Transcript Az integrált és intelligens közlekedés új operatív

Közlekedésfejlesztés a 2014-2020-as
uniós finanszírozási ciklusban
Kovács-Nagy Rita
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Budapest, 2014. szeptember 18.
Urbánia21
Infrastruktúra- és közlekedésfejlesztési szakkiállítás és konferencia
1
2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai
Átfogó ország-stratégia vagy fejlesztéspolitikai koncepció elfogadása és
alátámasztása ágazati stratégiákkal.
Stratégia alapú tervezés (Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési
Stratégia )
A 2014-2020-as időszak tervezése az Európa 2020 és a Duna Stratégia
figyelembe vételével.
A támogatások célzottabb felhasználása, a fejlesztési források
koncentrációjának növelése az országos szinten stratégiai
fontosságú célcsoportok esetében.
Szakpolitikai értékelések, hatásvizsgálatok szerepének erősítése, az
értékelések hasznosulásának elősegítése.
2
Megerősített stratégiai programozás
Fő (ún.) mainstream célok
11 tematikus cél
Európa 2020 Stratégia
(~Lisszaboni Stratégia)
Közös Stratégiai Keret
(~ Közösségi Stratégiai Iránymutatások)
Partnerségi Szerződés
(~Nemzeti Stratégiai Referencia Keret)
Nemzeti Reform Program
Operatív Program
3
Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia
Az egyes alágazatok egymásra hatását vizsgáló, átfogó összközlekedési
szemléletű forgalmi modell
Meghatározza az ország jövőbeli közlekedési stratégiáját, elősegítve a
közlekedési rendszer fejlesztésének tervszerűségét közép- (2020), hosszú
(2030) és nagytávlati kitekintéssel (2050)
Célja, hogy a közlekedési rendszer a gazdasági folyamatok hatékony
kiszolgálásával segítse elő a versenyképesség fokozását és biztosítsa a
fenntartható növekedés feltételeit
Magyarország közlekedési csomópont-szerepének kiaknázása
kiemelt hálózatfejlesztési cél a sztrádák továbbépítése az országhatárokig, a megyeszékhelyek és megyei
jogú városok gyorsforgalmi úti bekapcsolása, a felzárkózó térségek intenzívebb fejlesztése, a vidék
népességmegtartó és népességeltartó erejének erősítése.
1486/2014. (VIII. 28) Kormányhatározattal került elfogadásra
4
A március 7-én az Európai Bizottsághoz benyújtott partnerségi
megállapodás alapján a 2014-2020-as operatív programok
Európai
Hálózatfinanszíroz
ási Eszköz (CEF)
373 milliárd Ft
Integrált
Közlekedésfejlesztési
Operatív Program (IKOP)
1156 milliárd Ft
Környezeti és
Energiahatékonysági
Operatív Program
(KEHOP)
1118 milliárd Ft
Európai
Területi
Együttműkö
dés (ETE)
Terület- és
Településfejlesztési
Operatív Program (TOP)
1157 milliárd Ft
Versenyképes
KözépMagyarország
Operatív Prog.
(VEKOP) 266
milliárd Ft
Vidékfejlesztési
Program (VP)
1200 milliárd Ft
MAHOP
Gazdaságfejlesztési és
Innovációs Operatív
Program (GINOP)
2719 milliárd Ft
Közigazgatásés Közszolgáltatásfejlesztés OP
(KÖFOP) 298
mrd Ft
Emberi Erőforrás
Fejlesztési Operatív
Program (EFOP)
885 milliárd Ft
Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP) és
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)
1.
2.
–
–
–
3.
Nemzeti Közlekedési Stratégiára (NKS) épül.
2014-2020 EU közlekedésfejlesztési támogatások:
IKOP (2014-2020): 1156 milliárd Ft
CEF (2014-2016): 373 milliárd Ft
Támogatások számítása: a minimális 15%-os magyar társfinanszírozással, 295,1 Ft/€ árfolyamon, a
6%-os teljesítménytartalék figyelembevételével. Utóbbi csak a 2018-as vállalások teljesítésekor jár.
EU
előírások,
elvárások:
jóváhagyási
Az Európa 2020 célok támogatása (pl.
energiahatékonyság, CO2 –kibocsátás )
Transzeurópai közlekedési hálózati (CEF csak
erre fordítható), vasúti beavatkozások jelentős
súlya és költséghatékonyságra törekvés (pl.
vasúti lassújelek felszámolása)
Közútfejlesztések minimalizálása CEF, IKOP
6
2007-2013 időszak (azaz a KÖZOP) végrehajtási
tapasztalatai
megvalósítandó projektek stratégiai megalapozottsága
2. hosszú tervezési, engedélyezési és előkészítési igényű
projektek, pl. régészet, NATURA 2000 területek
3. finanszírozási kérdések nem csak a beruházási időszak
vonatkozásában (fenntartás, működtetés)
4. rugalmasabb végrehajtási rendszer – lehetséges-e
5. reális, valóban a szükségletekre reagáló projektek
1.
