Transcript Document
Zsuzsanna Suranyi
[email protected]
MÉRÉSELMÉLET: BEVEZETÉS
TUDOMÁNYOS MEGISMERÉS
… módszere azon alapul, hogy a megfigyelt
jelenségeket általános elvek (hipotézisek, elméletek)
alapján próbáljuk megmagyarázni. A hipotézis
segítségével előre jelezzük a folyamatokat, majd
kísérletesen teszteljük, hogy helyes-e az előrejelzésünk.
Ha nem helyes, akkor új hipotézist kell felállítanunk. A
tudományos módszer lényege a reprodukálhatóság
(ismételhetőség), szemben a hiedelmekkel, ahol ez nem
kritérium.
LAVOISIER: A PÉLDAÉRTÉKŰ TUDÓS
„A” CSOPORT
Arra vágyom, hogy …
1.
2.
3.
„B” CSOPORT
Örülök, hogy nem …
1.
2.
3.
HALDOKLÓK MIT BÁNNAK?
1. Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet
élni, nem pedig a mások elvárásainak megfelelni.
2. Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat.
3. Bárcsak lett volna bátorságom az érzéseim
kimutatására.
4. Bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat.
5. Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy
boldogabb legyek.
RACIONÁLIS
MISZTIKUS
hit, hogy a világ teljes
egészében megérthető
empirikus tényekre
alapoz
a tudomány a megismerő
tudat és a megismerendő
dolog közé iktatja a
formális logikát.
hit, hogy a világ teljes
egészében
megtapasztalható
az ember kellő
letisztultsággal szert
tehet arra a képességre,
hogy tökéletesen egynek
érzi magát a világgal
Mi is a tudomány?
KARL POPPER
TUDOMÁNYFELFOGÁSA
KARL POPPER
1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia
PhD 1928, Bécsi Egyetem
(M. Schlick hallgatója)
London School of Economics 1946-1969
Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965
FŐ MŰVEK
Logik der Forschug (1934)
Logic of Scientific Discovery (1958)
(A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997)
Conjectures and Refutations (1963)
Poverty of Historicism (1944)
Open Society and its Enemies I-II (1945)
Postcsript to the Logic of Scientific Discovery
I.-III (1980)
POPPER FŐ GONDOLATA:
Az empirikus tudományt a formális
tudományoktól és a nem tudománytól
(metafizika) nem az különbözteti meg, hogy
verifikálható (igazolható), mert ez sosem
lehetséges, hanem az, hogy falszifikálható
(cáfolható) állításokat tesz.
Falszifikacionista
tudományfelfogás
…nem azt fogom egy tudományos rendszertől
megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra
pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem
azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a
negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések
segítségével.: egy tapasztalati-tudományos
rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy
a tapasztalat megcáfolja.
K. Popper: A tudományos kutatás logikája
(Európa, 1997) 49-50. old.
A VERIFIKÁLHATÓSÁGI ELV ÉS
INDUKCIÓ ELUTASÍTÁSA
Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása =
indukció elfogadása
Indukciós következtetés: egyedi állításokból
univerzális állításokra következtetés
X,Y,Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg
TEHÁT
Minden hattyú fehér
MÉRÉSI SKÁLÁK, MÉRÉSI
HAGYOMÁNYOK
Számszerűsíthető-e a lélek?
Pontosan lemérhetjük-e valakinek e
„barátságosságát” önbevallós teszttel?
Pontosan lemérhetjük-e valakinek e
„barátságosságát” egy agyi funkciókat mérő
berendezéssel?
Miért jó, ha tudjuk, hogy 40-60%-ban genetika által
meghatározott a barátságosság?
OKOZAT VS. CÉL
VAN REMÉNY
LEHETSÉGES AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS!
