Transcript Kucsera Zsanett – Borsos Daniella

12. tétel
Büky Béla:
AZ ANYANYELVI KÉPESSÉGEK FEJLETTSÉGE
ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉLETKORONKÉNT
1.,A 3-6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői
2.,Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3–6 éveseknél
A 3–6 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői
Hangérzékelés Pauka K. alapján:
Az ingerületek a perifériától a központ felé haladva egyre
határozottabb csoportokat alkotnak, mintaelrendeződéseket
alkotva ezzel
így a beszédszignálból a lényeges elemek kidomborodnak
Az újonnan beérkező beszédmintát (fonéma)
a már elraktározottakkal szembeállítjuk, és abba
a fonémacsoportba tagoljuk, melyekhez leginkább hasonlít.
A mássalhangzók megkülönböztetéséhez
a zörej frekvenciapozíciója ad lehetőséget.
Magánhangzók megkülönböztetése:
1, fonémaazonosítással
2, fonémaazonosítás a beszélő jellegzetességeinek felismerésével
A magánhangzók egyik észlelési módja: frekvenciamaximumok
meghatározása alapján különböztetjük meg
a magas és mély hangokat
(formáns észrevevési küszöb: egy kétformánsú magánhangzónál
a második formáns meghalad egy meghatározott küszöböt
 magas hang keletkezik (pl.: óő, úű)
A hallásküszöb nem azonos a formáns észrevevési küszöbbel.
Ha minden tekintetben optimális a hallás, akkor az egyén
általában 0,0001 dyn/cm2-nyi hangerősséget már érzékelni
tud.
Itt nincs hátrányuk a gyermekeknek, viszont a hangkarakter
megállapításában van:
nem bizonyos, hogy óvodások mindig képesek elkülöníteni
pl. a férfias női, ill. a nőies férfi hangot.
Az óvodáskorú és annál fiatalabb gyermekeknél kis jobbfülhallással lehet számolni; továbbá egyénenként szélsőséges
különbségek lehetnek az észlelésben.
Az iskolába lépő gyermek esetében átlagosan 3000 szavas
szókészlettel szoktak számolni. (Salamon Jenő mérése)
Szómennyiség
Bakonyi Hugó
(hazai és külföldi
gyermekeknél)
Salamon Jenő
3. év
4.év
5.év
6.év
150-1000
250-1200
300-1400
500-1700
1000-1100
1600
2200
2500-3000
1800-2200
2600
Charlotte Bühler
E. H. Lenneberg
(csak 10 gyermek
átlaga)
600-2500
450-850
1200-1500
Ez mindamellett az aktív szó-kincs.
A passzív, amit a gyermekek megértenek, ennél lényegesen
nagyobb.
A mondat-, ill. mondatszerkezet-megértés
sok tekintetben a szó- és kifejezésmegértés függvénye
(hiába érti meg a mondatot, ha nem érti meg a benne
elhangzó szavakat),
illetve függvénye annak is, milyen az adott mondat
szupraszegmentális elemeinek kifejezőereje.
(A szupraszegmentális nyelvi jelek az egyes hangok és szavak
prozódiai sajátosságai: erősségi vagy zenei hangsúly,
hanglejtés stb.)
Általában azokat a grammatikai összefüggéseket,
amelyeket helyesen használ a gyermek, egyben meg is
érti.
A szupraszegmentális elemek érzékelése
igen korán megkezdődik.
Az adatok azt mutatják, hogy pl. az amerikai angol
intonációs kontúrokra vonatkozó megkülönböztető képesség
nyolchónapos korra alakul ki.
Néha e mező jeleinek jelenléte nélkül nem is érti meg a
gyermek a neki mondott szó jelentését : a beszéd
összetettebb tartalmi elemeinek megértése affektív
tényezőkön múlik.
,,A gyermek a jel értékű beszédhangok szokványos jelentését
csak akkor képes fölfogni, ha a mimikai és modulációs
(zenei) jelentéstudat ráépülhet”
A gyermek 7 hónapos kora után egyre kevésbé szorul rá az
affektív szintű kommunikációra – a szavakat elkezdi
egymástól megkülönböztetni és logikailag felfogni.
