Transcript Alapvető gazdaságföldrajzi fogalmak

Fogalmak…
 Bruttó hazai termék (GDP, Gross Domestic Product):
az egyes országokban egy bizonyos időszak alatt
megtermelt termékek és szolgáltatások összes értéke.
 Bruttó nemzeti termék (GNP, Gross National Product):
egy bizonyos ország állampolgárai és jogi személyei
(elsősorban vállalatai) éves termelésének, nemzeti
jövedelmének, teljesítményének, bruttó
vagyongyarapodásának mérőszáma.
 Bruttó nemzeti jövedelem (GNI, Gross National
Income): a hazai gazdasági szereplők (háztartás, vállalat és
állam) összes elsődleges jövedelme.
Fogalmak…
 FDI (Foreign Direct Investment) – közvetlen
külföldi működőtőke-beruházások
 Működőtőke: az a tőke, amelyet a termelésbe (anyagi és
nem anyagi szférába egyaránt) ruháznak be, ennek
révén a befektető tulajdonosi jogokhoz és
tőkejövedelemhez is jut!
 Típusok:
 zöldmezős beruházások: teljesen új beruházást hozunk
létre, földet veszünk, építünk és dolgoztatunk
 M&A – fúziók, felvásárolások: meglévő céget egy
modernebb felvásárol, átépít, átképez. Napjainkban
egyre több van belőle.
Fogalmak…
 Transznacionális vállalatok: olyan vállalatbirodalmak, amik
országhatárokon átnyúló tevékenységet folytatnak (TNC)
 Jellemzői: több nemzetgazdaság, különbségek kihasználása,
globális profit.
 Felépítésük napjainkban: nemzetközi kereskedelem, vállalaton
belüli kereskedelem alapján: „stand by alone”, egyszerű termelési
integráció, komplex termelési integráció, „inter-affiliate”.
 Szerepük a világgazdaságban: világkereskedelem kétharmada,
intra-firm, intra-industry kereskedelem, transfer prices, off-shore
területek, szolgáltatáskereskedelem, back-office, front-office
funkció, világtermelés fele, világ GDP negyede, politikai erő.
 TNC-nemzetállam viszonya, HQ földrajzi elhelyezkedése,
központi és regionális HQ, stratégiai földrajzi hely fogalma.
Fogalmak…
 Bretton Woods-i rendszer: három alapeleme:
 nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozását szolgáló
árfolyamrendszer kidolgozása (rögzített árfolyamok
voltak, aranydollár-rendszer; 1971-ben összeomlik)
 Nemzetközi Valutaalap és
 Világbank létrehozása
Fogalmak…
 IMF (Nemzetközi Valutaalap): az ENSZ szakosított
szerve, Washington a központja, Bretton Woodsban hozták
létre.
 Eredeti feladata a világ pénzügyi rendszerének felügyelete.
 A Bretton Woodsi rendszer felbomlása után ez változott:
rövid- és középlejáratú hiteleket nyújt, feltételes hiteleket,
a kérelmező országoknak gazdasági feltételeket kell
teljesítenie, csak bizonyos célokra nyújtja.
 Nem tudja jól megoldani ezt a feladatát, oka: gazdasági
tanácsadói modelleket használnak.
Fogalmak…
 Rostow internalista modellje: minden társadalom ugyanazt
a fejlődési utat járja be:
 tradicionális társadalom
 take-off szakasz, tartós fellendülés szakasza
 magas szintű tömegfogyasztás szintje
Nem veszi figyelembe, hogy a társadalmak
eltérő gazdasági, politikai, kulturális
berendezkedéssel bírnak, a gazdasági
növekedést
és fejlődést összemossa a társadalmi növekedéssel és
fejlődéssel.
 Chenery strukturalista modellje: minden fejlettségi
szinthez adott GDP szint tartozik, más mutatókat nem vesz
figyelembe.
Fogalmak…
 Világbank/Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank:
az ENSZ szakosított intézménye.
