Transcript Fomes fomentarius r. Poriales – Tapló alkatúak

Növényrendszertan gyakorlatok
1. gyakorlat
Természetvédelmi mérnöki szak
2012
Cavalier-Smith 8 országos rendszere
I. Prokaryota - elősejtmagvasok birodalma
1. Eubacteria - eubaktériumok országa
2. Archebacteria - ősbaktériumok országa
II. Eukaryota - valódi sejtmagvasok birodalma
Archekaryota - őseukarióták világa
3. Archezoa - őseukarióták országa
Metakaryota - valódi sejtmagvasok világa
4. Protozoa - egysejtűek országa
5. Plantae - növények országa
6. Chromista - növényszerűek országa
7. Fungi - gombák országa
8. Animalia - állatok országa
Nyálkagombák – Myxomycota (Mucilago)  Protozoa
Petespórás gombák – Omycota (Saprolegia, Plasmopara)  Chromista
A valódi gombák (Fungi) törzsei
Rajzóspórás gombák – Chytridiomycota
Járomspórás moszatgombák – Zygomycota (Mucor, Empusa)
Tömlősgombák - Ascomycota
Bazídiumos gombák - Basidiomycota
Fungi imperfecti - Deuteromycota
A tömlősgombák törzse - Ascomycota
• Elterjedt, gazdag csoport, a gombák 30%-a ide tartozik
• Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták
lehetnek
• A paraziták között sok a növényi kórokozó (fitopatogén), nagy a
mezőgazdasági jelentőségük, mivel a nagy károkat okozó gombák
nagy része ide tartozik (tömlőspenészek, lisztharmatgombák)
• Nevüket aszkospóráikról kapták, melyek
tömlőszerű
sporangiumokban
(aszkuszokban),
általában 8-asával
keletkeznek
 Hifa: gombafonal
 micélium: gombafonalak
szövedéke
Jól fejlett, valódi micéliumuk van,
a hifákat harántfalak osztják
 A harántfalakon egyszerű
pórusok vannak, a szomszédos
sejtek citoplazmája érintkezik
egymással
 A póruson keresztül sejtszervek
is helyet cserélhetnek
• A tömlősgombák ivartalan szaporodása - terjedése
1. Sarjadzással
2. Konídiumokkal: a konídiumok a hifákról vagy
konídiumtartókról külsőleg lefűződő spórák, amelyek
keletkezését nem előzi meg sem a sejtmagok
összeolvadása, sem meiózis.
1.
2.
A tömlősgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása
(lásd a következő ábrát)
•
•
•
•
•
•
•
•
Egyedfejlődés: haploid spórából indul ki, melyből haploid
micélium fejlődik (=vegetatív micélium).
Ezeken ivaros folyamatok során ivarszervek képződnek:
aszkogónium (oogónium)♀ és antherídium ♂
Az aszkogóniumok párzófonalat (trichogin) növesztenek az
antheridiumok felé
A hím jellegű sejtmagvak átjutnak az aszkogóniumba
Általában nem történik meg rögtön a sejtmagok összeolvadása,
hanem a magok párokba állnak és magpáros hifát hajtanak.
A magpáros hifákból alakulnak ki a termőtestek.
A termőtest felszínén vagy belsejében található a termőréteg
(himénium), amely aszkuszokból és steril hifavégekből (parafízis)
áll.
Az aszkuszban összeolvad a sejtmagpár, ezt egy meiózis, majd egy
mitózis követi, így alakul ki a 8 aszkospóra 8 sejtmagja.
aszkospóra
haploid
micélium
trichogin
tömlő v.
aszkusz
aszkogónium
anteridium
meiózis
mitózis kariogámia
magpáros
hifa
himénium
A tömlősgombák egyedfejlődése
A horogképződés és az aszkusz kialakulása
A termőtest kialakulása
A termőréteg (himénium)
a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)
A termőréteg (himénium)
a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)
A tömlősgombák t. – Ascomycota rendszerezése
A termőtestformák alapján
- nincs termőtest:
Őstömlősök - Hemyascomycetes
- zárt termőtest:
- kleisztotécium (1)
Tömlőspenészek - Plectomycetes
- nyitott:
- apotécium:
Csészegombák – Discomycetes
tál v. csésze (2)
Pezizales (Peziza)
összetett apotécium (3)
Helvellales (Gyromitra, Morchella)
módosult apotécium (4)
Tuberales (Tuber)
- peritécium: palack alakú (5) Maggombák - Pyrenomycetes
termőtestpárna (6)
Sztómaüreges t.g. - Loculoascomycetes
1
2
5
6
3
4
A tömlősgombák termőtest típusai
•A nagyméretű tömlősgombák termőtest típusa az ún. apotécium,
amelynek nyitott, csészeszerű, belsejét aszkuszokból és parafízisekből
álló termőréteg (himénium) béleli.
