Transcript onismeret

Ki vagyok én?
Que sais- je?
(Montaigne)
Készítette: Törökné Beke Ida
Fergéné Mészáros Éva
2010.03.
A delphoicától (Delphoi jósnő) felelete
„ Ismerd meg önmagadat,
és tudni fogod a sorsodat.
Mert a sorsod te vagy.
Nem külső erők
uralkodnak rajtad, az
istenek benned vannak, és
jellemed, személyiséged
alakítja, formálja jövődet.
Változtass magadon, és
változni fog a sorsod is.
Fogadd el magadat, és el
tudod majd fogadni
sorsodat is.”
Önismeret
a szó az önmagunkról való tudást
jelöli, azt, hogy ismerjük
képességeinket, adottságainkat,
vágyainkat, céljainkat, tudatában
vagyunk személyiségünk
pozitívumainak, de korlátainak,
hiányosságainak is (Dévai).
önismeret
Az önismeret az érzelmi és indulati
ellentmondások érzékelésének képességét, a
másik emberre adott reakciók sokszínű
élményhátterének teljesebb figyelembevételét, a
személyiség belső mozgásainak,
dinamizmusainak fokozott átélését, a logikailag
nem jól megragadható, az énkép fogalmába
bele nem gyömöszölhető lelki tartalmak
érzékelését jelenti.
(Buda Béla)
Önismeret szintjei



Az önismeret „felszíne”
Önismeret „mélyebb” szintje
Az önismeret „társas” szintje
Az önismeret „felszíne”





Milyen adottságaim,
képességeim vannak?
Milyen tudással, ismeretekkel
rendelkezem?
Mi érdekel, mik a céljaim?
Milyen az akaraterőm,
kitartásom?
Mennyire bírom el a
feszültségeket, kudarcokat?
Az önismeret „mélyebb” szintje



Milyen élmények, történések
alakították ki jelenlegi
viszonyulásaimat?
Honnan erednek és mire
irányulnak indítékaim, vágyaim,
hogyan nyilvánulnak meg ezek?
Viselkedésem mennyire van
összhangban szándékaimmal,
céljaimmal?
Önismeret „társas” szintje





Hogyan tudok megfelelni az irántam
támasztott követelményeknek?
Milyen vagyok a különböző társadalmi
szerepeimben? (barátként,
gyermekként..)
Milyen hatást váltok ki az emberekből?
Hogyan látnak engem mások?
Mennyire egyezik az a kép, amit mások
rólam alkotnak, azzal, amit én
önmagamról kialakítottam?
Énkép értelmezései
 Az énkép az énről való tudásunkat,
önmagunkkal kapcsolatos ismereteinket,
melyek egyidejűleg magukban foglalják
testi énünket, szociális szerepeinket,
különböző csoportokban betöltött
tagságunkat, vágyainkat,
értékrendszerünket (Sallay).
 A személyiség olyan önmagáról
alkotott képe, amely jórészt mások
véleménye alapján alakul ki, és amely
irányító funkcióval rendelkezik
(Linville–Carlston)
Énreprezentáció három eleme



Az aktuális énkép (azok a
tulajdonságok, amelyekkel éppen
jellemezzük magunkat),
Ideális énkép (tulajdonságok, melyeket
birtokolni szeretnénk)
Kell(ene) énkép (tulajdonságok,
amelyekről azt gondoljuk, hogy kell,
illetve kellene birtokolnunk), utóbbi
kettő képezi a lehetséges énképet
Önértékelés

Olyan értékítélet, amelyet
magunkról megfogalmazunk és
hosszabb ideig fenntartunk. Az
önmagunkkal kapcsolatos
érzelmeinket, értékítéleteinket
foglalja magában, és
énfogalmunkhoz hasonlóan a
társas összehasonlítástól függ.
Pozitív önértékelés

A szeretetteljes családi légkör, ahol a sikerek
hangsúlyozása, a jutalmazás dominál, a
gyermekben pozitív önértékelést alakít ki.
Pozitív önértékelésű személyek





Kevésbé veszik észre saját negatív
tulajdonságaikat.
Nem nagyon érzékenyek a külső
„vészjelzésekkel” szemben (inkább kicsinyítik,
mintsem felnagyítják azokat).
Jó viszonyra törekszenek környezetükkel.
A konfliktusokat hajlamosak elsimítani.
Képesek jól beilleszkedni a közösségbe.
Negatív önértékelés

A feszült légkörű, türelmetlen, túl követelő
családban, ahol a hibák hangsúlyozása, a
büntetés dominál, a gyermekben negatív
önértékelést alakíthat ki.
Negatív önértékelésű személyek





Saját negatív tulajdonságait
felnagyítja.
Érzékenyen felfogják a környezet
negatív jelzéseit.
Ingerlékenyek.
Védekezésre, támadásra készek.
Nehezen alkalmazkodnak.
Önismeretszerzés módjai

Forrása a többi ember:








Metakommunikációs jelzések helyes értelmezése.
Őszinte, segítő barátokhoz, csoportokhoz tartozás.
Család segítsége, támogatása.
Önmegfigyelés.
Kritikus helyzetekben szakember felkeresése
(pszichológiai tanácsadás).
Önismereti igény, önismereti csoportban való részvétel.
Pszichológiai írások tanulmányozása.
Pszichológiai kultúra (film, színház, könyv).
Önnevelés, önfejlesztés

Az egyén önmagára irányuló
tudatos, rendszeres munkája
annak érdekében, hogy
kiküszöbölje bizonyos hibáit,
és olyan pozitív
tulajdonságokat alakítson ki
önmagában, amelyek
megfelelnek a társadalom
követelményeinek és
személyes életterének.”
(Kovaljov)
Önmenedzselés
 saját magunkat tudatosan irányítjuk,
 céljainkat magunk határozzuk meg,
 életünket és szakmai tevékenységünket


célorientáltan, rendszerezetten és ésszerűen
tervezzük meg,
bevált módszerekkel és eszközökkel oldjuk meg
problémáinkat,
az energiánkat, a rendelkezésre álló időnket, az
eszközeinket hatékonyan és eredményesen osztjuk
be és használjuk
Az önmenedzselés „filozófiája”







Sikerorientáltnak kell lennünk.
Ki kell alakítanunk egy átgondolt életkoncepciót.
Motiváltnak kell lenni.
Mindenhez pozitívan kell hozzáállni.
Nem mások, hanem mindig mi vagyunk elsősorban
felelősek saját sikereinkért és kudarcainkért.
Dolgozni kell, nem pedig hagyni, hogy mások
dolgoztassanak..
Tudjunk kikapcsolni/ kikapcsolódni. (nemcsak azért élünk,
hogy dolgozzunk, hanem a családért, a barátokért, a
bánatért és az örömökért, amelyek mind hozzátartoznak
életünk teljességéhez.
Ha az ember nem ismeri önmagát, belső énjét,
sosem ismer meg másokat rendesen,
és ha nem szereti önmagát,
sosem tudja meg,
mennyire szereti őt egy másik ember.
Andy McQuade