Transcript Endokrin rendszer

Edokrin rendszer
Az endokrin rendszer

Belső elválasztású (=endokrin) mirigyek
összessége



kivezetőcső nélküli mirigyek
hatóanyagaikat, a hormonokat közvetlenül a
vérbe ürítik
ezzel humorális úton (a testnedvek útján) távoli
hatásokat fejtenek ki különböző anyagcsere és
egyéb életműködésekre
Az endokrin rendszer

A szabályozás alapköre:



hipotalamusz - hipofízis (agyalapi mirigy) endokrin szerv
az endokrin mirigyek által termelt hormonok
visszahatnak a hipofízisre (és a hipotalamuszra)
a szabályozás fő elve a negatív visszacsatolás
(negatív feedback)
Az endokrin rendszer

Szekréció:



exocitózis (peptidek, aminok)
koncentrációgrádiensnek megfelelően
(szteroidok)
periodicitás: ultradián (percek-órák), cirkadián
(napi ciklus), infradián (hónapos-éves)
Hipotalamusz




A hipotalamusz irányító hormonokat (liberineket és
statinokat) és effekor hormonokat termel.
Az irányító hormonok a hipotalamo-hipofízeális
kapuérrendszeren az adenohipofízisbe továbbítodnak,
ahol befolyásolják a trophormonok szintézisét.
A trophormonok a periferikus mirigyek hormontermelését
szabályozzák, melyek végül nem endokrin jellegű
célszerveken fejtik ki hatásukat és visszajeleznek a
hipotalamuszba és/vagy hipofízisbe.
A hipotalamusz effektor hormonjai idegrostokon a
neurohipofízisbe
jutnak,
majd
a
szervezet
szükségletének megfelelően felszabadulnak
Hipotalamikus magvak és kapcsolatuk a hipofízissel
Az agyalapi mirigy
Agyalapi mirigy fejlődése


Adenohipofízis –
Rathke-tasak
a
szájüreg
hámjának kitüremkedése
Neurohipofízisidegi eredetű, a
köztiagy kitüremkedése
Az agyalapi mirigy szerkezete




Adenohipofízis – disztális, tuberális (szürkedudor környéke) és a
középső részből áll.
Mirigyhám alkotja.
Neurohipofízis – neurohemális és a há-tulsó
részből áll.
Idegi eredetű.
Adenohipofízis



A tuberális rész – módosult
ependimasejteket
(taniciták)
tartalmaz
 a tobozmirigy és a PRL termelő
sejtek közt teremtenek kapcsolatot
Disztális rész – acidofil, bazofil és
kromofob sejtek találhatók
 Acidofilok: STH, PRL
 Bazofilok: TRH, FSH, LH
 Gyengén bazofil ACTH
 Kromofob
sejtek:
differenciálatlan sejtek, follikuláris
sejtek
Középső rész – sejtjei melanotropint
termelnek
melyek
serkentik a melanin termelődését a
bőr pigmentsejtjeiben.
Hormontermelő sejtek EM szerkezete
Neurohipofízis



A hipotalamikus magnocelluláris szekréciós
magvakból induló idegrostvégződések és
gliasejtek (pituiciták) alkotják.
Az idegrostvégződések hajszálerek szomszédságában végződnek.
Itt tárolódik: oxitocin, vazopresszin
Tobozmirigy






6-8 mm hosszú, a habenulák
révén marad kapcsolatban az
agyvelővel.
Az evolució során mint
fényérzékelő szerv jelenik
meg (fejtető szem, hüllőkben)
endokrin és idegi funkcióval
rendelkezik.
A mirigyállományt pinealociták
(módosult idegsejtek), gliasejtek és idegsejtek alkotják
A sejtek kötegekbe szerveződnek (5), melyeket kötőszövet határol (4).
Időskorban mészlerakodás figyelhető meg (6).
Emberben főleg mint endokrin
szerv működik, részt vesz az
életritmusok
szabályozásában.