Eredeti feladata: Európának a háború utáni újjáépítésben
való gazdasági segítségnyújtás.
Ma
 hosszú lejáratú célhiteleket nyújt (konkrét beruházásokra)
 segély jellegű hiteleket nyújt (alacsony kamat, hosszú futamidő)
 Az összes országnak bejelentési kötelezettsége van, azok
alapján éves jelentéseket tud készíteni (jelentősége van,
mert gazdasági folyamatok nehezen kutathatók, ok: bank
és vállalati titok).
 A külkereskedelem célja az országok fogyasztási lehetőségeinek







kibővítése.
Import = behozatal: ha egy ország egy adott termékből nem tud
magának elegendőt előállítani, akkor importálnia kell valahonnan (pl.
Magyarország kőolajat importál).
Export = kivitel: ha egy ország termelése nagyobb annál, mint ami a
belső igények kielégítéséhez szükséges, akkor az az ország exportot fog
lebonyolítani (pl. Oroszország kőolajat exportál).
A komparatív előnyök elmélete szerint az országok azoknak az
árucikkeknek a termelésére specializálódnak, amelyek előállításában
a legtermelékenyebbek. Például: Ecuador–banán; Japán–
számítástechnikai termékek; Vietnám–textilipari termékek, olajországok kőolaj.
A világkereskedelemben mindig jelen van a szabadkereskedelem és a
protekcionizmus.
Szabadkereskedelem: a nemzetek közötti kereskedelem a termelési
tényezők különbözőségén és az ezzel szoros összefüggésben álló
komparatív előnyök elvén alapul.
 Protekcionizmus: olyan gazdaságpolitika, melynek révén az ország a
hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot. Vagyis a
protekcionista gazdaságpolitika a hazai termelőket védi a külföldről
származó import árucikkek versenyétől.
 A protekcionizmus leggyakoribb eszközei:
 vámok: az importált árukra kivetett adók
 kvóták: behozható árucikk mennyiségének korlátozása
 embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata
 egyéb szabályozások (pl. eltérő szabvány, egészségügyi előírások stb.)
 A nemzetközi kereskedelem jellemzői:
 A világkereskedelmi folyamatokat a gyáripari termékek uralják. Ezen
kategórián belül is a gépgyártási termékek, méghozzá a legmagasabb
technológiai szintet képviselő termékek kerültek előtérbe. A nem
feldolgozott termékek világkereskedelmi fontossága csökkent.
 A világkereskedelmet a világ vezető nagyhatalmai irányítják.
 Legfontosabb országok az USA, az Európai Unió országai, illetve a többi
 fejlett ország közül még kiemelkedő Japán.
 Zárkózik: Kína 3. volt USA és Németország mögött
 2006-2007-ben A fejlődő országok minden korábbi szintet meghaladva, 36
százalékkal részesedtek a világkereskedelemből. Kína az exportnövekedés
ütemét illetően a világ minden országát megelőzte; a kivitel teljes
összegét tekintve ugyan csak a harmadik volt Németország és az Egyesült
Államok mögött, de a második félévben már többet exportált, mint az USA.
Az idén, várhatóan az év egészében is felülmúlja, jövőre pedig
Németországot megelőzve az első helyre kerül - állítja a jelentés.
 A délkelet- és kelet-ázsiai térség exportjának növekedési rátája kimagasló,
ezzel szemben a dél-ázsiai országok világkereskedelmi fontossága elenyésző.
 A latin-amerikai kontinens exportértéke dinamikusan nő.
 A rendszerváltozás időszakában lévő országok (Közép- és Kelet-Európa)
világkereskedelmi jelentősége csekély.
 A fűtőanyagok kereskedelmének háttérbe szorulása és a kőolaj árának esése
miatt a közel-keleti térség világexportjának növekedése visszaesett, ez a
tendencia az emelkedő energiaárak miatt megfordulni látszik (ez igaz a
FÁK-ra is).
