Transcript 4.
Gombaismeret 4.
Boletales – Tinóruk rendje
• A termőréteg lehet lemezes és csöves is.
• A termőréteg könnyen lehúzható a kalapról.
• A legtöbb esetben sötét színű spórapor jellemző.
• Sok ektomikorrhiza képző faj található itt.
Lemezes tinóru –
Xerocomus pelletieri
Természetvédelmi érték 5000 Ft
Strobilomycetaceae – Pikkelyestinóru-félék családja
• A termőréteg csöves, tág vagy nagyon tág pórusokkal.
• A hifákon nem látható csatképződés (!) • Gyakran fátyol, teljes burok is kialakul, mely felszakadozva pikkelyeket alkot a kalapon.
• A spóra rendszerint díszes: léces, szemölcsös vagy hálózatos minta.
Pikkelyes tinóru – Strobilomyces strobilaceus
• A kalap félgömb alakú, alig terül ki, átmérője 15 cm is lehet.
• Alapszíne világos, rajta elálló, tetőcserépszerűen álló, feketés vagy sötét-barna pikkelyek vannak.
• A tönk 10-15 cm hosszú, a kalaphoz hasonló színű, apró pikkelyekkel borított.
• A csövek halvány színűek, tág, szögletes pórusok jellemzők. Húsa vágásra vörösödik majd feketedik.
• Júliustól októberig.
• Savanyú talajú lomberdőkben, néha fenyvesben.
• Védett!!! (Ehető, de rossz ízű és szagú), természetvédelmi érték 2000 Ft
Pikkelyes tinóru –
Strobilomyces strobialceus
Pikkelyes tinóru –
Strobilomyces strobilaceus
Boletaceae – Tinóru-félék családja
• Sok jó, ehető gomba, de vannak mérgezők is.
• Egy nemzetség kivételével csöves termőréteg jellemző.
• A termőréteg nagyon könnyen leválik a kalapról.
• A csöves részt néha fátyol borítja.
• A spórák sima felszínűek, elliptikusak vagy orsó alakúak.
• A hús mindig lédús, puha; változó színű.
Gesztenyebarna tinóru – Gyroporus castaneus
• A kalap 3-10 cm átmérőjű, fiatalon félgömb, majd ellaposodó.
• Színe barnás, rendszerint vörösesbarna, gesztenyebarna, finoman nemezes.
• A csövek szűk pórusúak, krém színűek, a termőréteg a tönk előtt felkanyarodik.
• A tönk cca. 10 cm hosszú, hengeres, a kalappal egyező színű, belsejében emeletes üregek vannak.
• Júniustól októberig.
• Lomberdőben. Ritka.
• Ehető, kímélendő.
Gesztenyebarna tinóru –
Gyroporus castaneus
Gesztenyebarna tinóru –
Gyroporus castaneus
Gesztenyebarna tinóru –
Gyroporus castaneus
Gesztenyebarna tinóru –
Gyroporus castaneus
Gesztenyebarna tinóru –
Gyroporus castaneus
Égertinóru – Gyrodon lividus
• A termőtest magános, a családon belül a legkezdetlegesebb felépítésű.
• A spóra gömbös, a termőréteg a tönkre húzódó.
• A kalap 4-10 cm átmérőjű, sárgás színű, kiterülő.
• A termőréteg nehezen húzható le a kalapról, sárgás, nyomásra kékülő, szögletes pórusokkal.
• A tönk karcsú, az alapjánál gyakran görbül, sárgás színű.
• Égerrel mikorrhizát képez.
• Védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft
Égertinóru –
Gyrodon lividus
Égertinóru –
Gyrodon lividus
Égertinóru –
Gyrodon lividus
kalap termő réteg tönk
Boletus
vastag húsú, nemezes vagy tapadós kalapbőr vastag, a tönktől elálló, fehér, sárga vagy piros, szűk pórusú hasas, hálózatosan repedezett v. szemcsés
Leccinium
vastag húsú, igen domború, száraz, bőre túlnő a kalap szélén feltűnően vastag, tönktől elálló, felkanyarodó, szűk pórusú megnyúlt, durván érdes, pikkelyes, húsa szürkül
Suillus
vékony húsú, nyálkás, enyhén túlnyúló, lehúzható kalapbőr tönkre futó, sárga (szürke), szűk majd tág pórusú karcsú, hengeres, gyakran galléros, szemcsés, pontozott
hús, szín változás
fehér vagy sárga több fajnál kékül fehéres, több faj szürkül, feketedik nem kékül
Xerocomus
vékony húsú, molyhos, száraz, repedező sárgás, zöldessárga színű, igen tág pórusú karcsú, hengeres, sima, (korpás), gyakran csavarodott ± kékül, gyors színváltozás
Suillus nemzetség – Fenyő(gyűrűs)tinóruk
Nyálkás kalap, bőre lehúzható Gyakori a gallér megléte A csövek eleinte szűkek, később kitágulnak, kicsit lefutnak a tönkre A tönk többnyire egyenes, egyenletes vastagságú Húsúk nem kékül Mikorrhizás gombák, fenyőerdőben fordulnak elő Ehetők o o o o
Suillus granulatus
– Szemcsésnyelű fenyőtinóru
kéttűs fenyőkkel Suillus grevillei
– Sárga gyűrűstinóru
vörösfenyővel Suillus luteus
– Barna gyűrűstinóru
kéttűs fenyővel Suillus bovinus
– Tehéntinóru
kéttűs fenyőkkel
Szemcsésnyelű fenyőtinóru – Suillus granulatus
• Gyakran nagyobb csoportokban megjelenő.
• A kalap 3-10 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó. Sárga, okker, vagy világos barna, nyálkás, ragadós. A kalapbőr könnyen lehúzható.
• A csöves termőréteg sárgák, tejszerű nedvet választ ki, ezek megszáradnak.
• A tönk hengeres, sárgás, megbarnuló szemcsék vannak rajta.
• Májustól novemberig.
• Kéttűs fenyők alatt növő, gyakori faj.
• Ehető, árusítható.
Szemcsésnyelű fenyőtinóru –
Suillus granulatus
Szemcsésnyelű fenyőtinóru –
Suillus granulatus
Szemcsésnyelű fenyőtinóru –
Suillus granulatus
Szemcsésnyelű fenyőtinóru –
Suillus granulatus
Szemcsésnyelű fenyőtinóru –
Suillus granulatus
Barna gyűrűstinóru – Suillus luteus
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodó, rendszerint sötétbarna, felülete nyálkás, ragadós. A kalapbőr lehúzható.
• A csövek eleinte szűkek, sárga, majd barnás.
• A tönk hengeres, fehéres gallérja van, melyet később a spórák barnásra festenek; a gallér felett sárgás, alatta fehéres.
• Májustól novemberig.
• Kéttűs fenyők alatt nő.
• Ehető, árusítható.
Barna gyűrűstinóru –
Suillus luteus
Barna gyűrűstinóru –
Suillus luteus
Barna gyűrűstinóru –
Suillus luteus
Barna gyűrűstinóru –
Suillus luteus
Sárga gyűrűstinóru – Suillus grevillei
• A kalap 5-10 cm átmérőjű, kiterülő. Halvány sárga, sárgás-barna színű, nedvesen ragadós.
• A csöves rész a tönkhöz nőtt, lefutó, élénk sárga színű, nyomásra kissé barnuló.
• A tönk hengeres, határozott gallérzónával, e felett sárgás, alatta gyapjas, pikkelyes. Nedves időben ragadós.
• Júniustól októberig.
• Vörösfenyő alatt nő.
• Ehető, árusítható.
Sárga gyűrűstinóru –
Suillus grevillei
Sárga gyűrűstinóru –
Suillus grevillei
Sárga gyűrűstinóru –
Suillus grevillei
Sárga gyűrűstinóru –
Suillus grevillei
Tehéntinóru – Suillus bovinus
• A kalap 5-10 cm átmérőjű, hamar kiterülő. Halvány barna, sárgás-barna színű, a szélén gyakran halványabb, nedvesen tapadós. A kalapbőr könnyen lehúzható.
• A csövek lefutnak a tönkre, tág pórusúak, sárgás-barnák.
• A tönk hengeres, lefelé kissé vékonyodó, a kalaphoz hasonló színű.
• A hús öregen lilás árnyalatú, gyümölcsillatú.
• Augusztustól novemberig. • Savanyú talajú erdei fenyvesekben.
• Fiatalon ehető.
