Transcript Pozitív interdependencia

SNI gyerekek az iskolában
(5.) A kooperatív tanítási
technikák
Szabó Edina
2011/12. II. félév
Indokoltsága








Hatékonyság iránti igény
Sikerorientáció
Piacgazdaság
Versenyképesség a tudásban
Menedzsment technikák
Individualizáció az oktatásban
Kollektív tanulás
Csoportkohézió
Szakmai feltételei
Empátia
 Türelem
 Odafigyelés
 Önfegyelem
 Együttműködési készség
 Szervezőkészség
 Tervezőkészség
 Kreativitás

A kooperatív technika mint
optimális tanítási módszer









Ismeretek, elvek alkalmazása, átadása
Komplex fogalmak megértése
Problémamegoldás
Kreativitás, másként gondolkodás
Perspektívák megértése
Társadalmi, kulturális, etnikai különbségek
elfogadása
Előítélet, elfogultság csökkentése
Pozitív beállítottság az iskolával, tanulással
szemben
Pozitív beállítottság önmagával szemben
Kooperatív technikák








Pozitív interdependencia
Egyéni beszámoltatás
Heterogén csoportösszetétel
Megosztott vezetés
Megosztott felelősség
A feladat és támogatás
hangsúlyozott
Szociális ismereteket
közvetlenül tanítanak
A tanár felügyel és
beavatkozik
Hagyományos csoportmunka








Nincs interdependencia
Nincs egyéni beszámoltatás
Homogén csoportösszetétel
Egy kijelölt vezető
Az egyén csak önmagáért
felel
Csak a feladat hangsúlyozott
Szociális ismereteket
feltételezik, vagy
elhanyagolják
A tanár a csoport működését
nem kíséri figyelemmel
A tanulók egymásra
gyakorolt hatása


A gyerekek az iskolát nem a pedagógusokon
vagy a tananyagon keresztül, hanem
tanulótársaikon, kortárscsoportokon keresztül
értelmezik.
Vegyes csoport esetében magasabb a relatív
teljesítménynövekedés, aminek oka a fokozott
interakció (a jobb teljesítményűek többszöri
értelmezésre kényszerülnek – alapos
megértés; tudatos stratégiai gondolkodás-, a
gyengébbekhez pedig közelebb áll a „laikus”
nem pedagógus végzettségű egyén
gondolkodásmódja)
Individualizált vagy
versenypedagógia


Az individualizált oktatás – programozott
oktatás – tanulógép – digitalizált tudás –
függőség a tananyagtól
Verseny – elkülönült egyének – a másik
túlszárnyalása – „úgy leszek eredményes, ha
a másik kevesebbet vagy gyengébben
teljesít” csoportromboló hatás – egy ideig
fokozza a teljesítményt – amint kiderül, hogy
kik az állandó nyertesek, gyengül a
teljesítmény – ha az egyik csoport sikeres, a
másik nem, az fokozza a feszültséget,
előítéletet szül.
A harmadik út

Individualizáló egyéni képességek
szerinti tempó
1.
Elkülönített munkahelyek,
Külön segédeszközök
A tanár vagy a könyv az információ
forrása
Előre meghatározott feltételek szerinti
(normatív) értékelés
2.
3.
4.
Harmadik út

1.
2.
3.
4.
5.
Versenyelvű – ki a jobb?
Kis létszámú, homogén csoportok;
Jórészt objektív, személytelen
információforrások
A győztesek számának maximalizálása
Versengés azonos képességszintű
tanulók között
Szociális értékelés
Harmadik út






Kooperatív – kiscsoportok együttes munkája
1. Kis létszámú, heterogén csoportok
2. A teljesítményhez szükséges információ a
csoporttagoktól származik
3. A tanár konzulensként dolgozik
4. Pozitív interdependencia a csoporttagok
között
5. Előzetes feltételek alapján történő
kiértékelés
A kooperatív tanulás
alapelemei
Pozitív interdependencia
 Közvetlen interakciók
 Egyéni beszámolás
 Interperszonális és kiscsoportos készség
 Csoportélmény

Pozitív interdependencia






Cél- interdependencia (együtt úszunk vagy
süllyedünk = a siker feltétele a közös munka)
Krízis – interdependencia (verseny a másik csoporttal
= belső kohézió)
Feladat – interdependencia (természetes vezető;
munkamegosztás; adekvát feladatok)
Forrás – interdependencia (a tananyag különböző
részeit más-más tanuló kapja; mozaik módszer;
puzzle módszer; csillag módszer; páros módszer;
pókháló módszer)
Szerep – interdependencia (formális szerepek
kiosztása: csendfelelős; időfelelős; szóvivő; ellenőr;
jegyző; felolvasó; anyagkezelő; bátorító; dicsérő)
Jutalom – interdependencia (a csoport kap
elismerést; dolgozz, számítunk rád)
Közvetlen interakciók