 Az afrikai kontinens a világgazdaság válságterülete, a világgazdaság
perifériájára szorult (ezzel szemben a fekete-Afrika lakossága duplázódik meg
a leghamarabb.
Fogalmak…
 Kompetitív előny: világpiaci versenyelőny.
 Komparatív előny: relatív munkatermelékenység, illetve
költségszínvonal alapján történő termelési specializáció.
 Globális optimalizáció: mindenhol a legoptimálisabbat fogja
keresni a TNC; kihasználja az adott térség előnyeit.
 Adósság: ha valaki hitelt, kölcsönt vesz fel, és kötelezettséget
vállal a felvett hitel visszafizetésére.
Fogalmak…
 Eladósodott ország: bevételei nem elegendőek a
felvett hitel kamatainak törlesztésére.
Egy ország akkor eladósodott, ha
 nemzetközi hitelforgalomban tartósan hiteleket vesz fel,
 s ez már olyan jellegű fizetési kötelezettségeket von maga
után,
 amelyek teljesítésére az ország önerőből nem, illetve csak
nagyon nagy gazdasági-társadalmi áldozatok árán képes.
 Összes külső adósságállomány: a külföldről felvett
hitelek, kölcsönök, visszafizetendő segélyek teljes
összege.
Fogalmak…
 Infláció: az árak általános és tartós növekedése; a
forgalomban levő pénz mennyisége meghaladja azt
a mennyiséget, amely a forgalomban levő árúk és
szolgáltatások adásvételéhez szükséges.
 Típusai:
 kereslet által húzott (túl nagy a kereslet az áruk iránt)
 költségnyomásos (a költségek növekedése okozza)
 deficitfinanszírozás (az állam több pénzt ad ki, mint
amire szüksége van)
Fogalmak…
 Exportösztönző iparpolitika: olyan termékek
előállíttatására törekszik, melyek a világpiacon
eladhatók.
 Nyitott gazdaságot feltételez.
 A globális világhoz való csatlakozásban hatékonynak
bizonyul.
 DK-Ázsiai országokra jellemző, gazdasági sikerességük
alapja.
 A rendszerváltás után Kelet-Közép-Európa országaira is
ez az iparpolitika jellemző.
Fogalmak…
 Importhelyettesítő iparpolitika: az importot
megpróbálja a minimumra szorítani (a cél a teljes
kiküszöbölése).
 Lényege a bezárkózás.
 Nem akarnak senkitől függeni.
 A globális világban nem működhet hosszú távon.
 Főleg szocialista országokra volt ez jellemző.
 A 60-as években Brazíliára is, Albánia a leghosszabb
ideig ezt a fajta iparpolitikát folytató ország.
Fogalmak…
 Gazdasági szerkezet: a 3 fő gazdasági szektor
termelésből való részesedési aránya:
 mezőgazdaság (primer szektor) – élelmiszertermeléssel,
ipari nyersanyagok (gyapot, gyapjú) előállításával
foglalkozó ágazat;
 ipar (szekunder szektor) – kitermeli és feldolgozza a
természetben található, a gazdasági termeléshez
szükséges javakat és mezőgazdasági termékeket;
 szolgáltatás (tercier sz.) – anyagi javak termelésétől
megkülönböztetett minden olyan tevékenység, amely
valakinek v. valaminek (isk., kórház, gyár) a
körülményeiben változást idéz elő.
Fogalmak…
 Foglalkozási szerkezet: az aktív keresők milyen
arányban vállalnak munkát a 3 fő gazdasági
szektorban.
 Gazdasági szerk. átalakulás – foglalkoztatási szerk.




átalakulása.
A világgazdaság vezető szektora a szolgáltatás a XX. sz.
végén.
DE a Föld aktív keresőinek 50%-a a mezőgazdaságban
dolgozik.
A gazdasági fejlődés során a mezőgazdaság GDP-hez
való hozzájárulása és a foglalkoztatottságból való
részesedése csökken.
Ezzel összefüggésben az ipari és szolgáltatási szektor
aránya nő.