•Legegyszerűbb típusa a csészegombáké (A)
•A szarvasgombák termőteste módosult apotécium, a csészeforma
begyűrődésével a termőréteg a termőtest belsejébe került (B)
•Összetett apotéciuma van a kucsma- és papsapkagombáknak (C)
•Az agancsgombánál a termőtest mikroszkopikus, de meddő hifákból
álló nagyméretű termőtestpárna alakul ki. (D)
A tömlősgombák – Ascomycota rendszerezése
Őstömlősök – Hemyascomycetes
Őstömlősgombák – Endomycetales
Dérgombák - Taphrinales (Taphrina)
Tömlőspenészek – Plectomycetes
Tömlőspenészek - Plectascales (Penicillium)
Lisztharmatgombák - Erysiphales (Microspaera)
Maggombák – Pyrenomycetes
Maggombák - Pyrenomycetales (Nectria)
Csészegombák – Discomycetes
Rhytismatales (Rhytisma)
Phacidiales (Lophodermium)
Pezizales (Peziza)
Helvellales (Gyromitra, Morchella)
Tuberales (Tuber)
Sztómaüreges tömlősgombák - Loculoascomycetes
2. o. Plectomycetes – Tömlőspenészek
r. Plectascales – Tömlőspenészek
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
r. Plectascales – Tömlőspenészek
Zöld nemespenész (sajtpenész) – Penicillium roqueforti
• Szaprobionta.
• A rokfort sajt ízét, zamatát hozza
létre.
• Ivaros szaporodása háttérbe
szorul, konídiumokkal
szaporodik.
• Konídiumtartója elágazik
(„ecsetpenészek”).
• A hifák soksejtűek.
• Gyakori a termőtest: zárt
kleisztotéciumok rendezetlenül
elhelyezkedő aszkuszokkal.
r. Plectascales – Tömlőspenészek
r. Plectascales – Tömlőspenészek
r. Plectascales – Tömlőspenészek
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina
Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina
• Főleg fiatal fát, sarjhajtásokat támad
• Lisztes bevonatot képez a levélen:
ez micéliumból és konídiumokból áll.
• A micélium a gazdanövény felületén
található, innen bocsát hausztóriumokat
az epidermisz sejtjeibe.
• A megtámadott levél sárgul, nyurgul.
• A termőtest zárt kleisztotécium, az
aszkuszok csokrosan helyezkednek el.
• A kleisztotéciumok a levél színén csoportosan
fordulnak elő, a függelékek villásan elágaznak.
• Tölgy, ritkábban szelídgesztenye és bükk fajokon
• Elszaporodásának a meleg és nedves idő kedvez.
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
konídiumok
kleisztotécium csokrosan
elhelyezkedő aszkuszokkal
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
A kleisztotéciumok
függelékei villásan
elágaznak
Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina
4. o. Discomycetes - Csészegombák
r. Pezizales
r. Helvellales
r. Tuberales
r. Pezizales - Csészegombák
•Kis- vagy közepes termetűek
•Termőtestük apotécium
• Fedővel nyíló aszkuszok
• Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak (piros, sárga, lila)
• A spóraszórás aktív folyamat, amelyet a fény is segíthet, a termőtest
akár susogó hangot is hallathat.
