1

Mi a kooperatív tanulás?

 A kooperatív tanulás nem csoportmunka  Kooperatív tanulásról beszélhetünk, ha a következő négy alapelv teljesül:   Építő egymásrautaltság Egyéni felelősség   Egyenlő részvétel Párhuzamos interakció 2

A kooperatív tanulás jellemzői

     Nem a tanár a tudás forrása (frontális) , hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit közösen megtanuljanak Együttműködő készség fejlesztését tartja szem előtt Egyenlő esélyt biztosít minden gyerek számára függetlenül tudás szintjüktől, etnikumuktól, nemüktől Közösségépítő szerepe is van A csoport tagjainak aktív részvételét teszi lehetővé 3

1.

2.

3.

4.

5.

6.

6 kulcsfogalom

Csoport Kooperatív tanulásszervezés Együttműködési szándék Együttműködési készség Alapelvek Módszerek 4

Csoport

A csoport lehet:  Heterogén vagy  Homogén csoport  Módszerek csoportalakításra  4 tagú csoport ajánlott a szakértők szerint 5

Kooperatív tanulásszervezés

Amire oda kell figyelnünk:  Az asztalok-padok elrendezése (4-es csoport alkotására alkalmas legyen, mindenki számára látható legyen a tábla)  Eszközök előkészítése az óra-tevékenység előtt  Csendjel 6

Együttműködési szándék

 Az együttműködés fenntartásához használt módok:  Közösségépítés  Kooperatív feladatok  Jutalmazási/értékelési rendszer 7

Alkalmazhatóság



Minden tanórán alkalmazható



A tanóra minden részében használható



Több felkészülést, kidolgozottabb munkatervet igényel



Nem minden pedagógiai cél elérésében alkalmazható



Nem kell új iskolát alapítani, egyetlen tanár is alkalmazhatja



Nem szükséges hozzá megfizethetetlen eszközkészlet

8

Negatív oldalai

 Vannak esetek mikor nem alkalmayható ( például tehetséggondozásra)  Komplex tervezést igényel és több didaktikai eszközt  A terv nem módsoítható tanóra közben, nem rugalamas 9

Néhány kooperatív tanulási módszer

Ablak Belső kör, külső kör Gondolkodó kalapok Szemafor Szerepjáték Kerekasztal Gyors léptek Mozaik Kvartett Három megy, egy marad 10

   

Ablak módszer

A résztvevők, 3-4 es csoportokban, egy –egy feladatlapon dolgoznak: 1 1 2 vagy 2 3 4 3 Az első lépésben a résztvevők felsorolják gondolataikat a témával kapcsolatban az 1, 2, 3, 4-eshez.

A következő lépésben a vélemények cseréje valósul meg.A felsorolt gondolatok közül konszenzus alapján kiválasztanak 3-at melyet a legfontosabbank tartanak.(ezek kerülnek a lap közepén szereplő ablakba) A kiválasztott gondolatok felkerülnek a táblára, majd ezek közös megvitatása következik.

11

Fürt módszer

A fürt módszer egy típusa a brainstormingnak. Előnye, hogy segít megjeleníteni grafikusan az összefüggéseket , a logikai kapcsolatokat a téma fogalmai és gondolatai között.

• • • • Felírunk egy témát vagy egy szót (melyről szeretnénk többet megtudni) a tábla vagy egy lap közepére. Feljegyezzük az összes témával, szóval kapcsolatos ismeretet, gondolatot, összekötve ezeket a megadott szóval.

A felírt gondolatok között is összefüggéseket keresünk, összekötjük őket vonalakkal.

Addig folytatjuk, míg kimerítjük a témát, vagy míg letelik a foglakozásra szánt időnk.

12

Belső kör, külső kör

A résztvevők két koncentrikus körben rendeződnek el A külső és belső kör tagjai egymással szemben állnak Az aktuális párok megbeszélnek egy adott témát (amit a pedagógus javasolt), ezután a külső kör tagjai egy lépést tesznek jobbra, ezáltal új párt kapnak A témát megbeszélik az új párral Ismételhető többször, a célkitűzésektől függően 13

• • • •

Gyors léptek

A gyors léptek módszer véleményeket ütköztet, egy témát több oldalról dolgoz fel. A módszer lényege a vélemények cseréje.

