Családközpontú szolgáltatások bemutatása

Download Report

Transcript Családközpontú szolgáltatások bemutatása

CSALÁDKÖZPONTÚ
SZOLGÁLTATÁSOK
BEMUTATÁSA
TÁMOP-3.1.6-11/3-2011-0002
Aczél Anna - Locsmándi Judit
Budapest, 2012. november 30.
VÁLTOZÁSOK MÉRFÖLDKÖVEI
1997
2003
2004
Integráció
„Szolgáltató” iskola
Az EU tagállamaként
PROJEKT-ZÁRSZÁMADÁS

Prizmareferencia – 2011-2012./TÁMOP-3.1.7.






Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és
felkészítése
Pedagógusképzés – 2010-2012./TÁMOP-3.1.5.
 Szervezeti tudás, intézményi implementáció, új
szolgáltatások a Prizma EGYMI-ben
Angyalföldi Komp – 2009-2010./TÁMOP-3.1.4.
 Kompetencia alapú oktatás elterjesztése innovatív
intézményekben
Kaptár-projekt – 2009-2010./TÁMOP-3.1.6.
 Az egységes gyógypedagógiai módszertani
intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése
HÍD-projekt – 2006-2008./HEFOP-2.1.6.
 Konzorciális együttműködés a sajátos nevelési igényű
gyermekek együttnevelése érdekében
Messzelátó-projekt – 2004-2006./HEFOP-2.1.2.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének támogatása
intézményi együttműködés keretében a közoktatás területén
KAPTÁR-PROJEKT
Együttműködés
Hálózatépítés
Szolgáltatásbővítés
A KAPTÁR-PROJEKT CÉLJA

Legyünk felkészültek!



Tudjunk szolgáltatni!


Pedagógusi környezet
Intézményvezetői környezet
Szolgáltatások adaptációja, kidolgozása, minőségi
fejlesztése
Legyünk képesek egymástól tanulni!

Jó gyakorlatok összegyűjtése, tudások tapasztalatok
átadása, disszeminációja
A JELEN KIHÍVÁSAI

TÁMOP-3.4.2.A-11/1 –
Sajátos nevelés igényű
gyerekek integrációja –
Útravaló projekt

TÁMOP-3.1.6-11/3 - Az
Egységes
Gyógypedagógiai
Módszertani
Intézmények által
nyújtott szolgáltatások
fejlesztése és a
szolgáltatást támogató
eszközök beszerzése a
sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók
együttnevelésének
támogatása érdekében
A PROJEKT FŐBB CÉLKITŰZÉSEI
Szolgáltatási lehetőségek biztosítása gyerekek,
tanulók, pedagógusok, szülők számára;
 Eszközbeszerzés, eszközkölcsönzés biztosítása;
 Szolgáltatások kiterjesztése a korai fejlesztés
időszakára;
 Infokommunikációs akadálymentesítés

CSALÁDKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK
 tanácsadás
 felkészítés
 eszközkölcsönzés
KORAI FEJLESZTÉS TÖRTÉNETE


Maria Bruckmüller írja: „Minél jobban és minél
korábban illeszkedik be a fogyatékos a társadalomba,
annál önállóbban és annál magasabb teljesítményszinten
fogja az életkor előrehaladtával a társadalomban a helyét
elfoglalni.” (1971)
Katona Ferenc az időtényezőre hívja fel a figyelmet: „Az
agy működése a születés utáni hónapokban rendkívül
plasztikus. Ez a plaszticitás azonban idővel rohamosan
csökken. A fejlődés megfordíthatatlan, nem gátolható,
hanem kóros formában, eltorzulva halad tovább… A 2-3
éves gyermek kezelésében a legnehezebb feladat, hogy a
már kialakult tartási, mozgási, érzékelési, stb.
eltorzulásokat valamilyen módszerrel csökkentsük.”(1979)



