Transcript Iskolai alkalmasság

Iskolai alkalmasság




A 20. században merült fel az a felfogás, hogy az iskolai teljesítményekben való
különbségekért az intelligencia a felelős – különbség van az emberek között az
intelligencia adottsága tekintetében
Az intelligencia fogalmát széles körben elfogadták, de pontos jelentése
kultúránként változó
Nehéz, egyesek szerint lehetetlen az intelligencia olyan meghatározását
megadni, amely lehetővé tenné a testsúlyhoz vagy testmagassághoz hasonló
pontosságú mérést
Egyes társadalmakban az „intelligencia” szó két dimenziót takar:
o
o


Egyik dimenzió társas összetevőket foglal magába (engedelmesség,
becsületesség, felelősség, udvariasság)
A másik technológiai komponenseket takar (megfigyelés, gyors tanulás,
kezesség, emlékezeti képesség)
A szociális hangsúly dimenziója elterjedt a hagyományos
társadalmakban
Az észak-amerikai és európai társadalmakban a technológiai dimenzió
uralkodik
Az intelligencia
mérésének eredete
 A 19. században terjedt el az intelligencia mérése iránti érdeklődés, amikor a fejlett
országokban bevezették a tömegoktatást
 Azoknak a gyerekeknek a segítésére akartak találni megoldást, akiknek nehezen
ment a tanulás
 1904-ben bizottság jött létre Franciaországban a „fogyatékos” gyerekek
oktatásának jobbítása érdekében
 Alfred Binet pszichológiaprofesszort és Theophile Simon orvost bízták meg, hogy
dolgozzanak ki módszert a különleges oktatást igénylő gyerekek kiválasztására
 Úgy kezdtek neki az értelmi fogyatékosok diagnózisát megállapító módszer
kidolgozásába, hogy annak érvényessége és pontossága megegyezzen az orvosi
vizsgálatokéval
 Különös figyelmet fordítottak a tévesen „értelmi fogyatékosoknak” diagnosztizált
gyerekekre
 Binet és Simon által alkalmazott diagnosztikai rendszerben a gyerekeknek egy sor
olyan problémát kellett megoldani, amelyeket abban az időben és az adott
kultúrában az intelligencia mutatóinak tekintettek








A feladatokat az egyes életkorokra szabták
A kortársaiknál gyengébben teljesítő gyerekek kiszűrhetők, és így különleges
oktatásban részesíthetők
Binet és Simon szerint az intelligencia vonatkozása az a képesség, hogy
utasításokat tudunk követni, miközben a feladat több összetevőjét egyszerre
tartjuk fejbe
Életkorfüggő teljesítménymintákat használtak fel a teszt kidolgozásához
Megalkották az intelligencia mértékének a skáláját
A skála alapmutatója a mentális kor (MK)
„butának” az minősült, aki a nála egy-két évvel fiatalabb átlagos gyermek szintjén
teljesítet
A szerzők két magyarázatot adtak a gyenge iskolai teljesítményre:
I.
A gyermek „veleszületett intelligenciája” („öröklés”) hiányzik
II.
Az iskola által elvárt kulturális háttér („környezet”) hiányzik
A megközelítés homályos pontja:

Nem szolgálnak definícióval a „természetes intelligenciára”, amelynek
alapján a természetes intelligencia és az „iskolai jellegű” intelligencia
mérhetően elkülöníthető lehetne
Binet és Simon hagyatéka

Binet és Simon eredeti tesztjét sokan finomították – sok új teszt született

Néhány követi az ő megközelítésüket, sokféle itemet tartalmaz, hogy több lehetséges képesség
mérését tegye lehetővé

Lewis Terman (1925) a Stanford Egyetem professzora az eredeti Binet – Simon teszt
módosításával létrehozta Stanford – Binet – intelligenciatesztet

David Wechsler (1939) egy mind felnőttekre, mind gyermekekre alkalmazható tesztet alkotott

Más tesztek egy képességre összpontosítanak (PL: Peabody – szókincsteszt)

A Raven – mátrixok a perceptuális mintázatokban való gondolkodást tesztelik
A mentális kortól az IQ-ig
William Stern (1912) német fejlődéspszichológus fontos finomítást vezet be a teszt
alkalmazását és értelmezését illetően

Szerinte a gyermek mentális (MK) és tényleges (ÉK) életkorának arányát kell az
intelligencia mértékének tekinteni
A mérési egység – intelligenciahányados (IQ)

o
IQ = 100 x (MK / ÉK)
A koruknak megfelelően teljesítő gyerekek pontszáma 100, így az „átlagos IQ érték” a definíció szerint 100

A mai pszichológusok különbségi IQ-t számolnak

A standard IQ- tesztek a számos újítás ellenére, még mindig Binet és Simon
munkájára alapoznak
Egy IQ – teszt megalkotásának alapvető lépései a következők:

