Transcript Emésztőrendszer

Emésztőrendszer
Tápcsatorna - fő feladata a tápanyagok megemésztése
és felszívása, a meg nem emésztett táplálék
eltávolítása, kb. 8 m hosszú
Járulékos mirigyek - emésztéshez, felszívódáshoz
szükséges nedvek termelése : máj, hasnyálmirigy, epe

Tápcsatorna részei:
–
–
–
–
–
–
–

Szájüreg
Garat
Nyelőcső
Gyomor
Vékonybél
Vastagbél
végbél
Járulékos mirigyek :
– Nyálmirigyek
– Máj
– Hasnyálmirigy
Tápcsatorna általános
felépítése

Nyálkahártya
– Epitélium
– Saját kötőszövet
– Saját izomréteg

Nyálkahártya alatti
kötőszövet
– Mirigyek
– Nyiroktüsző
– Idegfonat

Izomréteg
– Hosszanti kivül
– Körkörös belül, a
gyomorban harmadik
réteg is jelen van, az
ferde

Hashártya vagy hasüregen
kivül adventicia

Szájüreg
– Előcsarnok
 Ajkak
 Arc
 Belül nyálkahártya –
felső rétege el nem
szarusodó laphám
– Tulajdonképpeni
szájüreg határai:




Elöl a fogak
Felül a szájpad
Hátul a torokszoros
Alul a szájfenék és a
nyelv

Fogak:
– Felső és alsó fogsor
fogmedereiben helyezkednek el
– Feladatuk a táplálék
feldarabolása
– Tejfogak -20 (2:1:2)
– Maradandó fogak -32 (2:1:2:2)




Metsző
Szemfog v. tépőfog
Kisőrlők
Nagyőrlők

Fogak alkotóelemei:
–
–
–

Korona


A fogak szabadon álló része
Zománc borítja

Fogíny veszi körül


Fogmederben foglal helyet
Kollagénrostok rögzítik a
fogmeder csontállományához
Fognyak
Foggyökér
A fogak belsejében a fogbél
található
–
–
–
Kötőszövet tölti ki, melyben
vérerek, idegvégződések
találhatók
Ezek a gyökércsatornán lépnek a
fog belsejében
A fogbelet dentin veszi körül


–
A fog hosszanti tengelyére
merőleges csatornák járják át
A fogbél felőli részen
odontoblasztok helyezkednek el,
melyek nyúlványai a csatornákba
nyomulnak
A dentin körül a gyökérben
cement a koronában zománc
található

A nyelv
– részt vesz a rágásban, nyelésben,
ízlelésben, beszédben
– Izmos szerv, felszínét nyálkahártya borítja
 Belső nyelvizmok
 Külső nyelvizmok
– A szájfenékhez rögzül
– Részei:
 Nyelvgyök
 Nyelvhát
 Nyelvhegy
– Dorzális részén különböző alakú szemölcsök
találhatók
 Szemölcsökben foglalnak helyet az
ízlelőbimbók

Nyálmirigyek
– Szájüregbe nyílnak
– Fültőmirigy
 A legnagyobb nyálmirigy
 Kivezető csatornája a
második nagyőrlő
magasságában ömlik a
szájüregbe
 Savós mirigy
– Állkapocs alatti mirigy
 Kivezető csőve a nyelv alatt
nyílik
 Savós-nyákos mirigy
– Nyelv alatti mirigy
 A szájfenék nyálkahártyáját
V alakban megemeli
 Nyákos mirigy

Garat
– Itt kereszteződik a levegő
útja a táplálékéval
– Izmos szerv, a
koponyaalaphoz rögzül
– 12 cm hosszú cső
– Garatfal:
 Nyálkahártya
 Harántcsíkolt izomszövet
– Rögzítés
– Garat emelése
 Adventicia
– Hátsó és oldalsó fala sima
felületű és folytonos
– Elülső részébe nyílik:
 Örrüreg -orrgarat
 Szájüreg – szájgarat nyelőcső
 Gége – gégegarat - gége

