Transcript Lehoczki Ágnes - Belügyi Tudományos Tanács

Lehoczki Ágnes bv.fhdgy. klinikai szakpszichológus
Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet
Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola Alkalmazott
Pszichológia Program – témavezető: Dr. Boros János
 A profilalkotásról
 A terület jelenlegi állása, nehézségei
 A kutatás ismertetése
 Nehézségek és tanulságok a kutatás során
 A bűnügyi profilalkotás a kriminálpszichológia egyik
legígéretesebb alkalmazott területe
 A módszer a pszichológiát, a pszichiátriát, a pszichopatológiát és
a szociológiát használja fel az ismeretlen tettes felderítésének
támogatására
 A profilalkotás az elkövető legfőbb személyiség - és
viselkedésbeli jellemzőinek rekonstrukciója cselekményének
pszichológiai szempontú elemzése alapján
 A profil NEM váltja ki a hagyományos nyomozati eszközöket és
technikákat, nem mondja meg, hogy ki az elkövető, ám rámutat
arra, hogy – nagy valószínűséggel - milyen típusú személy
 NEM csak sorozatos bűncselekmények esetén használható,
hanem optimális minden olyan esetben, ahol az elkövetés
„szokatlan”, vagy patológiás működésből származik
 Gyanúsítotti kör szűkítése, a




nyomozati források megfelelő
felhasználása
Házkutatás
Esetek összekapcsolás,
bejóslás
Kihallgatási stratégia
megtervezése
Proaktív nyomozati technikák
tervezése
 Sorozatgyilkosságok
 Tömeggyilkosságok,








ámokfutások
Egyszeri emberölések
Szexuális bűncselekmények
Gyermekek elleni szexuális
cselekmények
Gyújtogatások
Zaklatások
Emberrablások
Eltűnések
Újabban rablássorozatok is
 Jelenleg a profilalkotó csoport az Országos Rendőr-
főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Elemző és Koordinációs
Igazgatóságán működik
 Magyarországon 1996-ban kezdődött a módszer alkalmazása
 A hazai módszer az USA-ból, angol közvetítéssel érkezett
 Szociológiai típusú, erősen statisztikai alapú profilalkotás
 Ezen kívül egyéni, informális próbálkozások
 A profilalkotás használatára ugyan történtek kísérletek, de a
nyomozati munkában mégsem terjedt el a rendszeres
felhasználás
 A profilalkotás hazai kutatása egyelőre nem létező
 Hazánkban csak kis számban fordulnak elő olyan jellegű és
súlyosságú cselekmények, melyek indokolnák vagy
kikényszerítenék a profilalkotás használatát
 A ballisztika sem szükségtelen, mert relatíve kevés a lőfegyverrel
elkövetett cselekmény
 A profilalkotás alkalmazhatósága jóval meghaladja a rituális
szexuális sorozatgyilkosságok körét
 Az elterjedés elmaradásának oka a nyomozó hatóságok
konzervativizmusa, idegenkedése az új módszertől, másrészt a
speciálisan képzett szakemberek hiánya
 Mivel nálunk nincsenek ilyen cselekmények, nincs szükség ilyen
területen képzett és tapasztalt szakemberekre
 Amikor mégis szükség van a módszerre, akkor a képzetlen és
tapasztalatlan szakemberek nem hozzák az elvárt eredményt
 Ez igazolja elvárásunkat, miszerint az egész nem is jó semmire?
 Szükség esetén a külföldi kollégák igénybevételével orvosolható
a hiány
 A külföldi kutatási eredmények és tapasztalat (pl. FBI) nem
ültethető át egy az egyben a hazai működésre
 Pl. a roma kultúra és szimbólumvilág ismerete
 A profilalkotásra időről-időre szükség van
 Az elterjedt sztereotípiánál jóval szélesebb körben felhasználható
a módszer
 Az elvárt eredményhez szükség van
 Annak ismeretére, hogy a profilalkotás milyen területen használható
 Annak ismeretére, hogy a profilalkotásról mi várható és mi nem
 A területen képzett és tapasztalt szakemberekre
 Hazai kutatásokra
 A nemzetközi színtéren évente csak 10-15 cikk jelenik meg, és ezeknek is
csak töredéke tudósít empirikus kutatásokról
 Magyarországon mindezidáig nem készült a profilalkotás területén publikált,
pszichológiai szempontú empirikus kutatás
 Sokat tudunk az emberöléshez vezető folyamatokról - de mi
történik utána?
 Milyen érzelmi, kognitív és viselkedéses reakciók követnek egy
emberölést az elkövető esetében?
 Nyomozati alkalmazhatóság – profilalkotás, nyomozati stratégiák,
kihallgatási stratégiák
 Terápiás használhatóság – a cselekmény beépítése az identitásba
 A kutatás célja egy olyan terület kutatása, amely a tudományos
vizsgálódás számára eddig feltáratlan maradt
A tettes érzelmi
állapota és
stressz-szintje a
cselekmény
alatt és után
A tettes posztoffenzív
megküzdési
stratégiái
A tettes
általános
megküzdési
jellemzői
A cselekmény
elkövetési
jellegzetességei
Mintázatok
 Emberölés bűntettéért jogerősen elítéltek
 Férfiak: Budapesti Fegyház és Börtön, Szegedi Fegyház és Börtön
 Nők: Kalocsai Fegyház és Börtön
 Emberölés bűntett gyanújával előzetes letartóztatásban lévők
 Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet – elmemegfigyeltek
 A cselekmény és az elfogás között eltelt idő szerint (1 hét
alatt/felett) legalább 30 fős minták
 A cselekménnyel kapcsolatban
 Jogerősen lezárt esetek ítéletkiadmányai
 Az elkövetési jellegzetességek jelölése statisztikailag feldolgozható
formában
 Változók: korábbi kutatások alapján, pszichológiai relevanciával bíró
változók kiválogatása
 Az FBI által használt kérdőív
 Canter és mtsainak kutatásai
 Modus Operandi nyilvántartás
 Poszt-offenzív változók gyűjtése a feldolgozás alatt
Általános tesztbattéria
Poszt-offenzív tesztbattéria
 STAI vonásszorongás (Sipos,
 STAI állapotszorongás (Sipos, Spielberger,
Spielberger, 1988)
 Levensohn-féle Önkitöltős
Pszichopátia Skála (Levensohn és
tsai, 1995)
 EPQ szociális kívánatosság skála
(Eysenck és Matolcsi, 1984)
 Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív
(Oláh, 1986)
 Érzelemszabályozási Nehézségek
Kérdőív (Kökönyei, 2008)
 Büntetés-és Jutalomérzékenység
Kérdőív (Kállai és tsai, 2009)
 Addikciókkal és szerhasználattal
kapcsolatos kérdőív
1988) - módosított
 Észlelt Stressz Kérdőív (Stauder, Konkoly
Thege, 2006) - módosított
 Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív (Oláh,
1986) - módosított
 Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív (Miklósi
és tsai, 2011) - módosított
 A PTSD kérdőív (Foa, 1995) - módosított
 Kriminális Narratívák Kérdőív (Canter, 2012)
 Bűncselekménnyel Kapcsolatos Szégyen és
Bűntudat Skála (Wright, Gudjonsson, 2007)
 Saját összeállítású kérdőívek a poszt-offenzív
szakasz érzelmi, kognitív, viselkedéses
történéseire vonatkozóan
 Az adatok begyűjtése megtörtént
 ∑ 25 nő és 110 férfi
 2013. január 31-i adat szerint 1197 fő tölti jogerős büntetését életellenes
cselekményért ma Magyarországon -> a teljes populáció 10%-a szerepel
 Jelenleg
 Adatbevitel és feldolgozás
 Kényszergyógykezeltek adatainak összehasonlítása a fogvatartotti
populációval
 Adatszerzés nehézségei
 A mintát torzító tényezők - és mégis vizsgálni kell valahogyan
 Kedvező benyomáskeltés
 A bűnösség tagadása
 Analfabétizmus, diszlexia, pszichózis, értelmi fogyatékosság
 Előzetes vs. letöltés alatt – érdek vagy időmúlás
 Az eddigi adatok alapján a cselekmény óta eltelt idő és a benn töltött idő sem
korrelál semmilyen eredménnyel
 Kérdőív vs. interjú - a cselekménnyel kapcsolatos szégyen jelensége
 Jó hír: az együttműködési kedv a vártnál jobb