• Szaprotrófok
•Mérgezőek, ehetőek vagy fogyasztásra alkalmatlanok
•Aleuria aurantia (=Peziza aurantia) – narancsvörös csészegomba
Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia
•
•
•
•
•
•
•
•
2-6 cm átmérőjű termőtest
Csésze formájú, legtöbbször szabálytalan alakú
Széle hullámos, karéjos
A külső felületén világos narancs, lisztes bevonatú
Belső oldalon élénk narancs, sima
Húsa törékeny
Júniustól októberig
Erdei utakon,
farakások mentén,
parkok talaján
• Csoportos
• Ehető
Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia
Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia
r. Helvellales – Papsapkagomba-félék
Morchella – Kucsmagomba nemzetség
•Közepes vagy nagy termetűek
•A süveg együregű, gömbölyű, kúpos vagy hengeres, felülete
tekervényes, ráncolt vagy méhsejtszerű
•A tönk hengeres, együregű
•Húsuk kellemes ízű, illatú
•Lomb- és fenyőerdőben, tavasszal megjelenő fajok
• Szaprotrófok
•Ehetőek, de nyersen allergiát okozhatnak
Morchella esculenta – ízletes kucsmagomba
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
• A süveg 6-12 cm magas, együregű,
gömbölyű, vagy ovális, többé-kevésbé
tompán kúpos, sárgásbarna, később
sötétedő
• Felületén kiemelkedő bordák által határolt
sokszögletű, méhsejtszerű bemélyedések
vannak
• A tönk 3-10 cm hosszú, lefelé kissé
szélesedő, fehéres, piszkosfehér, együregű
• Törékeny húsú
• Márciustól májusig
• Ligeterdőkben, lomberdőkben, jó
vízellátottságú helyeken
• Ehető, árusítható
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
Gyromitra – Papsapkagomba nemzetség
•Nagy termetűek
•A süveg többüregű, ált. szabálytalan, egy vagy több csúcsú,
agyvelőszerűen ráncolt, barázdált vagy redős
•A tönk többüregű, zömök, hosszirányban barázdált
•A hús törékeny, viaszszerű, merev
•Lomb- és fenyőerdőben, egy faj kivételével, tavasszal
megjelenő fajok
• Szaprotrófok
•Mérgezőek
Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta
Redős papsapkagomba – Gyromitra (Helvella) esculenta
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A süveg 3-10 cm magas, 2-5 cm átmérőjű, gyakran lebenyes
Agyvelőszerűen ráncolt, széle szabálytalanul hullámos
Közép barna, vörösesbarna
A tönk 2-10 cm hosszú
Belül szabálytalanul üreges, többüregű
Fehéres, piszkosfehér színű
A hús törékeny, viaszszerű
Március végétől májusig
Savanyú talajú fenyvesekben,
talajon, fakorhadék közelében
• Súlyosan mérgező, nyersen
akár halálosan mérgező is lehet
Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta
Redős papsapkagomba
Gyromitra esculenta
A Morchella és a Gyromitra nemzetség termőtestének
összehasonlítása - hosszmetszet
Morchella esculenta
Gyromitra esculenta
Redős papsapkagomba okozta mérgezés (Gyromitra-szindróma,
monometil-hidrazin mérgezés)
•Súlyos vesekárosodással és idegrendszeri tünetekkel jár.
•A különböző toxintartalom miatt nem mindig okoz mérgezést.
•Tünetei a gyilkosgalóca-mérgezéshez hasonlóan két fázisú lefolyást
mutatnak.
• A hosszú lappangási idő (6-12 óra, néha 2-26 óra) után először
•gasztrointesztinális tünetek (rosszullét, hasfájás, hányás,
hasmenés, fejfájás),
•majd súlyosabb esetekben ezt követik a májkárosodások
(kemény, nyomásérzékeny, megnagyobbodott máj, sárgaság),
• melyekhez idegrendszeri tünetek (nyugtalanság, izgatottság,
delírium stb.) is társulnak.
• Két-három nap múlva a mérgezett a keringési rendszer
összeomlása és a légzés leállása miatt elhalálozik.
• Hatóanyaga: giromitrin
•Enzim inhibitor, mutagén, karcinogén
•A toxintartalom függ a gomba korától, a termőhelytől és a
szárítástól is
•Szárítással vagy forrázással nem lehet a mérget eliminálni
•A méreg akkumulálódik
•Letális dózis 1-2 g egy felnőtt ember számára
•Régen fogyasztották, néhány európai országban ma is árulják
szárítva, csemegeként
•Alkalmazott terápia a galócamérgezéshez hasonló, a máj
regenerációjához B vitamint is adnak:
•Dialízis, majd szükség esetén veseátültetés
•Előidéző fajok: redős papsapkagomba, vörösbarna papsapkagomba,
egyéb papsapkagomba fajok
r. Tuberales – Szarvasgomba-félék
● Különleges, föld alatti termőtest
● Módosult apotéciumnak tekinthető
● Spórák száma redukálódik egyes esetekben
● Obligát mikorrhizás fajok
● Erdőkben, a föld felszíne alatt nőnek
● Ehetőek vagy étkezésre alkalmatlanok
Tuber aestivum – nyári szarvasgomba
r. Tuberales – Szarvasgomba-félék
A Szarvasgomba-félék (Tuberales ) termőtest-típusai és kialakulásuk
(C: Tuber aestivum)
Nyári szarvasgomba – Tuber aestivum
• A termőtest föld alatt fejlődik.
• 3-7 cm átmérőjű, szabálytalan, gumó.
• Feketés, sötétbarna, kívül rücskös,
kiemelkedő szemölcsökkel borított.
• A termőréteg a termőtest belsejében van, az
agyvelőszerű tekervényekben, a barna részén
található.
