Transcript 02-Tudasbazisok_szakertoi_rendszerek

Tudásbázisok, szakértői
rendszerek
Könyvtári szolgáltatások menedzselése I.
Tóth Máté
[email protected]
Menetrend
• Mesterséges Intelligencia
– Definíció
– Történeti áttekintés
– Néhány mesterséges intelligencia probléma
bemutatása
– A Mesterséges intelligencia rész- és
határterületei
Bevezetés
• Az emberi elme működésének
megértése már évezredek óta
foglalkoztatja a filozófusokat…
• Van-e intelligencia az emberen
kívül?
• Helyettesíthetik a (számító)gépek
az emberi tudást?
• Ha igen, akkor milyen szellemi
kapacitás a határa az emberi tudás
gépi reprezentációjának?
Bevezetés
• 1769. Kempelen Farkas
sakkozógépe.
• Sajnos átverés…
– a belsejében egy ember ült,
az mozgatta a török
basának öltözött férfit.
– A világításkor keletkező
füstöt a basa pipáján
keresztül vezették el.
Bevezetés
• Robotika
• A legkülönbözőbb
funkciójú robotok
kifejlesztése:
– Agyműtétet végrehajtó
robot.
– Kutyasétáltató robot.
– Intelligens robot, akinek a
fejébe enciklopédiákat
táplálnak.
– Emberszabású robotok.
Mesterséges intelligencia
• Intelligencia:
– „A tanulásra és megértésre való képesség, amely
problémák megoldására és döntéshozatalra szolgál.”
• Mesterséges Intelligencia:
– „Kutatási terület, amely arra irányul, hogy olyan
tevékenységeket hozzanak létre, amely
tevékenységekhez intelligenciára lenne szükség, ha
ember végezné azokat.”
Mesterséges intelligencia
A Mesterséges Intelligencia (Russel szerint) négyféle
rendszer létrehozását célozza:
Az emberhez hasonlóan
gondolkodó rendszerek
Racionálisan gondolkodó
rendszerek
Az emberhez hasonlóan
cselekvő rendszerek
Racionálisan cselekvő
rendszerek
Mesterséges intelligencia
A MI definíciók két alapvető csoportba sorolhatók:
I. típusú definíció
– A gondolkodás folyamatára
és a következtetésre
helyezik a hangsúlyt.
– Az eredményességet az
emberi teljesítményhez
képest mérik.
II. Típusú definíció
– Az intelligens viselkedésre
helyezik a hangsúlyt.
– Az eredményességet egy
ideális intelligencia
fogalomhoz, a
racionalitáshoz mérik.
– Az a rendszer a racionális,
ami helyesen cselekszik.
Mesterséges intelligencia
• Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek
definíciói:
– A MI egy izgalmas erőfeszítés a számítógépek
gondolkodóvá tételére, értelemmel bíró gépek
létrehozására a szó szoros értelmében
– A MI az emberi gondolkodáshoz asszociált
tevékenységek, mint a döntéshozatal,
problémamegoldás, tanulás automatizálásának
vizsgálata.
Mesterséges intelligencia
• A cél az emberi gondolkodás mibenlétének
megértése.
– Vagy meg kell figyelni saját gondolatainkat, azok
spontán egymásra következését.
– Vagy pszichológiai kísérleteket kell végezni a
kiderítésére.
• Kognitív pszichológia
– arra törekszik, hogy a gondolkodás folyamatait mint
létező jelenségeket kísérletek keretében mutassa ki és a
működésüket modellekben fogalmazza meg.
Mesterséges intelligencia
• A kognitív pszichológia célja az emberi
gondolkodás leírása.
• Ha ez sikerülne, akkor elvileg számítógéppel is ki
lehetne fejezni.
• A MI kutatások célja a működés megvalósítása.
• Kognitív tudomány
– egybeötvözi a MI számítógépes modelljeit a
pszichológia kísérletezési technikák alapján
meghatározott modellekkel.
– Alapja az a hit, hogy az emberi gondolkodás
megragadható számítógépes modellekkel.