Nyelőcső
– A falat továbbítására szolgál, felnőttben 2530 cm hosszú
– Mellkasban foglal helyet, légcső mögött,
gerincoszlop előtt
– Oldalt a bolygóideg halad
– A gyomorba nyílik
– Három szűkület figyelhető meg rajta
 Felső a gyűrűporc magasságában
 Középső az aorta görbületénél
 Alsó a rekeszizmon való áthaladásnál

A nyelőcső falszerkezet
– Adventicia
– Izomréteg
 Felső 1/3 harántcsíkolt
 Középső 1/3 kevert
 Alsó 1/3 simaizom
– Nyálkahártya
 Többrétegű el nem
szarusodó laphám
 Nyálkahátya
kötőszövetében
mirigyek
 Hosszanti itányba
redőzőtt

Gyomor
– A lenyelt táplálék a
gyomornedv hatására
kémiailag is feldaraboló-dik,
gyomorpép keletkezik.
 A gyomornedv
fehérjebontóenzimeket, savat
és nyékot tartalmaz
– A hasüregben helyezkedik el,
a máj alatt
 A máj zsigeri felszínéről indul
a kiscseplesz, mely a
kisgörbületnél két lemezre
oszlik, melyek a nagy
görbületnél egyesülnek és a
nagycsepleszt hozzák létre
 Gyomorszájjal (kardia)
kezdődik melyen a
nyelőcsővel áll kapcsolatban
 Gyomorfenék - levegő
 Gyomortest
 Gyomorkimenet (pilorus) –
patkóbélbe folytatódik
Hashártya

Falszerkezete
– Hashártya
– Izomréteg
 Belső ferde
 Középső körkörös
 Külső hosszanti
– Nyálkahártya
 Redőzőtt – hosszanti, hálózat
 A redők között emésztőkamrák,
ezekbe nyílnak a gyomor
csöves mirigyei

A gyomor nyálkahártyájának
mikroszkópos szerkezete:
– A gyomorfenékben és a testben
levő csöves mirigyek sejtjei:
 Melléksejtek nyákot termelnek
 Differenciálatlan sejtek
– Osztódnak, nyálkahártya
regeneréciója
 Fősejtek – enzimeket termelnek
(pepszinogén)
 Fedősejtek – apikális részükön
intracelluláris csatornácskák
– HCl termelés
– intrinszik faktor is itt szabadul
fel, a B12 felszívódását segíti elő
 Hengerhámsejtek
 Endokrin sejtek
–
–
–
–
Gasztrin – G sejtek
Hisztamin – ECL sejtek
Szerotonin – EC sejtek
Szomatostatin – D sejtek
– A kardia mirigyei – csak nyákot
termelő sejtek
– A pilorus mirigyei – nyáktermelő
sejtek, endokrin sejtek

Vékonybél
– Az emésztés és felszívódás szerve,
3-4 m hosszú
– Hashártya rögzíti a hasüreg hátsó
falához (bélfodor)
– Részei:
 Patkóbél – hashártya mögött
helyezkedik el
 Tizenkétujjnyi bél
– Görbületében a hasnyálmirigy
található
– Szakaszai:
 Felső -12. háti és az 1
ágyéki csigolya között
 Leszálló – 3-4
ágyékcsigolyáig
 Vízszintes
 Felszálló rész – éhbélben
folytatódik
 Éhbél - kacsok
 Csípőbél - kacsok
Falszerkezete
 Nyálkahártya (1,2,3)
– Körkörös redők – Kerkring
redők (9), 1 cm magas a
patkóbélben (C)
 Éhbélben csökken a
magasságuk (D)
 A csípőbélben
szabálytalanná válnak
majd fokozatosan
eltünnek (E)
– A Kerkring redőkön OM –
bélbolyhok (10), csöves
mirigyek (11) találhatók
 Nyálkahártya alatti
kötőszövet (4)
– Patkóbélben – Brunner
mirigy (C12)
– Csípőbélben – nyiroktüsző
aggregátum, Peyer-plakk
(13)
 Izomréteg (5, 6)
– Belső körkörös
– Külső hosszanti
 Hashártya (7)
– Kettőzet – bélfodor (8)

A patkóbél nyálkahártyája és nyálkahártya alatti
kötőszöveti rétege
– Kerkring redők
– Brunner mirigyek – váladékukat a Lieberkühn-kriptákba űrítik