Tehéntinóru –
Suillus bovinus
Tehéntinóru –
Suillus bovinus
Xerocomus nemzetség – Molyhos v. nemezes tinóruk
A kalap bársonyos tapintású, nemezes, molyhos A csövek tág pórusúak, sárgák, enyhén lefutnak a tönkre A tönk vékony, hengeres, sima, korpázott, bordázott A hús többé-kevésbé kékül Életmódjuk mikorrhizás, egy faj parazita Lomb- és fenyőerdőben fordulnak elő Ehető fajok tartoznak a nemzetségbe o o o o o o
Xerocomus badius – Xerocomus chrysentheron Xerocomus spadiceus
Barna tinóru – Aranytinóru
Apiocrea chrysosperma
– Recéstönkű nemezestinóru
Xerocomus subtomentosus – Xerocomus rubellus – Xerocomus parasiticus –
Molyhos tinóru Piros tinóru Élősdi tinóru
Barna tinóru – Xerocomus badius
• A kalap 5-10 cm átmérőjű, félgömb, hamar kiterülő. Barna, kissé vöröses árnyalatú, nedves időben kissé ragadós.
• A csövek fakósárgák, nyomásra kékülők.
• A tönk hengeres, világosabb barna.
• A hús vágásra kékül, de ez múlandó.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben.
• Helyenként gyakori.
• Ehető, árusítható.
Barna tinóru –
Xerocomus badius
Barna tinóru –
Xerocomus badius
Barna tinóru –
Xerocomus badius
Arany tinóru – Xerocomus chrysentheron
• A kalap 3-10 cm átmérőjű, félgömb, majd kiterül. Barna, sárgás árnyalatú, bársonyos. A kalapbőr gyakran repedezik, a repedésekben a hús sárgás vagy vöröses.
• A csövek tágak, nyomásra kékülnek.
• A tönk karcsú, elvékonyodik, gyakran görbe. Sárgás alapon vörös minta jellemzi.
• Májustól novemberig.
• Lomb- és fenyőerdőkben. Gyakori.
• Ehető, árusítható, de gyorsan romlik.
• Egy eleinte fehér, majd sárgás penész gyakran megtámadja, főleg nedves időben.
Arany tinóru –
Xerocomus chrysentheron
Apiocrea chrysosperma
Arany tinóru –
Xerocomus chrysentheron
Arany tinóru –
Xerocomus chrysentheron
Arany tinóru –
Xerocomus chrysentheron
Arany tinóru –
Xerocomus chrysentheron
Recéstönkű nemezestinóru – Xerocomus ferrugineus
• A kalap 5-10 cm átmérőjű, félgömb, majd ellaposodó. Barna, sárgás árnyalatú, bársonyos.
• A csövek tágak, a tönkre lefutók, élénk sárgák. Nyomásra kissé kékülnek.
• A tönk lefelé vékonyodó, gyakran görbe; Sárgás-barna, felülete hálózatosan erezett.
• A hús vágásra gyengén kékül, gyümölcsillatú.
• Májustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdőben. Gyakori.
• Ehető, árusítható faj.
• Jól szárítható.
Recéstönkű nemezestinóru –
Xerocomus ferrugineus
Recéstönkű nemezestinóru –
Xerocomus ferrugineus
Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus
• Az előző fajhoz nagyon hasonló.
• A kalap 5-10 cm átmérőjű, félgömb, majd ellaposodó. Barna, világos barna, okkeres árnyalatú, bársonyos.
• A csövek tágak, a tönkre lefutók, élénk sárgák.
• A tönk lefelé vékonyodó, gyakran görbe; Sárgás-barna, felülete gyakran pontozott.
• Májustól októberig.
• Lomb- és fenyőerdőben. Gyakori.
• Ehető, árusítható faj.
Molyhos tinóru –
Xerocomus subtomentosus
Molyhos tinóru –
Xerocomus subtomentosus
Xerocomus subtomentosus
– Molyhos tinóru
Molyhos tinóru –
Xerocomus subtomentosus
Molyhos tinóru –
Xerocomus subtomentosus
Piros tinóru – Xerocomus rubellus
• Kisebb termetű, a kalap 3-8 cm átmérőjű, félgömb, majd kiterül. Barnás vörös, vagy élénk pirosas, fiatalon bársonyos. • A csövek tágak élénk sárgák, majd zöldülnek.
• A tönk karcsú, elvékonyodik, gyakran görbe. Az alsó felén sárgás alapon vörös minta jellemzi.
• A hús enyhe, vágásra kissé kékülő.
• Májustól októberig.
• Lomberdőkben. Gyakori.
• Ehető, árusítható, de gyorsan romlik.