A szupraszegmentum 3–6 éves korban tehát már egészen
más funkciójú, mint a korai gyermekkorban.
Ekkor (3–6 éveseknél) a mondatnyi beszédszövegek
nemcsak affektív vonatkozásainak, hanem már logikai
árnyalatainak felfogásában segíti a gyermeket.
Már a gyermekeknek van bizonyos szövegfonetikai ismeretük
– igen korán képesek elkülöníteni a gyermekhez szóló
beszédet a felnőtthöz szólótól – pusztán a tónus, az
alkalmazott szóanyag figyelése alapján.
Nem verbális jelzések és jelzésfelismerések: még kevés
kutatást végeztek ezen a területen, pedig az óvodások jel- és
szimbólumfelismerése fontos pedagógiai értékű folyamat.
Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére a 3-6 éveseknél
Vekerdi I. (1981): a játék, és a családban végzett tudatos
ellenőrzés elősegítheti a beszédhallás-fejlesztést.
„nem minden hang válik egyformán könnyen önálló
létezővé”
MSH: Magas frekvenciájuk miatt kiemelkednek a többi
hang közül pl: s, zs, cs, sz, z, c,
Ezeket gyorsan lehet tudatosítani a gyermekeknél
ezt követik az m-n, f-v, l-r hangpárok, majd
a zárhangok csoportja.
MGH: egy óvódás számára nem könnyen „válik önállóvá”,
különösen egy szótag részét képezve; zárhangszomszédaik
(p, t, k, b, d, g) pedig még jobban megnehezítik a
különválasztásukat.
Vekerdi javaslatai hanghallás fejlesztésére:
– hanggal kapcsolatos élménynyújtás (pl. S hanggal a
vonat/gőzmozdony utánzása)
– hang gyakorlása szavakban (mondókák hallgattatása)
– hang kihallása szavakból (morgó, zümmögő, fújó hangok
felismerése)
– hang felismerése belső hangok alapján (pl. ún. testvérszavak
bemutatásával : hurok-húrok; vasal-vassal)
– szójelentés felismerő játék
– a szóalak egészének hangzókra bontása (nagycsoportban)
Vekerdi I. javaslatai a szóérzékelés begyakorlására:
– a gyermekek maguk alkossanak mondókákat
– kerestessünk a gyermekekkel szavakat, melyekben
megadott hangok feltűnnek
Szállóigeszerű szövegfelismerés gyakorlása:
– a kívülről tudott versrészlet/szállóige beillesztése más
környezetbe (más versbe/mondókába): a hiba
megkeresése egyben a megkeresendő, hibás helyen lévő
frazeológiai egységre vonja a gyermekek figyelmét
Mondatjelentés-felismerés kísérlet (Pléh Csaba):
A 3–6 éves kisgyermekek a mondat első főnevét, amennyiben
az alany, túláltalánosítják (dichotikus aszimmetria a hallásban)
 megállapításából következik, hogy különösen mondat első
főneve jelentésének pontos, szabatos felfogását kell az
óvodákban gyakoroltatni.
A szupraszegmentális jelenségek érzékelésére, valamint
nagyobb összefüggések logikai vázának érzékelésére
nézve szintén kevés a megfigyelés és a kísérleti anyag,
bár fontos lenne: Sebestyén Árpád szerint egész
anyanyelvi megújulásunknak az óvodában kéne
kezdődnie.
Vizsgálni lehetne:
– a négyféle kérdő hangsúly közül melyik kel mondott kérdő
mondat lehet a leghatékonyabb gyermekektől kérdezéskor?
– optimális intonációs forma megkeresése a felszólító
mondatoknál is
A gyermekeknek nagy gonddal kéne tanítani a nem verbális
jelzések jelentését: főként olyanokat, amelyek felnőttkorban
is értékesíthetők.
Köszönjük a figyelmet!
Kucsera Zsanett Borsos Daniella