Transcript Ez a cím

A katonai létből adódó
krízishelyzetek
pszichológiai hátterei
SCHILD MARIANNA
NKE HDI
A Magyar Honvédség feladatai
 Az ország fegyveres védelme
 Külföldi missziókban való részvétel
 Erőszakos cselekmények elhárítása
 Katasztrófavédelmi feladatok ellátása
 Protokolláris feladatok
(www.kormany.hu)
A katonai élet specifikumai
Munka világában
Magánéletben
 Függőségi rendszer
 Változó lakóhely
 „Kultúr-shock”
 Többlet tolerancia
 Harci stressz
 Távkapcsolat
A stressz
Selye János (1964) : a stressz a szervezet nem specifikus válasza
bármilyen igénybevételre.
Jellemzői:
• szokásos, emberi tapasztalaton túli trauma
• befolyásolhatatlan
• bejósolhatatlan
• próbára teszi képességeinket
• belső konfliktusokat okoznak.
(Atkinson, 2001)
Holmes – Rahe féle stresszskála
Életesemény
Érték
Házastárs halála
100
Házasság
50
Állás, munkahely elvesztése
47
Nyugdíjazás
45
Nagyobb adóságok
32
Gyermekek elköltözése otthonról
29
Üdülés
19
Karácsony
19
(Atkinson, 2005 )
A harci stressz I.
Veszélyes harci körülmények között kialakult
megrendült pszichés állapot.
Ingere (azaz harci stresszor) minden pszichés, fizikális,
fiziológiai inger, ami a harc során jelentkezik.
A pszichológiai stresszor lehet
 értelemre ható: információval, idővel kapcsolatos dolgok,
kétértelműség, izoláltság, homályosság, bonyolultság,
döntési nehézség
 érzelemre ható: fenyegetettség, félelem, elkeseredés,
harag, düh, hit elvesztése, unalom.
(Katonapszichológia I. , 2007)
A harci stressz II.
Tünetei:
•
lelki: szorongás, figyelemzavar, izoláció, gondolkodási nehézségek,
elhagyatottság érzés, kimerültség, sötét, rossz gondolatok,
bizalomvesztés
•
fizikális: fájdalom, feszültség, rossz közérzet, alvászavar, éjszakai
látomások, emésztőrendszeri problémák, görcsös állapotok, egyéb
kiválasztó szervek problémái
•
magatartásbeli: fokozottabb addikciók (alkohol, evészavar,
agresszív vezetés)
(Katonapszichológia I. , 2007)
A harci stressz III.
Harci stressz közbeni magatartás
pozitív, ha
•
megfelelő lelkierővel, kitartással viselik
•
a célokat lelkesítő erőként fogják fel
•
harcostársaival jó kapcsolatot épít ki
•
ha megfelelően, éberen tud figyelni
•
ha bátor és önfeláldozó.
(Katonapszichológia I. , 2007)
A harci stressz IV.
Harci stressz közbeni magatartás
negatív kimenetelű, ha
• ingerlékenység
• reményvesztettség
• fanatizmus
• emlékezetvesztés
• érzékletek gyengülése
• hallucináció, képzelgés alakul ki.
(Katonapszichológia I. , 2007)
Kiégési tünetcsoport (burnout)
Krónikus érzelmi megterhelés nyomán fellépő fizikai, emocionális
kimerülés állapota.
Fő jellemzői:
Okai:
• Reménytelenség érzése
•
•
• Célvesztettség
Külső
belső
• Negatív beállítottság
Krízisintervenciót igényel!
(Katonapszichológia III., 2007)
A szervezeti jelleg hatása
Döntési, cselekvési szabadság a hierarchiában betöltött szereptől függ.
Ez hatással van a
• csapatszellemre
• kockázatvállalásra
• a célok kialakítására
• teljesítmény elismerésére.
A napi rutinviselkedés, szabálykövetés, önfegyelem belső konfliktust,
rossz közérzetet okozhat.
Krízis jelenségköre I.
Krízis jelentése: döntés, fordulat, válság (pozitív hozama is lehet).
Lindemann (1944) veszteségélmény feldolgozásának fontossága
Cumming, J. – Cumming, E. (1962)
• fejlődési krízis
• környezeti krízis
• akcidentális (véletlen) krízis
R. S. Lazarus (1966) megküzdés (coping):
• probléma alapú (ha úgy tűnik, hogy megoldható)
• érzelem alapú (ha úgy tűnik, nincs mit tenni)
Lélektani krízisek
Akcidentális
Fejlődési
véletlenszerű, eseményhez kötött: normatív: új életszakaszhoz új
konfliktus-megoldási stratégia kell.
• Katasztrófa
• Háború, terrortámadás
• Serdülőkor
• Szeretett személy elvesztése
• Klímax
• Erőszakos cselekmény
• Midlife krízis
• Jelentős anyagi veszteség
• Családalapítás
• Egzisztenciális válság
• Betegség
TÁRGYVESZTÉS
(Erikson, 1963)
Krízis jelenségköre II.
G. Caplan (1964) :
1) krízishelyzet megfogalmazása:
• lélektanilag kritikus szituáció
• érzelmileg hangsúlyos, kiemelten fontos az adott időszakban
• semmiképp sem elkerülhető
• az egyén kénytelen szembenézni vele
• minden figyelme és erőfeszítése a megoldásra irányul
• a szokásos problémamegoldó eszközökkel nem leküzdhető
2) támogató szolgálat fontossága
3) adott élethelyzetre specifikus reakciók.
Traumatikus esemény
Traumatikus esemény: az emberi tapasztalat szokásos terjedelmén kívül
