NYIROKRENDSZER

Szerepe: - a nyirokkeringés fenntartása fehér vérsejtek termelése és a szervezet védekezőképességének a biztosítása - a szövetnedv folyamatos elvezetése

• NYIROK

: vérhajszálerekbe fel nem vett felesleges sejtközötti folyadék (szövetnedv) – vizet, vizben oldott krisztalloid anyagokat, az érfalon kilépett különböző sejteket tartalmaz – Naponta 3 l képződik – Összetétele hasonló a vérplazmáéval – Nyirokerekben kering

• Nyirokhajszálerek

ebe szedődik össze • Majd egyre nagyobb átmérőjű

nyirokerek

be továbbítódik • Nyirok keringését befolyásoló tényezők azonosak a gyűjtőeres vérkeringést befolyásoló tényezőkkel

• Nyirokhajszálerek

– Endotélcső-hálózatok, vakon kezdődnek • A laphám folytonos, de átmenetileg nagyobb nyilások keletkezhetnek rajta, melyek átengedik a nagyobb molekulákat (zsír) és megkönnyítik a szövetnedv beáramlását

• Vezető nyirokerek

– Tág gyűjtőterülettel rendelkeznek, hálozatosan összefüggenek egymással – A nyirok keringését itt főleg az izmok összehúzódása tartja fenn

• Nyirokértörzsek

– Faluk a vénákéhoz hasonló – Billentyűkkel rendelkeznek

• A nyirokerek mentén nyirokcsomók találhatók

• Jobb oldali nyirokvezeték – A test felső nagyedének nyirkát szedi össze, rövid lefutás után a jobb gyűjtőeres szögletbe szájadzik : • a fej és a nyak jobb oldala • jobb mellkasfél • jobb felső végtag • Mellvezeték – A test többi részéből gyűjti össze a nyirkot – A II. ágyékcsigolya előtt tágulattal kezdődik, melyet a jobb és bal ágyéki nyirokértörzs és a belek nyirokértörzs hozza létre – Az aorta jobb oldalán halad, majd a IV. hátcsigolya magasságában a bal gyűjtőeres szögletbe torkollik

NYIROKSZÖVET

• A nyirokszövet alapvázát retikuláris kötőszövet (nyirokcsomó) vagy hámszövet (csecsemőmirigy) képezi.

• Az alapváz alkotóelemei között limfoid és járulékos sejtek találhatók.

Limfoid limfociták sejtek: természetes ölősejtek, Járulékos sejtek: makrofágok, dendritikus sejtek, nyirokhajszálerek endotélsejtjei

Limfoid sejtek

• Limfoid őssejtből alakulnak ki: természetes ölősejtek, limfociták természetes ölősejtek: az antigénfelis merés nem specifikus receptoron keresztül történik limfociták (T és B) : specifikus receptorokkal rendelkeznek

Limfociták • Kisebbek, mint a monociták.

• A neutrofil granulociták után a leggyakrabban fehér vérsejtek.

előforduló • A vérben méretük alapján három típusuk különíthető el: a kis (6 –8 µm), a közepes és a nagy 18 µm).

méretű limfociták (12– • A kis tömörebb limfociták tojásdad alakúak, a sejtmag állománya és elfedi a citoplazmát

T limfociták

• A timuszt elhagyva felismerik és tolerálják a sajáttest szövetet.

• Több félék: – segítő sejtek (T-helper, Th) - felismerik a makrofágok által szállított antigéneket és ezt követően aktiválják a B limfocitákat és a T-citotoxikus sejteket.

– szuppresszor sejtek (Ts) - képesek elfojtani az immunválaszt mind a B- mind a T-limfocitáknál.

– citotoxikus sejtek (Tcy) - az idegen antigént hordozó sejteket feloldják anélkül, hogy sérülnének.

B limfociták

Membránhoz kötött antigénreceptorral rendelkeznek, primer antigén kontaktus után osztódnak, majd plazmasejtté alakulnak, melyek antitesteket termelnek.

Természetes ölősejtek

(NK-sejtek) • ezek a sejtek timuszérés nélkül is képesek citotoxikus hatást kifejteni.

• sem T-, sem B-sejtre jellemző membrántulajdonságuk nincs, citoplazmájuk gazdagon szemcsézett.

• Citotoxikus hatásuk a granulumokban levő pórusképző fehérjének a

perforinnak

sejt megduzzad tulajdonítható.

– Exocitozissal kiürülve a célsejt membránján lyukakat üt.

– A permeabilissá vált sejthártyán az ellenőrizetlen diffúzió fokozódik, a és elpusztul.

• A NK-sejteket filogenetikailag primitív limfocitáknak tekintik.

