Vakcinák alkalmazásának új módja: Intradermális applikáció

Download Report

Transcript Vakcinák alkalmazásának új módja: Intradermális applikáció

dr. Kálmán Attila HAGE Zrt.
Hajdúszoboszló
VII. MSDay , MOM-park 2014.04.10.
Bevezetés: honnan érkeztem?
 HAGE Zrt. Nádudvar
 10.331 db koca
 8 telepen + 4 hizlaló telep
 SPF plusz --- Négyes mentes --- PRRS pozitív minősítés
 A szoboszlói telep:- 3000 db koca
- 27,17 db hízó/koca/év
-PRRS, APP, M. hyo., PCV2 , Lawsonia,
Brachispira, Str. suis, Parvo, FEB,
- gyógyszerköltség: 18 Ft/kg leadott hízó,
A gazdaságos működés feltételei
 Jó tartás, takarmányozás
 Management
 Biztos piac
 A sertések egészségének megőrzése:
- gyógyítás
- megelőzés: metaphylaxis, vakcinázás
A vakcinázás története
 1796- Jenner tehénhimlőt (variola vaccinia) „oltott” egy 8





éves gyerekbe, aki később nem betegedett meg emberi
himlőtől.
1881- Pasteur lépfene elleni oltása
1885- Pasteur, postinfekciós vakcinázás veszettség ellen
1890- Hőgyes Endre tökéletesítette
1924 – baktérium toxinok inaktiválás utáni felhasználása
1926- először használnak adjuvánst
1950-es évektől az immunológia modern korszaka
(antigén-szerkezet feltérképezése, géntechnológia, stb.)
Vakcinák alkalmazási módja
 Különböző applikációs módok
 Nem csak szakmai, hanem gazdasági kérdés is
 Egyedi, vagy tömeges immunizálási módok
 Aerosol, itatásos, tömegoltás (sc. im. id.)
Az immunrendszer sejtjei
Veleszületett védelem
 Epitheliális barrier
 Granulociták (neutrofil,
eozinofil, bazofil)
 Monociták, makrofágok
 Komplement rendszer
 Természetes ölő (NK)
sejtek
 Dendritikus sejtek (DC)
Szerzett védelem
 B-lymphociták ( plazma
sejtek, immunglobulinok)
 T-lymphociták (helper Tsejtek, citotoxikus T-sejtek
 Follikuláris dendritikus
sejtek (FDC)
A dendritikus sejtek (DC)
• DC: szövetek között mindenhol
előfordulnak
• Antigén felvétel, fagocitózis a
periférián.
• A DC-k a regionális
nyirokcsomókba vándorolnak az
afferens nyirokereken át.
• Nyirokcsomókban: antigén
prezentáció a T-sejtek számára.
Az immunrendszer jellemzői
Veleszületett immunitás
Szerzett immunitás
• Evolúciósan ősi (szivacsok,
csalánozók)
• Azonnali reagálás a kórokozóra
(perceken-órákon belül)
• Nem antigén-specifikus reakció
• Mintázat-felismerő receptor,
széles pathogén-specificitás
• Nem-klonális receptor expresszió
jellemző
• Receptor „germ-line” kódolt a
genomban
• Nincsen immunológiai memória
• Evolúciósan újabb (gerincesek)
• Késleltetett reagálás a
kórokozóra (napok-hetek alatt)
• Antigén-specifikus reakció
• Antigén-specifikus receptor
szűk pathogén-specificitás
• Klonális Ag receptor expresszió
jellemző
• Receptor szomatikus
génátrendeződés eredménye
• Immunológiai memória
kialakulása
A bőr szerkezete
Nagyon hatékony barrier
Immunsejtek a bőrben
DC
Gyulladás
Abbas, Lichtman, Pillai. 7th Edition. Cellular and Molecular Immunology. Elsevier Saunders
Az ID vakcinázást követő immunfolyamatok
1. Veszély észlelés és riasztás
2. Érés és kirajzás
3. Antigén bemutatás és az immunválasz
beindúlása
Desmet and Ishii, 2012, Nat. Immunol 12:479
Események sora lépésről lépésre ID
vakcinázást követően
0.5-2 óra
0.5 óra
Szabad a
nyirokcso
-móba a
nyirok
ereken
keresztül
Gyulladásos
válasz,
még több
DC
áramlik a
nyirok
csomóba
4 óra
az első Ag
prezentáló
DC a
nyirok
csomóban
16-24 óra
második Ag
prezentáló
DC a nyirok
csomóban
24-48
óra
a
harmadik
hullám
72 óra
az első Tsejt válasz
észlelése
120 óra
az első Ea
válasz
észlelése
1. kérdés:
 Az id. oltást követően mikor észlelhető az első
antigént prezentáló DC a nyirokcsomókban?
 1.: szinte azonnal
 2.: 4 óra múlva
 3.: 72 óra múlva
 4.: 1 hét után
Hova jut az injekciós tű hegye?
Előnyök és hátrányok
Im. és sc. injekciózás
Id. injekciózás
 Magas immunogenitás
 Magas immunogenitás
 Magas biológiai kockázat
 Nagyobb biobiztonság
 Tályogosodás, húskobzás veszélye
 Nincs vágóhídi kobzás
 Jó az oltott terület nyirokhálózata
 Az immunválasz nagyban függ az
oltás helyén keringő leukociták
 Alacsonyabb dózis is elegendő (1/5, 1/10)
számától, amit emelhet a reaktívabb  Az oltott állat napok múlva is „jelzést”
adjuváns vagy a nagyobb dózis
visel
 A régi, megszokott eszközök
 Új vakcina formula és alkalmazási mód
használhatók
szükséges
 Komoly kezdeti beruházás
PRRS vakcinázás + kísérleti fertőzés laboratóriumi környezetben
.
Martelli et al., Vaccine 25 (2007) 3400-3408
PRRSV ELISA ellenanyagok
PRRSV virémia, fertőzés után
IM
PRRSV fertőzés
IM
ID
vakcinázás
C
ID
C
2. kérdés
 Hogyan mozognak az ellenanyag szintek im.
illetve id. vakcinázás után?
 1.: párhuzamosan emelkedik mindkettő az idő
múlásával
 2.: az im. után sokkal magasabbra jut
 3.: az id. után sokkal magasabbra jut
 4.: ráfertőzésnél különböző módon emelkednek
Összefoglalás
 A bőr kitűnően fel tudja dogozni az antigéneket, mivel
a dendritikus sejtek bőségesen jelen vannak.
 Az id. oltás után az antigének továbbítása gyors és
hatékony.
 Az id. oltásnál az előnyök felülmúlják a hátrányokat.
 Az id. vakcinázás hasonló, vagy jobb immunválaszt és
klinikai védelmet nyújt, mint az im. vakcinázás.
Köszönet nyilvánítás
 Paolo Martelli: HQP Kongresszus, Róma 2014
 Soós Tibor, Tuboly Sándor: Vakcinológia
A fertőző állatbetegségek immunprophilaxisa
 MSD munkatársai …és még sokan mások
Köszönöm a figyelmet!