Piros tinóru –
Xerocomus rubellus
Piros tinóru –
Xerocomus rubellus
Piros tinóru –
Xerocomus rubellus
Piros tinóru –
Xerocomus rubellus
Élősdi tinóru – Xerocomus parasiticus
• Apró gomba. A kalap 3-5 cm átmérőjű, félgömb, majd kiterül. Sárgásbarna, fiatalon bársonyos. • A csövek tágak, sárgák, majd zöldülnek.
• A tönk karcsú, elvékonyodik, gyakran görbe. Sárgás színű, felülete szemcsés.
• Augusztustól októberig.
• Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben, a rőt áltriflán élősködve. Ritka.
• Védett, természetvédelmi érték 2000 Ft
Élősdi tinóru –
Xerocomus parasiticus
Élősdi tinóru –
Xerocomus parasiticus
Élősdi tinóru –
Xerocomus parasiticus
Epeízű tinóru – Tylopilus felleus
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik, barna, világosbarna, matt, finoman nemezes.
• A termőréteg csövei fiatalon fehéresek, rózsaszínek lesznek, felkanyarodnak a tönk körül.
• A tönk rendszerint hengeres, de lehet bunkós is. Világosbarna alapszínű, sötétebb színű nagy szemű hálózattal.
• A hús fehéres, vágásra enyhén rózsásodhat. Keserű.
• Júliustól októberig.
• Erősen savanyú talajú erdőkben.
• Nem ehető.
Epeízű tinóru –
Tylopilus felleus
Epeízű tinóru –
Tylopilus felleus
Epeízű tinóru –
Tylopilus felleus
Epeízű tinóru –
Tylopilus felleus
Boletus Tinóru, vargánya nemzetség
o o o o o o o A termőtest ált. nagy, vastag húsú Jellemző a félgömb alakú, nemezes vagy tapadós kalap A tönk hasas, hálózatosan recés, korpás vagy sima A csöves termőréteg pórusai szűkek, nem futnak le a tönkre, fehéres, sárga vagy piros színűek A hús fehér vagy sárga, több fajnál kékül Lomb- és fenyőerdőben fordulnak elő Ehetőek, három faj mérgező
Boletus edulis
– Ízletes vargánya
Boletus regius
– Királyvargánya
Boletus radicans
– Gyökeres tinóru
Boletus satanas
– Sátántinóru
Boletus calopus
– Farkastinóru
Boletus luridus
– Változékony tinóru
Boletus quelletii
– Vörös tinóru !
!
Boletus edulis – Ízletes vargánya
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, ellaposodik, barna, világosbarna, matt, finoman nemezes.
• A termőréteg csöves, a kalap húsáról könnyen lefejthető, fehér, majd zöldessárga. • A tönk vastag, a hengerestől a hasasig, fehéres, világosbarna, a felső részén sötétbarna hálózatos erezet található. • A hús vastag, fehér, nem színeződő, kellemes illatú, dióízű. • Júniustól októberig.
• Savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben.
• Ehető, árusítható, jól szárítható. •Hasonlít hozzá a nemezes kalapú, végig hálózatos tönkű nyári vargánya (
Boletus reticulatus
).
Ízletes vargánya –
Boletus edulis
Ízletes vargánya –
Boletus edulis
Ízletes vargánya –
Boletus edulis
Ízletes vargánya –
Boletus edulis
Ízletes vargánya –
Boletus edulis
Ízletes vargánya –
Boletus edulis
Királyvargánya – Boletus regius
• Kalap: (10)-13-(22) cm, domború, kiterülő, széle fiatalon begöngyölt felszíne bőrszerű • A termőréteg: szűk pórusú, citromsárga, de hamar olív lesz, érintésre nem változik, a tönkhöz hozzánőtt.
• A tönk 6-10 cm hosszú, 4-5 cm széles, vaskos, citromsárga, bázisban vörösesen foltos, sárgás vagy vöröses, apró szemű hálózattal.
• A hús puha, sárga, tönk bázisában vörösen foltos, nagyon kicsit kékül.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú lomberdőkben • Ehető, árusítható. Ízletes, de kímélendő.
Királyvargánya –
Boletus regius
Királyvargánya –
Boletus regius
Királyvargánya –
Boletus regius
Gyökeres tinóru – Boletus radicans
• Kalapja 6-20 cm átmérőjű, fiatalon félgömb, majd kiterülő fehéres szürke, fakószürke, barnásszürke, nemezes felületű. • Csöves termőrétege fiatalon sárga, majd zöldessárga, majd idősen szürkés zöld színű, nyomásra kékül. • A tönk hasas, gyakran orsószerűen kihegyesedő, gyökerező. • Húsa kemény, fakó sárga sérülésre kissé kékül, keserű ízű. • Júliustól októberig.