Járulékos sejtek

• Nem limfoid őssejtből differenciálódnak • Antigénprezentációban vesznek részt • Leggyakrabban előforduló sejek a makrofágok és dendritikus sejtek Makrofágok- lásd kötőszövet -

Dendritikus sejtek

• Hosszú, elágazó nyúlványokkal rendelkető sejtek • Két sejtfélét különböztetünk meg: follikuláris és interdigitáló sejtet • Szerepe: antigének szállítása, bemutatása

Follikuláris dendritikussejtek

• A nyiroktüsző centrumának képezi csira vázát • Ovális sejtmaggal rendel kezik • Citoplazmája kevés sejt szervecskét tartalmaz • A nyúlványok dezmo szómákkal kapcsolódnak egy máshoz.

Interdigitáló dendritikus sejtek

• Sok és hosszú vánnyal rendelkeznek • Sejtmagjuk alakú nyúl szabájtalan • Citoplazmájukban Birbeck féle granulumok találhatók (feltételezik, hogy a Langerhans féle sejtekből származnak) • A sejtszervecskék sejtmag körül tömörülnek a • Nyúlványaik maznak nem tartal sejtszervecskéket

Nyirokhajszálerek endotélsejtjei

• a kivándorlás helyén, jellegzetes magas köb vagy henger alakú sejtek.

• A limfociták kiván dorlásában vesznek részt specifikus re ceptoraik révén, melyeket a nyirok sejtek felismernek.

A nyirokszövet megjelenési formái

• A nyiroksejtek mogásképességük következtében bárhova elvándorolhatnak, bárhol letelepedhetnek és csoportokat képeznek.

• Ott fordul elő ahol a szervezet erős antigénhatásnak van kitéve: bőr, nyálkahártya • Beékelődhetnek a hámszövet sejtjei közé – nyiroksejtes beszűrődés vagy csoportokat képezhetnek a hám alatti kötőszövetben – nyiroktüszők.

- A nyiroktüszők csecsemőmirigy szervekbe is tömörülhetnek, kivétel a - A nyiroktüszők lehetnek elsődlegesek és másodlagosak - Az elsődleges nyiroktüszők OM-ban kerekded képletek, vázukat retikuláris kötőszövet alkotja - Az elsődleges tüszőkből a csíracentrum-reakció révén másodlagos tüszők képződnek

Másodlagos nyiroktüszők • • • • • • Nagyobbak mint az elsődleges tüszők, külső részük a sapka.

Központi részük a csíracentrum, melyben világosabban festődő sejtek jelennek meg.

A A csíracentrumot retikulumsejtek választják el a sapkától.

csíracentrum egy világosabb felső és egy sötétebb alsó részből áll.

A világosabb részben centrociták, a sötétebb részben osztódásban levő sejtek, a centroblasztok találhatók.

A limfociták között follikuláris dendritikus sejtek és makrofágok találhatók.

Csíracentrum-reakció • Révén alakulnak ki a centrociták • A dendritikus sejtek által bemutatott antigén hatására az elsődleges tüszőkben a limfociták aktiválódnak, erőteljesen osztódnak.

• Az osztódással párhuzamosan az antitestek szerkezetét meghatározó gén mutációt szenved.

• A mutált centrociták az osztódási zónából a centrum felső világosabb zonájában vándorolnak ahol szoros kapcsolatba lépnek az antigént hordozó follikuláris dendritikussejtekkel és immunkomplexeket képeznek.

• A világos zónába vándorolt sejtek közül csak azok maradnak fenn, amelyek kapcsolatba lépnek az antigént hordozó dendritikus sejttel.

Ha nem, akkor elpusztulnak és a makrofágok fagocitálják őket. Ezek a sejtek főleg a világos és sötét zóna határán találhatók.

• Az aktivált B-limfocita memoriasejtté vagy pedig plazmasejtté alakul, elhagyja a nyiroktüszőt és különböző helyeken telepedik meg, mint a nyirokcsomó velőállományában vagy nyirokszervekben (lép, mandula).

Nyirokszervek • Központi nyirokszervek – Csecsemőmirigy – T limfociták –

immunitás sejtes

– Csontvelő – B limfociták –

humorá – lis immunitás

• Periferikus nyirokszervek

a limfociták T-, illetve B-dependens területeken helyezkednek el

– Nyirokcsomók – Mandulák – Lép

Csecsemőmirigy • Mellcsont mögött, a pajzsporc alatt található • Gyerekkorban fejlett, serdülőkortól kezd visszafejlődni, súlya csökken és zsírszövet halmozódik fel benne • T-limfociták érésének helye • Szerkezete: – Kötőszöveti tok borítja – Vázát hámretikulumsejtek alkotják, köztük limfociták találhatók – Lebenykék alkotják

Lebenykék – Kéregállomány tömörebb, kivül helyezkedik el, több limfocitát tartalmaz – Velőállomány – több a hámretikulum melyek citoplazmája acidofil, ezért világosabb sz ínezetű – Hassal- testek – elhalt hámretikulumsejteket tartalmaz

