Transcript DR. TOLDI OTTÓ főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Nemzeti Energiastratégia 2030
(kitekintéssel 2050-re)
ellátásbiztonság – energiatakarékosság – fenntarthatóság – versenyképesség
Dr. Toldi Ottó
főosztályvezető helyettes
Energetikáért Felelős Helyettes Államtitkárság
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik
• Jelenleg olyan ütemben folyik
erőforrásaink felélése, mintha
nem 1, hanem 1,4 Földünk lenne.
• Ennek eredményeként rövidül a
fosszilis energiahordozó
tartalékok kimerüléséig hátralévő
idő
Forrás: Global Footprint Network 2010
A túlfogyasztás a fosszilis energiahordozó készletek
gyorsuló kimerülését eredményezi
A globális olajtermelés alakulása az IEA „New Policies Scenario”-ja alapján
olaj - 2010-2020 között
szén -100-150 év múlva
földgáz -200 év múlva
235urán - 100-120 év múlva
238urán - 10000-60000 év múlva
…amiben jelentős szerepe van
Kína és India energiaéhségének
Kőolajigény (Mb/nap)
Földgázigény (Bcf/nap)
Szénfelhasználás villamos energia
előállításban (TWh)
Kína
India
Többi nem
OECD tag
OECD
Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030
2. sz. peremfeltétel: a fosszilis energiahordozók gyors elégetése
gyorsuló ütemű globális szintű klímaváltozást eredményez
Következmény: Ebben a helyzetben a gazdasági
előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a termésbiztonság csökken
„A 2010. évi, összesen 950 természeti katasztrófa
mérlege 295 ezer halott, 130 milliárd dollár kár, amiből
37 milliárd dollár volt biztosítva - derül ki a német újrabiztosító Munich Re hétfőn nyilvánosságra hozott
elemzéséből.”
Forrás: Elemzeskozpont.hu, MTI
3. sz. peremfeltétel: hazánk energetikai szempontból egyenlőre sebezhető
•Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át
•Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import
•Erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll
•Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-a
tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány 2-2,5%
lenne!)
•Épületeink energiafelhasználása pazarló
•Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk
Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia
megalkotása. Ezt a szerepet kívánja betölteni a:
Nemzeti Energiastratégia 2030
(kitekintéssel 2050-re)
dokumentum
Mottó: Függetlenedés az energiafüggőségtől
A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság, megújuló energia a
lehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülő
közlekedési elektrifikáció, közös európai energia infrastruktúra és piac,
multifunkcionális mezőgazdaság
Emellett nem mondhatunk le egyenlőre a fosszilis energiahordozókról sem, a
méltányos áron beszerzett, ÜHG-kibocsátás mentesített földgázra továbbra is
fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignit vagyon a magyar energetika
stratégiai tartalékát adja
Nemzeti Energiastratégia véglegesítésének menetrendje
● Február 2-i ülésén a Kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig,
kitekintéssel 2050-re c. tervezet fő irányait, a véglegesítés koncepcióját és
menetrendjét.
● Környezeti hatásvizsgálat és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány készítése,
szakmai-, társadalmi- és közigazgatási egyeztetés lezárása 2011. május végéig – ezt
követően a stratégiáról az Országgyűlés dönt és hoz majd határozatot, várhatóan még
a nyári szünet előtt.