Atzesberger szerint: „A korai pedagógiai gondoskodásnak
az önellátás beindítása, a világ felé fordulás,
figyelemébresztés a célja, ami szenzo-motoros és
kontaktusszerű képességek kibontakozását teszi
szükségessé.” (1970)
Lányiné szerint a korai nevelésen az óvodáskor előtti
nevelési beavatkozást értjük, mert a gyermek számára „Az
első három életév igen nagy jelentőségű, mind a szociális,
az interperszonális kapcsolatok alakulása, mind az
érdeklődés, az ismeretszerzés motiváció, mind az alapvető
kognitív folyamatok szerveződése szempontjából.” (1985)
Baumann a korai gondozást egy „pedagógiai-terápiás
háromszög”-nek nevezi, ami nem más, mint „A korai
gondozó, az anya és a gyermek egyidejű jelenléte azzal a
kimondott céllal, hogy segítsenek a fogyatékos,vagy
fogyatékosság szempontjából veszélyeztetett gyermeken, és
ezzel kapcsolatban a szülők kapjanak tanácsokat.”

Kissné Haffner Éva
szerint: „A család és a
gyermek igényeihez
alkalmazkodó, a
szocializációt szolgáló,
segítőszakemberek által
nyújtott segítség, mely az
interperszonális
kapcsolatok alakulását, az
érdeklődést, az alapvető
kognitív folyamatok
szerveződését, a motivációt
igyekszik támogatni.”
(2012)
AZ INTÉZMÉNYES FORMA
KIALAKULÁSA





Ranschburg Pál és Tóth
Zoltán: „a fogyatékosokról
való gondoskodásnak a
bölcsőtől a sírig kell tartania.”
1964: „Szülők iskolája”: nem a
gyermeket kell kiszakítani a
családból, hanem a szülőnek
kell segítséget nyújtani.”
Kezdetben a korai nevelés az
iskoláskor előtti, elsősorban
óvodai nevelést jelentette
Hetvenes években
felismerték, hogy az óvodai
nevelés nem korai nevelés,
hanem már késői
beavatkozás! (Bach, 1974)
Külföldön a 60-as évektől,
Magyarországon a 70-es
évektől beszélhetünk korai
fejlesztésről




1981. megnyílik a Bárczi
G. TanárképzőFőiskola
Gyakorló Óvodája, ebben
2-4 éves, főleg Down
szindrómásoknak egyéni
és csoportos foglalkozás
kezdődik.
1990-es évek: egyre
fiatalabb gyermekek
jelentkeznek
1992: Budapesti Korai
Fejlesztő Központ, majd
több vidéki központ alakul.
1993: Oktatási törvény jogi szabályozás. A
képzésben,
továbbképzésben is
megjelenik a korai
intervenció
PROBLÉMÁK
Főleg a nagyvárosokban, gyakran a lakóhelytől
távol van a fejlesztés
 A szülőknek kevés a választási lehetősége
 Sokféle módszer, eljárás van párhuzamosan
 A tájékoztatás hiányos
 A szabályozás nem egyértelmű
 Nincs egységes nyilvántartás

Down Alapítvány Korai
Fejlesztő Központ










2002: előkészület,
2003: megnyitás: 20 gyermek, 3 pedagógus
jelenleg: 70 gyermek, 8 pedagógus
Állami normatíva illeti meg az intézményt
0-5 éves korú, értelmileg akadályozott, elsősorban Down
szindrómás csecsemők és kisgyermekek vizsgálata, korai
fejlesztése, családi nevelésük segítése
3-6 éves, integrációban részesülő gyermekek speciális
fejlesztése
Gyógypedagógiai vizsgálat, tanácsadás
Az otthoni foglalkozások megkönnyítésére játék, eszköz,
szakirodalom, videó, cd kölcsönzése
Szülőklubok, szülőtréningek szervezése
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatóinak
gyakorlati helye
Ellátás formái


Komplex
gyógypedagógiai
vizsgálat
Egyéni fejlesztés:
minden gyereknek a saját
fejlődési üteme, képessége
határozza meg a
foglalkozások tartalmát.
Játékos formában történik
a nagy- és finommozgások,
a kommunikáció
fejlesztése, illetve az
értelmi fejlesztés. A
szülővel együtt, az
eredményeket és a
tennivalókat megbeszélve
zajlanak az együttlétek.
Ellátás formái

