Transcript Tehetségdiagnosztika

TEHETSÉGDIAGNOSZTIKA
Mező Ferenc
Debreceni Egyetem
Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék
www.kockakor.hu
TARTALOM
1. Alapfogalmak
2. Iratminták
A tehetségdiagnosztika főbb céljai, alanyai
és a vizsgálatok által megválaszolandó kérdések
TEHETSÉGAZONOSÍTÁS  BEVÁLOGATÁS
Vizsgálat tárgya:  tehetségkoncepciónak
való megfelelés
A diagnosztikát
követi
NEM FELTÉTLENÜL
tehetséggondozás?
Meg kell felelni
a tehetségkoncepciónak?
IGEN
 tehetségkoncepcióhoz
való viszony
 programkritériumoknak
való megfelelés
IGEN
NEM FELTÉTLENÜL
(lásd a következő diát)
A beválogatás során keresett személyek, a tehetségkoncepció
és a tehetséggondozó program közötti viszony
A beválogatás során keresett személyek, a tehetségkoncepció
és a tehetséggondozó program közötti viszony
A beválogatás során keresett személyek, a tehetségkoncepció
és a tehetséggondozó program közötti viszony
A tehetségazonosítás és/vagy beválogatás indítása
Szakmai tervezés
1. A tehetségazonosítás
céljának meghatározása
2. Tehetségkoncepció
alkotás/átvétel
3.Tehetség-programba kerülés
feltételeinek meghatározása
4. Vizsgálat(sorozat)
tervezése
Technikai tervezés
 Csapatszervezés
 A tehetségazonosítás és/vagy
beválogatás meghirdetése
 Vizsgálati személyek
regisztrációja
 A szakmai terv esetleges
korrekciója
 A vizsgálati személyek
meghívása
 Vizsgálat(ok) elvégzése
 Értékelés, döntés
 Visszajelzés
 Utómunkálatok
5. Válogatási modell kialakítása
A tehetségazonosítás és/vagy
beválogatás vége
A tehetségdiagnosztika
vizsgálati módszerei, eszközei
A prediktív (előrejelző jellegű) tehetségdiagnosztika főbb módszerei a szubjektívobjektív dimenzió mentén:
A Renzulli-modell komponenseihez rendelhető néhány
tehetségdiagnosztikai eszköz
Tehetség (teljesítmény)
A megfigyelhető, meghallgatható
teljesítmények (pl. publikációk,
fellépések, kiállítások, versenyeken való részvételek stb. száma)
regisztrációja.
Motiváció
Iskolai motiváció kérdőív, pálya
iránti érdeklődés kérdőív,
Sikerkeresés-kudarckerülés kérdőív, Skawran II., Super-féle
munkaérték kérdőív.
Képesség
„Budapest Binet”, Brunet-Lézine,
Goodenough-féle emberrajz-teszt,
Hiskey-Nebraska, KFT, Miller
műszaki teszt, OTIS I-II.,
„Peabody” szókincs-teszt, Raven
tesztek, SON-teszt, szervezői
képesség teszt, Wechsler-féle
tesztek, Woodcock-Johnson teszt.
Kreativitás
„Klasszikus kreativitás tesztek”,
kreatív szabad-idő kérdőív, Tóthféle kreativitást becslő skála.
Egyéb területek: személyiségvizsgálatok (Bóta-féle énkép vizsgálat, CMAS krdőív, EPQ és HJEPQ
kérdőív, IKE kérdőív, kontrollhely vizsgálata, Tenessee énkép skála, TAI-H vizsgaszorongás kérdőív)
és tanulásdiagnosztika (Jupiterbolha-próba, tanulás iránti attitűd, tanulási orientáció, tanulási stílus
kérdőívek.
A tehetségfejlesztés önkontrollos hatásvizsgálatának sémája
Küszöbértékek
Tehetségküszöb: egy vizsgálati változónak (pl. IQ)
azon értéke, amelytől „tehetségről” beszélünk.
Beválogatási küszöb: egy vizsgálati változónak (pl.
IQ) azon értéke, amelytől beválogatunk valakit
egy tehetséggondozó programba. Fajtái:
 alsó küszöb: a beválogatás min. értéke
 felső küszöb: a beválogatás max. értéke
FONTOS!
A felső beválogatási küszöb alkalmazása azzal járhat, hogy egyes személyeket
azért nem válogatunk be a programba, mert „túl jó a teljesítményük, túl
tehetségesek”.
Ez magában rejti azt a veszélyt, hogy ellátásuk megoldatlan marad.
SZAKMAI ÉS ETIKAI SZEMPONTBÓL EZ MEGENGEDHETETLEN:
A TEHETSÉG NEM LEHET HÁTRÁNY!
Két megoldási lehetőség adódik:
a) nem használunk felső küszöböt. Ebben az esetben vállalnunk kell annak
következményeit, hogy a szóban forgó személyek számára talán nem nyújt
adekvát fejlesztést a tehetséggondozó program.
b) differenciálási céllal használjuk a felső küszöböt, s eltérő (személyre szabott)
programot kínálunk a felső küszöb alatti és feletti teljesítményű
személyeknek.
Noha szakmai szempontból az utóbbi (b) megoldás tűnik kedvezőbbnek, talán
nem véletlen, hogy világszerte a felső beválogatási küszöb elhagyása a gyakoribb –
vagyis az a) pontban közölt megoldás.