Szóbeli véleménycsere
Aktív figyelem
Metakommunikáció
Természetes vezetőket termel ki
Szimmetrikus kommunikációra van szükség;
az aszimmetrikus kommunikáció gyengíti a
gyengébbek teljesítményét
A tanár kerülje a szemkontaktust, hogy a
tanulók ne vele akarjanak kommunikálni
Egyéni beszámolás






Célja, hogy a csoport minden tagja érje el a
maximumot a tananyag elsajátításában
Szúrópróbaszerű beszámoltatása a csoport
tagjainak
A túl hosszú beszámoltatás veszélye, hogy a
többi csoport megunja
Helyette küldjünk vendéget a másik
csoportokba!
A házigazda beszél, forgószínpadszerűség
A tanár is bekéredzkedik egy csoportba
Interperszonális és
kiscsoportos készség
A vezető háttérbe vonul
 A csoport ön- irányítja saját dolgait
 Hatékony vezetői stratégia
 A tanár szerepe dominánsan
feladatorientált
 A csoport érettsége határozza meg a
vezetői intenzitást

Csoportélmény




Időt és irányt kell adni a tanulóknak az
elemzésekhez
Minden csoporttagot erősít és
munkakapcsolatot biztosít közöttük
Felszínre kerülnek az érzések (hogyan érzed
magad?)
Mi történt? Mit figyeltem meg? Hogyan
éreztem magam? Mit tennék másként?
Döntési pontok a
tervezésben
Kooperativitás szintje
 Tárgyi feladatok
 Koop. tanulási feladatok meghatározása
 Sikerkritériumok
 Csoportnagyság
 Csoport típusa
 Tanterem berendezése
 Szükséges anyagok

Tanórai feladatok










Szereposztás
Személyi felelősség meghatározása
Pozitív interdependencia megszervezése
Csoportközi kooperáció megszervezése
A kívánt viselkedésmód ismertetése
Feladatorientált segítség biztosítása
A hatékony működés biztosítása
A feladat befejezés biztosítása
Csoportélmény közös feldolgozása
Egyes tanulók jutalmazása
Követő tevékenységek
A tanulók eredményeinek kvalitatív és
kvantitatív kiértékelése
 A tanulók viselkedésének megfigyelése
 A kooperatív képességfejlesztés
eredményeinek megfigyelése
 Tanulói megfigyelők alkalmazása
 A kooperatív csoportok demonstrációja
szakmai körben

A kooperatív technikák
típusai
(Horváth H. Attila: Kooperatív technikák – Altern füzetek)
Mozaik módszer
 Páros mozaik
 Kereszt mozaik
 Kerekasztal módszer
 Csillag módszer
 Puzzle módszer
 Pókháló módszer

A mozaik módszer
algoritmusa
1. A feladat eldarabolása
2. Előkészítő párok
– A nekik jutott tananyag megtanulása
– A csoporttagok tanítása
3. Gyakorló párok alakítása
4. Kooperatív csoport
– A csoporttagok tanítása
– Tanulás
5. Értékelés
Puzzle módszer
Minden csoporttag saját tananyagának
elsajátításával teljesíti a feladatot
 Külön cédulák (tilos átadni)
 Szóbeli tanítás

Tanári kompetenciák
Szakmai tudás
 Szakmai képességek
 Szakmai szerepvállalás és
elkötelezettség

1. A tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni
igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel
elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális
és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi
értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai
kulturális és az egyetemes emberi értékek
elsajátítását;
2. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának
segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben
rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az
egyének közötti különbségek megértésének
elősegítésére, az interkulturális nevelési programok
alkalmazására, az együttműködés készségeinek
fejlesztésre;
3. A pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai
munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján
átfogóan és részletekbe menően megtervezni,
tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;
4. A szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének,
készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen
szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni,
ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak
fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes
tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait
megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges
készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és
fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók
egészségfejlesztését elősegíteni;
5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony
fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás,
szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek,
az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás
folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül
megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában
elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek
megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi
egészségének fejlesztésére;
6. A tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási
tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására,
az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony
tanulási környezet kialakítására;
7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a
tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és
személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző
értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés
eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés
fejlesztésére;
8. Szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a
szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és
kutatófejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a
velük való hatékony kommunikációra;
9. Szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját
segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló
ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos
keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások
fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására,
saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket
felhasználó értékelésére.
Köszönöm megtisztelő
figyelmeteket!