Transcript letölthető ITT - Magyar Energetikai Társaság

Energia és civilizáció
Szergényi István
2010. november 30.
Tartalom
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
A civilizációk életereje és az emberiség előtt álló kihívások
Legfontosabb erőforrásaink
Kiemelt kapcsolódó területek: népesség, élelmezés stb.
Az életminőség és az energiafelhasználás
A környezeti hatások jellemzése
Pazarlás vagy túlélés?
Energiatermelési kilátások
A megújuló energiákról röviden
Miért fontos az állam szerepe?
Mi a teendő? Paradigmaváltás!
Záró gondolat
1. A civilizációk életereje és az emberiség előtt
álló kihívások (2. dia)
ember kivételes szellemi készségei tették lehetővé a
tapasztalatai felhalmozása révén létrejött kollektív tudás
gyarapodását, majd a mai technológiai civilizáció kialakulását.
Egy adott civilizáció életképességét az határozza meg, hogy
miként él tudása hatalmával, és hogyan képes a természet
erőforrásaival összhangban cselekedni.
Az emberiség előtt álló kihívások (a túlnépesedés, az élelmiszer-,
a víz- és az energiahiány, a migráció, a városiasodás, a
környezet romlása, a terrorizmus stb.) sokasodnak, ami új
helyzetet teremtett. A problémák nem oldhatók meg azzal a
felületes hozzáállással, hogyha eddig úrrá lettünk a
nehézségeken, az ezután is úgy lesz.
Az energia számtalan kapcsolódása közül a fontosabbakat
célszerű kiemelni, és leegyszerűsítve tárgyalni.
Az
2. Legfontosabb erőforrásaink (3. dia)
A korai civilizációkban a termőföld és a víz volt a
legjelentősebb erőforrás. Egyiptom, Kína, India –
több eltűnt civilizációval szembeni – fennmaradása a fáraók, a császárok és a maharadzsák
erős kézzel (többek között a föld- és a vízgazdálkodást) irányító államaiknak is tulajdonítható.
Miért lenne ez ma másként, amikor az előttünk
álló kihívások egyre sokasodnak?
Mára az ásványi nyersanyagokon belül az energia is
felsorakozott az erőforrások közé, de az emberi
tudás is erőforrássá válik.
3-a. Kiemelt kapcsolódó területek
Népesség (4. dia)
A népesség növekménye a fejlődő országokban jelentkezik. Ma az alultápláltak
létszáma (1 milliárd ember) egyenlő a 200 évvel ezelőtt élő összes népességével.
3-b. Kiemelt kapcsolódó területek
Élelmezés stb. (5. dia)
A világ gabonatermelésének növekedése elmarad a népességététől és az
energiáétól. A fosszilis energia az ipar, a közlekedés, a villamosenergiatermelés,
a fűtés stb. igényeinek kielégítését is szolgálja. Nyersanyaga az életminőségünket
meghatározó létfontosságú termékeknek (a gyógyszerek, a szerkezeti anyagok stb.)
4. Az életminőség és az energiafelhasználás
(6. dia)
Az ENSZ által kimunkált HDI index
figyelembe veszi a várható élettartamot, az oktatási színvonalat,
a környezetvédelem helyzetét és
az energiafelhasználást is.
Értéke optimálisan: 1. Magyarországé 2005. évi adatok alapján 0,88
volt („X”).
X Az energiafelhasználás
évi 2,6 toe/fő „határérték” alatt jelentősen növeli az életminőséget,
felette már egyéb tényezőknek jut
nagyobb szerep: oktatás, egészség stb. Ezek -- a számunkra komparatív szempontból előnyösebb
termelési szerkezet nélkülözhetetlen kialakítása mellett -élvezzenek prioritást nálunk is.
X
Magyarország
5. A környezeti hatások jellemzése (7. dia)
Az Ökológiai Lábnyom
mutatója (ha/fő) egyesíti
a művelt-, az infrastruktúrával lefedett- és a
szennyezőanyagok
semlegesítéséhez szükséges területek nagyságát. Ez a Föld egészére máris 30%-os
többletet jelez. Magyarország mutatója a kívánatos (2,3 ha/fő) kb.
kétszerese, az USA-é
pedig mintegy tízszerese.
6.a. Pazarlás vagy túlélés?
(8. dia)
A gazdag társadalmakban a pazarló/luxus
fogyasztás,
a fejlődő országokban pedig a népességrobbanás gerjeszti a növekvő energiafelhasználást.
Mind a két folyamat veszélyezteti a
civilizációk túlélését.
6-b. Pazarlás vagy túlélés?
