Milyen legyen a kérdőív?

download report

Transcript Milyen legyen a kérdőív?

Kérdőív-tervezés
A kérdőív-tervezés lépései
•
•
•
•
•
•
•
•
Mi a keresett információ?
Mi lesz a kérdezési módszer?
Milyen típusú kérdéseket fogunk feltenni?
Milyen kérdéseket ért meg a válaszadó?
Mik legyenek a kérdések?
Mi legye a kérdések sorrendje?
Hogyan nézzen ki a kérdőív?
Legyen-e tesztfázis?
A keresett információ (1)
Soha ne kezdjünk addig hozzá a kérdőív
megszerkesztéséhez, amíg
• pontosan meg nem határoztuk a kutatási
problémát
• a kutatás céljait a kutatás tárgyát)
• a hipotéziseket (nem kötelezően)
• a kutatás alanyait
Ha van egy jó kutatási terv, akkor megvan a
kérdőívtervezés kiindulópontja
A keresett információ (2)
• Ha van kutatási terv, de még mindig bizonytalanok
vagyunk (pl. szétfolynak a célok, nincsenek jól
megfogalmazott hipotézisek) akkor alkalmazzuk az
alábbi gondolkodási sémát:
• Amennyiben a tanulmány célját egyetlen mondatban
kellene meghatározni, mi lenne az a mondat?
• Írjuk le, és legyen előttünk, mialatt a kérdőívet
kidolgozzuk!
• Gondoljuk végig a tanulmányozandó kutatási célok
listáját!
• A kulcsfontosságú témákról vagy kérdésekről
készítsünk rövid listát!
Ezt követően a kutatási terv is pontosabb lehet)
A keresett információ (3)
•
•
•
•
•
Van-e kapcsolat a kérdőívezés során vizsgált témák között?
Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a témák?
Határozzuk meg a kérdőívbe foglalt témák sorrendjét!
A témákat bontsuk kérdésekre!
A válaszadók képesek lesznek-e megválaszolni az általunk
keresett információkra feltett kérdéseket?
• Ha kétségeink merülnének fel, készítsünk először interjúkat
(vagy hívjunk össze fókuszcsoportot)
• Elérhető-e a válaszadóknak a fő témákkal kapcsolatos
véleményét hozzáállását/attitűdjét/preferenciáit tükröző
naprakész információ, vagy a kérdőívben összegyűjtendő
egyéb adat?
• Ha IGEN, akkor megfontolható ezeknek a kérdőív témái
közül történő törlését.
• Ne gyűjtsünk olyan információkat, amelyek
máshol elérhetők!
Az adatgyűjtés
A kérdőív típusai
• önkitöltő kérdőív
• az interjúkészítő (kérdezőbiztos) által kitöltött kérdőív
Az adatgyűjtés módjai
• Telefonos
• Személyes
• Munkahely
• Postai önkitöltő
• Csoportos önkitöltő
• E-mail
• Internet
• Mind a típusról, mind a módról dönteni kell mielőtt
elkezdenénk a kérdőívek tervezését
A kérdések típusai
Nyitott kérdés: a válaszadónak a saját szavaival kell
válaszolnia
• A nyitott kérdés annak vizsgálatára használható, hogy a
válaszadó miért érez valamit, vagy miért hoz meg bizonyos
döntéseket.
Zárt kérdés: A válaszadó előre adott válaszlehetőségekből
választhat
Nyitott kérdés és zárt kérdés kombinációja:
• A kérdezőbiztos nyitott kérdést tesz fel, amelyre a
válaszadó saját szavaival válaszol
• Előre bekódolt válaszkategóriák állnak a kérdezőbiztos
rendelkezésére
A kérdések megfogalmazása 1.
A kérdés legyen rövid egyszerű.
•
Minden kérdésnek hozzá kell járulnia az általunk keresett
információhoz (alapelv)
• Ennek ellenére feltehetők semleges kérdések is, ha a
válaszadó bizalmát kívánjuk megnyerni
• Töltelék kérdések is feltehetők, ha valamit el akarunk
fedni (pl. nem akarjuk, hogy kiderüljön, hogy ki a kutatás
megbízója)
Kérdések megfogalmazása 2.
• A kérdést olyan formában tegyük fel, amelyet a
megkérdezett tökéletesen megért.
• Szenteljünk megkülönböztetett figyelmet a tulajdonságjelző
mellékneveknek, sokuk nem érthető a válaszadók számára!
(Sokszor a kérdezőbiztos sem érti őket!)
• Egy amerikai kutatás szerint az alábbi megfogalmazásokat
három emberből kettő nem értette meg