7
Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) közút
Az Európai Bizottsággal
folytatott tárgyalásokon
a magyar fél sikeresen
lobbizott a nem TEN-T
utak támogathatósága
érdekében,
így szigorú feltételekkel
de mégis lehet ERFA
forrásokból közutat
finanszírozni.
A 1315/2013/EU rendelet alapján a TEN-T hálózat legközelebbi felülvizsgálata 2023-ban lesz
8
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
Keret összege (alap): 373milliárd Ft „nemzeti boríték” (CEF)
I.
II.
Csak az 1316/2013/EU rendeletben felsorolt TEN-T törzshálózati szakaszok és
egyes horizontális beavatkozások támogathatók belőle
A Kohéziós Alaphoz hasonló szabályok, de az operatív programmal
ellentétben:
1.
2.
A Közlekedési és Mobilitási (DG MOVE), és nem a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság
(DG REGIO) alá tartozik
Időkényszer:
a.
b.
3.
III.
a „nemzeti borítékot” csak 2016 végéig tartják fenn, majd a le nem kötött forrásokra valamennyi kohéziós ország (pl.
Csehország, Lengyelország) pályázhat
A végrehajtás ideje is korlátozott, egyébként a forrásokat megvonják
Brüsszelbe kell pályázni, és évente csak 1-2 alkalommal lesz rá lehetőség, azaz nem
folyamatos, mint az operatív program esetében
Legfeljebb 10%-át lehet közútfejlesztésre fordítani
9
TEN-T közút hálózat korszerűsítése (IKOP 1. prioritás)
Keret összege (alap): 299,5 milliárd Ft (Kohéziós Alap)
•
•
•
•
Tervezett beavatkozások a TEN-T hálózaton:
KözOP TEN-T közúti szakaszolt és feszített ütemtervű projektek
Hiányzó TEN-T elemek, útszakaszok kiépítése, meglévők bővítése
Műszaki fenntarthatóságot, közlekedésbiztonságot növelő
beavatkozások (pl. szalagkorlát csere, zajvédő fal,
csapadékelvezető rendszerek)
• Projektek előkészítése (pl. engedélyezési, kiviteli terv,
területszerzés)
• Egyéb (pl. közlekedési információs rendszer és adatbázis, NKS
forgalmi modell frissítése)
10
TEN-T vasút és vízi út hálózat korszerűsítése (IKOP 2. prioritás)
Keret összege (alap): 437 milliárd Ft (Kohéziós Alap)
Tervezett beavatkozások a TEN-T hálózaton:
a) KözOP TEN-T vasúti szakaszolt és feszített ütemtervű projektek
(pl. Lepsény - Szántód-Kőröshegy)
b) TEN-T vasútvonalakon sebességkorlátozások, egyéb szűk
keresztmetszetek
(pl.
elavult
hidak)
felszámolása,
pályakarbantartó gépek beszerzése
c) Interoperabilitást javító kommunikációs és biztonsági
rendszerek (GSM-R, ETCS pályán és járműveken)
d) Vasútállomások, megállóhelyek korszerűsítése
e) Duna hajóút kijelölés, hajózási térképek korszerűsítése
f) Projektek előkészítése
g) Egyéb (pl. NKS félidei, vasúti szabályozási, közlekedési szakképzés felülvizsgálata)
11
Városi-elővárosi közlekedés fejlesztése (IKOP 3. prioritás)
Keret összege (alap): 314,6 milliárd Ft (Kohéziós Alap és ERFA)
Tervezett beavatkozások:
a) KözOP városi-elővárosi szakaszolt és feszített
ütemtervű projektek (pl. Budapest villamos és
trolibuszbeszerzés I. ütem)
b) Nem
TEN-T
elővárosi
vasutak
szűk
keresztmetszeteinek
felszámolása,
állomáskorszerűsítések, villamosítás KMR-ben
c) Elővárosi villamos motorvonatok beszerzése
d) Intermodális fejlesztések (pl. tram-train)
e) Városi kötöttpályás korszerűsítések és járműbeszerzések
f) Közlekedésbiztonsági
beavatkozások
a
nagyvárosokban
g) Projektek előkészítése
12
TEN-T hálózaton kívüli közúti elérhetőség javítása (IKOP 4. prioritás)
Keret összege (alap): 105, 2 milliárd Ft (ERFA, csak
Budapesten és Pest megyén kívüli elvégzett
beruházásokhoz)
Tervezett beavatkozások:
a)
az 1., 2 és 3-as számjelű utak, amelyek a
szigorú foglalkoztatottsági kritérium és TEN-T
ráhordó elem feltételnek megfelelnek
b) Projekt-előkészítések
13
IKOP és CEF projektek
• Az IKOP-ot – a projektlista kivételével - az operatív programok közül elsőként a
Kormány az 1286/2014 (V.5.) Kormányhatározattal jóváhagyta
• A május 14-i Kormányülés megtárgyalta a projektlistákat. Ennek alapja az NKS
középtávú projektjeinek melléklete, amelyek nemzetstratégiai, költségvetési és
közlekedéspolitikai szempontok alapján kerülnek szűkítésre…
14
Köszönöm a figyelmet!
15