● Főbb irányok, célok :
- Energiatakarékosság és hatékonyság növelése
- A fosszilis energiahordozó felhasználás csökkentése
- Megújuló erőforrások széleskörű alkalmazásának támogatása
- Az atomenergia szerepének erősítése
- A közlekedés és a hűtés / fűtés elektrifikációjának elősegítése
- Közös energiapiac, energiapolitika és infrastruktúra létrehozása EU- és regionális szinten
- Kiszámítható befektetői környezet és egyszerűsített ügymenet
- Az állam árszabályozó szerepének erősítése
Az Energiastratégia szerkezete
I. ELŐSZÓ
VI. JÖVŐKÉP 2030
II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
PRIMER ENERGIA
III. HELYZETKÉP
VILLAMOS ENERGIA
GLOBÁLIS TRENDEK
HŐENERGIA
EURÓPAI UNIÓ
KÖZLEKEDÉS
REGIONÁLIS KITEKINTÉS
VII. HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK
HAZAI HELYZETKÉP
VIII. ÁLLAMI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS
SZEREPE
IV. AZ ENERGIASTRATÉGIA
PILLÉREI
V. PEREMFELTÉTELEK
IX. DÖNTÉSI PONTOK
X. KITEKINTÉS 2050
Az Energiastratégia eszközei I.: energiatakarékosság
(A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia)
● Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás
legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket
1 400
Primer energia felhasználás, PJ
1 300
1 200
Tényleges
Közös erőfeszítés
Ölbe tett kéz
1 100
1 000
900
800
2000
2030
Primerenergia megtakarítás, PJ
Az Energiastratégia energiatakarékossági
útitervének fő komponensei
• Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60%-os felújítási mélységgel számolva
(ebben új épületek is benne vannak)
• 30-35% villamos hatásfokú erőművek cseréje
• Villamos energia hálózati veszteség csökkentése
Az Energiastratégia eszközei II.:
A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások
részesedésének növelése
• A megújuló energiaforrások részesedésének növelése a
primer energia felhasználásban egészen a 35-40%-os
elméleti maximumig (MTA 2006)
• A megújuló
energia támogatott
átvételének
diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a
tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása
• Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése
A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható
A megújuló energia szerepe a hőtermelésben
Megújuló energia források részesedése a
zöldáram előállításból
350
Hő energia termelés, PJ
12%
250
12%
4%
24%
200
10%
4%
150
100
32%
10%
3%
72%
62%
55%
50
Megújuló energia
Távhő
Egyéb
Földgáz
Biogáz
2010
2020
2030
900
2000
3000
1500
1000
500
0
0
240
2500
Megújuló villamos energia termelő kapacitás, MW
300
Megújuló villamos energia termelő kapacitás, MW
3000
Szélenergia
240
100
2500
900
1100
45
1500
100
395
750
395
63
57
66
2010
330
0
51
2020
750
90
87
315
2010
Vízenergia
Szélenergia
Geotermikus energia
1100
315
45
Geotermikus energia
Biomassza és hulladék alapú
Napenergia
500
1000
330
500
0
51
Napenergia
Biogáz
500
2000
0
Biomassza és hulladé
63
57
66
2030
90
2020
2030
87
Vízenergia
Az Energiastratégia eszközei III.:
A gazdaság dekarbonizációjának másik fontos eszköze az atomenergia
Atomerőművi kapacitások bővítése
A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés
előzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi
atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését
szolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében az
Energiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésével
a paksi telephelyen még 2030 előtt.
A 2037 utáni időszak villamos energiaigényének függvényében –
több más megoldás mellett – az egyik opció lehet az újabb
nukleáris kapacitások megépítése, amely döntési alternatívákra
vonatkozó előkészítő munkához kellő időben hozzá kell kezdeni.
Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2037-ig
2011.
2000
MW
2025.
3000
MW
2030.
4000
MW
2032.
3500
MW
2034.
3000
MW
2036.
2500
MW
2037.
2000
MW
2038.
3000
MW
Paks 6.
?
Paks 6.
Paks 5.
Paks 5.
Paks 4.
Paks 4.
Paks 4.
Paks 3.
Paks 3.
Paks 3.
Paks 4.
Paks 2.
Paks 2.
Paks 2.
Paks 3.
Paks 4.
Paks 1.
Paks 1.
Paks 1.
Paks 2.
Paks 3.
: 500 MW
Paks 6.
Paks 5.
Paks 6.
Paks 5.
: 1000 MW
2039.
4000
MW
Új
telephely 2.
Új
telephely 1.
Paks 6.
Paks 6.
Paks 6.
Paks 5.
Paks 5.
Paks 5.
Paks 5.
Paks 4.