• Szaga jellegzetes, főtt kukoricára emlékeztető,
édeskés.
• Július-decemberben, meszes lomberdőkben.
• Ehető, árusítható.
Nyári szarvasgomba– Tuber aestivum
Téli szarvasgomba – Tuber brumale
A bazídiumosgombák törzse–
Basidiomycota
Bazídiumosgombák
• A bazídiumos gombák nevüket a bazídiumról kapták, ezekből
alakulnak ki a spórák
• Sejtfaluk fő anyaga a kitin
• Gyakori a dikarionos állapot, álszövetes szerveződés
• Szaprotrófok, paraziták vagy szimbionták
• A hifák válaszfalakkal
(szeptumokkal) tagoltak
pórussapka
szeptum
• A szeptumon található pórus
csőszerűen megvastagodik, ezt
egy sapkaszerű membránképlet
(parenteszóma) zárja le:
parentoszómás dolipórus alakul ki
dolium
pórus
A bazídiumos gombák egyedfejlődése
• A bazídiumok (speciális sporangium) a termőtest meghatározott
részén a termőrétegben (himénium) alakulnak ki
• Exogén lefűződéssel keletkező bazidiospórák
bazidiospóra
nyél
(sterigma)
Basidiomycota: a csatképződés és a bazídium kialakulása
Ascomycota: a horogképződés és az aszkusz kialakulása
A bazídiumosgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása
(lásd a következő ábrát)
• A bazidiospórákból hifák alakulnak ki
• A hifák végsejtjei összeolvadnak, de csak a sejtplazma olvad össze
a sejtmagok nem egyesülnek (szomatogámia)
• Így kialakul a két sejtmagot tartalmazó (magpáros, dikarionos) hifa
• A hifa osztódásakor mindkét sejtmag egyszerre osztódik, a
válaszfalak fölött egy dudor, ún. „csat” alakul ki
• Környezeti és hormonális hatásokra megkezdődik a termőtestek
fejlődése: a hifák párhuzamosan, sűrűn egymás mellé rendeződnek,
álszövetet alkotnak.
• A termőtesten kialakul a termőréteg (himénium), amely
bazídiumokból és steril sejtekből (cisztidiumokból) áll.
• A bazídiumban megtörténik a sejtmagok egyesülése (kariogámia)
• Kialakul a zigóta, melynek sejtmagja meiózissal 4 sejtmagot hoz
létre, ezek lesznek a bazidiospórák sejtmagjai.
• A sejtmagok a 4 kesztyűujjszerű nyúlványba vándorolnak, kialakul
a spórafal, majd lefűződnek a nyelükről (sterigmájukról).
bazidiospóra
bazídium
szomatogámia
meiózis zigóta
magpáros hifa
kariogámia
csatképződés
termőtest
A bazídiumos gombák egyedfejlődése
1. Bazidiospóra
2. Haploid hifa
3. Magpáros hifa
4.-7. Csatképződés a magpáros hifákon
8. Bazídiumképzés
Csatképződés
A bazídiumos gombák
egyedfejlődése
A bazídiumos gombák egyedfejlődése
A bazídiumos gombák termőtestének felépítése
A termőtestet felépítő hifák
A: generatív hifák, B: kötőhifák, C: vázhifák, D: tejhifák
A tráma típusa
• A bazídiumokat viselő egysoros termőréteget, a himéniumot viselő
váz a tráma.
• Többnyire védetten helyezkedik el és nagy felületű
• Zárt termőtest esetén annak belsejében helyezkedik el (pl.: pöfeteg)
• Típusai:
lemezes,
ráncos,
tüskés,
csöves,
sima.




A spórák morfológiája
Szín
Alak
Spórafal mintázata
KJ-os jódoldat reakciója (Melzer-reagens) (glikogén)
A spórák mintázata
a: sima, b: pontozott, érdes, c: szemölcsös, d: tüskés, e:
púpos, f: sima, izodiametrikus, g: hálózatos, h: szárnyas
A termőtest típusai a spórakeletkezés szerint
1. Himeniális termőtest – a spórák felszíni termőrétegben keletkeznek
a. gimnokarp (nyitott): nincs burok, a termőréteg szabadon fejlődik
b. hemiangiokarp (félig nyitott): van teljes burok (velum
universale), a termőréteg ennek felszakadása után válik szabaddá
a.
b.
2. Gaszterális (zárt) termőtest – a bazídiumok a gömbszerű
termőréteg közepét töltik ki
a: angiokarp: a spórák egy szabályos nyíláson jutnak a szabadba
b: kleisztokarp: a spórák a termőtest szétszakadása után
szóródnak ki.
a.
b.
