Transcript Látens fiatalkori devianciák – az ISRD empirikus kutatás Parti Katalin [email protected] A kutatás az OTKA támogatásával készült.

Látens fiatalkori devianciák –
az ISRD empirikus kutatás
Parti Katalin
[email protected]
A kutatás az OTKA
támogatásával
készült. Ny.sz.:
K60981
Kriminálexpo 2008
ISRD – International Self Report
Delinquency Study
Team: Kerezsi, Bolyky, Sárik, Győry, Süki-Szíjjártó, Parti
Tárgy: A látens fiatalkori devianciák önbevalláson alapuló
vizsgálata
Módszer: Kérdőíves vizsgálat
Nemzetközi vizsgálat résztvevői: 28 ország, köztük Mo.
(OKRI)
Célcsoport: a 7., 8. és 9. évfolyamos diákok (13-18 évesek)
Minta:
– Országosan reprezentatív minta: 2500 fő 2200 főre súlyozva
– 3 szempont szerint reprezentatív: iskola, településnagyság,
évfolyam
Kriminálexpo 2008
A kutatás hipotézisei, célja
Szociális kötődés elmélet, társadalmi kontroll
elmélet:
• Társakhoz kötődés
• Társadalmi értékekhez kötődés (család és
kisközösség szerepe)
• Konvencionális (társadalmilag elfogadott)
tevékenységekben való részvétel
• Egyén erkölcsi elképzelései
Célunk a fiatalkori látens kriminalitás különböző
formáinak megismerése, annak érdekében,
hogy…
Kriminálexpo 2008
Hasznosíthatóság, a kutatás jövője
Létjogosultság: A látenciavizsgálat – kevés, kiegészíti a
statisztikán alapuló bűnfelmérés-vizsgálatokat.
Hasznosíthatóság: bűnözési tendenciák prognosztizálása,
a veszélyeztetett korosztály (gyermekkorú elkövetők)
helyzetének értékelése.
Olyan ismeretekre
tehetünk szert, amelyeket a fiatalkorúakkal kapcsolatos
büntető-jogalkotás és büntetőpolitika is hasznosíthat,
például:
– milyen szinten és eszközökkel lehetne a fiatalkori
bűnmegelőzést sikeresebbé tenni,
– a fiatalkorú bűnelkövetővé válás folyamatának megismerése
alapján az igazságszolgáltatás eszközrendszerének
fejlesztésére is sor kerülhetne,
– segítségül szolgálhat speciális pedagógiai programok
kialakításához.
Kriminálexpo 2008
Általános megállapítások - kötődésvizsgálat
• Családhoz kötődés: viszonylag erős (közös esti programok), de
integratív ereje csökkenőben
Az elkövetők családjában nagyobb arányban fordul elő deviancia
és családi tragédia. A szülői kontroll is kisebb körükben.
• Barátokhoz kötődés: erősödő kapcsolatok, együtt töltött
szabadidő, 1-3 fős baráti társaságok. A vagyon elleni
cselekményt elkövetők jobban kötődnek a baráti társasághoz.
• Lakóhelyhez kötődés: pozitív
• Iskolához kötődés: a közepesen teljesítőknél a legerősebb
• Jövőkép: még a jól teljesítőknek sincs jövőképe (anómiás
társadalom)
• Értékrend: az elkövető fiatalok között jelentősebb az önzés, a
kalandvágy, az agresszió, a meggondolatlanság. Az erőszakos
viselkedés szórakozás ill. elfogadott létforma.
• Szociális státus és a devianciák összefüggése: elmaradottabb
lakókörnyezetből és szegényebb iskolából valók között
nagyobb arányban találhatók
elkövetők.
Kriminálexpo 2008
Általános megállapítások – devianciavizsgálat
• 3 tényező alapvető a deviancia alakulásában: (1) életkor, (2) baráti társaság,
(3) alkoholfogyasztás
• Belépési életkorok eltérők deviancia-típusok szerint (vagyon elleni: 12-13,
erőszakos: 14-15, drogfogyasztás: 15 éves kor fölött)
• Alkoholfogyasztás: jelentős nagyságrend (78,7%), életforma
• 19,3%-ra semmiféle deviancia nem jellemző
• ERÜBS adatai tükröződnek: a csoportos elkövetés gyakoriságában, az
enyhébb súlyú vagyon elleni devianciák elterjedtségében, annak földrajzi
megoszlásában, a férfiak bűnelkövetésben vállalt nagyobb szerepében.
• Látványos: a lányok fokozatos térnyerése a vagyon elleni és a személy
elleni erőszakos cselekmények elkövetésében
• A lebukás és a büntetés esélye igen alacsony (enyhe károkozás, elnéző
attitűd)
• Erőszakos cselekmények közt a csoportos verekedés (iskolai erőszak) a
leggyakoribb. A nem teljes családban élők gyakrabban követnek el
erőszakos cselekményeket (de az elkövetők 75%-a teljes családban él!
Családi problémák.)
Kriminálexpo 2008
A kiértékelés akadályai
• Nemzetközi összehasonlíthatóság korlátja: nincsenek
nemzeti reprezentatív minták
• Beleegyezés-megtagadások (iskola, szülő)
• Válaszolási hajlandóság, igazmondás (másolás),
figyelem-elterelődés (módszer, kérdőív hossza)
• A kérdőív nem minden aspektusban logikus (pl. szociális
helyzet felmérésére nem alkalmas; nincs elegendő
kérdés a baráti társaságról)
• A kérdőív felépítése nem mindenben követi a nemzeti
sajátosságokat (pl. etnikai megkülönböztetésről, vagy
számítástechnikai devianciákról szóló rész)
• A célcsoport az iskolába járóké (az iskolából kimaradtak,
hátrányos szociális helyzetük miatt potenciális elkövetők)
Kriminálexpo 2008
Vitára bocsátott kérdések
• Tényleg azokból lesznek-e a
bűnelkövetők, akiknél a devianciák
halmozottan jelentek meg fiatal korban? (a
későbbi beilleszkedésnek akadálya-e a fk.
deviáns magatartás)
• Mi az oka annak, hogy gyenge a családi
kötőerő? (formális kontroll: vacsorák)
Hogyan lehetne javítani ezen?
Kriminálexpo 2008