Transcript Mi végre egy új koncepció? Mit tanulhatok én az adaptív

Mi végre egy új koncepció? Mit
tanulhatok én az adaptív-elfogadó
iskolából?
Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya –
Mészáros György – Rapos Nóra
ELTE – Pedagógiai és Pszichológiai Kar
„Egy oktatási rendszer minősége nem tudja
túlszárnyalni a tanárainak minőségét.” McKinsey
jelentés (2007)
Alapkoncepció a kontinuum

TK
Bevezető sz.
Iskolai tev.
Ehhez: Homogén szakmai tartalom (mi a jó tanár), Egységes elvű
szabályozás, Reflektivitás, Tanulás orientáltság (tanuló, tanár, iskola), Kimeneti
elv (kompetencia/tanulási eredmény) kell
Van-e valódi terepe a folyamatos szakmai
fejlődés gondolatának?
Az iskola tanuló szervezet?
◦ Mindent tagját tanulónak tekinti?
A rendszerkörnyezet (továbbképzés) támogatja az intézményi célokba
ágyazott FSZF-t?
◦
◦
Továbbképzés – szakmai fejlődés

Kételyek a hagyományos továbbképzéssel
szemben, mert jellemzően





Elméletközpontú
Külső elvárásokhoz igazodó
Egyéni egzisztenciális érdekek működtetik
Gyenge eredmények mutat fel
Mire való a pedagógusok képzése?
 A különféle tanulók eredményesebb tanulásának
támogatásárát biztosítani
pedagógusok
szakmai
támogatása
iskolarendszerek,
iskolák
fejlesztése
pedagógiai
munka
minőségének
javulás
Mi végre egy új koncepció? Mit tanulhatok
én az adaptív-elfogadó iskolából?

Az adaptív-elfogadó iskola másképp
gondolkodik:
◦ Az iskola funkciójáról
◦ Az iskolában zajló tanulási-fejlődési folyamatról
◦ Az iskolai szereplőiről (tanárról is) és feladatikról
ÚJ KONCEPCIÓ
A célok, és kiindulási pontok
• reflektálatlanság,
kritika
• inklúzió - adaptivitás
• kutatás és a
gyakorlat kapcsolta
szociális,
kulturális,
oktatási tér
értelmezése
• koncepció kidolgozása
• iskolákat támogató
rendszer kidolgozás
• szakmai közösség
elindítása
együttműködésre épülő
kvalitatív
hangsúlyú
iskolakutatás
adaptív iskola
koncepció
• az iskolakutatás
célja, folyamata,
módszerei
Együttműködésre, közös tanulásra épülő
kvalitatív hangsúlyú kutatás
Cél, már a vizsgálat során is a párbeszéd, az interaktivitás
megteremtésére, a reflektivitásra késztés, az egymástól tanulás.
A kutatás és a fejlesztés egyfajta „kezdődő”
összefonódása.
3 lépcsős vizsgálat, értelmező-értékelő, többesetes és több
fókuszú esettanulmányok
Módszerek:
◦ Interjúk különböző szereplőkkel (előzetes, félig
strukturált, reflektáló),
◦ megfigyelés,
◦ fókuszcsoportos beszélgetés
◦ dokumentumelemzés
A koncepció meghatározó értékei
Az adaptivitás – amit tapasztaltunk
Egy háromszögnek, csak egy matematika tanár tud örülni!!!
„Be kell valljam, eddig valóban ezt gondoltam, de ahogy a szünetben is lázasan dolgozó
diákokat láttam, egyértelmű vált, hogy ez nem így van. Különösen meglepő volt ez a
fáradhatatlan aktivitás, hisz a diákok a kompetenciafejlesztő programcsomag bevezetése okán
ezen a napon a harmadik matematika órájukon (amit mi is megnézhettünk) „voltak túl”, s
még egy várt rájuk. Mindannyian beleizzadtunk a legalább- legfeljebb – több – kevesebb – még
belefér fogalmak értelmezésbe, amelyeket a kolléga koopos, szövegértés-fejlesztést is
támogató feladatba ágyazott, s roppant türelemmel és következetességgel igyekezett felfejteni
a diákok válaszaira építve.
Vajon mi az útja, ahogy beépül egy fejlesztési folyamat egy működő szervezetbe, a zsigereibe
(jelen esetben a kompetenciaalapú oktatás)? Mennyi idő és milyen támogatás szükséges
hozzá? Vajon mekkorák a lépések, és hol, kitől indulnak? Itt úgy láttam, hogy bekerült például a
tartalom, az eszközök (feladatlapok, laptop+projektor) a folyamatba, de a szervezeti keretet
még inkább formálisan hagyta, hisz a csengetés szabta meg az egyébként 4 órányi tömb
ritmusát. Különös volt látni, ahogy ezt épp a diákok törték fel lankadni nem akaró
háromszöggyártással.”
Az adaptivitás értéke
• bizonytalanság kezelésének
kép.esége
• változás tudása (turista és
utazó)
• reflexió egyéni és szervezeti
szinten (nem egyformán
haladók)
• nincsen egyetlen adaptív út,
adaptálás veszélyei –
jógyakorlatok
reflexió
adaptivitás
változás
tanulás/
innováció
Hogyan alakít(hat)ja identitását az iskola és
szereplői?
Mit jelent ÖNNEK petőfisnek lenni? És mit
jelenthet a DIÁKNAK?
 Ellentmondásos folyamat esetek alapján –
amit tapasztalunk:

◦ Mennyire fontos, hogy legyen egy iskolának identitása?
Mindenkinek kell azonosulni ezzel a deklarált identitással,
és hogyan? Egymással versengő tényezőknél ki és hogyan
határozza meg? Mi a célja ezzel egyáltalán egy iskolának?
Tanárok, diákok, szülők identitása adja egy iskola
identitását? Kell-e a környezetre reagálni?
Az identitás


Az identitás az én környezetével kölcsönhatásban kialakított,
elhatárolódást és valahová (széles értelemben vett
csoportokhoz, réteghez, társadalmi kategóriához) tartozást
kifejező, történetileg felépülő önazonosságaként
határozzák meg (Smith és Mackie, 2001; Castells, 1997/2007).
Központi téma lett – identitásOK (modern ember énje,
választások, stb)
intézményidentitás
Narratív, közös jelentésadásra épül, nem
mindig tudatos, és kognitív
Tagoktól elválaszthatatlan, kontextus függő.
Adaptív–elfogadó iskola:
- önmeghatározást értéknek tartja
- rákérdező, kritikus
- dinamikus, dialogikus
- értelmezi az elnyomás kérdését (közösségi
folyamat, résztvevők hangja)
tanulók identitása
Külön hangsúly
Diákok identitása kevésbé fix, egymásba játszó,
dinamikus
Adaptív–elfogadó iskola:
- A tanuló aktív alkotója saját identitásának, az
iskola ebben támogatja (nem; társadalmi osztály,
réteg; stb)
- Kevert identitások – kritikai multilult-
Hogyan tanulunk? Hogyan gondolkodunk a
tanulásról?
Tanulás- és nem tanításközpontúság
 A tanulás folyamatának és a folyamatok
rendszerének értelmezése
 Tanulás minden szinten
 Személyre szabott tanulás:

◦ Egyéni sajátosságok, tanulási utak
◦ Minden tanulóra vonatkozóan
◦ Oktatáspolitikai stratégia: piaci követelmények és
igazságosság szempontjai
körzeti
tehetséggondozó
iskola
befogadó
kezdő
rangsor
első
Támopos
innovatív
tanár
mentor
napközis
SNI
átlagos
HHH-s
diák
problémás
hiperaktív
Miért fontos a kategóriák megkérdőjelezése?
Tanulói különbségek - sematizálás
A kategóriák jelen vannak, fontosak, de a konstrukciók
mindig újraértelmezendők (Pl. SNI, magatartászavar)
 Az egyéni sajátosságok fogalma
 Az elfogadó iskola: az inklúzió hagyománya
 Túl a gyógypedagógiai szemléleten


Az adaptív iskolákba járó gyermekekről úgy gondolkodunk, mint
akik számtalan, tartósan és ideiglenesen jellemző
sajátossággal bírnak, amelyek egy-egy pedagógiai szituációban
kiemelkedhetnek, különösen fontossá válhatnak, de eredendően
nem
tekintjük
egyiket
sem
fontosabbnak
(jellemzőbbnek) a másiknál.
Miért a közösségiség?

