Transcript Nyirokrendszer - WordPress.com

2011 masszőr évfolyam
Nyirokrendszer
• A nyirokerek: a szövetekből induló hajszálvékony,
lezárt végű csövek. Szövetnedvek → nyirokhajszálerek, →
nyirokerek, → főnyirokvezeték → alsó üres véna (VCI) → jobb pitvar
• A nyirok áramlását segíti
–
–
–
–
–
A vénában áramló vér szívó hatása
A nyirokerek zsebes billentyűi
A vázizmok mozgása
A nyirokerek falának aktív összehúzódása
A nyirokerek aktív ozmózishatása
• A nyirok:
– fehérjementes vérplazma fehérvérsejtekkel.
Nyirokcsomók
• Számuk, nagyságuk: 6-700 db mm-es, de fertőzés
hatására 1-2 cm-re is duzzadhat
• Működésük: az idegen anyagokkal kapcsolatba
lépett fehérvérsejtek megtapadási és osztódási helye
→ megindítják az immunreakciót.
• Nyiroktüszők: a legkisebb nyirokszervek.
Kötőszöveti tokjuk nincs, a nyirokcsomókban vannak
• Lép: páratlan szerv a hasüreg bal felső oldalán.
– Működése: vörös állománya vérraktár, a vörösvértestek
lebomlási helye,
– fehér állományában fehérvérsejtek termelődnek.
• Csecsemőmirigy: a szegycsont mögött található.
– A T-limfociták beérési helye
– Jellegzetessége, hogy serdülőkorig folyamatosan nő, majd
fokozatosan elsorvad.
A nyirok a sejtek közötti folyadékból származik.
Az emlősállatok testének 55–70%-a víz. Ennek nagyobb része
(70%) a sejteken belül intracellularisan, kisebb része (30%)
extracellularisan, a sejtek közötti térben található.
A kettőt egymástól elválasztó sejthártya ozmotikus hártyaként
működik; a sejtek és a sejtek közötti folyadék molekuláinak
áramlási irányát a sejt anyagcsere-folyamatai határozzák
meg.
A vér és az interstitium között levő hajszálerek fala ún.
dializálóhártyához hasonlítható, amely a víz és a benne levő
oldott krisztalloidok számára többszörösen átjárható, viszont
a vér alakos elemeit, a vérsejteket és a vérplazma nagy
molekulájú alkotórészeit, elsősorban a fehérjéket,
visszatartja.
A nyirok jellemzői:
 lymphocytákat tartalmaz
 áttetsző vagy tejfehér színű, viszkózus folyadék;
 vízből, a benne oldott kristályos anyagokból és
gázokból (szén-dioxid, nitrogén), valamint kisebb
mennyiségben kolloidokból és elvétve különböző
sejtekből áll
 mennyisége függ a szövetek működési állapotától.
 fibrinogéntartalma miatt alvadásra hajlamos.
 az egyes szervekből elfolyó nyirok elszállítja az
illető szerv – pl. a bélhám – által felvett
tápanyagokat, illetve a szerv által termelt specifikus
anyagokat is.
A nyirokképzés vakon végződő nyirokkapillárisokban megy
végbe.
Napi több mint 3 liter nyirok szűrődik át!!!!
A nyirok áramlása több tényezőtől függ:
1. a nyirok termelődésétől,
2. a felszaporodott nyirok hátulról jövő nyomásától
3. a szerveknek az áramlást elősegítő, azt biztosító mozgásától, amely
lehet aktív és passzív; a nyirokerekben levő billentyűk biztosítják a
nyirok egyirányú áramlását; a szív, a tüdő, a bélcső működése a
nyirokkeringés legfontosabb tényezője
4. a nagy nyirokértörzseknek a vénákhoz hasonló működésétől; telődésük
és kiürülésük a légzőmozgások függvénye. A vénás vér áramlása
gyorsabb, mint a nyirokáramlás, s ez szívó hatást gyakorol a benyíló
nagy nyirokértörzsekre.
5. A nyirokerek falának beidegzése, tónusa, a benne levő simaizomzat
összehúzódása szintén befolyásolja a nyirok áramlását.
A nyirokerek
A nyirokerek nagyságuk és szerkezetük szerint
lehetnek:
1. nyirokkapillárisok,
2. nyirokerek,
3. nagy nyirokértörzsek.
A nyirokerek révén a nyirokcsomókba juthat:
 testnyílásokon át a szervek szöveteibe bejutott
por (korom, mész, kő, fémpor stb.)
 légzéssel a tüdőbe került porszemcsék ott
lerakódnak.
 bőr sérülésein át bejutott szemcsék
 normális körülmények között igen kis
mennyiségben, nagyobbrészt csupán
gyulladások esetén kerülnek, főleg fehérjék, a
sejt közötti térbe. Ennek folyamatos
elszállítását döntően a nyirokhajszálerek
végzik; a vér és a vérérkapilláris rendszer
szerepe ebben csekély.
2. A nyirokerek
A vénákhoz hasonló szerkezetűek.
Páros, tág állapotban tökéletlenül záró, szimmetrikusan
helyeződő billentyűk vannak.
Az ér falát simaizomsejt gyűrű övezi, amely segíti a billentyűk
működését.
3. Nagy nyirokértörzsek
Az egy vagy több nyirokcsomón áthaladó nyirokerek a nyirkot a nagy vagy
fő nyirokértörzsekbe vezetik, ahonnan az a vénarendszerbe jut.
Két nagy nyirokértörzs van:
a mellvezeték, ductus thoracicus, az aorta mentén halad.