Fogalmak…
 e-business, elektronikus üzlet: az üzleti
tevékenységek vezetékes és vezeték nélküli,
internetes technológián alapuló összekapcsolása a
vásárlókkal, a beszállítókkal és az üzleti
partnerekkel.
 Intra-firm-trade: vállalaton belüli kereskedelem.
Anya- és leányvállalat, illetve leány- és
leányvállalat között transzferáron zajlik.
Fogalmak…
 Stratégiai földrajzi hely: a virtuális térbeli szerveződés csomópontjai.
A világgazdaság „forró pontjai”. Pontosan kirajzolhatók, mind a TNC-k
irányítóközpontjainak lokalizációja, mind leányvállalataik térbeli
szerveződése alapján.
1999-ben a TNC-k befektetési döntéseinek fontossági sorrendje az adott
térség megválasztásánál:












a piac bővülése
a piac nagysága
profitkilátások
politikai és társadalmi biztonság
jogi és szabályozási környezet
a munkaerő minősége
az üzleti infrastruktúra minősége és az üzleti környezet
az emberi és pénzügyi erőforrásokhoz való hozzájutás
bérköltségek
K+F források és képességek
az állami kereskedelempolitika jellege
a nyersanyagforrások közelsége és hozzáférhetősége
Fogalmak…
 Egyszerű vállalati stratégia: nő az inftra-firm
kereskedelem nagysága.
Azt, hogy a vállalaton belüli kereskedelem terén
 az anyavállalat leányvállalatokhoz történő exportja, vagy
 a leányvállalatoktól érkező importja a fontosabb, az dönti el, hogy
a leányvállalatoknak milyen szerepe van a vállalati
termelésben.
 Multidomestic stratégia:
 a leányvállalatok viszonylagos önállósággal rendelkeznek és egy
adott termelési folyamatot teljes egészében elvégeznek,
 a vállalaton belüli kereskedelem volumene alacsony,
 csak az anyavállalatok szállításait jelenti a leányvállalatokhoz.
Fogalmak…
 Komplex vállalati stratégia:
 az eredményesség hatásfokának növelése mindenek
előtt áll, így
 a termelés specializációjának és földrajzi
szétterjedésének következtében minél sokrétűbb
vállalaton belüli kapcsolatok alakulnak ki.
 Az intra-firm kereskedelem már nem csak kétirányú, az
anyavállalat és a leányvállalat között bonyolódó, hanem
 a leányvállalatok között is egyre jelentősebb.
Fogalmak…
 „Global city”:
 a globális világgazdaság irányító központjai, globális
városok. New York, London, Tokió.
 Ezek nem csak a legnagyobb vállalatok HQ-jeit (head
quarter) tömörítik,
 de egyben a világ legnagyobb pénzügyi központjai is.
Fogalmak…
 Preferenciális vámövezet
(preferencia=kedvezmény, előnyben részesítés): az
övezeten belüli országok egymásnak vám- és egyéb
kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak.
 Szabadkereskedelmi övezet: az övezeten belüli
kereskedelem minden korlátozástól mentes, vagyis
szabadkereskedelemnek tekinthető. Kívülálló
országokkal szemben minden tagország külön
nemzeti vámpolitikát alkalmaz.
Fogalmak…
 Vámunió:
 az unión belül szabadkereskedelem van, de
 a kívülálló országokkal szemben az unió tagországai
egyeztetik kereskedelmi politikájukat és
 közös külső vámrendszert léptetnek életben.
Fogalmak…
 Közös piac: átmeneti állapot a tényleges gazdasági
integráció felé.
 Piaci folyamatok összehangolása.
 A szabadkereskedelmen túl a tőke- és munkaerő-
áramlást sem akadályozzák.
 Vagyis a termeléshez és az értékesítéshez szükséges
tényezők szabad áramlása biztosított.
Fogalmak…
 Gazdasági unió:
Tényleges integrációs szerveződésnek tekinthető.