• Meszes talajú lomberdőben.
• Mérgező.
Gyökeres tinóru –
Boletus radicans
Gyökeres tinóru –
Boletus radicans
Gyökeres tinóru –
Boletus radicans
Sátántinóru – Boletus satanas
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, félgömb alakú, szabálytalanul karéjos lesz; szürkésfehér, finoman nemezes. • A tönk 10 cm körüli hosszú, feltűnően gumós, hasas, a kalap közelében sárgás, kisszemű, vörös hálózat díszíti, lejjebb kárminvörös. • A pórusok nagyon hamar vörösek lesznek. • A húsa fehéres, vágásra kékül.
• Júliustól szeptemberig.
• Kedveli a meszes talajú déli lejtőkön kialakuló bükk- és tölgyerdőket.
• Mérgező.
Sátántinóru –
Boletus satanas
Sátántinóru –
Boletus satanas
Sátántinóru –
Boletus satanas
Farkastinóru – Boletus calopus
• A kalap félgömb, lassan szélesedik ki, pereme sokáig lehajlott marad, olívszürke, bársonyos-nemezes, matt, nem tapadós. • A pórusok citromsárga később olívszínűek, nyomásra megkékülnek. • A tönk 6-8 cm magas és 2-5 cm széles lehet, gumós-hasas formájú, többféle színe van • A hús sárgásfehér, nyomásra erősen kékül. Íze először összehúzó, utána többnyire keserű.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú bükkösökben, tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben található.
• Mérgező, gyomor- és bélpanaszokat okoz.
Farkastinóru –
Boletus calopus
Farkastinóru –
Boletus calopus
Farkastinóru –
Boletus calopus
Változékony tinóru – Boletus luridus
• Kalap: 8-10-(20) cm, széle fiatalon begöngyölt, felszíne bársonyos, színe rendkívül változatos • Termőréteg: felkanyarodó, vastag, sárga, pórusok vége kárminpiros, szűk, nyomásra kékülő, majd feketedő • Tönk: 9-10 x 4 cm, sárgás alapon kárminpirosas, megnyúlt hálózattal, a bázis felé egyre vörösebb • Hús: sárga, vágásra azonnal és nagyon erősen kékül, jóízű és szagú • Májustól októberig.
• Meszes vagy semleges talajon, lomberdőben • Hőkezelés után ehető.
Változékony tinóru –
Boletus luridus
Változékony tinóru –
Boletus luridus
Változékony tinóru –
Boletus luridus
Vörös tinóru – Boletus queletii
• A kalap 5-20 cm átmérőjű, félgömb alakú, domború, majd kiterül, matt, tégla- vagy narancsvörös. • A csövek sárgák majd olívszínűek, nyílásaik vörösek, nyomásra kékülnek. • A tönk 10-15 cm hosszú, hengeres vagy orsó alakú, csúcsa sárga, alja sötétvörös, felülete finoman, vörösen pontozott.
• Húsa vastag, sárgás, a tönk tövében sötétvörös, vágásra gyengén kékül.
Szaga nem jellegzetes, íze kissé savanykás.
• Júniustól októberig.
• Meszes talajú lomberdőkben.
• Nyersen mérgező.
Vörös tinóru –
Boletus queletii
Vörös tinóru –
Boletus queletii
Vörös tinóru –
Boletus queletii
Leccinum nemzetség – Érdes(nyelű) tinóruk
A kalap félgömb alakú, bársonyos tapintású A kalap bőre gyakran túllóg a kalap szélén A termőréteg nem éri el a tönköt, nagyon szűk pórusú, általában fehéres A tönk hosszú, egyenletes, legfeljebb a végén kissé elkeskenyedő, világos alapon sötét, apró pikkelyekkel díszített A hús fehéres, sérülésre elszíneződik, általában szürkül, feketedik Mikorrhizás gombák Ehetők o o o o o
Leccinum aurantiacum
– Tölgyfa-érdestinóru
Leccinum albostipitatum –
Vörös érdestinóru
Leccinum duriusculum – Leccinum scabrum –
Nyárfa érdestinóru Barna érdestinóru
Leccinum pseudoscabrum –
Sötét érdestinóru
Quercus Populus tremula Populus Betula Carpinus betulus
Tölgyfa-érdestinóru – Leccinum aurantiacum
• Kalap: 5-15-(20) cm, domború, a kalapbőr túlnövő, felszíne bársonyos, barnáspiros • A termőréteg: vastag, felkanyarodó, szűk pórusú, piszkosfehér majd szürkésbarna • A tönk karcsú, 10-20 x 2-4 cm, hengeres, fehér színű, vörösbarna vagy feketésbarna pikkelyekkel • Húsa kemény, fehér, elvágva lilásrózsaszín árnyalatú, majd szürkésibolyás lesz.