A résztvevők három csoportra oszlanak. Minden csoport kap egy lapot, melyen szerepel a téma egy feldolgozása egy adott szempontból.Minden tagja a csoportnak feljegyzi a poszterre a gondolatait, kérdéseit a témáról.

A következő lépésben, minden csoport átül egy másik csoport poszteréhez, ahol a téma egy másik szempontból való bemutatása szerpel. A csoport tagjai itt is kifejtik gondolataikat a témával kapcsolatban.

A csoportok addig folytatják mozgásukat, míg eljutnak eredeti helyükre.

A résztvevők ezután felolvassák az elkészült posztereket, összesítik a különböző nézőpontok szerint, kiemelik a legfontosabb gondolatokat.

14

Szakértői mozaik

• • Egy szakértői lapot állítunk össze, melyen 4-5 téma szerepel a • csoportok számára.

4-es, 5-ös csoportokat képzünk, majd a csoportok minden tagjához rendelünk egy számot 1-4-ig (vagy 5-ig). A csoporton belül, minden tag kap egy témát a fenti listáról Az azonos számmal rendelkező tagok - az adott téma szakértői összegyűlnek, hogy megbeszéljék a kapott témát. A kapott anyagok segítségével megbeszélik a témát. Azt a módot is kidolgozzák, mely • segítségével a szakértők az ismeretetket átadják. A szakértők visszatérnek eredeti csoportjukhoz és bemutatják a csoport többi tagjának a tanult ismereteket. Lehetőség van kérdések • feltételére is, melyeket a szakértő válaszol meg.

A csoportok bemutatják eredmémnyeiket.

15

• • • •

Füllentős

A résztvevőket 4-es csoportokra osztjuk. Minden csoport kap egy A4-es lapot, melyet 4 egyenlő részre tépünk. Minden kapot lapot megszámozunk, 1-4-ig, ezek lesznek a szavazó lapok. Minden csoport megfogalamaz 4 kijelentést egy adott témával kapcsolatban, melyek közül 3 igaz és egy hamis.A kijelentéseket felírják a kapott lapokra.

A csapatok felmutatják a kijelentéseket é többi csapat pedig ki kell találja, melyi kijelentés hamis. Fel kell mutatniuk a hamis kijelentés számát.

A csoport, amelyik a kijelentéseket fogalamzta meg elfogadja vagy elutasítja a válaszokat, majd meg is indokolja válaszát. (miért igaz, illetve hamis a válasz).

16

Színes kalapok módszere

 Eszközként 6 kalapot használunk, melyek különböző hozzáállást képviselnek az adott témában , az alábbiak szerint:   Fehér kalap: objektív és semleges Piros kalap: Az érzelmeknek és a képzeletnek szabad utat enged     Fekete kalap: pesszimista, negatív Sárga kalap: pozitív és konstruktív Zöld kalap: új gondolatokat fejez ki, kreatív Kék kalap: Kontroll alatt tartja a gondolati folyamatot.

6-os csoportokat alkotunk, minden tag különböző színű kalapot kap. A csoport tagjai együttműködnek a feladat megoldásában, kalapjuk színét (viszonyulásukat a témához) figyelembe véve.

17

Jelzőlámpa

 A résztvevők, 4-es csoportokban (melyeket véletlenszerűen választunk meg) egy adott témát dolgoznak fel. A csoport gondolataikat, ismereteiket feljegyzik  Minden csoport kap egy jelyőlámpát kartonból (piros, sárga, zöld színekkel)  A pedagógus felolvassa a csoportok által feljegyzetteket és kéri a csoportok véleményét a feljegyzettekről.

 Minden csoport szavaz a kapott jelzőlámpával. Zöldet mutat, ha egyetért, pirosat, ha nem és sárgát, ha vannak kérdései.

 A gondolatok vagy ismeretek, melyek meg lettek szavazva felkerülnek a táblára vagy egy poszterre .

18

Szerepjáték

 A szerepjáték egy helyzet szimulációja, melyben a szereplők, számukra ismeretlen helyzetekbe kerülnek, ez által jobban megértik az illető helyzetet és a benne szereplőket.