: 1000 MW
Az atomenergia részarány
növekedésének hatása a közlekedési struktúraváltásra
A közlekedés elektrifikációjának és a
bioüzemanyagok elterjedésének alakulása
Az atomenergia részarányának változása a villamos energiamixben
250
20%
200
11%
150
7%
50%
32%
100
100%
37%
5%
14%
50
8%
90%
29%
80%
13%
0
70%
41%
2009
9% 41%
10%
18%
30%
2%
4%
2%
14%
Bioüzemanyago
Villamos energi
Olajtermékek
87%
94%
4%
2%
71%
9%
17%
4%
50
17%
-7%
2030
39%
2020
-50
40%
15%
10%
3%
80%
70%
60%
50%
37%
200
Megújuló energia
150
Atomenergia
Szén
100
Földgáz
Import 100%
90%
11%
60%
Közlekedés energiafelhasználása, PJ
Villamos energia termelés és nettó import, PJ
250
8%
2%
5%
60%
Megújuló energia
Atomenergia50%
Szén
40%
Olaj
Földgáz
30%
Import
20%
0
2009
2020
2030
94%
87%
65%
Bioüzemanyag
Villamos energia
Olajtermékek
Paks pótlásának leállítása következményeként a földgázimport
10 milliárd m3–ről 18 milliárd m3–re nőhet
Erőművi
gázfogyasztás
Erőművi
gázfogyasztás
000
1414
000
Pakspótlás
bőv & +NCST
Paks
NCST
000
1212
000
Atom
Nincsmegszűnik+
Paks bőv &NCST
NCST
8 000
8 000
6 000
6 000
4 000
4 000
2 000
2 000
Paks
NCST+
Pakspótlás
bőv & +NCST+
Paks
NCST& NCST
Paksbővítés
bőv + új+atom
Paks
Pakspótlás
bőv + +újMátra
szén &II +
NCST
NCST
Atom
Nincsmegszűnik+
Paks bőv &NCST+
NCST+
00
2
20010
1
20 0
20 15
1
20 5
20 20
2
20 0
20 25
2
20 5
20 30
3
20 0
20 35
3
20 5
20 40
4
20 0
20 45
4
20 5
20 50
50
millió m3
millió m3
1010
000
000
Forrás: REKK
Paks pótlásának leállítása következményeként az ÜHG kibocsátás csökkenés
a lehetséges 50% helyett 10% lesz az energetikai szektorban 2050-ig
Erőművi GHG kibocsátás (CCS nélkül)
450
400
Erőművi gázfogyasztás
350
tonna
CO2/GWh
millió m3
14 000
Visonta nélkül!
12 000
300
Paks bőv
pótlás
+ NCST
Paks
& NCST
Atom megszűnik+
NCST
Nincs
Paks bőv & NCST
10 000
250
Paks bőv
pótlás
+ NCST+
Paks
& NCST+
8 000
4 000
Paks
+ új +atom
& NCST
Paks bőv
bővítés
NCST
Paks
+ új+szén
&IINCST
Paks bőv
pótlás
Mátra
+
2 000
Nincs
Paks bőv & NCST+
Atom megszűnik+
NCST+
2006 000
150
50
20
45
20
40
20
35
20
30
20
25
20
20
20
15
20
10
50
0
20
100
NCST
Megjegyzés: Az új szenes erőmű CCS-el épül
0
2010 2015 2020 2025 2030 2035 2040 2045 2050
Forrás: REKK
Az Energiastratégia eszközei IV.:
piac, forrás és tranzitdiverzifikáció
Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzelésében a közép-európai régió három tervben is
fontos szerepet játszik:
-a déli földgáz folyosó (Southern Gas Corridor),
Részei: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI LNG.
- észak-déli földgáz és olaj folyosó (North-South
Interconnections) kiépítése, amihez a lengyelszlovák-magyar és horvát-magyar gázösszeköttetésen kívül az Adria olajvezeték tartozik.
-Central – South Eastern elektromos „highway”
az északi tengeri szélerőműveket kapcsolná az
európai villamos energia hálózathoz
Moson/Baumgarten és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz
forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz
Összefoglalás
- 60%-os mélységű épületenergetikai felújitások révén a primerenergiaigény 10%-al (110 PJ) csökken;
- Az elavult szén- és gáztüzelésű erőművek modernizációjával további
6% (61 PJ) spórolható meg;
- A megújuló energiahordozók részaránya a jelenlegi háromszorosára
nő (20%) 2030-ig;
- A hazai villamosenergiaigény duplájára nő 2050-ig 1.5%-os évi
növekedési ráta mellett;
- Elkerülhetetlen új villamos energia termelő kapacitások installálása;
- A legvalószinűbb forgatókönyv szerint a többlet villamos energia
igény új atomerűvi kapacitásokat igényel majd;
-Ez többek között lehetővé
elektrifikációját (14% 2030-ig);
tehetné
a
közlekedés
fokozott
Korszakváltás küszöbén állunk
Új Széchenyi Terv Zöld Gazdaság – Megújuló Magyarország fejezet
- mint keret -
• Egységes stratégiai célrendszer kialakítása; az Energiastratégia
összehangolása a NÉS-el, NCST-el, Energiahatékonysági Akciótervvel,
Épületenergetikai Programmal, stb.)
• Jogszabályi környezet összhangba hozása a fenti stratégiákkal,
mind törvényi (pl. GET, VET) mind rendeleti szinten (pl. árrendeletek,
KÁT szabályozása)
• Stratégiákkal összhangban levő standardok bevezetése (pl.
épületenergetika, távhő hálózatok esetében)
• Pénzügyi rendszerek (pl. NFÜ pályázatok, költségvetés) és egyéb
ösztönzők (pl. adókedvezmények, kedvezményes hitelek) adaptálása
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]