Transcript Erik - kommuvszerv

Erik Erikson (1902-1994)











1902-ben született Frankfurtban
Gyermekkora hatással volt munkásságára
A Montessori és a Bécsi Pszichoanalitikus
Egyetemen diplomát szerzett
A Harvard Orvosi Egyetemén tanított, és
gyermek-pszicoanalítikusként is praktizált
A Yale Egyetemen és a kaliforniai
Berkeley Egyetemen is tanított.
1950-ben megírta a Gyermekkor és társadalom című könyvét
Elemezte Maxim Gorkijt és Adolf Hitlert.
Elkészítette a Freudi elmélet új verziójának alapjait
Munkáival elnyerte a Purlitzer Díjat és a Book Awards díjat
1970-ig, visszavonulásáig kutatásokat végzett
1994-ben halt meg.
Erik Erikson identitás-elmélete:





A pszichoanalitikus elmélet fejlődési fázisaiból
indul ki
A hangsúly az élet során megtapasztalt társas
jelenségeken van, amelyek a személyiség
alakulására hatnak
Az elmélet a pszichoszociális elnevezést kapta
Hall és Lindzey az ÉN-t alkotó énnek nevezi
Az elmélet kulcsfogalma az énidentitás, amely
a társas valósággal való kölcsönhatás nyomán
kialakuló, tudatosan megélt énélmény.
Az énidentitásnak háromféle
kapcsolata van a realitással:
1.
2.
3.
A REALITÁSÉRZÉKen keresztül, amely a
gyakorlati világot és a képzeleti (vizionált) világot
kapcsolja össze
A TÉNYEK világán keresztül, amely
leellenőrizhető megfigyeléses és egyéb
módszerekkel
Az AKTUALITÁSon keresztül.
E három tényezőn túl a szerencsének is szerepe
lehet az énidentitás megvalósulásában.
ERIKSON MODELLJE A
PSZICHOSZOCIÁLIS FEJLŐDÉSRŐL
Elméletének kulcsfogalmai:
 Énidentitás
 Kompetencia
 Pszichoszociális krízis
 Az életet állandó identitás-keresésként fogja fel
 8 életkori ciklust különít el, melyek
meghatározott sorrendben követik egymást
 ERIKSON modellje a serdülőkorig nagyjából
FREUD elméletét követi
Az identitáskrízis felismerése után hét területet kell
átvizsgálnunk, amelyek révén közelebb kerülhetünk a
megoldáshoz:







