eszköztára
Pozitivizmus
– Mit is jelent a természettudományos pszichológia
Evolúciós elmélet
– Szemléleti keret – funkcionalizmus
– Pszichológiai kérdések, témák, irányzatok:
• Fejlődéslélektan
• Összehasonlító pszichológia
• Személyiséglélektan, pszichometria
A pszichológia születése
1879 Lipcse: első pszichológiai laboratórium
Orvos, fiziológus de filozófiailag művelt
Kísérleti introspekciós pszichológia – elemi
szintű mentális jelenségek
Néplélektan – összetett mentális jelenségek
(nyelv, kulturális ‘termékek’
Laboratórium, tankönyv, folyóirat, egyetemi és
doktori képzés, műszerek tervezése
W.M. Wundt (1832-1920)
Strukturalista, funkcionalista, folyamatorientált,
evolucionista, behaviorista stb. pszichológiai
irányzatok referenciapontja
Klasszikus laboratóriumi műszerek:
Alternatív kezdetek
Funkcionalizmus
1870-es évek: első pszichológiai laboratórium
Amerikában
Orvos, fiziológus de filozófiailag művelt
Laboratórium, tankönyv, folyóirat, egyetemi és
doktori képzés
Nem a módszerek, hanem a funkció a
hangsúlyos
W. James (1842-1910)
A lelki működés mint funkció és a pszichológia
mint funkció
Funkcionalista,
behaviorista
pszichológiai
irányzatok és az alkalmazott lélektan kezdete
Érzelem elmélet, nyelvelsajátítás elképzelés
Alternatív kezdetek
Hermeneutikus pszichológia
Eltérő világkép, cél, módszer
• Nem csak természettudományos pszichológia
• Jelentés, történetiség, szabadság
• A pszichológia feladata: keletkezési és
befogadási aktusok, történések megértése,
empátiás feltárása.
• Egyedi értelmezések
törvényszerűségek!
W. Dilthey (1833-1911)
és
nem
általános
Alternatív kezdetek
Fenomenológiai pszichológia
Eltérő világkép, cél, módszer
• Nem csak természettudományos pszichológia
• Szubjektív élmény, tapasztalat, a tudatosság
tartalmai
• A pszichológia feladata: fenomenológia, az
élményszerűséget leginkább közelítő leírás.
• Egyedi értelmezések
törvényszerűségek!
F. Brentano (1838-1917)
és
nem
általános
Intézményesülés és nagy Iskolák
•
•
•
•
•
Laboratórium
Intézményi háttér (iskola, képzés, kutatás, folyóiratok, tankönyvek)
Szakmai szervezetek – APA, 1892
alapkérdések, kutatási irányzatok
Nagy Iskolák:
–
–
–
–
–
–
–
Strukturalizmus, funkcionalizmus
Pszichoanalízis
Alaklélektan
Behaviourizmus
Kognitivizmus
Megértő-hermeneutikus pszichológia
Fenomenológiai pszichológia
Pszichoanalízis
A pszichoanalízis négy rétege:
•
Elmélet a lélek felépítéséről – id, ego,
superego, vagy tudatos, tudatelőttes, tudattalan
•
Pszichoszexuális fejlődés elmélete
•
Lelki zavarok keletkezésének elmélete
•
Pszichoterápiás eljárás
Tudattalan – lelki = tudatos felfogás
Sigmund Freud (1856-1940)
Elfojtás
Természettudományos
–
értelmezőhermeneutikai lélektan (a páciens beszámolói)
Emberkép: ösztönösség, pesszimizmus
Pszichoanalízis
Elhajló, mélylélektani iskolák:
– A. Adler – individuálpszichológia
– C.G. Jung – kollektív tudattalan, archetipusok
– A. Freud, H. Hartmann – ego-pszichológia
– Self-pszichológia – önreprezentációk szerepe
de, közös pontok: tudattalan, gyerekkori élmények,
terápiás módszerek
Alaklélektan
• K. Koffka, M. Wertheimer
• Elemek helyett szerveződés,
egészlegesség, forma (gestalt)
• Megismerési folyamatok az észlelés és
gondolkodás mintázatain keresztül
• K. Lewin – mezőelmélet
szociálpszichológia
Wolfgang Köhler (1887-1967)
• Kognitív pszichológia fedezte fel újra
Behaviourizmus
• Reakció a kudarcra, a klasszikus
pszichológia
terméketlenségére
módszertani kritikával
• Objektív módszer kell – a megfigyelhető
tényekre alapozva
• Viselkedéselemzés: környezeti ingerek és
viselkedéses válasz
• Tanulás
J. B. Watson (1978-1958)
Kognitivizmus
N. Comsky (1928 -)
• Reakció a kudarcra, a behaviourizmus
terméketlenségére
módszertani
kritikával
• Pl. nyelvhasználat, állati viselkedés
(Tolman)
• Objektív módszer (megfigyelés, kísérlet,
mérés)kell – a megfigyelhető tényekre
alapozva de, az értelmezés pszichés
folyamatokra hivatkozik
• Viselkedéselemzés
és
mentális
reprezentációk
• Kognitív fejlődéslélektan – a mentális reprezentációk eredete
• Kognitív kísérleti pszichológia – hogyan irányítják a viselkedést
• Kognitív neuropszichológia – milyen kapcsolatban áll az idegrendszerrel
Megértő-hermeneutikus pszichológia
• Hagyományosan a természettudományos pszichológia
alternatívája
– Életidegenség
– Jelentés-érzéketlenség
• Feladat: életforma, nyelvjáték, hagyomány
kontextusában interpretálni
Fenomenológiai pszichológia
• Maslow, Rogers
• Humanisztikus pszichológia
• önkiteljesítés
A jelen pszichológiájának
jellegzetessége
• Alapkutatás-alkalmazott kutatás kettőssége
– a megismerés öncél
• Megértés, magyarázat
• Általános-, fejlődés-, szociál-, személyiség, neuropszichológia,
– az ismeretek alkalmazása a cél
•
•
•
•
hatékonyság
alapkutatások eredményeire alapoz
de részbeni módszertani önállóság
Nevelés-, munka-, szervezet-, klinikai, stb.
pszichológia
Határterületek – Konvergencia pontok
• Pszicholingvisztika – nyelv és lélek
• Szociobiológia – genetika, evolúciós elmélet,
pszichológia
• Pszichoneuroimmunológia – pszichés jelenségek,
idegrendszer, immunrendszer
• Kognitív tudomány, megismeréstudomány
– Pszichológia, Biológia, Logika,filozófia, Nyelvészet,
Matematika,számítástechnika