Vöröscsontvelő • A szivacsos csontállományban található • Retikuláris kötőszövet képezi a vázát • Benne vérképző őssejtek találhatók, melyek megfelelő ingerre mieloid és limfoid sejtekké alakulnak • Emlősökben itt érnek meg a B-limfociták

• Nyirokcsomók – Szerepe: nyiroksejtek termelése – Szűrők – Szerkezet: • Kötőszöveti tok – sövények • Kéregállomány – Széli szinuszok, itt végződnek az afferens nyirokerek – Tüszők – B-dependens » Elsődlegesek » Másodlagosak -átestek a csiracentrum reakción • Velőállományban a sövények gerendákat képeznek, körülöttük velőszinuszok találhatók – efferens nyirokerek eredési helye – Gerendák közt velőköteg (B) • A kéreg és velőállomány közt a parakortex található T dependens

– Mandulák – interfollikuláris állomány (T), follikuláris állomány (B) • Nyelv - a nyelvgyöki részen található – a hámszövet a nyelv állományába nyomulva lakunákat képez, ezek közt bemélyedések találhatók – A lakunák körül helyezkednek el a tüszők (B-dependens), köztük pedig az interfollikuláris állomány (T-dependens) – Klinikai megbetegedése nincs • Szájpadi – hasonló a szerkezete – Gyulladása során neutrofilok száma nő, sárgás foltok jelennek meg a felsz ínén – A lakunákba strepto/staphyllococus baktériumok telepdhetnek meg anélkül, hogy betegséget okoznának – sebészi beavatkozést igényel • Garat – az orrgarat hátsó felső részén található, páratlan – 6-8 redő képezi, bennük helyezkednek el tüszők – Gyulladása ritka – Gyakori a limfoid szövet felszaporodása gyerekekben- polip

• • • Lép A hasüreg bal oldalán, a gyomor mögött, a hasnyálmirigy folytatásában fekszik, hashártya borítja Embrionális korban vérképző szerv Felnőttben immunszerv és az elpusztult vörös-vértestek lebontásának helye

A lép szerkezete – Felszínei: • Külső – domború – rekeszizmon fekszik • Belső – homorú, zsigerek felé • Középen a lépkapu, erek és idegrostok – A hashártya alatt a léptok található • Sövények nyomulnak a szerv belsejébe- trabekulák – Állományát a fehér és vöröspulpa alkotja • A kettő között az átmenti zóna (marginális) található – B dependens • Fehér pulpa- 20% – Osztóerecskék körüli limfoid hüvely – T-dependens – Follikulusok – B-dependens • Vörös pulpa -80% – Tömötebb kötegekből (makrofág, plazmasejt, granulocita, trombocita, kevés limfocita) – Lazább szerkezetű szinuszok

A lép funkciói

• Elöregedett vörösvértestek eltávolítása – Makrofágok bontják le: • Hemoglobin- aminosavra bomlik • Hem- bilirubin • Vas-ionok fehérjékhez kapcsolódnak, granulumok formájában tárolódnak a lépben • Immunitásban vesz részt – Baktériumok, bakteriális antigének, vírusok eltávolítása a B limfociták révén • Vértárolás – emberben kevésbé jelentős, trombociták 1/3 • Vérképzés – Átmeneti vöröccsontvelő sérülés esetén – Leukemia – Magzati vörösvértestek és granulociták szintézise

• A lép szöveti szerkezete: A vérerek – A helyzete határozza meg trabekuláris osztóerek (illetve gyűjtőerek 5-6) a lépkötegekben haladnak – – Belölük válnak le a (7), melyek a nyirokkötegekbe haladnak • centrális osztóerek A nyirokkötegek helyenként follikulusokat alkotnak A centrális osztóerekből oldalágak (9) haladnak a marginális zóna retikulumába vagy a vörös pulpába – A vörös pulpában végfácskákra oszlanak (10) , majd tövább elégazódva hajszálerekben folytatódnak • Egyes hajszálerek körül makrofágok alkotta hüvely képződik ( antigének kiszűrése ) – • • A vér egy része a ny – ny ílt keringésbe kerül, egyes hajszáerek syabadon ílnak a pulpakötegekbe Az itt jelen levő makrofágok kiszűrik az elöregedett vörösvértesteket A hajszálerek másik szakasza a zárt keringésbe torkollik a lépszinuszok révén (12). A szinuszok közvetlenül vagy a pulpagyűjtőereken ömlenek a a trabekuláris gyűjtőerekbe és végül a lép gyűjtőérbe A nyirokerek a fehér pulpában erednek, az osztóerek mentén haladnak majd a lépkapu menti kötegekbe és a tokban figyelhetők meg