Mesterséges intelligencia
• Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek
definíciói:
– A MI olyan funkciók megvalósítására alkalmas gépek
megalkotásának tudománya, amely funkciókhoz
intelligenciára van szükség, amennyiben azokat
emberek valósítják meg.
– A MI annak tanulmányozása, hogy hogyan lehet
számítógéppel olyan dolgokat tenni, amelyeket jelenleg
az emberek jobban tudnak.
Mesterséges intelligencia
• Az intelligencia fogalmát nehéz definiálni, DE az
intelligens viselkedés formáit felismerjük.
• Turing-teszt
– Alan Turing találta ki.
– Egy számítógép intelligensnek tekinthető, ha egy
kérdező, aki terminálon keresztül teszi fel a kérdéseit,
nem tudja eldönteni, hogy vele szemben a másik
oldalon ember vagy számítógép van.
Mesterséges intelligencia
• A teszthez a számítógépnek a következő
képességekkel kell bírnia:
– természetes nyelvmegértés (hogy emberi nyelven tudjon
kommunikálni)
– megfelelő tudásreprezentáció (a beszélgetés előtt, alatt
közölt információkat el tudja raktározni)
– automatikus következtetés (a tárolt tudását fel tudja
használni a válaszadás során, ill. új konklúziókat tudjon
levonni)
– gépi tanulás (alkalmazkodni tudjonj az új
körülményekhez és észrevegyen olyan mintákat,
amelyeket extrapolálni tud.)
Mesterséges intelligencia
• Teljes Turing-teszt
• Ebben benne van a videó
jelek feldolgozása is, az
érzékelési képességek
vizsgálata.
• Ehhez a következőkre IS
szüksége van a gépnek:
– számítógépes látás a tárgyak
észleléséhez
– robotikai tulajdonságok a
tárgyak mozgatásához.
Mesterséges intelligencia
• Az élőlények által mutatott eredeti és változatos
viselkedés nem a saját belső programjuk
komplexitásával van összefüggésben, hanem a
környezet sokszínűségével.
• Az intelligencia csak kellően ingergazdag
környezetben fejlődik ki.
– Ez a magasabb intelligenciájú lényeknél is bizonyított.
• Az ágens-orientált kutatásokhoz vezetett ez a
felismerés.
Mesterséges intelligencia
• A racionálisan gondolkodni irányzat definíciói:
– A MI a mentális képességek tanulmányozása
számítógépes modellek segítségével.
– A MI az érzékelést, gondolkodást és cselekvést
lehetővé tevő számítások (computation)
tanulmányozása.
Mesterséges intelligencia
• A helyes következtetés törvényeit próbálja
meghatározni.
• Az Ókortól foglalkoztak a „helyes gondolkodás”
kodifikálásán.
– Arisztotelész.
– Mely érvelés a helyes és mely érvelés a helytelen.
– Szillogizmusok - következtetési minták, amelyek
segítségével állítások igazságát lehetett visszavezetni
már korábban igaznak elfogadott állítások igazságára.
Mesterséges intelligencia
• modus ponens
– a legismertebb következtetési
modell.
– „Minden ember halandó”
– „Szókratész ember”
TEHÁT:
– „Szókratész halandó.”
Mesterséges intelligencia
• Formális logika
– A szillogizmusokból további szükségszerűen helyes
következtetési formák vezethetők le
– A következtetési formák száma végtelen
– Ezek rendszerezésével foglalkozik a formális logika
tudománya.
• A MI logicista irányzata
– elegendő idő és memóriakapacitás mellett formális
logikára alapozva elvileg bármilyen probléma
megoldható.
Mesterséges intelligencia
• Problémák a logicista irányzattal
– Nem mindig lehetséges a tudást olyan szigorúan
formálisan megfogalmazni, mint amennyire azt a
formális logika megkívánja. (Főleg a bizonytalan és az
informális hétköznapi tudásra igaz ez.)
– Attól, hogy valami elvileg megoldható, nem biztos,
hogy a gyakorlatban is működni fog.
