Transcript Elérés, válaszadási arányok és tendenciák
Elérés, válaszadási arányok és tendenciák
Szemerszki Marianna DPR Szakmai Klub, 2010. március 17.
Online kérdőívek: érvek pro és kontra
• • • • •
Mellette:
viszonylag olcsó és gyors egyidejűleg sok hallgatóhoz/végzetthez eljuttatható az adatok azonnal rendelkezésre állnak a kitöltési arányok nyomon követhetőek, szükség szerint beavatkozás történhet megfelelő szerkesztési, programozási technikákkal viszonylag hosszú kérdőív is megszerkeszthető • • • •
Ellene:
elérési nehézségek (a szükséges e-mail címek rendelkezésre állnak-e) válaszadási arányok, reprezentativitás kérdése a többes vagy illetéktelen kitöltés veszélye („védett” kérdőív) a válaszok „minősége”
Néhány az elején tisztázandó kérdés
• • •
Milyen kutatási eszköz(öke)t alkalmazunk?
- személyes megkérdezés - csak online kérdőív - csak postai kérdőív - online kérdőív + postai/email kérdőív kombinációja
Kik alkotják az alappopulációt?
- hallgatók (képzési szintek – FSZ, PhD, aktív-passzív, külföldiek) - végzettek (végzés éve, képzési szintek , 3-féle végzettségi szint)
Mit tekintünk megfelelő válaszadási aránynak?
- TÁMOP 4.1.1. előírásai - kis létszámú intézmények, nagy komplex egyetemek - intézmény egészére és/vagy karokra és/vagy szakokra érvényes adatok
Még mielőtt nekilátunk
-
Kikre terjedjen ki a kutatás, mi legyen a kutatás céljaira nem „alkalmas” vagy a kutatásba nem bevonható hallgatókkal/végzettekkel?
külföldi hallgatók a megkeresést elutasítók, adataikat letiltók -
Mi legyen a kézbesíthetetlen, „visszapattant” felkérő levelekkel?
arányuk akár 4-5% is lehet – frissítés, elírások miatt mennyire „bejáratott”, mennyire használják az email-t, többes email cím mennyire friss az adatbázis -
Ki küldje ki a leveleket?
központi (intézménytől független) szerverről intézményi rendszer (számítóközpont, tanulmányi osztály) -
Hol tárolják az adatokat?
központi (intézménytől független) szerveren intézményi szerve ren
Anonimitás és megbízhatóság
•
Nyílt kérdőív:
+ anoním a kérdőív kitöltése nem szakítható meg, nem folytatható később nem ellenőrizhető, ki töltötte már ki és ki nem • nem ellenőrizhető ki hányszor töltötte ki
Belépési azonosítóhoz (jelszó) kötött kérdőív:
+/- anoním, de bizalmon alapszik bizalom hiányában a válaszadási arány alacsonyabb lehet, mint nyílt kérdőív esetén + a kérdőív kitöltése megszakítható, később is folytatható + a ellenőrizhető, ki töltötte már ki és ki nem, kinek kell emlékeztető levelet küldeni + többszöri kitöltés nem lehetséges + megoldható, hogy a különböző célcsoportok tagjai különböző kérdőívet kapjanak a jelszó, belépési azonosító kiküldése idő- és pénzigényes (e-mail vs hagyományos levél)
Az elérés, elérhetőség növelése
• Minél több fórumon tudatosítani a potenciális résztvevőkkel a felmérés tényét, idejét, körülményeit, fontosságát (honlap, egyetemi/főiskolai lapok, belső hirdetőfelületek) • Megszerezni a célcsoport bizalmát, az egyetemmel/főiskolával való együttműködési készséget • Ehhez megfelelő hivatkozások, intézményi „támogató nyilatkozatok”, hallgatói önkormányzat ill. egyéb szervezetek segítsége, figyelemfelhívása • Az adatbázisok frissítése, az elérhetőségek pontosítása mind a jelenlegi hallgatók, mind a végzettek esetében • Legyen visszacsatolás: a tapasztalatokról be kell számolni, a fontosabb eredményeket nyilvánosságra kell hozni
30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 ,0
A válaszadási hajlandóság időbeni alakulása
(egy 2009. évi online adatgyűjtés)
Intézmény 1 Intézmény 2
35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 ,0
Példák a válaszadási arányra
(két online kutatás tapasztalatai) Eurostudent vizsgálat (2009. április-május) Végzős BSc-hallgatók vizsgálata (2008. december-2009. január) 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 953 Intézmény1 931 Intézmény2 minta (N) célba ért felhívások száma (N) válaszadók (N) 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 16,3% 32,5% 18,2% 15,6% 20,6%
A nem válaszolók összetétele és csoportjai
• 1. Akikkel nem sikerül email kapcsolatot felvenni: Elérésük bizonytalan vagy nem lehetséges - adatbázisok, levelezési listák frissítése, több módszer kombinációja, más módszerek • 2. Akik elérhetők, de nem válaszolnak: – Nem járulnak hozzá adataik kezeléséhez – Nem válaszolnak - motiváció növelése (pl. rövidebb kérdőív, kötődés kialakítása A nem válaszolók és a válaszolók demográfiai stb. összetételének ellenőrzése!
A válaszadási arány növelése/1
• • • • • • •
Technikai és kérdőív-szerkesztési lehetőségek:
Az online kérdőív hossza (kb. 20-25 perc) könnyen kezelhető kérdőív dinamikus legyen, egyénre szabott (a nem releváns kérdések átugorhatók legyenek) a kitöltés ne legyen túl bonyolult (egyszerű kérdések, skálavégpontok feltüntetése) csak a szükséges mértékben legyen hibaüzenet, ha valamelyik fontos kérdést a kérdezett kihagyja el kell dönteni, lehessen-e visszalépni a kérdőívben: miután itt a kérdések alapvetően tényekre irányulnak, ezt a lehetőséget célszerű meghagyni egyes kérdések esetében érdemes megkönnyíteni a válaszadást azzal, hogy a korábban adott válasz emlékeztetőül megjelenik a kérdésben (pl. az elsőként megadott szak neve)
A válaszadási arány növelése/2
• • • • • • •
A bizalom és az együttműködés feltételének megteremtése:
A hallgató/végzett együttműködését el kell nyerni, érezze, hogy a kérdőív érte (is) van, legyen megszólítva Az országos kérdésblokkokon túlmenően az intézmény- és/vagy szakspecifikus kérdések a hallgatók számára is fontosak és jelzik a valódi érdeklődést Figyelni a kérdőív-kihelyezés időpontjára (ünnepnapok, más kutatások, hallgatói munka-terhek) Ahhoz, hogy a hallgató/végzett bizalmát elnyerjük, tudnia kell, hogy adatai nem kerülnek illetéktelen kezekbe A kérdőívet kitöltő kapjon visszajelzést az eredményekről Legyen lehetősége kommentelni a kérdőívet, hogy jövőre még jobb legyen Más módokon is ápoljuk az öregdiák kapcsolatot