A tehetség- és a beválogatási küszöbértékek viszonya
A több vizsgálatból álló diagnosztika
szervezési modelljei



Hierarchikus vizsgálati modell: több lépcsőben
történik a vizsgálat, s nem minden személy vesz
részt minden vizsgálatban (kieséses rendszer)
Összesítő-modell: mindenki részt vesz minden
vizsgálatban, s egy képlet alapján egyetlen
számszerű érték utal majd a teljesítményükre,
ami alapján sorba rendezhetők a személyek
Kevert modell
IRATMINTA:
A TEHETSÉGES TANULÓINK SZÁMÁRA SZERVEZETT
„IPOO-MINIMUM PROGRAM” TANULÁS MÓDSZERTANI
PROGRAMBA TÖRTÉNŐ BEVÁLOGATÁS TERVE
1. A TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM (amelybe a részvevőket
válogatjuk)…
…címe: „IPOO-minimum program” (Mező és Mező, 2007).
…célja: a produktív tanulás irányába ható tanulási módszerek fejlesztése
…időtartama: 30 óra
…célcsoportja: a tehetségazonosító vizsgálatok során tehetségesnek
tekintett diákok körén belül azon tanulók, akik jelen beválogatás
programkritériumainak megfelelnek (min.: 0 fő, max.: 300 fő).
…beválogatási vizsgálatának célcsoportja: iskolánk felső tagozatos diákjai
(n=300 fő).
2. ALKALMAZOTT TEHETSÉGKONCEPCIÓ:
a Renzulli-modell, amely szerint:
Tehetség = kimagasló képesség * kreativitás * motiváció
Átlagon
felüli
képesség
Kreativitás
TEHETSÉG
Motiváció
3. A BEVÁLOGATÁS KRITÉRIUMRENDSZERE
3.1. A beválogatás tehetségkoncepcióval kapcsolatos kritériumai:
*A TEHETSÉGINDEX képzése az alábbi formula alapján történik:
Tehetség = (100*Képesség) + (10*Kreativitás) + Motiváció
Ahol:
a „Képesség” értéke:
1 = tehetségküszöbnek megfelelt;
0 = nem felelt meg
a „Kreativitás” értéke:
1 = tehetségküszöbnek megfelelt;
0 = nem felelt meg
a „Motiváció” értéke:
1 = tehetségküszöbnek megfelelt;
0 = nem felelt meg
A tehetségkoncepciónak tehát a 111es tehetségindexű tanulók felelnek
meg.
Tehetségindex
Csoport
111
1.
110
2.A
101
2.B
100
2.C
011
2.D
010
2.D
001
2.E
000
3.
3.2. A beválogatás tehetséggondozó programból eredő kritériumai:
4. JELEN BEVÁLOGATÁS VÁLOGATÁSI
MODELLJE
Két lépcsős hierarchikus válogatás. Ahol:
1. lépcső: tehetségkoncepciónak történő megfelelés
vizsgálata;
2. lépcső: a programkritériumoknak történő megfelelés
vizsgálata. Ez a „Jupiterbolha-próba” tanulás
módszertani teljesítményteszttel történik.
5. ÜTEMTERV
Szeptember 1. Az érintett 95 tanuló szüleinek tájékoztatása írásban és/szóban: az
„IPOO-minimum programról”a beválogatás körülményeiről. Fontos: az közölhető,
mit vizsgálunk, az nem közölhető, hogy milyen eszközt – pl. a Jupiterbolha-próbát
– fogunk használni!A beválogatási vizsgálaton történő részvételhez szükséges
írásbeli szülői engedélyek leadásának módjáról (helyben vagy a titkárságra beadva) és
határidejéről (szeptember 5.)
Szeptember 6. A beérkezett szülői engedélyek száma alapján rendelkezésre áll, hogy a
beválogatási vizsgálatra meghívható 95 tanuló közül valójában hány tanuló vizsgálata
lehetséges. Ennek ismeretében kell döntést hozni a vizsgálati helyszínek és alkalmak
számáról, illetve értesíteni kell a bejelentkezett szülőket/tanulókat a vizsgálat helyéről,
időpontjáról, s a szükséges felszerelésről (toll). A vizsgálathoz szükséges tesztlapok
sokszorosítása is elkezdődhet.
Szeptember 8. A beválogató vizsgálat (Jupiterbolha-próba) elvégzése.
Szeptember 25. Elkészül a beválogató vizsgálat beszámolója.
Szeptember 26. A beválogató vizsgálat eredményeit megvitató munkaértekezlet. Az
„IPOO-minimum program”-ba javasolt (a beválogatási küszöbnek megfelelő) tanulók
száma alapján döntés születik arról, hogy egy vagy több csoport indítására van-e
szükség. Az időpontok egyeztetése az „IPOO-minimum program”-ot irányító
szakemberekkel.
Szeptember 30. A beválogatás eredményéről szóló értesítés a szülőknek, tanulóknak.
Október 1. Ettől a dátumtól kezdve indulhat az „IPOO-minimum program”
tehetséggondozó program keretén belül.
Köszönöm a figyelmet!
Kapcsolat:
www.kockakor.hu
[email protected]