• A nagy többség
• Jelentős többség
• Majdnem fele
• Alig több, mint a fele
Kérdések megfogalmazása 3.
• Törekedjünk arra, hogy a nagyságot és irányt leíró szavak
mindig szimmetrikusak legyenek - „magas", „mély",
„több", „kevesebb" stb.
• A jövedelmet érintő kérdést hagyjuk utoljára, kivéve, ha a
jövedelem szűrőkritérium. (10-20% közötti visszautasítás,
eltagadás)
• Adjuk meg a „Nem tudom" (NT) kategóriát is.
• Adható „Nem válaszol” (NV) kategória is, a kérdezőbiztos
által kitöltött kérdőívekben
• Soha ne használjunk kétszeres tagadást.
A kérdések sorrendjének meghatározása
1.
A legtöbb kutatás során létezik a témáknak egy logikus
egymásutánja, amit kérdőívünkben a kérdések sorrendjének
meghatározására használhatunk fel.
Lehetőségek:
•
Folyamatábra-technika: a kérdésekről, amelyeket be akarunk venni a
kérdőívünkbe.
•
Ágdiagram-techinka: témák, majd a témákból fakadó kérdések
megfogalmazása
•
Kártyatchnika: külön kártyákra jegyezzük fel az összes kérdést, azután
addig rakosgathatjuk a kártyacsomagot, amíg meg nem találtuk a témák/
kérdések legjobb sorrendjét.
A kérdések sorrendjének
meghatározása 2.
• Mindig szűrőkérdésekkel kezdjünk, ha nem mindenki
jöhet szóba válaszadónak!
• Próbáljuk minimálisra csökkenteni a szűrőkérdések
számát
• Mindig azokat a szűrőkérdéseket tegyük fel először,
amelyeknek a legtöbb válaszadó nem felel meg!
• A főkérdőívet olyan kérdésekkel kívánatos kezdeni,
amelyek „könnyűek", és azután menni az olyan kérdések
felé, amelyek nehezen érthetőek vagy válaszolhatóak meg,
ellentmondásosak, esetleg kényes kérdések.
• A kérdőív azonosító információk bekérésével zárul a
kérdőív
Milyen legyen a kérdőív?
• A kérdőív ne legyen túl tömör
• Hagyjunk a kérdőíven üres helyet!
• Ha van üres hely, az a válaszadóknak és a
kérdezőknek egyaránt könnyebbé teszi az
áttekintést.
• Elfogadható a függőleges (álló) vagy a vízszintes
(fekvő) elrendezés is
• Célszerű a kérdőívre dátumot vagy verziószámot
írni
• Így nem fogjuk összekeverni egy kérdőív
különböző változatait.
• A kérdőívet mindig a papír egyik oldalára
nyomtassuk
Milyen legyen a kérdőív?
• A kérdést magát célszerű normál betűkkel írni
• A KÉRDEZŐNEK SZÓLÓ BELSŐ UTASÍTÁSOKAT
CSUPA NAGYBETŰVEL célszerű írni (elkülönüljön)
• Az öt vagy kevesebb válaszadási kategóriával ellátott zárt
kérdéseknél a kategóriákat a kérdés alatt függőlegesen kell
elrendezni.
• Ha a kérdés ötnél több válaszadási kategóriával
rendelkezik, azokat két függőleges oszlopba kívánatos
rendezni, a sorszámokat a bal oldali oszlopban fentről lefelé
növelve, mielőtt áttérnénk a másik oszlopra.
• Minden kérdés és válaszlehetőség legyen számozva (!!!)
Próbakérdezés
• Soha ne menjünk terepre, mielőtt alapos előzetes tesztelést nem
végeztünk volna!
• Egy próbakérdezés 10-25 interjúból áll, a tesztelést valódi
válaszadókkal, ugyanazon módszerekkel és helyszíneken próbáljuk
végezni mint amelyeket a tényleges felméréshez terveztünk.
• Teszteljük a kérdőív/interjú hosszát! A válaszadóktól, a témától és
a helyzettől függően véges időkorlátok között kell mozognunk.
• Győződjünk meg róla, hogy a válaszadók és kérdezőbiztosok
egyaránt értik a szavakat, skálákat és szakkifejezéseket
• Gondoljuk végig, vajon a kérdőív/interjú természetes és torzítás
nélküli módon folyik-e? Néha jók a kérdéseink, de rossz a
sorrendjük.
• Esetenként az előzetes tesztelést több menetben kell megoldani.
Kezdjük 10-15 interjúval, majd végezzük el a szükséges
változtatásokat! Újabb előzetes tesztelés következzék, és újra
változtassunk, ha szükséges!