Csoportos fejlesztés: A
szocializáció szempontjából
különösen fontos foglalkozási
forma. A gyermekek az első
közösségi élményüket itt
szerzik. Megtanulnak a
társukra figyelni, kivárni,
alkalmazkodni. Egymás
mellett tevékenykednek,
kapcsolatot teremtenek
egymással, miközben
tornáznak, játszanak,
mondókákat, énekeket
tanulnak, festenek, firkálnak.
Mindezeket az anyával
együtt, gyógypedagógus
irányításával végzik.. A
szülők ötleteket kapnak az
otthoni gyakorláshoz,
beszélgethetnek más szülővel,
tapasztalatokat cserélhetnek.
Ellátás formái


Dévény-féle terápia
(DSGM): Dévény Speciális
Manuális Technika,
Gimnasztikai Módszer.
Hatására a mozgásban
jelentős fejlődés figyelhető
meg.
Szenzomotoros terápia:
célja a szenzoros (auditív,
vizuális, taktilis,
vesztibuláris,
proprioceptív) és motoros
rendszerek integrációjával
az idegrendszer érési
folyamatainak beindítása.
Formája: home-training
Ellátás formái


Mikrocsoportos
mozgásfejlesztés: A
foglalkozások során a
gyermekek mondókákkal,
énekekkel kísérve játékos
formában végzik el a
gerinc- és lúdtalptorna
gyakorlatait, illetve
haladnak végig a speciális,
e célok fejlesztésére
kialakított
akadálypályákon.
Egyéb szolgáltatások:
Országos Down Dada
szolgálat, Down
Ambulancia
HOGYAN, MERRE TOVÁBB?
ÉLET A „KORAI” UTÁN
A 2-3 éves gyermekek egy része bölcsődébe megy,
mely lehet hagyományos vagy fejlesztő bölcsőde
 A (3)-4 éves korú gyermekek általában óvodába
kerülnek, mely lehet integráló vagy
gyógypedagógiai óvoda
 Az integrációban részesülő
gyermekek (2-6 évesek)
gyakran visszajárnak
fejlesztésekre a támogatószolgálat keretein belül

KORAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS FORMÁI
HAZÁNKBAN
Komplex gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi
vizsgálat, tanácsadás
 Fejlesztő foglalkozások

Fejlesztő foglalkozások különböző intézményekben
 Utazó tanári szolgálat (Portage-modell)
 Tanfolyamszerű, többnyire nyaraltatással
egybekötött programok
 Szülő-klubok
 Célzott, kiscsoportos
foglalkozások,pl. zeneterápiás
foglalkozás, játszóház, terápiás
úszás
 Beszélgető kiscsoportok

KORAI FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI
Budapest:
 Dévény Anna Alapítvány – mozgásfejlesztés
 Budapesti Korai Fejlesztő Központ – komplex terápia, fejlesztés
 Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központ – értelmileg akadályozott
gyermekek korai fejlesztése
 Tunyogi Erzsébet Gyógyító Játszóház Alapítvány a Halmozottan Sérült
Gyermekekért – komplex terápia, családterápia
 Vízipók Képességfejlesztő és Úszásoktató Integrált Egyesület –
hidroterápia, egyéni és csoportos úszásoktatás
 Gézengúz Alapítvány a Születési Károsultakért – komplex terápia,
fejlesztés
 Nemzetközi Pető Alapítvány és Intézet – korai fejlesztés, óvodai, iskolai
nevelés, oktatás
 ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ hallássérült, értelmileg akadályozott és megkésett beszédfejlődésű
gyermekek korai fejlesztése
Vidék:
o Korai Fejlesztő Központ: Szombathely, Nagykanizsa, Pécs, Szeged, Sopron,
Győr, Debrecen, Kaposvár, Nyíregyháza
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!