PSZICHOFIZIKA
1888 British Society for Psychical Research (SPR)
1930 J. B. Rhine in the 1930s at Duke University's Parapsychology Laboratory
REAKCIÓIDŐ JUNG 1910
A REAKCIÓIDŐ
Kognitív pszichológia a tudat tanulmányozására
használja
Mentális kronometria, kísérleti
Mélyen húzódó mechanizmusok mutatkoznak meg
általa
Kvantitatív, jól elemezhető
WINKIELMAN ET AL. 2005
GHUMAN & BAR 2006
GHUMAN & BAR 2006
KOGNITÍV PROFILOK ÖSSZEHASONLÍTÓ
VIZSGÁLATA
KOGNITÍV PROFIL KUTATÁS
Dr
Marton Klára vezetésével New York-i egyetem
kutatása
8-10
éves gyermekek tipikus és atipikus kognitív
fejlődésének vizsgálata
Csoportok:
-nyelvi zavart mutató gyermekek
-hátrányos helyzetű gyermekek
-hiperaktívitást mutató gyermekek
-kontroll
Cél:
egy
kifejlesztése
új
diagnosztikai
programcsomag
A KÍSÉRLETI HELYZET
Kognitív rugalmasság vizsgálata: figyelmi
váltások, gátlási funkciók, munkamemória és
stratégiahasználat.
MANIPULÁCIÓK: KATEGÓRIÁN BELÜLI ISMÉTLÉSEK SZÁMA, KATEGÓRIA VÁLTÁSOK
GYAKORISÁGA, IDŐI INTERVALLUMOK, FIGYELEMFELHÍVÓ HANGJELZÉSEK, STB.
MÉRT VISELKEDÉS: PONTOSSÁG ÉS REAKCIÓ IDŐ
Madár
Rigó
Kenyér
KÜLÖNBSÉGEK A ZAVARÓ
INGEREK FELDOLGOZÁSÁBAN
BEM (2011) A JÖVŐ TUDOMÁNYOS
KUTATÁSA
http://www.dbem.ws/FeelingFuture.pdf
(RETROAKTIV) ELŐFESZÍTÉS KÍSÉRLET
INTELLIGENCIA MÉRÉSE
„Az intelligencia az egyéneknek az az
összetett és globális képessége, amellyel
képesek célszerűen cselekedni, ésszerűen
gondolkodni és a környezethez hatékonyan
alkalmazkodni.”
David Wechsler
Az intelligencia pszichometriai
megközelítései I.
Binet (1904) Mentális Kor
Terman (1916) Intelligencia-hányados
Spearman(1927) két-faktoros elmélet (g és s)
Thurstone(1938) Többfaktoros elmélet:
verbális képességek, verbális fluencia, számolási
készség, téri feladatok, perceptuális képesség,
induktív gondolkodás, memória.
Vernon (1950) Az Intelligencia Hierachikus
Modellje:
g faktor, major group faktorok, minor group faktorok,
specifikus faktorok
Az intelligencia pszichometriai
megközelítései II.
Guilford (1967) Az Intelligencia
Stuktúrája: 3 dimenziós
műveletek, tartalmak, produktumok
Gardner(1983) Többszörös Intelligencia:
nyelvi, zenei, logikai-matematikai, téri, testikinsztetikus, interperszonális, intraperszonális
Az intelligencia neurobiológiai
megközelítései
Halstead (1961)
központi integratív faktor, absztrakció, power
faktor, directional faktor
Cattell (1963)
fluid és kristályos intelligencia
Hebb (1972)
A és B intelligencia
Az intelligencia fejlődési
aspektusokra épülő megközelítései
Piaget (1950)
szenzoromotor szakasz, műveletelőtti szakasz,
konkrét műveleti szakasz, formális műveleti
szakasz
Horn (1985) fejlődési hierarchia
szenzoros recepció, asszociációs folyamatok,
perceptuális szerveződés
Az intelligencia információfeldolgozási megközelítései
Das, Kirby, & Jarman (1975)
párhuzamos és szekvenciális feldolgozás
Sternberg (1985) Háromfaktoros
Elmélet
kontextuális intelligencia
tapasztalati intelligencia
komponenciális intelligencia: teljesítmény,
ismeretek, metakomponens
JELENTŐSEBB
INTELLIGENCIATESZTEK
Wechsler Intelligenciateszt
Stanford-Binet Intelligenciateszt
Woodcock-Johnson III
IST-2000R
SON-R Nonverbális Intelligenciateszt
Raven Progresszív Mátrixok
A STANFORD-BINET TESZT
ELMÉLETI MODELLJE
Általános Intelligencia (g)
Kristályos
Verbális
okfejtés
Kvantitatív
okfejtés
Szókincs
Mennyiségi feladatok
Megértés
Számsorozatok
Abszurditások
Egyenlőségek
Szókapcsolatok
Fluid
Rövidtávú
memória
Absztrakt/vizuális
okfejtés
Mintázat elemzés
Másolás
Mátrixok
Papír hajtogatás
Emlékezés
mondatokra,
számokra,
tárgyakra
SON-R (5 ½ - 17 ÉV)
• Mozaik-próba
• Mintázatok
• Analógiák
MINTÁZATOK
ANALÓGIÁK
RAVEN
A WECHSLER INTELLIGENCIATESZTEK
TÖRTÉNETE
(KAUFMAN ÉS LICHTENBERGER NYOMÁN, 2000)
W echslerB ellevue I.
