Transcript Locsmándi Alajos előadásának prezentációja

Győr, 2011. október 19.
A szavak és a tettek
0 Szemléletváltás
0 „Jótékonykodás helyett a fogyatékos emberek ma már
esélyegyenlőséget, valamint egyenlő hozzáférést
akarnak minden társadalmi erőforráshoz, a befogadó
oktatáshoz, az új technológiákhoz, az egészségügyi és
szociális szolgáltatásokhoz, a fogyasztási javakhoz, a
termékekhez és a szolgáltatásokhoz.” (Kőpatakiné)
0 Hazai folyamatok
0 Törvények, szabályozók, rendeletek
0 Uniós támogatások
0 Intézményi innovációk
Az inklúzió fogalmának
alakulása
„Az integráció egyik célja az, hogy kölcsönös megértést
és elfogadást teremtsen a fogyatékosok és a nem
fogyatékosok között az esélyegyenlőség kontextusán
keresztül.” (Evans-Lunt 2002.)
Asszimiláció
Akkomodáció
Adaptáció
Arra helyezi a hangsúlyt, hogy
a fogyatékosoknak kellene a
többség számára érvényes
Elismeri
a fogyatékosoknak
életmódot
felvenniük.
azon jogát, hogy önmaguk
legyenek, és az alkalmazkodás
kényszerét a többségre helyezi
át.
A fogyatékosoktól és a nem
fogyatékosoktól azt várja el,
hogy kölcsönösen
alkalmazkodjanak egymáshoz.
A statisztikák üzenete
Uniós projektek
Az SNI tanulók integrált
Az EGYMI-k által nyújtott
nevelésének támogatása
szolgáltatások fejlesztése az SNI
intézményi együttműködés
gyermekek, tanulók
keretében a közoktatás
együttnevelésének támogatása
területén
érdekében
HEFOP/2004. 2.1.2
TÁMOP/2008. 3.1.6
Az EGYMI-k által nyújtott szolgáltatások
fejlesztése és a szolgáltatást támogató
eszközök beszerzése az SNI gyermekek,
tanulók együttnevelésének támogatása
érdekében TÁMOP/3.1.6-11/1-2-3-4
Az SNI tanulók együttnevelése
HEFOP/2005. 2.1.6
Az SNI tanulók
együttnevelésének
támogatására
TÁMOP/2009. 3.4.2
Kutatási eredmények
Egyértelmű elkötelezettség
az intézményi gyakorlatban
A legjobb befogadó
(inkluzív)
intézményekben
Változott a tanárok
szerepfelfogása
Gazdagodtak a tanári
kompetenciák
Fókuszban a befogadó
pedagógus
Akik az osztályban vannak
Iskolaéretlen?
Tehetséges?
Sajátos nevelési
igényű?
Könnyen
kezelhető?
Nehezen kezelhető?
Az együttneveléssel kapcsolatban
megjelenő ellenérzések, félelmek
0 A többségi pedagógusok képzetlenek, felkészületlenek erre a
0
0
0
0
0
0
0
0
feladatra.
Magasak az osztálylétszámok, nem jut idő a sajátos nevelési igényű
gyerekek differenciált fejlesztésére.
Nem állnak rendelkezésre a együttnevelést támogató segédletek,
kiadványok, módszertani és gyógypedagógiai tudás.
Egy osztályban egyszerre többféle sajátos nevelési igényű tanuló és
az osztálylétszám 10%-át meghaladó a létszámuk.
Tiltakoznak a szülők és az osztálytársak sem fogadják be a sajátos
nevelési igényű társakat.
A megszokott tanulásszervezési formák nem felelnek meg az
együttnevelés követelményeinek.
Hiányzik a folyamatos szakmai segítség és konzultáció.
Nem biztosított az SNI tanuló számára előírt rehabilitációs fejlesztést
végző pedagógus.
A pedagógusok nem akarnak külön terheket vállalni, amúgy is
túlterheltek a sok adminisztrációs feladattal, a problémás
gyerekekkel.
Az együttneveléssel megjelenő
eredmények
0 A pedagógusok attitűdváltása jó irányba mozdul el.
0 A pedagógusok egymástól tanulnak.
0 Adaptálható eljárások, portfóliók, módszertani anyagok
0
0
0
0
0
közkinccsé válnak.
Munkakapcsolatok és szakmaközi együttműködések alakulnak az
utazótanár és a többségi pedagógusok között
Fejlődik, változik a pedagógusok értékelési kultúrája és a tanulói
önértékelés általánossá válása jellemző.
