Csoportgondolkodás Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga „Csapatmunka az, amikor sokan csinálják, amit mondok.” (Graffiti) Amiről szó lesz: A csoport fogalma A csoport születése Csoportfajták A.
Download ReportTranscript Csoportgondolkodás Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga „Csapatmunka az, amikor sokan csinálják, amit mondok.” (Graffiti) Amiről szó lesz: A csoport fogalma A csoport születése Csoportfajták A.
Slide 1
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 2
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 3
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 4
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 5
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 6
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 7
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 8
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 9
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 10
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 11
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 12
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 13
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 14
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 15
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 16
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 17
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 18
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 19
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 20
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 21
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 2
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 3
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 4
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 5
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 6
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 7
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 8
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 9
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 10
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 11
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 12
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 13
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 14
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 15
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 16
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 17
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 18
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 19
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 20
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!
Slide 21
Csoportgondolkodás
Koszta – Lőrincz – Nagy – Oszip – Varga
„Csapatmunka az, amikor
sokan csinálják, amit mondok.”
(Graffiti)
Amiről szó lesz:
A csoport fogalma
A csoport születése
Csoportfajták
A csoport tagjai,
szerepek
Csoportgondolkodás
Csoportmódszerek
A csoport fogalma – 1
1.
2.
3.
4.
5.
6.
két vagy több személyből áll
minden mástól megkülönböztethető egység
közös célok és érdekek
interakció
normarendszer
szabályok
Ezek szerint beszélhetünk:
Kvázi-, funkcionáló- és szervezett csoportról
A csoport fogalma – 2
„Csoport lényege nem a tagok hasonlósága vagy
különbözősége, hanem kölcsönhatása, egymástól való
függése. Egy csoportot dinamikus egészként
jellemezhetünk, ami azt jelenti, hogy bármely
részletének állapotváltozása valamennyi többi részlet
állapotát is megváltoztatja. A tagok kölcsönhatásának
fokát tekintve, a kis csoportokban a laza tömegszerű
állapottól, a sűrű összetartozásig minden változat
megtalálható.”
(Kurt Lewin)
A csoport születése
Csoport létrejöhet úgy, hogy:
- két vagy több személy valamilyen cél megvalósítása
érdekében csoportot alapít
- spontán törekvések eredményeképpen kialakul a
csoport
- bizonyos egyének együttesét a többi ember
csoportként kezeli
Csoportfajták – 1
Megkülönböztethetünk:
döntéshozó-,
b) problémamegoldó-,
c) alkotócsoportokat.
a)
Csoportfajták – 2
Döntéshozó csoportok (bizottság):
- nézeteltérések megoldása
- feladatuk a problémamegoldás, új ötletek kigondolása
- fő előny: az érintettek által elfogadható döntések születnek
Problémamegoldó csoportok:
- információk gyűjtése, jelentések tanulmányozása, megoldások
elemzése
- pl.: ad-hoc munkabizottságok
Alkotócsoportok:
- új gondolatok születése
- tudományos kutatók, reklámszakemberek, filmproducerek stb.
A csoport tagjai, szerepek – 1
A csoportok sajátossága, hogy tagjai között előbb-utóbb
szerepek alakulnak ki. eljátszott, elvárt, érzékelt
szerepek, viselkedésmódok.
Alapvetően háromféle szerep mindenféleképpen
megjelenik:
1) cselekvők
2) gondolkodók
3) törődők
A csoport tagjai, szerepek – 2
Belbin mindezeken túl, az együttműködő csoportokban
megjelenő szerepek nyolc jellegzetes típusát
azonosította:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Elnök
Serkentő
Palánta
Forrásfeltáró
Vállalatépítő
Helyzetértékelő
Csapatjátékos
Megvalósító
Csoportgondolkodás – 1
Janis (1972) „csoportgondolkodásnak” nevezte azt a
jelenséget, amikor erősen összetartó csoportok
általában egy erős és dinamikus vezető hatása alatt
elszigetelik magukat a környező helyzet valóságától, és
az összetett problémák csupán egyetlen oldalát veszik
figyelembe.
Csoportgondolkodás – 2
Csoportgondolkodást eredményező körülmények:
o A csoport erős kohéziója
o A csoport elszigetelődése
o Módszeres keresési és értékelési eljárások hiánya
o Utasító vezetés
o Erős stressz kevés reménnyel arra, hogy jobb
megoldást lehetne találni a vezető vagy más befolyásos
személy által favorizált megoldásnál.
Csoportgondolkodás – 3
A csoportgondolkodás néhány tünete:
- A sebezhetetlenség illúziója
- Kollektív racionalizálás
- A csoport erkölcsösségében való hit
- Sztereotípiák a kívülállókkal szemben
- Közvetlen nyomás az eltérő véleményen lévőkre
- Öncenzúra
- Az egyhangú egyetértés illúziója
- Önjelölt véleményőrök megjelenése
Csoportgondolkodás – 4
A csoportgondolkodás következményei, a hibás döntési
folyamat jellemzői:
A változatok hiányos számbavétele
A célok hiányos számbavétele
A preferált változat kockázatelemzésének elmulasztása
Szegényes információgyűjtés
Szelektív elfogultság az információk feldolgozásában
A változatok újraértékelésének elmulasztása
Kontingencia tervek kidolgozásának elmulasztása.
Csoportgondolkodás – 5
A csoportgondolkodás elkerülésének több módszere
létezik. Ilyen módszer lehet:
1. A vezető maradjon semleges, elfogulatlan
2. Kritikus értékelés a csoporttagok által és kritika
elfogadása
3. Ki kell osztani az ördög ügyvédjének szerepét
4. Több, független csoport foglalkozzon ugyanazzal a
tervezési és értékelési feladattal
5. A végső döntés előtt a vélemények kinyilvánítása
Csoportgondolkodás – 6
A csoportgondolkodás előnyei:
Többlettudás és információ
Többoldalú, jobb problémamegoldás
Nagyobb produktivitás
Döntések jobb megértése
Részvétel – elfogadás
Egymástól való tanulás
Csoportmódszerek – 1
Magyari Beck István az alkotási technikákról,
csoportmódszerekről:
„Olyan eljárások, amelyek legföljebb egy kicsit
megnövelik a kreatív teljesítmény
valószínűségét, de nem vezetnek gyorsan,
kényelmesen és főként holtbiztosan említést
érdemlő kreatív teljesítményekhez.”
Csoportmódszerek – 2
Valamennyi módszer alapeleme:
-
A kérdések megfogalmazása
A képzelőerő
A gondolat szabad szárnyalása
A kritika kizárása
A képzettársítás elősegítése
A módszerek részben az ötletgyűjtést, részben a teljes
megoldást szolgálják.
Csoportmódszerek – 3
Kötetlen módszerek
Kötött módszerek
Brainstorming
635-ös módszer
Philips 66 módszer
Nominális csoportmódszer
Szinektika
Kérdéslisták
Pólya-féle heurisztika
Morfológia
Ld.: Dr. Lenkey Miklós: Értékelemzés
Csoportmódszerek – 4
635-ös módszer:
- 6 tagból áll a csoport
- tagoknak külön-külön 3 ötletet kell papírra írniuk
- a papírokat körbeadják, így a másik 5 ember is kibővítheti az
eredetit.
Philips 66 módszer:
- 6 tagú csoportok
- meghatározott kérdésre keresnek 6 perces beszélgetés után
megoldást
- összeülnek és továbbértékelik az ötleteket.
Köszönjük a figyelmet!