A termőtestek morfológiai típusai
•Reszupinátus: aljzatra tapadó réteget, redőzetet képez (rezgőgomba).
•Krusztotécium: kemény, fás, többnyire tönk nélküli, több évig él,
évgyűrűszerűen gyarapodik (taplógombák).
•Holotécium: felemelkedő, de nem kalapos; lehet bunkó
(mozsárütőgomba), elágazó (korallgombák) vagy tölcsér alakú
(rókagombák). A termőréteg a külső felszínt és az ágvégeket borítja.
•Pilotécium: kalapra és tönkre különül, a termőréteg a kalap alján
található, különböző szerkezetű trámán. Burokmaradványok boríthatják:
• teljes burok (velum universale): bocskor és a kalap tetején pettyek
• részleges burok (velum partiale): gallér és a kalapról lelógó fátyol
vagy pókhálószerű függelék.
•Gaszterotécium: a gömbszerű termőtestet kétrétegű burok (perídium)
borítja, belsejét spóraképző (gleba)szövet tölti ki. Felnyílása változatos.
A termőtestek morfológiai típusai
krusztotécium
holotécium
nyeles
gaszterotécium
reszupinátus
holotécium
pilotécium
gaszterotécium
A gombák termőtestének fő határozóbélyegei
•A termőtest morfológiai bélyegei, színe, szaga
(pl.: ánizsgomba), íze (galambgombák)
•A termőtest alakja (pl.: korallgombák)
•A burokmaradványok (általános és részleges)
•Spóraszín
•A kalap mérete:
•Kistermetű: átmérője 5 cm-nél kisebb
•Közepes: átmérője 6-12 cm
•Nagy: átmérője 12 cm-nél nagyobb
•Kalapbőr: nyálkás, nemezes, selymes,
pikkelyes, szőrös, benőtten szálas, sima,
ráncos, behasadozott, cafrangos
•Kalapbőr színe: függhet a nedvességtől
(higrofán), fénytől, sérüléstől
A gombák termőtestének fő határozóbélyegei
•A kalaphús vastagságának aránya a lemezekhez képest
•A hús jellegzetességei: rugalmas, merev, törékeny
•A tejnedv színe
•A tráma szerkezete: lemezes, csöves, tüskés, ráncos, sima
•A lemezek érintkezése a tönkhöz, sűrűsége, színe, éle, leválaszthatósága
Lemezállások
ritkán álló
felkanyarodó
tönkhöz nőtt
sűrűn álló
foggal lefutó
lefutó
elágazó
váltakozó hosszúságú
A gombák kalapformái
A: gömbszerű, B: tojás alakú, C: félgömbös, D: domború, E: púpos, F: kiterülő,
G: benyomott, H: felhajló, I: tölcséres, J: tölcséres púppal, K: begöngyölt szélű
A kalap felszíne
a: szálas-rostos, b: pikkelyes, c: pettyes,
d: bordás szélű, e: behasadozó, f: fátyolos, cafrangos szélű,
g: hullámosan karéjos szélű, h: aláhajló, begöngyölt szélű
A tönk határozóbélyegei
•A tönk színe, alakja
•Elszíneződése sérülésre
•Mintázata: hálózatos, korpázott, stb.
•Tömör vagy üreges
•Rostos, merev vagy rugalmas
• Burokmaradványok: gallér, bocskor, stb.
•Gyökérszerű rhizomorfa a tönk alján
A tönk határozóbélyegei
a: hengeres-karcsú, b: felfelé vékonyodó, c: lefelé vékonyodó,
d: hasas, e: gumós, peremes gumóval, f: oszlopszerű, zömök
A bazídiumos gombák t. – Basidiomycota
rendszerezése
Rozsdagombák o. - Teliomycetes (Puccinia)
Üszöggombák o. - Ustomycetes (Ustilago)
Valódi bazídiumos gombák o. - Basidiomycetes
Teliomycetes – Rozsdagombák o.
Gabonarozsda – Puccinia graminis
• A micélium a gazdanövény belsejében
•
•
•
•
•
él. Életciklusa több spóraalak
szabályszerű egymásutánjából áll.
Tavasszal-nyáron az uredospórák telepei
rozsdafoltok formájában a levélen és a
száron
A tenyészidőszak vége felé bunkós, orsó
alakú teleutospórák, következő évben
bazídiumot hajtanak.
A bazidiospórák a borbolya és mahónia
(köztesgazdák) levelein
spermogoniumokat és ecídiumokat
hoznak létre.
Az ecídiumokban fejlődő ecidiospórák
pázsitfűféléket fertőznek.