Változott az iskola funkciója?

Befogadtak?…Elégedettek?  Közös konstrukciók

A személyes történet –
a kultúra kialakítás kép.
„Csomópont a hálóban”
Társadalmi beágyazottság
Helyi közösség
KAPCSOLATOK!
Kívül és belül
elmosódása
Védő-segítő háló
A pedagógusok folyamatos szakmai
fejlődésének egy lehetséges szemléletmódja
Érték
következmény
adaptivitás
• folyamatos szakmai fejlődés legfőbb támogató
terepe az iskolaközösség közös fejlődése, tanulása
• kérdezés és a reflektálás gyakorlata
tanulásközpontúság • egyén és a pedagógusközösség egészének tanulása
közti kapcsolata tervezendő
• egyéni tanulási utak támogatása
közösségiség
• kellenek tanuló szakmai közösségek
kategóriák
megkérdőjelezése
• figyelni a pedagógusok egyéni sajátosságaira
identitásalakítás
• az iskola pedagógiai céljait és a pedagógusközösség
szakmai fejlődése szervesebben összehangolandó
Kerekasztal-beszélgetés
Adaptivitás az iskolákban – hogyan és mit
tanultunk egymástól a kutatás során?
Az iskolák képviselői:
 Mayer Ágnes (Palánta Általános Iskola,
Piliscsaba)
 Nagy István (Kiskőrösi EGYMI, Kiskőrös)
Csokonai Vitéz Mihály 12
Évfolyamos Gimnázium
A „Petőfi Sándor” 12 Évfolyamos Gimnázium a főváros egyik külső
kerületében, lakótelepi környezetben helyezkedik el. A lakótelep
megalakulásakor általános iskolaként indult, majd saját arculatának és
céljainak kifejezéséhez, sok tapasztalatgyűjtés és megfontolás után,
egységes 12 évfolyamos gimnáziummá alakult. Lényegesnek gondolják
a diákok gondolkodó értelmiségévé nevelését: „Örömmel, kitartással,
áldozatos munkával vezetjük végig diákjainkat a klasszikus és korszerű
műveltség megszerzésének nehéz útján. Segítjük őket abban, hogy
megismerve önmagukat, bízva saját képességeikben megláthassák
lehetőségeiket és elérhessék céljaikat az életben. Törekszünk arra,
hogy kreatív, döntésképes, a világot reálisan látó, abban biztonsággal
közlekedni tudó, boldog felnőttekké váljanak” (idézet az iskola
honlapjáról). Az intézményt sok éven keresztül vezető igazgatónő
komoly szakmai elképzelései meghatározóak voltak az iskola
innovációkban, szakmai hajtóereje, elvárásai lendületet adott a
tantestületnek.
Esély Kövessi Erzsébet Szakképző
Iskola és Gimnázium
A „Második Esély Általános Iskola, Szakképző Iskola
és Gimnázium” budapesti, második esélyt nyújtó,
alapítványi iskola. Alapítójának célja az volt, hogy
szakmatanulási lehetőséget adjon a hátrányos
helyzetű, máshonnan lemorzsolódott diákoknak. Az
iskola majd két évtizedes története során összetett,
nagy intézménnyé fejlődött, ahol 10 különféle
szakmát tanulhatnak a diákok, és érettségit is
szerezhetnek. Az iskola megőrizte eredeti célját, és
ma is a hátrányos helyzetű diákok számára kíván
esélyt nyújtani. Az intézmény az utóbbi években
bekapcsolódott egy a tanulók adaptív támogatására
irányuló szakiskolai programba is.
Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola
A „Puskás Ferenc Általános Iskola” vidéki városban
van. Az önkormányzati intézmény. Eredetileg
sportiskola volt, és mai napig őrzi ezt a hagyományt
nevében és sportosztályaiban. Néhány évvel ezelőtt
azonban az iskola megújította arculatát, belső
pedagógiai
munkáját,
válaszolva
ezzel
a
létszámhiány és az iskolai közösség feszültségeire:
beindította
Jena-plan
rendszerű,
alternatív
osztályait. Ennek kezdeményezője az alsó tagozatos
igazgatóhelyettes volt, aki azóta is motorja a belső
továbbképzéseknek. Ez az innováció „mentette