Kerkring-redők - nyálkahártya és a
nyálkahártya alatti kötőszövet kitüremkedése
– Felületén bélbolyhok találhatók
– A bélbolyhók alapi részén csöves mirigyekLieberkühn –kripták, ezekbe torkollanak a
Brunner mirigyek
Bélbolyhok – csak nyálkahártya
kitüremkedések, különböző alakúak (ujj,
elágazó)
– Felszívódásban van fontos szerepük
– Váza kötőszövetet tartalmaz, benne
vérerek, nyirokerek, idegvégződések,
simaizomok (boholypumpa)
– Felületét hengerhám borítja
 Mikrobolyhos hámsejt - enterocita
 Kehelysejt
 Endokrin sejtek
Csöves mirigyek:
– Melléksejtek - regeneráció
– Mikrobolyhos hámsejtek
– Kehelysejtek -nyáktermelés
– Endokrin sejtek – enterogasztrin,
szomatosztatin, glukagon, kolecisztokinin,
gyomorgátló peptid, motilin, szekretin
– Paneth-féle sejtek – baktericid anyagok,
baktériumflóra szabályozása

Vastagbél
–
–
–
–
Feladata:
A meg nem emésztett táplálék
lebontása baktériumflóra révén
Víz és sók visszaszívása
1,5- 1,8 m hosszú, az ileocökális
billentyűvel kezdődik
Külső jellemzői:
 A hosszanti izomrétege nem
folytonos, 3 hosszanti csíkot
képez
 Kiöblösödések, befűződések,
melyek befelé redőket hoznak
létre
 Felszínén zsírtasakok vannak
– Részei:






Vakbél, féregnyúlvány
Felszálló remese
Haránt remese
Leszálló remese
Szigmabél
Végbél, végbélnyílás (külső,
belső záróizom)
Belső zserkezete:
 Nyálkahártya nem tartalmaz bolyhokat csak kriptákat
– Hámsejtek
– Kehelysejtek
 Kötőszövetben szétszórtan nyiroktüszők
 Izomréteg csak a végbélnél válik folyamatossá

Végbél:
– 15-20 cm hosszú, követi a keresztcsont görbületét
– 3 szakaszát különítjük el
 Oszlopos – érhurkok emelik be a hosszanti redőket –
hemoroidális zónának is nevezik
 Átmeneti – harántredők
 A kettő között a belső záróizom található (simaizom)
 Bőr- belső része el nem szarusodó laphám
– Külső része elszarusodó laphám
– Alatta a külső záróizom (harántcsíkolt izom)
Járulékos mirigyek

Máj
– Rekeszizom alatt, részben takarja a
gyomrot
– Hashártya borítja, kivétel a hátsó
része ami a rekeszizom ínas részével
összenőtt
– Zsigeri felszínéről hashártyakettőzet
húzódik a gyomorra – kis cseplesz
– Külső felépítése:
 Rekeszi felszín
– Jobb lebeny
– Bal lebeny
 Zsigeri felszín
–
–
–
–
–
jobb lebeny
Bal lebeny
Négyszöglebeny
Faroklebeny
Májkapu
 MÁJOSZTÓÉR
 MÁJKAPUGYÜJTŐÉR
 MÁJGYŰJTŐÉR
 MÁJVEZETÉK

Belső szerkezet
–
–
Felszínét kötőszövet borítja (Glisson-tok)
Lebenyek –kötőszövetes határ
 Szelvények –kötőszövet határolja
– Lebenykék –gyenge
kötőszövetes határ
– Klasszikus lebenyke
 Központi gyűjtőér
 Glisson-triász
 Májgerendák - májsejtek
 Köztük szinuszok Kupffer sejtek
 Epehajszálér
Belső szerkezet:

Májlebenyke
– Portális lebenyke
 Májacinus

A májlebenyke zónái
– I zóna
 Vérellátása a legjobb (oxigén, tápanyagok)
 Állandóan működik – oxidatív anyagcsere
- glikoneogenézis
 Oxigénhiányt jobban birják
 Epeutak zárodása ezt a zónát érinti a legjobban
 Túltáplált egyénekben itt rakódik le leghamarbb a
glikogén majd a többi zónába
– II zóna
 átmeneti terület, közepes aktívitással
– III zóna
 nyugalmi zóna vérellátás nagyon gyenge
 Glikolízis
 Lipid anyagcsere
 Méregtelenítés
 Vérellátási zavarokban a leghamarabb károsodó
zóna
 Zsírcseppek itt gyűlnek fel a leghamarabb
 Mérgező anyagok hatása itt gyenge
 Éhezéskor leghamarabb itt bomlik le a glikogén
majd a többi zónában
A májsejt finom szerkezete és funkciói
Szerkezete:
– Sejtmag- 2 sejtmagvacska
– Tartalék tápanyagok citoplazmában
 Glikogén
 zsír
– DER- fehérjeszintézis
– SER
 méregtelenítés, a mérgező hidrofób
anyagokat hidrofil anyagokká
alakítja,pl. bilirubin a glukuroniltranszferáz hatására bilirubinglukuroniddá alakul és a bélbe
továbbítódik –bélsár színe
 Lipidszintézis (koleszterin,
epesavak)
– Golgi-apparátus
 Epeszekréció
 Vérfehérje-szekréció
– Peroxiszómá (sejtenként 200-300)
 Alkohol oxidációja (acetaldehid)
– Lizoszóma
 Ferritin tárolása (vvt lebontásakor
szabadul fel)
– Mitokondriumok főleg at I zónában
A májsejtek és szinuszok kapcsolata
–
Disse-tér




–
Májsejtek mikrobolyhai
Itt valósul meg a májsejtek és vér közti
anyagcsere
Lipociták is előfordulhatnak
Nyirokkeringés kezdete (a májból kilépő
nyirok több albumint és globulin tartalmaz
mint a vérplazma)
Kupffer –sejtek





Nyúlványos sejt
Endotél sejtek közé ékelődnek
Fagocitózisra képesek
1 g májszövetben 1 millió Kupffer-sejtszűrés
Védelmet nyújtanak a bécsatornán bejutó
baktériumokkal, parazitákkal szemben
Máj funkciói:
–
–
–
Anyagcsereszerv (raktározás, átalakítás,
szintézis)
Méregtelenítés
Mirigyműködése kétirányú:


Exokrin- epe – zsírok emulgeálása
Endokrin – vérfehérjék, lipoproteinek
Vérellátása kettős:
- tápláló: májosztóér, májgyűjtőér
- funkciónális: májkapugyűjtőér
Epeutak és epehólyag
– Epekapillárisok nem rendelkeznek
saját fallal
– A lebenykéből kilépve epevezetékben
folytatódnak
– Bal és jobb májvezeték
– Közös májvezetékké egyesülnek a
májkapuban (ductus hepaticus)
 Oldalága az epehólyagvezeték (ductus
cysticus)
– Epehólyag:
 A máj zsigeri felszínén foglal
helyet
 Tárolja étkezések közt az epét,
30-50 ml folyadékot fogad be
 Epeűrítést a vékonybélben
termelődő kolecisztokinin
indukálja, hatására az epehólyag
simaizomzata összehúzódik
 Ezt követően a nagy epevezetékbe
folytatódik (ductus choledochus) mely
az epét a parkóbélbe űríti
– Hozzá csatlakozik a hasnyálmirigy
kivezetőcsatornája
– A patkóbélbe való beszájadzásnál
Oddi –féle záróizom található

Hasnyálmirigy
– Hashártya mögött, a
patkóbél görbületében
helyezkedik el
– Farki része a lépkapu
felé néz
– Vegyes mirigy
 Endokrin része a
cukoranyagcserében
fontos szerepet betöltő
hormonokat termeli
(inzulin, glukagon)
– A hormontermelő
sejtek a Langerhansszigetekben foglalnak
helyet
 A-sejt- glukagon
 D-sejt –
szomatostatin
 B- sejtek- inzulin
 Exokrin része az
emésztésben résztvevő
hasnyálat termeli, mely a
fő kivezető-csatornán
(Wirsung) a patkóbélbe
kerül
– Bogyós végkamrák
 Köbhámsejtekerősen bazofil
sejtek
– Kivezető csatornákrendszere
 Kisebb
csatornákban
egyrétegű hám
 Nagyobb és a fő
csatornákban
többrétegű
hámszövet