– Néhány tucat tényből kiindulva is kimeríthetők a
számítógép erőforrásai, ha nem alkalmazunk
heurisztikákat.
Mesterséges intelligencia
• A „racionálisan cselekedni” irányzat
képviselőinek definíciói:
– A MI olyan tudományterület, amely a számítási
eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az
intelligens viselkedést.
– A MI a számítástudomány azon ága mely az intelligens
viselkedés automatizálásával foglalkozik.
Mesterséges intelligencia
• Racionális cselekvés:
– hitünk alapján cselekszünk célunk elérésének érdekében
– Ami érzékel és cselekszik az az ágens.
• Itt a MI a racionális ágensek tanulmányozását és
konstruálását végző tudományág.
– Az ágens feladata a következtetések elvégzése is.
– Pl. arra a következtetésre jutottunk, hogy bizonyos cselekvés
hatására elérjük a kívánt célt.
– Bizonyos cselekedetek, amelyekre nem következtetéssel jutottunk
(pl. reflexszerű, hasznos tevékenységek)
Mesterséges intelligencia
• Ha a MI-át a racionális ágensek tudományának
tekintjük, akkor
– ebben benne van a racionálisan gondolkodni
közelítésmód is.
– Racionálisabb, mint az emberi módon gondolkodni és
az emberi módon cselekedni.
– A racionális cselekvés mindig egy adott környezethez
való alkalmazkodást jelent.
• A MI kutatások Alfája és Omegája az intelligens
számítógépes ágens elkészítése.
Történeti bevezetés
• Előzmények
– Arisztotelész ismeretelmélete (Logika)
– Kopernikusz univerzum-modellje
• Elválik a valóság viselkedéséről alkotott elmélet és az észlelt
jelenség megnyilvánulása
• Szétválik az emberi tudat és a környezet
– „Cogito ergo sum”
• A létezésnek magának az igazolása a gondolkodás.
– A tudat tanulmányozásának a létjogosultsága
Történeti bevezetés
• Tudományterületek
–
–
–
–
–
–
Filozófia
Matematika
Nyelvészet
Biológia
Pszichológia
Számítástudomány, informatika
Történeti bevezetés
• A II. világháború éveiben
– a problémamegoldással kapcsolatos első kutatások.
– A kognitív pszichológia eredményei alapján
tanulmányozták az emberi viselkedést
• 50-es évek eleje
– Az első számítógépekre is támaszkodó eredmények
megjelenése.
Történeti bevezetés
• 1955-70
– Az első eredmények játékprogramok voltak (sakk, kocka, puzzle
stb.)
– Az emberi következtetések leírásának kódolása volt a közös
probléma (szabályok definiálásával érték el.)
– Az USA volt a MI kutatások központja.
• 1956
– John McCarthy bevezeti a Mesterséges Intelligencia fogalmát egy
Darthmouth-i konferencián.
• 1963.
– Newell & Simon „Logic Theorist” néven kifejlesztenek egy
automatikus tételbizonyító programot.
Történeti bevezetés
• 1960-as évek
• General Problem Solver
– Általános Problémamegoldó Rendszer
– Először jelenik meg a tudás elkülönítése
– A problémamegoldó algoritmust és a problémára vonatkozó
ismereteket elkülönítve tárolják.
– Csak egyszerű problémák esetében működött. (pl. Hanoi tornyai)
Történeti bevezetés
• 1966. ELIZA
– Joseph Weisenbaum mintaillesztésen alapuló rendszere
– Az egyik első komoly eredmény, amely akár a Turing
teszten is átmenne
– Mondatsémák vannak a tudásbázisában, amelyek
alapján képes válaszokat generálni véletlenszerű
sorrendben.
– Az angol nyelvben a ragozás miatt viszonylag könnyen
kivitelezhető volt.
Történeti bevezetés
Séma
Válasz
1. X mindig Y
Tudna mondani egy példát?
Mikor?
Valóban mindig?
2. X ön Y engem Z
Miért gondolja, hogy én Y önt?
Miért gondolja, hogy ön X én Y
Z?
Tegyük fel, hogy én Y magát Z.