A tanulók iránti figyelem és a nyomon követés igénye
megnövekedik a tantestületben.
Egyre több értéket fedeznek fel a sajátos nevelési igényű
gyerekekben.
Tudják kezelni a tanulói sokféleséget az osztályteremben.
Részlet egy befogadó
pedagógusokkal készült interjúból
Mi volt az, ami a legnehezebb volt az
elmúlt években ebben a munkában?
Be kellett látnom, hogy ezeknek a gyerekeknek nem elég a
sajnálat, hanem ennél sokkal több kell. A csapatmunkában
kellett nagyon sokat fejlődnöm, hogy elfogadjam azt, hogy
nem én vagyok az, aki egyedül látom el azt a gyereket, és
fontos, hogy hallgassam meg a másiknak a véleményét is, aki
más szempontból látja, és dolgozzunk össze, mert úgy nekem
is könnyebb lesz a dolgom. Hogy az én kis birodalmamba
bejöjjön egy utazó gyógypedagógus? Hát ezt át kellett élni, át
kellett gondolni, és rá kellett jönni arra, hogy ő is jót akar a
gyereknek, ugyanúgy mint én
Két flakon kell a csodás hajhoz?
…avagy a sokszínű gyakorlat
Ellátási formák, modellek
0 Kéttanáros modell
0 Egyéni és kiscsoportos
fejlesztésre épülő modell
0 Konzultációs modell
0 Utazó tanári modell
0 Ki a célcsoportja, a
tevékenység kire
irányul?
0 Milyen a hatékonysága?
0 Átvehető, adaptálható?
0 Megéri?
Törvényi támogatás
1993. évi LXXIX.
Törvény a
közoktatásról
A Nemzeti köznevelésről
szóló törvény
Nemzeti Alaptanterv
11/1994. (VI. 8.) MKM rend.
14/1994. (VI.24.) MKM rend.
4/2010. (I. 19.) OKM rend.
2/2005 (III.1.) OM rendelet a Sajátos
nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési
igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról
Az utazó gyógypedagógiai szakszolgálat feladata a
2/2005. OM rendelet értelmében
0 habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés;
0 közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba
beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt
követően a konzultációban,
0 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában,
fejlesztésében résztvevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó
szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az
együttműködés során
0 segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
0 javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez
szükséges környezet kialakítására;
0 segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális
segédeszközök kiválasztásában;
0 javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek,
módszerkombinációk alkalmazására;
0 figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények
értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó
módszerváltásokra;
0 együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval
foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
0 terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen
foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs
fejlesztést szolgáló órakeretben.
A befogadó intézmény feladatai a 2/2005. OM
rendelet értelmében
0 A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat,
tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjeleníteni az intézmény
pedagógiai programjában, az intézmény minőségirányítási programjában, a helyi
tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, a tematikus egységekhez,
tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben.
0 Biztosítja a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, a speciális
gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket.
0 Biztosítja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában,
fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel
(elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges
kompetenciákkal rendelkező pedagógust, aki
0 a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési
0
0
0
0
0
igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;
szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet
biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat
alkalmaz;
a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő
javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói
teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott
szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;
alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait,
javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
Az intézmény felkészíti a pedagógus és szülő közösségeket a sajátos nevelési igényű
tanulók fogadására.