Példák
(9. dia)
Takarékos
Pazarló
Az észszerűtlen, luxus fogyasztás: pazarlás, a bőség bűvöletében csúsztak bele a gazdag társadalmak. A jobboldali
ábrán ezt
– 1) a közlekedés, (fenn)
– 2) az építkezés-lakhatás
(középen) és
– 3) az élelmezés-vertikum
(alul)
energiafelhasználásával érzékeltetjük.
Alsó sor: élelmiszer- szállítás milliónyi kamionnal, sokezernyi repülővel stb. helyi termelés helyett.
6-c. Pazarlás vagy túlélés?
Fantom-rabszolgák
(10. dia)
A táplálék (2500-3000 Kcal/nap) kb. 100 kg/fő/év olajegyenértéket képvisel, szemben a nyugati civilizációban tapasztalható átlagosan 2,5-5,0 tonna/fő/év összes energia felhasználással.
A különbözet nagy részét a véges fosszilis energia „adja”.
Ez azt jelenti, hogy a Föld ásványkincsei kb. 25-50 (az
emberi szervezet kb. 30%-os „hatásfokát” is figyelembe
véve 75-150) fantom-rabszolgaként szolgálnak ki egy-egy
embert. Ez is a nyugati civilizáció.
Ha ezt tekintjük, akkor „olcsón” jut hozzá az energiához –
méghozzá ugyancsak változatos minőségi igényeihez
igazodva – a benzinkútnál, a konnektorból, a gázcsapból
stb.
Értékeljük-e ezt? És meddig bírja a természet?
7-a. Hagyományos energiatermelési kilátások
Olajfüggőség (11. dia)
7-b. Hagyományos energiatermelési kilátások
A kőolajvagyonok megtalálása és az igények alakulása
(12. dia)
A világ hagyományos olajtermelése – az olajvagyonok megtalálásának a hullámhegyét évtizedek óta elhagyva – a tetőzés közelében van, miközben az emberiség
egyre többet igényel belőle. Ha pedig bekövetkezik a tetőzés, az egyben a termeléscsökkenés kezdetét vetíti előre. Ez a probléma a földgáznál néhány évtizeddel
később, a szénnél a még távolabbi jövőben fog jelentkezni.
7-c. Hagyományos energiatermelési kilátások
Villamosenergia
(13. dia)
Az elektromos energiát méltán hívhatjuk a társadalmak
idegrendszerének. A világon felhasznált kb. 20 ezer
milliárd kWó villamosenergia kétharmadát fosszilis
energia bázisán termelik.
A villamosenergia az olajat valószínűleg sok területen
helyettesítheti majd (a legnagyobb kivétel ez alól a
nyersanyagként történő felhasználás).
Termelési lehetőségei a jövőben a „tiszta technológiákat” alkalmazó szénerőművekben, a fissziós
atomerőművek új generációiban –, a megújulók bázisán, később – csak remélhetően – a fúziós erőművekben történő előállításban rejlenek.
8-a. Megújuló energiaforrásokról röviden
A geotermális régiók és a biomassza
(14. dia)
A megújuló energiaforrásoknál és a nem hagyományos
szénhidrogéneknél figyelembe kell venni, hogy mekkora
a kinyerésükhöz szükséges
energiafelhasználás és a
hasznosítható energia aránya. (Energetikai megtérűlés). Ha az nagyobb egynél, a
kitermelés értelme kérdéses.
A geotermális energia tekintetében hazánk viszonylag kedvező helyzetben van, de az összenergiában való részvétel szempontjából 5-6%-nál
nagyobb részesedésre kevéssé lehet számítani.
A biomasszát úgy célszerű figyelembe venni, hogy az ne a gabona termelés rovására történjék, mert a gabona is egyre inkább stratégiai termék lesz.
8-b. Megújuló energiaforrásokról röviden
A nap- és a szélenergia (15. dia)
A napenergia vonatkozásában az USA elképzelései a piacra történő behatolás szempontjából
(az ábra felső része) látványosan összhangban
vannak a feltételezett fajlagos árcsökkenéssel (az
ábra alsó része). E téren mindazonáltal áttörésre
csak a század második felében lehet számítani.
Nem szabad megfeledkezni a gyorsan
növekvő szélenergia felhasználásról sem.
E két megújuló energia időszakos rendelkezésre állásának áthidalására meg kellene oldani a magas hőmérsékletű szupravezetést és a villamosenergia tárolását. Ez a feladat még előttünk áll.