1.
2.
3.
Egy sor olyan feladat kiválasztása, amely az azonos életkorú gyerekek között különböző
teljesítményekhez vezet
A feladatok nehézségi sorrendbe helyezése úgy, hogy minél idősebb egy gyermek, annál
valószínűbb, hogy helyes választ ad az egymást követő feladatokra
A tesztben nyújtott teljesítmény és az iskolai teljesítmény megfelelésének ellenőrzése
Az intelligencia
természete:általános vagy
specifikus?
 Binet és Simon meghatározásukkal kifejezték, hogy az intelligencia általános
jellemző
 Az intelligencia megléte, illetve hiánya döntő a mindennapi életbe – ilyen a jó
ítélőképesség, a gyakorlati érzék, jó döntés, jó felfogás
 Spearman igazolta, hogy a tesztek különböző kérdéscsoportjai erősen korrelálnak
egymással → a teljesítmények hátterében az „általános intelligencia” húzódik,
amelyet g-nek (general intelligence) nevezett
 A g méri a tárgyak, események és gondolatok közötti kapcsolatok belátásának
képességét
 Arthur Jensen (1998) szerint a neurális feldolgozási sebesség az az alapvető
tényező, amely megalapozza a g-t és eltérő intelligenciaszintekhez vezet
 Spearman megjegyezte, hogy a különféle tesztelemek között fennálló pozitív
korreláció nem tökéletes – a g-t másodlagos, specifikus képességek egészítik ki
 Louis Thurstone (1938) hétféle „elsődleges mentális képesség” létezéséről beszél
 Howard Gardner vetette fel, hogy többfajta intelligencia létezik, amelyek
mindegyike külön fejlődési folyamaton megy keresztül



Gardner szerint a különféle intelligencia formák mindegyike három tényező
kombinációjától függ:
1.
Veleszületett biológiai agyi struktúrák
2.
A kultúra által hangsúlyozott intelligenciaforma
3.
Hogy a gyermek milyen mértékben részesül az adott intelligenciaformának
megfelelő, átgondolt képzésben és kapcsolati tevékenységekben
Robert Sternberg (1985, 1999) szerint az intelligencia 3 típusa:
1.
Analitikus – elemzésekhez, megítéléshez, értékeléshez,
összehasonlításhoz használt képesség
2.
Kreatív – felfedezéshez, megalkotáshoz, elképzeléshez, feltételezéshez
használt képesség
3.
Praktikus – ismereteink gyakorlatban való alkalmazásához használt
képesség
Sternberg szerint az IQ – tesztek csak az analitikus intelligenciát mérik
A csoportok közötti különbségek és
az öröklés-környezet kérdés
 Az intelligencia veleszületettségének hipotézise szerint egyes emberek
értelmesebbnek születnek, mint mások, és ezt nem befolyásolják sem környezeti
hatások, sem a tanulás
 Az intelligencia környezeti meghatározottságának hipotézise szerint az
intelligencia egyrészt specifikus, másrészt a tapasztalatoktól függ
 Az intelligencia környezeti meghatározottságának legerősebb alátámasztása abból
származik, hogy tartós növekedést mutatnak a teszteredmények
 Neisser szerint a különféle környezeti tényezők szerepet játszanak az intelligencia
növekedésében
Az IQ és a tesztelés
logikája
 Azok, akik amellett érvelnek, hogy a genetikai örökség hozzájárul az iskolai
sikerességhez, egyetértenek abban, hogy mindenfajta viselkedés –
intelligenciatesztbeli, iskolai teljesítmény – a fenotípus egyik vonatkozása, amely a
genotípus és a környezet interakciójaként alakul ki
 A gén – környezet kölcsönhatásának vizsgálata nehéz a poligénes tulajdonságok –
mint az intelligencia tekintetében – amikor az adott környezeti feltételek között egyegy tulajdonságot több gén együttes hatása alakít ki
 A gyermekek génállományát és neveltetési körülményeiket a szülők „határozzák
meg”
 A gyerekek is aktívan alakítják környezetüket
 Az IQ – tesztek mérésékelt biztonsággal képesek előre jelezni a későbbi iskolai
előmenetelt
 A „kultúrafüggetlen” teszt előállítására számtalan próbálkozás történt, de egyelőre
minden IQ –teszt kultúraspecifikus háttérismereteket kíván meg
Az etnikailag vegyes házasságokból származó, és eltérő etnikumból származó

örökbefogadott gyermekekkel végzett kutatásokból az alábbiakat állapították meg:
1.
Az IQ –tesztek eredményeiben jelentkező egyéni különbségek részben örökletesek
2.
Szignifikáns különbségek vannak az etnikai csoportok átlagos IQ – pontszámában
3.
Nincs olyan adat, amely bizonyítja, hogy az etnikai csoportok között tapasztalt IQkülönbségek hátterében öröklött tényezők állnak

Az etnikai csoporton belüli intelligencia különbséget nem feltétlenül genetikai
tényezők magyarázhatják, hanem azok a körülmények is, amelyek között a
gyerekek felnevelkednek

Az öröklődés populációs statisztikát követ: csoportokra érvényes, és nem
személyekre