Gazdaváltó faj: búza, rozs, árpa és zab,
pázsitfűfajok (főgazdák).
Gabonarozsda
– Puccinia graminis
Teliomycetes – Rozsdagombák o.
ecidiospórák
uredospórák
teliospórák
Gabonarozsda – Puccinia graminis
Ustomycetes – Üszöggombák o.
Kukoricaüszög – Ustilago maydis
Kukoricaüszög – Ustilago maydis
• A kukoricán fordul elő,
legelterjedtebb betegsége.
• Szárán, levelén, virágzatában lévő
duzzanatokat, ezüstszürke, majd
megbarnuló hártya fedi.
• Ez szétfoszlik, és utat enged a
sötétbarna spóratömegnek
(üszögspóra, teliospóra).
• A spórák gömbösek, tojásdadok,
halvány olajbarnák, finoman, de
sűrűn tüskések.
• A fiatal telepek olajban kisütve jó
ízűek. A gomba micéliumából az
illatszeripar számára mósusz-(illat-)
alapanyagot állítanak elő .
A bazídiumos gombák t. – Basidiomycota
rendszerezése
Rozsdagombák o. - Teliomycetes (Puccinia)
Üszöggombák o. - Ustomycetes (Ustilago)
Valódi bazídiumos gombák o. - Basidiomycetes
Tagolt bazídiumú gombák alo. - Phragmobasidiomycetidae
Kocsonyagomba-alkatúak r. – Tremellales (Tremella)
.
Fülgomba-alkatúak
r. – Auriculariales (Auricularia)
Tagolatlan bazídiumú gombák alo. - Holobazidiomycetidae
Phragmobazidiomycetidae
Holobazidiomycetidae
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.
Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.
Tremellales – Kocsonyagomba-alkatúak r.
- Hosszirányban osztott bazídium
- Horogszerű konídium képződik
- Reszupinátus, kocsonyás termőtest
jellemző, fehér vagy élénk
- Szaprotrófok, faanyagon nőnek
Tremella mesenterica –
Aranyos rezgőgomba
Tremellales – Kocsonyagomba-alkatúak r.
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
• A termőtest fiatalon agyvelőszerű, öregedve
szabálytalanul lebenyessé válik, 2-9 cm x 1-3 cm
vastag; a ráncok felszíne sima; színe sápadt
aranysárga, ritkábban áttetszően fehér,
kocsonyás, szabálytalan alakú, redős, varrszerű,
változatos
• A himénium a felső felületen található, a
bazídium osztott.
• Húsa puha, zselészerű, íze és szaga nem
jellegzetes
• Lombos fák tuskóján, lehullott ágain viszonylag
gyakran, egész évben találkozhatunk vele, de
különösen a nedves időjárás esetén gyakori
• Nem ehető.
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.
Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.
Auriculariales – Fülgomba-alkatúak r.



o
Szaprotrófok vagy paraziták
A szaprotrófok termőteste porcos, fülszerű
Osztott bazídiumuk van (haránt)
Auricularia auricula-judae – Júdásfüle-gomba
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
• A termőtest 2-6 cm átmérőjű, fül vagy
kagyló formájú.
• Külső oldala vörösesbarnás, szőrös,
nemezes, ráncos, belső oldala csillogó,
ráncos, redős.
• Húsa vékony, kocsonyaszerű, porcos
állagú.
• A termőréteg a termőtest belső oldalán
található.
• Szagtalan, nincs különösebb íze.
• Áprilistól-októberig, lombos fák elhalt
ágain.
• Ehető, gyógyhatású (véralvadást gátló).
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Auriculariales – Fülgomba-alkatúak
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Auriculariales – Fülgomba-alkatúak
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.
Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.
Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.
Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje
Telephorales – Kéreggomba-alkatúak r. (Stereum)
Clavariales – Palánkagomba-alkatúak r. (Ramaria)
Hydnales – Gerebengomba-alkatúak r. (Hydnum)
Poriales – Tapló-alkatúak r.
Fistulinaceae – Májgombák cs. (Fistulina)
Poriaceae – Taplógombák cs. (Trametes, Daedalea,
Lenzites, Piptoporus, Ganoderma, Fomes, Inonotus,
Heterobasidion)
Polyporaceae – Taplófélék cs. (Polyporus)
Cantharellales – Rókagomba-alkatúak r. (Cantharellus)
Agaricanae – Kalaposgombák felrendje
Clavariales – Palánkagomba-alkatúak r.
Ramariaceae – Korallgombafélék cs.
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sárga korallgomba – Ramaria flava
• Termőteste korallszerűen elágazó, 12-16 cm magas, 5-20 cm
átmérőjű.