Mit változtat ez a dolgokon?
Beszélő
Szöveg
Vizsgáztató
Az emberek mindig bámulnak engem 1. Séma
X = Az emberek
Y = bámulnak engem
ELIZA
Tudna mondani egy példát?
1. Válasz
Vizsgáztató
Például ön is bámul most engem
2. Séma
X = Például
Y = is bámul
Z = most
ELIZA
Miért gondolja, hogy én bámulom
önt?
4. válasz
Vizsgáztató
Mert ön gyűlöl engem
2. Séma
X = mert
Y = gyűlöl
Z = []
ELIZA
Tegyük fel, hogy én gyűlölöm magát. 6. válasz
Mit változtat ez a dolgokon?
És így tovább…
Séma
Történeti bevezetés
• Amikor elkezdtek foglalkozni az ELIZA rendszerrel,
rájöttek, hogy a stílusa olyan mint egy pszichológusé.
– Aki nem akarja a mondanivalójával megzavarni a beteget.
• Ilyen irányban fejlesztették tovább: DOCTOR
• A beszélgetéseket a megkérdezett pszichológusok 80%-a
egy pszichoterepauta és a betege közötti párbeszédnek
értékelt.
• Ez sem intelligens rendszer (nem tud tanulni, nem
emlékszik, nincs tudása)
Történeti bevezetés
• PERCEPTRON-modell
– A szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezik.
• LISP
– List Processing
– A MI kutatások számára kifejlesztett programnyelv.
• Az első beszélő robot kifejélesztése
– Joseph Weisenbaum
– A robot egy pszichiátert szimulált.
Történeti bevezetés
• 1971-1980
– Főleg szakértői rendszerek fejlesztése.
– PROLOG Mesterséges Intelligencia nyelv kifejlesztése.
• DENDRAL
– A NASA Mars programjában egy műhold számára kifejlesztett
szakértői rendszer.
– A szerves molekulák kutatásában használták egy részprobléma
megoldására.
Történeti bevezetés
• MYCIN
– Orvosi szakértői rendszer
– Az agyhártyagyulladás és a vér bakteriális fertőzésének
diagnosztizálására alkalmas.
– A kezelés módjára is javaslatot tesz.
• HEARSAY II
– Angol beszédmegértő rendszer
• XCON
– Számítógépek konfigurálására készült szakértői rendszer, amely
nagyobb rendszerek összeállítására szolgál.
Történeti bevezetés
• PROSPECTOR
– Ásványlelőhelyek felkutatására készült szakértői rendszer.
– 1980-ban ezzel fedezték fel a világ legnagyobb molibdén
lelőhelyét.
• Stanford Cart
– Az első komputer vezérelt jármű.
• LUNAR
– William Woods
– Az első természetes nyelvű rendszer
– Geológusok kőzetminták elemzésére használták.
Történeti bevezetés
• 1981-1990
– Szakértői shellek
• Japán 5. generációs projekt
– Ha az információ hatalom, akkor az információt társadalmasítani
kell.
• Az 5. generációs gépek jellemzői:
– Intelligens interfész, problémamegoldó és következtető funkciók,
tudásbázis-kezelés.
– Bemenet az emberi beszéd, írott szöveg, amelyet a tudásbázis
megért, programokat szintetizál és hajt végre, válaszokat generál.
MI problémák
• A MI problémák rendszerint ugyanarra a sémára
vezethetők vissza:
– Egy irányított gráf egyik csúcsából a másikba vezető
irányított utat kell keresni.
– Ugyanaz az algoritmusséma a legkülönbözőbb
megoldási módszereknél.
– Az algoritmusséma a kereső rendszer.
– Bonyolult feladatoknál kombinatorikus robbanást
elkerülendő heurisztikát kell beépíteni.
MI problémák
• Hanoi tornyai:
– Adott három különböző méretű korong és három rúd.
– A korongok az első rúdon vannak.
– Úgy kell őket egyesével áthelyezni egy másikra, hogy
nagyobb korong nem kerülhet a kisebb fölé.
• A feladat különbözőképpen is megoldható.