1939
7– 69 év
W echslerB ellevue II.
1946
10– 79 év
W A IS
W A IS-R
W A IS-III
W A IS-IV
1955
1981
1997
2008
16– 64 év
16– 74 év
16– 89 év
16– 89 év
W ISC
1949
5– 15 év
W ISC -R
1974
6– 16 év
W ISC -III
1991
6– 16 év
W P P SI
1967
4– 6,5 év
W P P SI-R
1989
3– 7,3 év
W P P SI-III
2002
2,6– 7,3 év
W ISC -IV
2003
6– 16 év
A WISC-IV FELÉPÍTÉSE
Szókincs
Törlés
Közös jelentés
Verbális
Megértés
g
Feldolgozási
sebesség
Kódolás
Szótalálás
Általános ismeretek
Képi-fogalomalkotás
Szimbólumkeresés
Perceptuális
Következtetés
Munkamemória
Mozaik-próba
Képkiegészítés
Betű-szám
szekvencia
Számterjedelem
Mátrix
következtetés
számolás
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
• Kezdés
• Visszafordulás
• Megszakítás
• Pontozás
Értékelés
• Normák (N=1200)
• Konfidencia-intervallum
• Erősségek és gyengeségek
• Statisztikai becslések
EMLÉKEZET TESZT
http://flashfabrica.com/f_learning/brain/brain.html
http://www.youtube.com/watch?v=zJAH4ZJBiN8
SZÁMOLÁS
Ha
két indián két perc alatt két
nyilat lõ ki, akkor tíz indián tíz
perc alatt hány nyilat lõ ki?
MÁTRIX-KÖVETKEZTETÉS
KÉPKIEGÉSZÍTÉS
ISTEN LÁBNYOMA
"Egy éjjel egy ember álmot látott. Azt álmodta, Istennel mendegélt a
tengerparton végig. Az égen feltűntek élete jelenetei. Minden jelenetre két pár
lábnyomot látott a homokban. Egyik abból az övé volt, a másik meg Isten nyoma.
Amint élete utolsó jelenetét látta maga előtt feltűnni, Visszapillantott a
lábnyomokra a homokban. Észrevette, hogy élete egy hosszú szakaszán csak egy
pár lábnyom volt látható. Észrevette, hogy az mindenekelőtt élete legrosszabb és
legszomorúbb idején történt.
Ez ámulatba ejtette őt valóban, s kérdezte Istent: Isten, Te azt mondtad, ha én
egyszer elhatározom hogy követlek, Te egész úton elkísérsz. Mégis azt látom,
hogy életem legnehezebb idejében csak egy pár lábnyom látható.
Nem értem, miért hagytál el engem, amikor leginkább szükségem volt Rád.
Isten felelte: Drága gyermekem, én szeretlek téged és soha nem hagynálak el.
Tanulóéveidben és megpróbáltatásaid idején, amikor csak egy pár lábnyomot
látsz, az azért van, mert én hordoztalak téged."
SÚLYBECSLÉS
MINTAKIRAKÓ