• Az ágak töve világossárga csúcsa citromsárga színű, rövid
tönkszerű alapja fehér.
• Ágai hengeresek, többnyire felállók, 2-3 tompa csúcsban
végződnek, idősebb korban okkerszínűek lehetnek.
• Húsa merev, törékeny, szagtalan, fiatalon kellemes, később
kesernyés ízű lehet.
• Júniustól októberig.
• Savanyú talajú lombés fenyőerdők talaján.
• Fiatalon ehető, az idősebb
példányokat ajánlott leforrázni
és az ágvégeket levágni, mert hasmenést okozhatnak.
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Hydnales – Gerebengomba-alkatúak r.
Hydnaceae – Gerebengombafélék cs.
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó, széle
eleinte kissé begöngyölt, majd szabálytalanul hullámos, felülete
sima, okkersárgás.
• A termőréteg a tönkre kissé lefut, törékeny, sárgásfehér
tüskékből áll.
• A tönk 2-8 cm hosszú, hengeres, tömör, gyakran oldalt álló,
felülete sima, színe sárgásfehér.
• Húsa vastag, merev, törékeny, fehéres sárga, fiatalon jóízű,
később kesernyés.
• Júliustól novemberig.
• Savanyú talajú lombés fenyőerdőkben nő.
• Ehető, árusítható.
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
 Az ún. xilofág gombák képesek a faanyagot elbontani, az erdők
anyagkörforgalmában fontos szerepük van
 Fehérkorhadást okozók: a sejtfal ligninje és cellulóza egyszerre
bomlik el,
 főleg keményfák jellemzője, a megmaradó korhadék fehér színű (pl.:
lepketapló, pecsétviaszgomba, bükkfatapló)
 Barna(vörös)korhadást okozók: a cellulózt lebontják, de a
barnásvörös lignin megmarad, mert a gombának nincs lignináz
enzime.
 Főleg a puhafák jellemzője, a faanyag kockaszerű darabokra
repedezik (pl.: sárga gévagomba, nyírfagomba, pisztricgomba)
lepketapló
sárga gévagomba
pisztricgomba
Poriales – Tapló-alkatúak r.
Fistulinaceae – Májgombafélék cs.
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
• A termőtest egyéves, legtöbbször egyedüli,
oldalt álló.
• A kalap puha, rostos, nedvdús, sérüléskor
vöröses nedvet ereszt, később gumiszerű.
• Átmérője 30 cm-ig, változó alakú.
• Színe kezdetben rózsaszínes, majd
sötétedő, barnás.
• A pórusok halvány sárgásak.
• Fakultatív sebparazita, vöröskorhasztó.
• Júniustól októberig.
• Tölgyeken, gesztenyén és bükkön.
• A fiatal termőtest ehető.
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
r. Poriales – Tapló-alkatúak
cs. Poriaceae – Taplógombák
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
• A termőtest egyéves, oldalasan álló,
legtöbbször sok kalapból, zsindelyesen
összetett.
• Szívós, merevedő állagú.
• A kalap 5-8 cm, felül bársonyos tapintású.
Körkörösen sávozott, sötétebb és
világosabb csíkok váltják egymást.
• Színe nagyon változatos.
• A termőréteg nagyon szűk pórusú, fehér,
majd sárgás.
• Kozmopolita, szaprotróf.
• Általános, főleg lombos fákon, egész
évben. Baktericid vegyületet termel.
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
r. Poriales – Tapló-alkatúak
cs. Poriaceae – Taplógombák
Nyírtapló – Piptoporus betulinus
•
Nyírtapló – Piptoporus betulinus
Termőteste egyéves, párnaszerű, domború,
hullámos szélű, félkör vagy vese alakú,
vastag, rövid nyéllel.
• Felül sima, fehéres, majd zsemlebarna középbarna, szélein fehéres.
• A csövek a vastag kalaphúshoz képest
rövidek, a pórusok finomak, fehérek, az
éretten könnyen elválaszthatók a húsról.
• Húsa húsos-szívós, lédús, nehéz,
megszáradva parafaszerűen könnyű és
porhanyós-morzsalékos.
• Mindenütt gyakori, monofág.
• Sebparazita, vöröskorhadást okoz.
• Magas lég- és fanedvességet igényel.
• Fiatalon ehető (?), idősen keserű.
r. Poriales – Tapló-alkatúak
cs. Poriaceae – Taplógombák
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
• A termőtest egyéves, tönkre és kalapra különülő.
• A kalap kb. 10 cm átmérőjű, a tönk általában
oldalt álló.