MI problémák
Hanoi tornyai
MI problémák
• Az állapottér-reprezentáció 4 összetevőre bontja
a feladatot:
–
–
–
–
a feladat állapottere,
az állapottéren értelmezett műveletek,
a célállapotok, illetve az azokat leíró célfeltétel,
a kezdőállapotok, illetve az azokat leíró kezdőfeltétel.
MI problémák
• Egy adott pillanatban az adatok által felvett
értékek rendezett sorozata a feladat egy állapotát
jellemzi.
• Állapottér:
– Az összes ilyen érték együttese alkotja a feladat
állapotterét.
• Műveletek:
– Az állapottér feletti operátorok.
– Egy állapothoz egy állapotot rendelnek. (ezekből véges
sok van)
MI problémák
• Kezdőállapot:
– A kezdőállapotok halmaza része az állapottérnek
• Célfeltétel:
– Leírja az egyes kezdőállapotoknak megfelelő
célállapotok halmazát
• Megoldás:
– Egy olyan műveletsor, amely adott kezdőállapotból
elvezet a célállapotba.
– A lehetséges megoldások közül gyakran annak a
megtalálása a cél, amelyiknek a legkisebb a költsége.
(optimális megoldás)
MI problémák
• Lehetséges kereső rendszerek:
– Előrehaladó:
• a kezdőállapot felől indulva keresi a megoldást, azaz a
kezdőállapotból a célállapotba vezető műveletsorozatot.
– Visszafelé haladó:
• a célállapotból indul ki, és lényegesen kevesebb próbálgatás
árán keresi meg a kezdőállapotot.
– Kétirányú keresőrendszerek:
• egyszerre két irányból indítja a keresést.
MI problémák
• A Hanoi tornyai
állapotainak leírása:
– A korongokat jelöljük Aval, B-vel és C-vel.
– egy háromelemű vektorral
lehet megadni,amelyeknek
indexei A, B, C, értékei
pedig 1, 2, 3.
– A kezdőállapot (3, 3, 3)
– A célállapot pedig(1, 1, 1)
célállapot
MI problémák
• Műveletek:
– i-edik rúdról j-edik rúdra át kell helyezni a legfelső
korongot (1 ≤ i,j ≤ 3).
– Feltétel: a j-edik rúdon az áthelyezendő korongnál nem
lehet kisebb!
• A műveletek megőrzik azt a tulajdonságot, hogy a rúdon a
korongok alulról felfelé csökkenő méretben helyezkednek el.
– Irányított gráfok reprezentálják a problémát.
– A gráfok csúcsai az állapotok, az élei pedig az
átmenetek.
MI problémák
Utazó ügynök probléma
8-as játék
építőkocka játék
Egy titkosügynöknek egy listán
lévő összes várost be kell járnia, s
miután küldetését teljesítette,
vissza kell térnie a kiindulási
városba.
Az utaknak költsége van.
Probléma: olcsó körút, rövid körút.
MI problémák
• Kétszemélyes játékok
– Játékproblémák vs. Valós világbeli problémák
• A játékproblémáknak tömör egyszerű leírást lehet adni.
• A valós világbeli problémák bonyolultabbak.
– A kihívás: túlszárnyalni az ember teljesítményét
programokkal.
– 1998. Deep Blue nevű program legyőzte a regnáló
sakkvilágbajnokot…
MI problémák
• 1952.
– Arthur Samuel
készítette
szabaidejében.
– dámaprogram,
amely a saját maga
ellen játszott
mérkőzésekből
tanult!
MI problémák
• Kétszemélyes játékok
– Két játékos lép felváltva egymás után a megadott szabályok szerint
– Mindkét játékos birtokában van a játékkal kapcsolatos összes
információnak (a szerencsének nincs szerepe)
– A játék minden állásában véges számú szabályos lépés közül lehet
választani.
– A játék szabályai olyanok, hogy végtelen játszmák nem
fordulhatnak elő.
– A játszmák végén az egyik játékos nyer, a másik veszít, vagy
döntetlen.