Boros J.: A bűnözői profilalkotástól a tanúkihallgatásig: Törekvések a modern kriminálpszichológiában. Magyar
Pszichológiai Szemle, 2003, 2: 275-292.
Coupe JJ.: A clinical approach to deductive criminal profiling (Disszertáció). Chester, USA: Institute for Graduate
Clinical Psychology. 2003, p. 104.
Crabé A, Decoene S, Vertommen H.: Profiling homicide offenders: A review of assumptions and theories. Agression
and Violent Behavior, 2008; 13:88-106.
Csernyikné Póth Á, Fogarasi M. (szerk.): Kriminálpszichológia. Budapest: Rejtjel, 2006. p. 213-217.
Douglas JE, Burgess AW, Burgess AG, Ressler RK.: Crime Classification Manual. San Fransisco: Jossey-Bass, 2006,
p. 555.
Kemény G.: A profilalkotás adaptálásáról. Belügyi Szemle, 1999; 47(3):3-20.
Kocsis RN.: Criminal profiling: Principles and practice. Totowa, New Jersey: Humana Press, 2006. p. 273.
Nagy E, Elekesné Lenhardt Zs.: A specifikus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata. Belügyi szemle, 2004;
52(6):51-65.
Petherick W.: Criminal profiling: A qualitative and quantitative analysis of process and content (Disszertáció). Robina
Queensland, Australia: Bond University, 2007. p. 291.
Ressler RK, Burgess AW, Douglas JE.: Sexual homicide, Patterns and motives. New York: The Free Press, 1992. p.
234.
Salfati CG, Dupont F.: Canadian homicide: An investigation of crime-scene actions. Homicide Studies, 2006; 10(2):
118-139.
Salfati CG: The nature of expressiveness and instrumentality in homicide. Homicide Studies, 2000; 4(3): 265-293.
Tremmel F, Fenyvesi Cs, Herke Cs.: Kriminalisztika. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2005. p. 205-227.
Turvey BE.: Criminal profiling, third edition: An introduction to behavioral evidence analysis. London: Elsevier, 2008. p.
753.