meg” az iskolát, amely így jó hangulatú,
tanulóközpontú, népszerű intézménnyé vált.
Palánta Általános Iskola
A „Napsugár Alternatív Általános Iskola” kisvárosi, alternatív,
nyolcosztályos általános iskola. A személyközpontú, céljait
dinamikusan újraértelmező intézmény gyakran idegen testnek érzi
magát szűkebb – tágabb környezetében: „az alternatív iskolák közt
hagyományos, a hagyományosak közt alternatív iskolának számítunk”
fogalmazza meg az egyik iskolavezető. Ugyanakkor az iskolaalapítás
lendülete még jelen van az intézményben, a tantestület innovativitása,
jövőorientáltsága érzékelhető a pedagógiai programból, a mindennapi
gyakorlatukból, sőt a gyerekek visszajelzéseiből is, például az itt tanító
tanárok „haladnak a korral”. A szülők és a diákok hangja, véleménye
jelen van az iskolában: a szülők partnerek a nevelésben, oktatásban,
maguk is alakítói e folyamatoknak, az iskolai közösség demokratikusan
működik. Az iskolában mindenki válhat tanulóvá – szülők, tanárok,
vezetők is -, s különösen fontosnak tartják a diákok tanulásának
differenciált támogatását, a tanulói önállóság segítését.
Kiskőrösi EGYMI
A „Nagydunai Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
Intézmény” vidéki városban („Nagydunában”) van. Mi
nem az egész intézményt tanulmányoztuk, csak az
iskolát, amely gyógypedagógiai jellegű intézmény sajátos
nevelési igényű gyerekeknek, fiataloknak, mely 10
évfolyamos képzést nyújt, szakiskolai kimenettel. Az
iskola szegregáló volta ellenére tudatosan törekszik az
inkluzivitás hazai meghonosítására, jelen körülmények
közt a sajátos nevelésű igényű tanulók integrálásának
támogatására. Az iskolában a tanulási–tanítási folyamat
meghatározó eleme a diákok egyéni tanulási útjainak
támogatása, amelynek formai keretét a projektekre és a
kooperatív munkára épülő tanulásszervezésben találtak
meg.
A kutatás folyamata:
a közös tanulás kerete
Háromlépcsős értelmező, többesetes esettanulmány
1. találkozás:
nyitott tájékozódás, a vizsgált
iskola önképének és a maga által
definiált adaptív gyakorlatnak a
megismerése.
2. találkozás:
az adaptivitás intézmény által
értelmezett fogalma és gyakorlata.
3. találkozás:
az adaptivitás értelmezésének
közös megvitatása.
• Strukturálatlan interjú a vezetővel, egy-két
pedagógussal,
• két az intézményre jellemző óra megfigyelése,
• írásos és képi dokumentumok gyűjtése.
• Az előzetes interjúra épülő, de alapvetően a koncepció
elemeit érintő félig strukturált interjú a vezetővel és két
pedagógussal,
• az intézmény által adaptívnak tekintett 2 tanóra
megfigyelése,
• képi dokumentumok rögzítése (videó, kép),
• fókuszcsoportos interjú diákokkal.
• Az első két találkozó elemzésére épülő reflektív album
készítése és megbeszélése a vezetővel.
Amit az iskolák kaptak:
reflektív albumok
Amit mi kutatók kaptunk: a
koncepció újraértelmezése

Az elméleti
koncepció
újraértelmezése:
◦ hangsúlyok
◦ új értelmezés
◦ új érték
Adaptív utak
 Könyv

Mit tanultunk ...?
A beszélgetés kérdései

Mit tanult az iskola és az egyes pedagógus az
adaptív-elfogadó iskola kutatása, fejlesztése
során?
◦ Mit tanultatok az adaptivitásról?
◦ Mit tanultatok a reflektív albumból? A reflexiós
folyamatokból?



Az adaptivitás mennyire része/mennyire vált
részévé az identitásotoknak?
Mit tanultatok/tanulhatnátok egymástól adaptív
iskolák és pedagógusaik?
Milyen változást hozott/hozhat a pedagógusok
mindennapi tevékenységében?