MI problémák
• A MI célkitűzése:
– olyan hasznos számítógépprogramok készítése,
amelyek emberi intelligenciát valósítanak meg
(döntéshozatal, információkezelés, természetes nyelvi
interfészekkel ellátott számítógépes alkalmazások)
– az emberi intelligencia jobb megértése révén olyan
intelligens rendszerek készítése, amelyek az emberi
problémamegoldási folyamatot utánozni képesek.
– az ember bizonyos képességeinek reprodukálása.
MI problémák
• Jelenlegi fejlesztési területek:
– természetes nyelv rendszerek (beszédmegértés,
beszédgenerálás, fordítás);
– robotika (ipari robotok, helyváltoztató robotok);
– érzékelő rendszerek (gépi látás, tapintás, érzékelés stb.);
– genetikus algoritmusok;
MI problémák
• ismeretalapú rendszerek, szakértői rendszerek,
ismeretreprezentáció, ismerettechnológia stb.)
• intelligens mérnöki tervezőrendszerek;
• intelligens visszakereső rendszerek;
• bizonytalanságkezelés;
• gépi tanulás;
• logikai programozás;
• stb.
MI problémák
• Szakértői rendszerek
– A döntéstámogató rendszerek legújabb generációja.
– Azok a tudásalapú rendszerek, amelyek szakértői
ismeretek felhasználásával egy problémakör
kezelésében magas szintű teljesítményt nyújtanak.
– Komponensei:
• Tudásbázis
• Következtetőgép
• Felhasználói interfész
– Ismeretalapú keretrendszerek (shell-ek) támogatják a
szakértői rendszerek fejlesztését.
MI problémák
• Mesterséges látás:
– A cél, hogy egy kétdimenziós kép alapján meg kell
konstruálni egy háromdimenziós objektumot.
– Pixelenként a szürkeségi szint megállapítása (0-100%)
– Alakfelismerés, látványfelismerés.
– A megoldásnak két stádiuma van:
• Az alapképről minél több információ összegyűjtése
• A képet alkotó objektumok felismerése.
MI problémák
• Természetes nyelvmegértés
– NLP – Natural Language Processing
– A cél a számítógépekkel való természetes nyelven való
kommunikáció.
– A természetes nyelvben nagyon sok függ a kontextustól, valamint
a háttér-információktól.
– Problémát okoz az állandó kétértelműség, amely minden nyelv
sajátja.
– Jelenleg egy-egy szakterületnek vannak nyelvmegértő rendszerei.
(pl. SHRDLU – kockák, hasábok, gúlák és ezek egymáshoz
viszonyított helyzetéről képes társalogni.)
MI problémák
• A természetes nyelvmegértés két irányzata:
– Általános irányzat
• Az emberi nyelvhasználat számítástechnikailag hatékony
modelljét kívánja megvalósítani.
– Alkalmazott irányzat
• Számítógéppel történő természetes nyelvű kommunikációt
kívánja megvalósítani.
• Itt nem fontos, hogy a számítógép megértse a szöveget, elég,
ha releváns választ képes generálni.
MI problémák
• A többértelműség a legnagyobb probléma.
• Elvettem a csokit az asztalról, és megettem.
• Mit?
• Az asztalt vagy a csokit?
– Az ember ilyen esetben támaszkodik a háttértudására.
• A vizsgált nyelv szintakszisa befolyásolja a
hatékony megvalósítást.
– A magyar nagyon bonyolult.
MI problémák
• Beszédmegértés –
beszédgenerálás
– Az emberi beszéd
felismerésére alkalmas
számítógépek
megalkotása
– Az emberi beszéd a
kommunikáció
leggyorsabb formája.
MI problémák
• Egy esetleges emberi beszédet megértő
számítógép előnyei:
– Nem kellene programozási nyelveket tanulni
– Felgyorsulna a kommunikáció a gép-ember között
– Az ember kezei szabadon maradnának (pl.légi
közlekedés, űrhajózás)
MI problémák
• Beszédfelismerő rendszerek lehetnek:
– Szavakat, kifejezéseket, mondatokat vagy szövegeket
felismerők.