Össze gyűjti a nyirkot:
 az alsó végtagokból,
 a medencéből, a hasfalból,
 a hasüreg és mellüreg szerveiből,
 a mellkas falának nagyobb részéből.
Ductus lymphaticus dexter.(jobb oldali nyaki nyirokértörzs)
 a fej,
 a nyak
 a mellkas elülső részének
 jobb elülső végtagnak a nyirkát gyűjti össze.
Mandula
Ductus lymphaticus dexter
Csecsemőmirigy
Ductus thoracicus
Lép
Nyirokerek
Nyirokcsomók
Csontvelő
Nyirokszervek
THYMUS – a csecsemőmirigy
A vér őssejtjeiből nyiroksejtek is képződnek,
ezek közül azok, amelyek a vérárammal
bekerülnek a tímuszba, ott ún. tímuszfüggő limfocitákká
(röviden T limfocitákká vagy T sejtekké)
alakulnak.
Bár a születés után még sokáig képződnek
T sejtek a tímuszban is, a képzés egyre
inkább áttevődik a nyirokcsomókba, ahol
e folyamat életünk végéig tart.
A tímusz nagysága kb. 4×5 cm
A születés után tovább növekszik pubertás korig, majd ettől kezdve fokozatosan
csökken a mérete, és szerkezetében egyre több lesz a zsírszövet.
A tímusz hiánya súlyos betegséget okoz, az így született gyermekek nem
sokáig tudnak életben maradni, mert nem tud szervezetük ellenállni a
fertőzéseknek.
Ugyanakkor, ha felnőtt korban, bizonyos betegségekben (pl. miaszténiában)
eltávolítják a tímuszt, az immunrendszer működésében komoly zavar már nem
keletkezik.
A nyiroktüszők
A tüszők lymphoid sejtek halmazai.
A tüsző centrumában a csíraközpont, centrum germinativum,
látható, amelyben szaporodnak a lymphoid sejtek.
a)





nyiroktüszők
az emésztőcsatorna falában
nagy számban találhatók a légzőkészülék
a húgy- és nemi szervek falában
a kötőhártyában
az arachnoideában
A LÉP immunreakciói lényegében a nyirokcsomókéhoz hasonlóak.
A különbség csupán az, hogy:
 a nyirokcsomó a nyirokárammal odajutott idegen anyagokra lokális,
később általános immunválaszt produkál,
 a lép- és a vérnyirokcsomók viszont csupán a vérbe került idegen
anyagok elleni általános immunreakció helyei.
A lép nélkülözhető szervünk
A lép az elöregedett vörös
vértesteket, trombocitákat
bontja
A nyirokcsomók
A nyirokerek hosszabb-rövidebb lefutás után borsónyi
nagyságú nyiroktüszőkből álló szervekbe, a
nyirokcsomókba, nyílnak.
 vas afferensek - nyirokcsomók felé vezető
nyirokerek
 vas efferensek - kilépő nyirokerek
A nyirokcsomók nyirkot több szakaszon megszűrik, a
nyirokáramba került szemcsés anyagokat
(baktérium, por) visszatartja („biológiai szűrők”).
Minden testtájéknak, szervnek, esetleg szervrészletnek van
saját, ún. regionális nyirokcsomója, amelyhez az illető tájék,
szerv vagy szervrészlet nyirokerei vezetnek.
A nyirok egy labirintusszerű sinusban áramlik, többszörösen
érintkezik a sinus falát határoló fagocita sejtekkel, amelyek
mindennemű idegen anyagot képesek kiszűrni a nyirokból.
A nyiroktüszőben fejlődő nyiroksejtek (lymphocyták) a
sinusokba bejutva, a nyirokkal továbbjuthatnak.
Megindul a lymphocyták körforgása
 a nyirokereken át a vérérrendszerbe
 nyirokcsomókat ellátó vérből újból vissza a nyirokcsomókba.
Leadják a „periférián szerzett információikat” az olyan
anyagokról, amelyek ellen immunanyagokat kell termelni.
Ezután újból visszakerülhetnek a véráramba.
LIMFOCITA ŐRJÁRAT
A mandulák
A nyálkahártyák bizonyos meghatározott területein helyeződő,
többrétegű, szabálytalan alakú nyiroktüszőhalmazok.
A nyirokmasszázs olyan fizioterápiás eljárás, ahol a kötőszövetre gyakorolt nagyon
lágy fogástechnikával fokozzuk a nyirok folyadék visszaáramlását.
A manuális nyirokmasszázst Emil Vodder dán fizioterapeuta fejlesztette ki 50 évvel
ezelőtt Cannes-ban.
A kisartériákból kipréselődő folyadék a nyiroknedv, amely ha drasztikusan
felhalmozódik egy bizonyos területen és elfolyása gátolt, káros hatású duzzanatot
okozó jelenség.
Nyirokmasszázs:
 meggyorsítja a felgyülemlett folyadék távozását
 javítja a nyirokrendszer ellenálló képességét
 megszünteti az anyagcserezavarokat
 nyugodt idegállapotot eredményez
 segítségével a méreganyagok ugyanis előbb az érpályába, majd a vér útján a
májhoz illetve a vesékhez kerülnek, ahol egyrészt átalakulnak, másrészt
kiválasztódnak.
A nyirokdrenázs tehát aktiválja az immunrendszert és az anyagcsere-folyamatokat,
kiüríti a szöveti ödémákat - csökkentve ezáltal az érintett szervek fájdalmát-,
valamint indirekt módon javítja a vérkeringést, sőt, a sejtek táplálék- és
oxigénellátását is.
Rendszeresen érdemes alkalmazni,nincs káros mellékhatása. Egy erősen
elsalakosodott testet nem lehet egy kezelés alatt megtisztítani.