A hagyományos energiák hatalmas mennyisége, a kiépített termelő és felhasználó megastruktúrák
váltása óriási feladat, még ha az új energiaféleségek a kívánt mértékben rendelkezésre
A hagyományos energiák hatalmas mennyisége, a kiépített termelő és felhasználó megastruktúrák
isváltása
állnának,
ami
nincs
így.haKérdés:
lesz-e elég idő?
energiák
gyorsabbisbevezetéóriási
feladat,
még
az új energiaféleségek
akárAa megújuló
kívánt mértékben
rendelkezésre
állnának,
sére gépgyártási hagyományaink felelevenítésével nyílhat esély. Az áthidaló időszak csak
ami koránt sincs így. Kérdés tehát: lesz-e elég idő? A civilizáció jövőjét főleg a mostantól elkezdődött néhá
takarékossági
intézkedésekkel vészelhető át. Azt is tudni kell, hogy a remélt energiaváltás az
_______________________________________________________________________________________
energetikán
területeken
is számottevő
kutatómunkát
A(gépipar,
civilizáció
jövőjét
főleg
Azt is tudnikívüli
kell, hogy
a remélt energiaváltás
az energetikán
kívülifeltételez.
területeken
vegyipar
stb.)
a következő
néhány (pénz
évtized
technológiai
eredményei
alapozzák
meg.
szintén számottevő
kutatómunkát
ráfordítást
is) feltételez.
„A technológiai
eredményeket
tehát
„A‫ ا‬technológiai
eredményeket
nem a Mikulás hozza.”
De nem is a „mindenható”
piac!nem a Mikulás hozza.”
_______________________________________________________________________________________
9-a. Miért fontos az állam szerepe? (16. dia)
• Máris érezhető, hogy az új kihívások döntő befolyást gyakorolnak az emberiség különböző civilizációira. Amennyiben nem
helyesen reagálunk, kaotikus helyzet alakulhat ki, amelyben
majd nem az ember, hanem a természet „dönt”, beláthatatlan
következményeket okozva. Az új problémák orvoslására a 3-4
évtizede megjelent neoliberális szemlélet kifogyott a megoldásokból. Amikor filozófiájának szellemi előzményét kialakították,
mások voltak a technikai, a közgazdasági, és a demográfiai
körülmények.
 Az új helyzetben jogosan felmerül a kérdés: miért vált
fontossá az állam szerepe?
 A válasz: az államoknak több eszközük van a különböző
folyamatok kézben tartására, mint a jobbára csak partikuláris érdekeket szolgáló gazdasági társaságoknak.
 A civilizáció(k) megtartása érdekében tehát az energiaellátásban meg kell erősíteni az állam szerepét.
9-b. Miért fontos az állam szerepe?
(17. dia)
A sokasodó problémák támasztotta feladatokat
mindezeken túl a piac önmagában már azért
sem tudja megoldani, mert az csak arra
képes, hogy forgalomba hozza a reálszféra
eredményeit. Ez pedig különösen igaz az
energetika
területén,
amely
tudomány- és technológiaigényes.
fokozottan
10. Mi a teendő? Paradigmaváltásra van
szükség! (18. dia)
 A közgondolkodásban: takarékosság, oktatás, nevelés, tájékoztatás. Az IMD svájci gazdaságkutató 58 országot vizsgálva azt
találta, hogy Magyarországon 2001 és 2010 között az oktatási
rendszer színvonala példátlan módon a 10.-ről a 48. helyre, a
természettudományi tárgyak oktatása a 2. helyről a 42. helyre
zuhant vissza. Ez csak úgy következhetett be, hogy az oktatás
irányításáért felelősök nem álltak a hivatásuk magaslatán. Ezt a
tragikus folyamatot vissza kell fordítani!
 A közgazdasági gyakorlatban: az előadó véleménye szerint az
energiaellátás mindenre kiterjedő következményei sürgetik a
mielőbbi áttérést a pénz vezérelte gazdaságról a természethez
igazodó fejlesztésekre.
 Az energiapolitikákban súlyt kell helyezni a külpolitikára is. Egy
régi példa: Roosevelt már 1944 elején a külügyminisztériumot
bízta meg az olajkérdés tanulmányozására. Röviddel ezután -- a
Jaltai Konferenciáról hazatérőben -- találkozott Ibn Saúd
királlyal, és hosszú távú olajszállítások fejében elkötelezte az
Egyesült Államokat a Szaúd-Arábiával való barátságáról és
támogatásáról.
11. Záró gondolat (19. dia)
Most is az emberi tudáson van a sor. A
kormányzatoknak az (etikai) nevelést, a
kultúrát, az energiatudatosságra irányuló
oktatást, a tudományt, a természettudományos kutatást, valamint a technológiafejlesztést fokozottan támogatniuk kell.
Civilizációnk megmaradásának a záloga az
ide történő befektetés.
Az emberiség sorsa szellemi síkon fog eldőlni.