– Beszélőfüggő vagy beszélőfüggetlen
– Minél hosszabb szöveget ismer fel, annál nagyobb a
hibázás lehetősége. (ezek rendszerint beszélőfüggők!)
– A folyamatos beszédben a legnagyobb probléma a
szavak elkülönítése.
MI problémák
– A beszélőfüggő rendszerek
egyetlen beszélő
hangjának felismerésére
képesek.
– Ezek egyszerűbbek és
megbízhatóbbak is.
– A beszélőfüggetlen
rendszerek nagyon
komplexek.
MI problémák
• Gépi tanulás
– A tanulás az intelligens viselkedés alapja.
– A MI területén szeretnék magát a tanulást megérteni
(mi az ismeret és miként bővíthető)
– Tanítható számítógépek létrehozása.
– Mi a tanulás?
• Elméletek és hipotézisek megalkotása. (példákból való
általánosítás)
• A szakértelem megszerzése. (a gyakorlat révén megszerezhető
jártasság)
MI problémák
• Tervezés, robotika
– „Az intelligens robot egy olyan általános célú gépi
szerkezet, amely mint egy emberi lény, előre nem
ismert körülmények között különböző típusú feladatok
végrehajtására képes.
– A következőket tartalmazhatja:
•
•
•
•
Érzékelő (érintéses, nem érintéses)
Vezérlő (felső és alacsonyszintű vezérlő)
Végrehajtó (karok, kezek, lábak)
Kiegészítő (szerszámok, asztalok)
MI problémák
• Egy robotnak képesnek kell
lenni arra, hogy flexibilitást
és MI-t igénylő feladatokat
oldjanak meg.
• A robotok fejlesztésének
társadalmi és technikaigazdasági ösztönzői.
• Az önjáró robot minden MI
eredményt magában foglal.
MI problémák
• Programozási nyelvek
– A MI kutatások melléktermékeként jöttek létre
– LISP (LIStProcessing language)
• Amerikai fejlesztés
• Listák kezelésére alkalmas.
– PROLOG (PROgramming in LOGic)
• Európai fejlesztés
• Logikai kifejezések kezelését támogatja.
A jövő
• Intelligens ház
– 1999-ben Cherhillben
építették az első intelligens
otthont
– Automatizált a fűtés, a
vízmelegítés, szellőztetés,
világítás
– Kézi felülvezérlés
lehetséges.
A jövő
• Kényelmi szolgáltatások
– Ágyból ellenőrizhető, hogy zárva vannak-e az ajtók,
égnek-e a lámpák
– Ha elmegy otthonról a tulaj
• Biztonsági rendszer bekapcsol
• Átállítja a fűtést alacsonyabb hőfokra
• Lekapcsolja az összes villanyt
– Ha hazaér
• Beállítja az előre kiválasztott fényeket
• Stb.
– Környezetbarát megoldások sora.
A jövő
„A központi számítógép, amely ismeri a programunkat, tíz
perccel azelőtt, hogy kíméletes, halk zenével, tücsökciripeléssel,
vagy éppen „Ébresztő fel!” kiáltással felkeltene, szól a
fürdőszobának, hogy kezdje engedni a 35 fokos fürdővizünket. A
konyha – amelyet takarékossági okból természetesen nem fűtünk –
elkezd kellemes hőmérsékletűre melegedni. Egy-két perc, és a
kávéfőző is bekapcsol, s a pirítós is elkészül. Amint a
hálószobából kilépünk, az automatika szellőztetni kezd. Hűvösebb
reggeleken a fürdőszobába vezető padlószakasz is felmelegíthető,
hogy mezítláb indulhassunk mosakodni…”
(S. Werner Ágnes: Mesterséges Intelligencia)
Irodalom
Russel, Stuart – Norvig,
Peter:
Mesterséges
Intellgencia – Modern
megközelítésben.
Bp. Panem kiadó, 2005.
Irodalom
Mesterséges
Intelligencia. Szerk.
Futó Iván
Bp. Aula kiadó, 1999.