• A kalap kerekded, legyező alakú, felületén
lakkszerű réteggel, körkörösen barázdált.
• Általában vörösesbarna, a fiatal részeken
narancsos, fehéres színű.
• A tönk a kalaphoz hasonló színű.
• A pórusok aprók, halvány krém színűek.
• Kozmopolita, szaprotróf, fakultatív sebparazita.
Fehérkorhasztó.
• Leginkább tölgyeken, júniustól októberig.
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pecsétviaszgomba
Ganoderma lucidum
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
Pecsétviaszgomba – Ganoderma
lucidum
r. Poriales – Tapló alkatúak
A pecsétviaszgomba
koleszterinszint-csökkentő,
gyulladásgátló,
vérnyomáscsökkentő és
májvédő.
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
r. Poriales – Tapló-alkatúak
cs. Poriaceae – Taplógombák
Bükkfatapló Fomes fomentarius
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
• A termőtest évelő, általában egyedülálló.
• A kalap akár 50 cm átmérőjű, jellegzetes pata
alakú, körkörösen barázdált, sávos.
• Kemény kéreg borítja, fehéres szürkétől a
mogyoróbarnáig, szélén okkeres.
• A pórusok aprók, a csövek fehéresek.
• Sebparazita, de később az elpusztult fán tovább
él. Fehérkorhasztó.
• Csak az akácosokból hiányzik, kivételesen
fenyőn is előfordul.
• A „tapló”: vérzéscsillapító, antibiotikum
termelő, tömítés, kalap készíthető belőle.
r. Poriales – Tapló alkatúak
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
r. Poriales – Tapló alkatúak
Bükkfatapló Fomes fomentarius
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
r. Poriales – Tapló-alkatúak
cs. Poriaceae – Taplógombák
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici
• Ivaros és ivartalan termőtest is van.
• Az ivartalan többéves, általában odú
körül helyezkedik el, gumókból álló.
• Fiatalon sárga, később sötétbarna,
fakeménységű.
• Az ivaros termőtest az odú felső
részén található, egyéves.
• Az odú körül megduzzad a törzs, és
gyakran nyálkafolyás tapasztalható.
• Fehérkorhasztó, kiodvasítja a fát.
• Elsősorban csertölgyön.
Fagyrepedéseken és ágcsonkokon
keresztül fertőz.
Poriales – Tapló alkatúak r.
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici
Poriales – Tapló-alkatúak r.
Poriaceae – Taplógombák cs.
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum
• A termőtest évelő, nagyon változatos
alakú, egyedüli vagy több kalapból
álló.
• A kalap 30 cm átmérőjű, félkörös,
egyenetlen, körkörösen árkolt.
Kemény, sárgásbarna, sötétebb barna,
a növekedő részek fehéresek.
• A pórusok fehéresek, majd barnásak
lesznek.
• Sebparazita, fehérkorhadást okoz, a
meggyengült fa könnyen kidől.
• Rendszerint gyökereken, tuskókon
jelenik meg, a fa kivágása, ill.
pusztulása után, főleg tűlevelű
ültetvényekben.
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum
r. Poriales – Tapló alkatúak
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
r. Poriales – Tapló alkatúak
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
r. Poriales – Tapló alkatúak
cs. Polyporaceae – Taplófélék családja
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
• A termőtest akár 50 cm átmérőjű.
• A tönk oldalt ered, 10 cm körüli, a bázisánál fekete.
• A kalap kiterülő, tölcséresedő, a széle hullámos.
• Az alapszíne sárgás, okkeres, barna pikkelyes. A pikkelyek
koncentrikus körökben helyezkednek el.
• A termőréteg pórusos,
a pórusok gyakran megnyúltak.
• Májustól októberig.
• Lombos fák törzsén (dió, eperfa),
tuskókon.
• Csak a fiatal gomba ehető.
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
r. Cantharellales – Rókagomba-alkatúak
cs. Cantharellaceae – Rókagombafélék
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
• A kalap 3-10 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodó,
széle eleinte begöngyölt, majd hullámossá válik, élénksárga,
világossárga, később kifakulhat.
• A termőréteg a tönkre mélyen lefutó, ráncos vagy lemezszerűen
erezett, sokszor villásan elágazó, világossárga.
• A tönk 3-8 cm hosszú, tömör, lefelé keskenyedő, a kalapnál
kissé világosabb színű.
• Húsa vastag, tömör, fehéres, a kalapbőr alatt világossárga,
gyümölcsillatú, jóízű.
• Júniustól novemberig.
• Savanyú talajú lombés fenyőerdőkben nő.
• Ehető, árusítható.
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagomba
Cantharellus cibarius