 A szerepjáték után hasznos a történtek átbeszélése a szereplők és a megfigyelők szempontjából. 19

Kóborlás a teremben

    A gyerekek 3-4-es csoportokaban dolgoznak egy olyan feladaton, melynek van egy végterméke (pl. egy poszter) A termékeket (posztereket) kiállítjuk a teremben A csoportok körbejárják a termet, megtekintik a kifüggesztett munkákat, megjegyzésket fűznek hozzájuk.

A teremben való kóborlás után a csoportok elemzik saját munkájukat és megbeszélik a kapott véleményeket.

20

Kerekasztal

 A pedagógus javasol egy olyan témát-feladatot, melynek több megoldása-válasza van  A pedagógus elindít egy listát, melyre minden résztvevő felírja válaszát-megoldását a feladatra.

 Miután a lista mindenkihez eljutott, a pedagógus összesíti a résztvevők által adott válaszokat(megoldásokat). 21

Diák kvartett

A kvartett módszer lépései:  A gyerekek 4-es csoportokban dolgoznak  Minden csoporttag kap egy sorszámot  A pedagógus bemutatja a megoldandó feladatot  A csoportok minden résztvevője elsajátítja a feladat megoldását  A pedagógus választ egy sorszámot, az adott sorszámú csoporttag, minden csoportból, bemutaja a feladat megoldását.

22

Három megy, egy marad

 A résztvevők 4-es csoportokban dolgoznak  A feladat megoldása után hárman a csoport tagjai közül a szomszéd csoporthoz ül át, egy tag viszont marad csoportjánál, hogy bemutassa a feladat megoldását.

 Miután a 3 csoporttag visszaül eredeti csoportjához, a ciklust megismételjük, de egy másik csoporttag marad az asztalnál, bemutatni a feladatot.

 Addig ismételjük a tevékenységet, míg minden csoporttag volt a bemutató szerepében.

23

Beszélő korongok

Megadjuk a témát, amiről beszélni szeretnénk • Minden résztvevő kap egy meghatározott számú korongot (2-3 darabot). • Ha egy résztvevő hozzá akar szólni a témához egy korongot helyez el az asztalra. Minden résztvevő korongja az asztalra kell kerüljön, vagyis minden résztvevő annyiszor kell hozzá szóljon a témához, ahány korongja van.

• Ha egy résztvevő korongjai elfogynak, többet nem szólhet hozzá a témához.

24

Indián beszélgetés

 A módszer lényege, hogy a csoport tagjai, mielőtt elmondanák véleményüket a témáról, össze kell foglalják a csoport többi tagja által elmondottakat.

 A módszer erőssége, hogy a csoport minden tagjának figyelnie kell a többiekre, valamint a visszacsatolás is megvalósul, az által, hogy kiderül mennyire volt érthető és világos a tagok által elmondott információ.

25

Kíváncsi riporter

 A csoport egy adott témán dolgozik  Minden csoportból egy tag információkat gyűjt a többi csoporttól.

 A kíváncsi riporter visszatér csoportjához, megosztja a csoport többi tagjával a megszerzett információkat, mellyel hozzájárul a feladat megoldásához.

26

Konkrét példa

Szakértői mozaik Mit kell tenni mikor egy diák AIDS-es lesz ?

Szakértők:     Iskolaigazgató Szülő Orvos Osztályfőnök Szakértőcsoportban megbeszélik és felkészülnek, majd mindenki visszatér saját csoportjához és megtanítja a többieknek, amit tanult.

27

Egyszerű csoportalakítási módszerek

     

véletlenszerű csoportok

Kártyák Számozott kártyák Szimbólumokat tartalmazó kártyák Puzzle Sorozatok család  

irányított csoportok

Nevekkel ellátott puzzle Nevekkel ellátott kártyák

Könyvészet

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás, Ökonet KFT Kiadó, Budapest, 2001 P. Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv, Alexandra Kiadó, Pécs, 2007 *** Együtt-működik, Kooperatív foglalkozástervek 1.-2. osztály, FüPI Kiadó, Budapest, 2004 *** Együtt-működik, Kooperatív foglalkozástervek 5.-8. osztály, FüPI Kiadó, Budapest, 2004 www.scribd.com/doc/3670453/Metode-6-palarii-ganditoare Baranyai Tünde, Tempfli Gabriella: Kooperatív módszerek bevezetésének lehetőségei a matematika órákon, 2o1o, Státus Kiadó, Csíkszereda 29