eső veszélyes helyzet.
Chr. frusztrációk, konfliktusok, kínos élmények, szégyenélmények, túl erős
stresszek, mély érzelmi hatások.
A vele való megküzdés függ:
•
•
•
•
Milyen fejlődési szakaszban éri?
Az adott problémára milyen az érzékenysége.
A problémával korábban találkozott-e (megoldás/kudarc).
Van-e a problémára társas támasz?
(Bakó, 2003)
Trauma jelenségköre
a
Sokkhatású
Váratlanul, felkészületlenül hat.
Lassú
Az érzelmek állandó kikényszerítése
révén.
A trauma tudattalanba süllyedő „időzített bomba”, amely valamilyen
mechanizmus által aktiválódhat.
Megítélése szubjektív, mindenkinél más.
Traumatizáció alkalmával valami félresiklik, nem tud integrálódni az
egyén életébe.
(Hajduska, 2008)
PTSD
Poszttraumás stresszzavar
Fizikai és pszichés traumák hatására kialakult szorongásos kórkép.
Jellemzői:
- intenzív félelem
- tehetetlenség
- a traumatikus esemény újra és újra átélése.
Tünetek:
- alvászavar
- dühkitörés
- irritabilitás
- felfokozott „vészjelzéskészség”.
(Judith Herman, 2003)
A krízis jellemzői
 Váratlanság
 Érzelmi hangsúlyosság
 Félelemérzés
 Tanácstalanság
 Beszűkült tudatállapot
(Dr. Hornyacsek Júlia, 2012)
A krízisben lévő egyén jellemzői
Viselkedés és személyiség szempontjából (Csiszér – Füri, 1985):
•
•
Figyelme beszűkül.
Úgy tűnik, mint aki a krízishelyzet okainak megtalálásával foglalkozik,
ugyanakkor szorongó.
•
•
Nagyfokú impulzivitást mutat.
Hétköznapi tevékenységet alacsony hatásfokon látja el.
A krízisben lévő egyén megnyilvánulásai
•
Bezárkózás a külvilágtól (izoláció).
•
Perspektíva-nélküliség.
•
Képtelen a problémák rendszerezésére.
A krízishelyzet kialakulásának függvénye
 Személyiség (coping potenciál)
 Egészségi állapot
 Idő
 Szituáció
Krízisállapot szakaszai
I. Készenléti
- fenyegetettség
- problémamegoldás
- egyensúly helyreállítás
II. Küzdelem
- feszültség növekedése
- megoldási technikák keresése
III. Kapkodás
- mindent megpróbál
IV. Összeomlás
- önértékelés, alkalmazkodás romlása
- kimerültség, impulzivitás, regresszió,
dekompenzáció, szuicidum
Harci feladatokhoz kapcsolódó traumák
•
•
•
•
Szeparáció
Haláleset
Pergőtűz
Tömegpusztító fegyverek
A katonák magánéleti krízise
 Párkapcsolati (válás, konfliktus, szakítás)
 Családban bekövetkező (betegség, halál)
 Honvágy
 Kommunikáció hiánya
 Sérülés, betegség
 Egzisztenciális krízis - túl sok/túl kevés pénz
 A misszió, mint „útkeresés”, midlife krízis
A katonai élet stresszforrásai, krízisei
 Több műszak, nagy felelősség, nem megfelelő kommunikáció (erőszakos),
kompetencia hiánya, munkahely elvesztése
 Interperszonális kapcsolatok (agresszió, konfliktus, erőszak, mobbing)
 Együttműködési problémák
 Összezártságból eredő problémák (adaptáció hiánya)
 Túl sok/bonyolult/egysíkú, monoton feladat
Fontos a csapatpszichológus tevékenysége (prevenció, belső erőforrás
mozgósítása, kompetencia fejlesztés, szervezet fejlesztés, tanácsadás, tréner).
Krízisintervenció
 Célja: a krízis előtti integritás helyreállítása (szuicidum kivédése)
 Módszere: pszichoterápia (kognitív, pszichodráma,
családterápia+farmakoterápia, stb.)
 Trauma-debriefing (verbalizáció), autogén tréning, EMDR szemmozgás
deszenzitizálás és újrafeldolgozás (szemmozgással előhívott emlékképek)
Egyensúly keresése lehetséges:
1)
Kreatív krízis
2)
Diszfunkcionális működés révén
Krízisprevenció
Megelőzésben segít:
•
Csapat kohézió
•
Szituáció kognitív kiértékelése
•
Érzelmi támogatás
•
Önismereti és egyéb tréningek
Irodalomjegyzék

Rita L. ATKINSON, Richard C. Atkinson, Edward E. Smith, Daryl J. Bem, Susan NolenHoeksema: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2001, ISBN: 963 379 540 0, p. 528

Zelimir Pavlina – Zoran Komar szerkesztésében: Katonapszichológia I. kötet, Zrínyi
Kiadó, 2007, ISBN 978-963-327-438-5 Ö, ISBN 978-963-327-439-2, pp. 343-345

Hajduska Marianna: Krízislélektan, Eötvös Kiadó, Budapest, 2008, ISBN: 978 963 463
982 4, p. 143

Judith Herman: Trauma és gyógyulás, Háttér Kiadó – Kávé Kiadó, Budapest, 2003, ISBN
963 9365 19 X, p:109

Dr. Hornyacsek Júlia: A tömegkatasztrófák pszichés hatása a beavatkozó állományra, az
alapvető korai és késői pszichés jelenségek, valamint a negatív következmények
elkerülésének lehetséges módjai. Műszaki Katonai Közlöny, 2012. 1. szám. Budapest,
NKE 2012. HHTK-MHTT Műszaki Szakosztály, ISSN:2063-4986, p. 146

a
Köszönöm a figyelmet!