Az együttnevelést támogató
eszközrendszer
0 Habilitációs, rehabilitációs tanterv
0 Pedagógiai diagnosztikus mérőeszköz
0 Kompetenciafejlesztő játékgyűjtemény
0 Az egyéni fejlesztési terv
0 Tanulói portfólió
0 Stb.
Habilitációs, rehabilitációs tanterv
Felépítése:
0 Óraszám meghatározása
0 Eszközök kijelölése
0 Cél
0 Feladat
0 Ellenőrzés, értékelés elvei
0 Követelmények
A részképesség-háló elemei
0 Affektív terület
Területegységek
Tartalmi területek
Fejlesztési területek
•
•
•
•
Szociális kompetencia
Kapcsolat felnőttekkel
Kapcsolat osztálytársakkal
A közösségben elfoglalt hely
0 Szociabilitás
0 Érzelmi intelligencia
0 Pszichomotoros funkciók
0 Mozgás
0 Orientáció
0 Beszéd
0 Kognitív funkciók
0
0
0
0
0
0
0
Észlelés
Figyelem
Emlékezet
Képzelet
Gondolkodás
Szerialitás
Intermodalitás
0 Általános tájékozottság
Pedagógiai diagnosztikus
mérőeszköz – alapelvei
0
0
0
0
0
0
0
0
Minden tanuló különböző
Egységes alapok
Variálhatóság, differenciálás
A mérés eredményeit adott formanyomtatványban rögzíti a
gyógypedagógus az év eleji és az év végi vizsgálatokon
A mérés az értékelés és az egyéni fejlesztés alapja
A mérési eljárás minden sajátos nevelési igényű (és nem
sajátos nevelési igényű) gyermekkel/tanulóval felvehető
A kidolgozott diagnosztikus mérési eljárás, és nem
vizsgálat
Rövid diagnosztikus mérési helyzet
A mérés területei
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Mozgás
Orientáció
Beszéd
Észlelés
Figyelem
Emlékezet
Gondolkodás
Szerialitás
Intermodalitás
Megfigyelések, egyéb vizsgálati eredmények
Egyéni fejlesztési terv
Alapja:
Célja:
0 Szakértői vélemény
0 Diagnosztikus
0 Habilitáció,
mérés
0 Habilitációsrehabilitációs
tanterv
rehabilitáció
0 Segítség a többségi
pedagógusnak
0 Tudatos tervezés
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Név
BNO kód
Életkor, osztályfok
Időszak
Készítették
A fejlesztés területei a szakvélemény alapján
A fejlesztés területei a diagnosztikus mérés alapján
Funkciók, amire támaszkodni lehet
Habilitációs-rehabilitációs óraszám
Fejlesztési terület:
A fejlesztés célja:
Az értékelés alapelvei:
A fejlesztés
helye, a
fejlesztő
személye:
Fejlesztendő készség és/vagy képesség Munkaforma,
és/vagy kompetencia:
módszer,
Feladatok, tevékenységek:
eszköz:
A fejlesztés követelménye:
A fejlesztés
ideje,
gyakorisága
Jó gyakorlatok
Kompetenciafejlesztő játékok
Egyéni fejlesztési terv
Egységes
diagnosztikus
mérőeszköz
Tanulói
portfólió
Az együttnevelés jó
gyakorlata
Logopédiai szűrési
eljárás
nagycsoportban
Logopédiai szűrési
eljárás 1. osztályban
Kompetenciafejlesztő játékok alkalmazása
0 Célja:
0 szövegértés,
0 matematikai,
0 szociális kompetenciák
fejlesztése
0 Kínálat:
0 kipróbált, továbbfejlesztett
0 nem tananyagközpontú
0 460 játékból álló
gyűjtemény
Tanulói portfólió
0 Célja:
0 A tanulók fejlődésének
0 Tartalma:
0
0
0
0
0
0
0
nyomon követésének
biztosítása
Szakértői vélemények
Egyéb orvosi vélemények
Diagnosztikus mérés eredményei
EFT
Szöveges értékelés
Tanulói munkák
Stb.
Részlet a készülő NAT-ból
0 A Nemzeti alaptanterv kiemelten kezeli a bármilyen okból
akadályozott, hátránnyal élők tanulók tanulásban való segítését,
differenciált fejlesztését, a minőségi oktatáshoz való egyenlő
hozzáférését. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók kellő idővel
rendelkezzenek a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és
kiegészítéséhez, a követelmények - a sajátos nevelési igényű tanulók
esetén speciális követelmények - teljesítéséhez.
0 Kiemelt a sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a
különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a
tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő
tanulók nevelési, oktatási feladatainak ellátásában.
0 A tanulási esélyegyenlőség segítésének alapelvei
0 adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;
0 egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények,
ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása;
0 a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási
nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek
kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, önmagukhoz
viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése.
Részlet a Nemzeti Köznevelésről
szóló törvényből
0 „A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus
és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.”
(3.§ (1))
0 A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző
kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele,
optimális fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi
beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. (3.§ (6))
0 A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez,
oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező
szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható.
(15.§ (7))
0 A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók
nevelése, oktatása; óvodában …, iskolában a kerettantervben
előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos
nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben
foglaltak figyelembe vételével. (62.§ (1))
Lehet-e egy disznóból versenylovat
csinálni?
TÉT
“A fejlődéshez az embernek újra kell alkotnia önmagát, és
nem alkothatja újra önmagát szenvedés nélkül. Mert ő a
márvány és a szobrász egyaránt.”
(Alexis Carrel)
Locsmándi Alajos
36-30-4676216
[email protected]
[email protected]