Az idő perspektívája: képesek vagyunk-e megkülönböztetni
az azonnali hasznot a hosszú távú céljainktól. Képesek vagyunk-e
kitartóan dolgozni a hosszú távú céljaink elérése érdekében, vagy
az újabb és újabb felmerülő lehetőségek között tévelygünk.
Énkép konzisztencia: A saját magunkról kialakított kép („énkép”)
és a mások felé közvetített kép mennyire „fedi egymást”.
A szerepeink megtapasztalása és szerepváltások: Kísérleteztünk-e
annak érdekében, hogy a számunkra legmegfelelőbb szerepet
megtaláljuk.
A sikeresség anticipációja: meg kell vizsgálnunk, hogy a kiválasztott
szerepben sikeresek leszünk-e.
A szexuális identitás: mennyire tudjuk elfogadni a férfi/női
szerepeinket és ennek a szerepnek megfelelő kapcsolatokat tudunk-e
teremteni másokkal.
Vezetői polarizálódás: vezetőként és vezetettként is képesek
vagyunk-e működni, attól függően, hogy az adott szituáció mit kíván.
Ideológiai meggyőződés: magunkévá tettük-e már azokat a szociális,
filozófiai és vallási értékeket, amelyekre az életszemléletünket tudjuk
alapozni.
FEJLŐDÉSI
SZAKASZOK
1. szakasz:
Csecsemőkor.
Bizalom, bizalmatlanság.
Megtanulja, hogyan kell
kapni, elvenni - oralitáson
keresztül - és megtanítja
az anyát adni.
„Az vagyok, amiben
reménykedem s amilyen
reményt nyújtok.”
FEJLŐDÉSI
SZAKASZOK
2. szakasz:
Korai gyermekkor.
Autonómia, szégyen,
kétely. Az analitás
időszaka. Az izom
működésének
akaratlagos
szabályozása, itt tudja
átélni, hogy az anyától
független, autonóm lény.
„Az vagyok,amit
szabadon akarhatok.”
FEJLŐDÉSI
SZAKASZOK
3. szakasz:
Óvodáskor.
Kezdeményezés,
bűntudat, fallikus fázis.
Az Ödipusz-komplexus
megjelenése.
FREUD szerint az lehet a
konfliktus-bűntudat
feloldása, ha a gyerek
azonos nemű szülővel
azonosul.
„Az vagyok, aminek el
tudom képzelni magam.”
FEJLŐDÉSI
SZAKASZOK
4. szakasz:
Iskoláskor.
Teljesítmény,
kisebbrendűség,
a teljesítményképesség
időszaka, latencia periódus.
A gyerek élvezi, hogy aktív,
produktív és alkot, de ha ezt
nem tudja átélni,
kisebbrendűségi érzés
alakul ki benne.
„Az vagyok, amit működtetni
tudok”
FEJLŐDÉSI
SZAKASZOK
5. szakasz:
Serdülőkor.
Identitás, szerepkonfúzió,
genitális fázis. Ez a
legfontosabb, legkritikusabb
szakasz. Az identitáskrízis
elnyúló időszakát
moratóriumnak nevezzük.
Ekkor birkózik meg a serdülő
a nemi éréssel, a felnőttszerep
bizonytalanságaival és itt
integrálja mindazt, amit az
előző időszakokból hozott
magával.
FEJLŐDÉSI
SZAKASZOK
6. szakasz:
Fiatal felnőttkor.
Intimitás, izoláció.
Meghaladjuk énes
korszakunkat, az érett
párválasztás időszaka.
„Azok vagyunk, amit
szeretünk.”
FEJLŐDÉSI
SZAKASZOK
7. szakasz:
Felnőttkor.
Alkotóképesség, stagnálás
Az érett embert
foglalkoztatja az utódok
megteremtése, a róluk való
gondoskodás, annak
átélése, hogy szükség van
rá. Akinek nincs meg ez a
lehetősége, fokozatosan
beszűkül, elsivárosodik.
FEJLŐDÉSI
SZAKASZOK
8. szakasz:
Öregkor.
Integritás, kétségbeesés.
Megbékélt bölcsesség
átélése pozitív esetben,
negatív esetben pedig
a halálfélelem
kétségbeesése jellemzi.
ERIKSON a teljesség
kifejezést használja, ezzel
a személyiség elfogadott
egységére utal.
„Az vagyok, ami
fennmarad belőlem.”







Az idő perspektívája: képesek vagyunk-e megkülönböztetni az
azonnali hasznot a hosszú távú céljainktól. Képesek vagyunk-e
kitartóan dolgozni a hosszú távú céljaink elérése érdekében, vagy
az újabb és újabb felmerülő lehetőségek között tévelygünk?
Énkép konzisztencia: A saját magunkról kialakított kép („énkép”)
és a mások felé közvetített kép mennyire „fedi egymást”.
A szerepeink megtapasztalása és szerepváltások:
Kísérleteztünk-e annak érdekében, hogy a számunkra
legmegfelelőbb szerepet megtaláljuk?
A sikeresség anticipációja: meg kell vizsgálnunk, hogy a
kiválasztott szerepben sikeresek leszünk-e?
A szexuális identitás: mennyire tudjuk elfogadni a férfi/női
szerepeinket és ennek a szerepnek megfelelő kapcsolatokat
tudunk-e teremteni másokkal?
Vezetői polarizálódás: vezetőként és vezetettként is képesek
vagyunk-e működni, attól függően, hogy az adott szituáció mit
kíván?
Ideológiai meggyőződés: magunkéivá tettük-e már azokat a
szociális, filozófiai és vallási értékeket, amelyekre az
életszemléletünket tudjuk alapozni?
Az egyén identitása, azonosságtudata,
két „gyújtópont” körül szerveződik:





Személyes (perszonális) identitás
Szociális identitás
Az identitás legfontosabb funkciója az,
hogy az egyént viszonylag tartósan
elhelyezze létének „társadalmi terében”.
Kategóriák hierarchiája
Identitásmodellek
AZ IDENTITÁSELEMEK ÖT
TÍPUSA:





Antropológiai identitáselemek
Pozicionális (vagy szerep-) és
csoportidentitás-elemek
Társadalmi minősítési műveletek
Ideologikus identitáselemek
Embléma jellegű identitáselemek