Kapcsolatban áll a retinával.
A fényinformáció hatására a már genetikailag meglevő
ritmusokat adaptálja a környezethez.
 Az adaptáció részben idegi, részben hormonális
kijelzéssel történik.
 A hormonális
szabályozást a pinealociták által
termelt hormon a melatonin végzi.
 A
melatonin kétéltűekben a melanociták
kontrakcióját váltja ki, a melanotroppal ellenkező
hatású.
 Emlősöknél
gátolja a gonadotrop hormon
felszabadulását és az ivarmirigyek fejlődését.
 Hiányos működése korai nemi éréshez vezet.
Feltételezik, hogy szerepe van az öregedési folyamatok
megakadályozásában, pontosabban a melatonin gatolja
a szabadgyökök képződését.
A pajzsmirigy
parathyroids
Front view
Posterior view






Két lebeny
Isztmusz
Kötőszöveti tok borítja
Sövények lebenyket
határolnak
A
mirigyállományt
follikulusok és para-follikuláris
sejtek alkotják
A
parafollikuláris
sejtek
kalcitonint
termelnek
(csökkenti a vér kálcium
szintjét azáltal, hogy gátolja
felszívódását a csontokból).
Follikuláris hámsejtek











Köbhám jellegűek
A lumen felöli részükön mikrobolyhok
találhatók
Jól fejlett a DER, Golgi-apparátus,
mitokondriumok.
Tireoglobulint szintetizálnak, mely
kolloid formájában raktározódik.
A vérből jódot vesznek fel és a
follikulus lumene felé szállítják
A jódozás a mikrobolyhok felületén
megy végbe
Hormonszükséglet esetén a hormon
ellenkező irányú transzport révén a
hajszálerekbe jut.
A sejtek pinocitózissal veszik fel a
hormont
A vezikulák lizoszómákkal egyesülnek,
itt történik meg a hormonok lehasítása
a tireoglobulinról
A keletkezett T4 és T3 aránya 20:1
Fő
hatásuk,
emelik
az
alapanyagcserét
PH fontosabb hatásai




Idegrendszer kialakulása és fejlődése:
mielinizáció,
szinapszisok,
reflexek
kialakulása, dendritek elágazódása
A bőr kötőszövetére kifejtett hatása: serkenti
a proteoglikánok lebontását
Hőtermelés
Fokozza a szív működését (pulzus,
perctérfogat, szív frekvencia)
Pajszmirigy működési rendellenességek

Jódhiány (észak-nyugat Európa, Ausztrália, Ázsia bizonyos területei) –
pajzsmirigy hipofunkció, jód hiányában csökken a PH termelődése, a negatív
feedback révén a TSH fokozza a mirigy működését, megjelenik a golyva, a
mirigy megnagyobbodik








Rendszeres jódozott só hatására helyreáll a mirigy működése
A szervetlen jód a vékonybelen keresztül a vérbe szívódik és a tüszősejtekbe
tárolódik
Jódtranszport energiaigényes folymat, a kolloidba a sejtek csúcsi részén levő
pendrin révén jut
A pendrin gén hibája gátolja a jód felvételét
Hipertiroidizmus – fokozott hormontermelés (Graves kór/ Basedowexoftalmus
(a
szemüreg
szöveteiben
lezajló
immun
folyamat
következménye), súlycsökkenés, idegesség, reszketés, akár golyva is
kialakulhat (mivel csökken a TSH), menstruaciós ciklus rendszertelenné
válik (PH blokkolók). Kiváltó oka leggyakrabban az autoimmun folyamat.
Hipotiroidizmus –mixodema – PH nem képződnek, társulhat golyvás
(magas a vér TSH szintje) kretinizmussal
Golyva normális működés esetén is kialakulhat, ilyenkor a mirigy
nagyobbodását a különböző beszürödések okozhatják, baktériumos (TBC,
szifilisz), férgek, daganatok.
Hashimoto szindroma – a mirigy autoimmun megbetegedése, a
szervezetben képzödő antitestek megtámadják a pajzsmirigyet, limfocita
beszürődés, csökkent PH termelés
Mellékpajzsmirigy







A pajzsmirigy hátulsó részén a
kötőszöveti
tokba
ágyazva
helyezkednek el
4 db
A mirigyállományt fősejtek és oxifil
sejtek alkotják
A fősejtek parathormont termelnek,
mely szabályozza a kálcium- és
foszforanyagcserét.
Fokozza
az
oszteoklasztok működését. Serkenti
a
kálcium
visszaszívódást
a
tápcsator-nából és csökkenti a vér
foszfátszintjét
azáltal,
hogy
megakadályozza visszaszívódását a
vesecsatornácskákból.
Hiperfunkció csontleépítést eredményez és a vér kálciumszintjének
növekedését.
Hipofunkció
izmokban
görcsös
összehúzódást (tetánia) eredményez.
A
parathormon
termelésének
szabályozását a vér kálcium szintje
befolyásolja.
A mellékvese




A vesék zsíros tokjában helyezkednek el.
A kötőszöveti tok alatt két állomány található: kéreg- és
velőállomány.
A kéregállomány mezodermális eredetű.
A velőállomány módosult szimpatikus dúc, ektodermális
eredetű.
Kéregállomány