 Az unió tagállamainak gazdaságai összefonódnak, egységes






gazdasági rendszerbe szerveződnek.
A közös gazdaságpolitika révén közös beruházásokat hajtanak
végre.
A termelési tényezők teljesen szabad áramlása valósul meg.
A termelési és eladási folyamatok is az unió szintjén szerveződnek.
A gazdasági unió legmagasabb foka: a tagállamok pénzforgalmában
már nem az egyes nemzetvaluták, hanem az unió közös valutája
szerepel.
Sőt: a tagállamok oktatási, kutatási, egészségügyi politikájukat is
egyeztetik.
Az unión belül az elmaradott területek fejlesztésére közös
pénzalapokat hoznak létre.
Fogalmak…
 Politikai unió:
Az integrációs folyamat legmagasabb foka.
 Nem csak a tagállamok gazdasági rendszere, hanem
 politikai intézményei is összefonódnak.
 Ekkor már egyesek szerint maguk az önálló államok is
megszűnnek, és
 az egyes nemzetállamok helyére az unió egységes
politikai szerveződése lép.
Fogalmak…
 Liberalizmus: alapértéke az egyéni szabadság…
A magánszféra garanciáját a különböző, állammal
szembeni szabadságot biztosító jogok jelentik, amelynek
megsértésétől az államnak tartózkodnia kell.
 az állam minimalizálásának és korlátok közé szorításának elve;
 a piaci versenyben az esélyegyenlőség megvalósulása;
 a korlátoktól mentes piacon a jövedelmek kiegyenlítődnek,
egyensúlyi helyzet jön létre a társadalomban;
 államra, mint gazdasági szabályozóra nincs szükség;
 az egyéni érdekek előtérbe állítása mellett a liberalizmus a piac és a
gazdasági-piaci verseny erőinek lehető legkiterjedtebb alkalmazását
hirdeti.
Fogalmak…
 Protekcionizmus:
 Olyan gazdaságpolitikát jelent, amelynek révén az állam
a hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot.
 A protekcionista gazdaságpolitika a hazai termelőket
védi a külföldről származó importárucikkek versenyétől.
 Eszközei a vámok és a kvóták.
Fogalmak…
 Gazdasági növekedés: adott társadalom által előállított
javak és szolgáltatások mennyiségének tartós növekedése,
GDP/GNP évi átlagos %-os növekedési rátájával
jellemezhető.
 Hátterében az erőforrásoknak a termelésbe való egyre
nagyobb mértékben való bevonása áll.
 Gazdasági fejlődés: nem csak GDP-növekedést jelent,
hanem a gazdaság termelő tevékenységének növekedését,
ha a gazdasági szerkezet-átalakulás is végbemegy, akkor
beszélünk fejlődésről.
 Okai: fokozódik a gazdasági termelékenység, valamilyen
minőségi változásról is beszélünk.
Fogalmak…
 Lebegő-árfolyam: az árfolyam szabadon
változhat a kereslet-kínálat hatására, nincs
hivatalos központi árfolyam-deklaráció, de a
jegybank intervenciós joggal rendelkezik
(előzmény aranyárfolyam, aranyárfolyam
standard)
 Abszolút költségelőny: globális optimalizáció.
 Intra-industry-trade: iparágon belüli
kereskedelem
Fogalmak…
 „Global 500”: a világ 500 legnagyobb vállalata
1999-ben:
 179 cég amerikai: 24-nek a székhelye New York; déli




államok: gyapot, dohánytermelés, kőolaj-kitermelés,
vegyipar (Atlanta, Charlotte); nyugati államok:
Szilícium-völgy, San Jose, Portland, Seattle, Kalifornia;
107 cég japán: ebből 72-nek a székhelye Tokióban volt;
38 cég brit: 24-nek a székhelye London;
37 német vállalat: Stuttgart, Wolfsburg, München,
Düsseldorf, Frankfurt;
37 francia nemzetiségű: 26-nak Párizs a központja.