• Júliustól októberig.
• Lomberdőben, tölgyek alatt nő.
• Ehető, árusítható.
Tölgyfa-érdestinóru –
Leccinum aurantiacum
Tölgyfa-érdestinóru –
Leccinum aurantiacum
Tölgyfa-érdestinóru –
Leccinum aurantiacum
Vörös érdestinóru – Leccinum albostipitatum
• A kalap 5-15-(20) cm, gömb alakú, széle a trámán túlnő, lehet cafrangos, színe barnáspiros, narancsvörös.
• A termőréteg vastag, felkanyarodó, szűk pórusú, krémszínűből öregen barnásszürkés lesz • A tönk karcsú, 10-20 x 2-4 cm, fehér színű, sokáig fehéren, később vörösbarnán, feketésen pikkelyes • Húsa kemény, fehér, a tönk tövében zöldeskéken foltos, elvágva szürkésrózsaszín, majd fekete lesz.
• Júniustól novemberig.
• Obligát nyárfamikorrhizás (rezgő nyár).
• Ehető, árusítható.
Vörös érdestinóru
– Leccinum albostipitatum
Vörös érdestinóru
– Leccinum albostipitatum
Nyárfa érdestinóru – Leccinum duriusculum
• Kalapja 5-15-(20) cm, félgömb alakú, széle fiatalon begöngyölt, széle felé lehetnek kis pikkelykék, színe szürkésbarna vagy barna, bőre a kalap szélén túlnő.
• Termőrétege a tönk előtt felkanyarodó, piszkosfehér, majd szürkésbarna.
• Tönkje karcsú, 5-20 x 2-4 cm, fehéresbarnás, bázisban halványkék, rajta világos pikkelykék vannak • Húsa kemény, fehér, elvágva először halvány rózsaszínes, majd szürkésfekete lesz • Májustól októberig.
• Kizárólag nyárfák alatt nő.
• Ehető, árusítható.
Nyárfa érdestinóru
– Leccinum duriusculum
Nyárfa érdestinóru
– Leccinum duriusculum
Nyárfa érdestinóru
– Leccinum duriusculum
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
• A kalap domború, dohány-, feketésbarna színű, kissé tapadós, vastag húsú. A kalap bőre néha a kalap szélén túlér.
• A termőréteg a tönk előtt felkanyarodik, a tönk körül árkot alakít ki, a kalapról könnyen lefejthető, fehéres majd barnás színű.
• A tönk 5-15 cm hosszú, fehér alapon szürkésbarnán, feketésen pikkelyes.
• A hús szürkésfehér, vágásra nem vagy csak kissé szürkülhet, íze enyhe, szaga nem jellegzetes.
• Júniustól októberig.
• Nyírfák alatt nő.
• Fiatalon ehető, árusítható.
Barna érdestinóru
– Leccinum scabrum
Barna érdestinóru
– Leccinum scabrum
Barna érdestinóru
– Leccinum scabrum
Sötét érdestinóru – Leccinum pseudoscabrum
• A kalap domború, szürkésbarna színű, felülete sima vagy kissé ráncos, nedves időben tapadós, száraz időben felrepedezhet.
• A termőréteg a tönk előtt felkanyarodik, a tönk körül árkot alakít ki, fehéres majd sárgásszürke színű, nyomásra szürkül, feketedik.
• A tönk 5-10 cm hosszú, piszkosfehér alapon, finoman feketésen pontozott, pikkelyes.
• A hús szürkésfehér, először vörösödik, majd ibolyásszürke, később fekete lesz.
Íze, szaga nem jellegzetes.
• Júniustól októberig.
• Gyertyán alatt nő.
• Fiatalon ehető, árusítható.
Sötét érdestinóru
– Leccinum pseudoscabrum
Sötét érdestinóru
– Leccinum pseudoscabrum
Sötét érdestinóru
– Leccinum pseudoscabrum
Sötét érdestinóru
– Leccinum pseudoscabrum
Sötét érdestinóru
– Leccinum pseudoscabrum
Sötét érdestinóru
– Leccinum carpini