Glomeruláris
rétegsejtek
gomolyagokat
képeznek
–
mineralokortikoid
hormont
termelnek, emberben aldoszteron
(só
és
vízháztartás
szabáylozása)
Köteges réteg – a sejtek
hosszúkás
kötegekbe
rendeződnek,
–
glükokortikoidokat termelik, emberben a
kortizolt
(szénhidrátok
anyagcseréje)
Retikuláris réteg- a sejtkötegek
rács
alakúak
–androgént
termelnek mindkét nemben.
A
rétegek
vastagsága
a
szervezet élettani funkciójának
megfelelően változik.
Embrióban és újszülöttben fejlett
a retikuláris zóna.
Egy év után visszafejlődik és a
köteges réteg gyarapodik
Nemi érés idején a retikuláris
réteg újból vastagszik
Klimax után a retikuláris zóna
vékonyodik, főleg nőkben
Glükokortikoidok hatásai






Anyagcsere
hatások:
vércukorszint
fokozódik
(glükoneogenézis, glikogén szintézis), lipolízis (főleg
végtagokban).
Gyulladáscsökkentő hatás (csökkentik a hízósejtekből a
hisztamin felszabadulását, a limfociták proliferációját –
főleg patkányokban, emberben kevésbé)
Csontritkulás – gátolják az oszteobalsztok működését
Bőr elvékonyédása- gátolják a kollagén képződését
II. típusú penumociták differenciálódására hatnak a
terhesség utolsó időszakában
Befolyásolják a víz és sóháztartást azáltal, hogy gátolják
az
arginin-vazopresszin
transzlációját
a
hipotalamuszban
(hiányában
rendellenes
víz
visszatartás következik be).
Kóros mellékvesekéreg-funkciók

Addison kór– a mellékvesekéreg elégtelen működése váltja ki
 A csökkent kéreghormonszint fokozza az ACTH szintézisét. Az
ACTH-nak melanocita-stimuláló hatása van, fokozódik a
pigmentépződés, ezért még bronzkórnak is nevezik.
 Hipoglikémia
 Csökkent vérnyomás
 Hiperkalémia- a szív ingerképzésének zavarát és halálát okozhatja
 Nátrium visszaszívódás elégtelensége keringési elégtelenséghez
vezet

Mellékvesekéreg hiperfunkció
-Cushing-szindróma – glükokortikoid többlet
-Cushing-kór – ACTH többlet
Izomzat sorvadása
Végtagok lesoványodása (lipolízis miatt)
A nyak, az arc zsírszövete felszaporódik –holdvilág arc



Velőállomány


Hám jellegű poligonális sejtek
alkotják,
módosult
neuronok,
kötegeket vagy fészkeket képeznek.
Adrenalint
és
noradrenalint
termelnek.





Káliumkrómáttal
kezelve
barna
színűek a sejtek, ezért még kromaffin
sejteknek (2) is nevezik őket.
A sejtek közt szinuszoid hajszálerek
(1) és idegsejtek (3) találhatók.
A hormontermelő sejteken preganglionáris szimpatikus ideg-rostok
végződnek.
A
kromaffin
sejtcsoportok
a
mellékvesevelőn kívül szimpatikus
ganglionok
közelében
levő
paraganglionokban
is
megtalálhatók.
Hatásuk
a
szimpatikus
idegrendszer hatásával megegyezik.
Hasnyálmirigy endokrin része










Langerhans-szigetek
Kb. 1 millió sziget
Halványan festődnek
A szigeteket retikuláris rostok és
gazdag hajszálérhálózat veszi körül
Sejtjei: A, B, D, EC, F
A – sejtek (15-20%): glukagont
termelnek
B-sejtek (70%): inzulint termelnek
D-sejtek
(5-10%)
szomatosztatint
termelnek- gátolja az inzulin és
glukagon termelését
F- sejtek : hasnyálmirigy polipeptidet
termelnek (PP) – serkenti a gyomorban
a HCl elválasztást, gátolja az
epetermelést
EC – sejtek: szekretin, motilin
(tápcsatorna működését serkentik)
Méh és petefészek
Méh és petefészek

Szexuálszteroidok: ösztradiol és ösztron;
progeszteron



a gonádok: hormonszintézis és ivarsejtképzés
stimuláció: FSH és LH - a petefészek termeli a
szexuálszteroidokat
infradián ritmus: a női ciklusnak megfelelően
A here
A here


Szexuálszteroidja: a tesztoszteron (az LH
hatására képződik)
férfiban az FSH a spermiumok éréséért
felelős