Transcript Gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai
Slide 1
A gyermeki rajzfejlődés
főbb szakaszai
Slide 2
Szakaszolás
Widlöcher (1984)
Három jelentősebb periódust különböztetünk meg:
• 1-3 év: Firka korszak
Elsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál.
• 3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus
Forma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű
szakasza.
A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a képzeletvezérelt és
szimbolikus gondolkodás központi szerepet kap.
A rajz a közlés eszköze, képi nyelv.
• 9-15 év: Természetszerű (jelenségszerű) ábrázolás vagy
szemléleti realizmus
A gyermek a dolgok leképezését, grafikai megjelenítését a külső
valóságnak rendeli alá.
A rajz képi nyelv funkciója megszűnik.
Slide 3
1.Firka korszak (1-3 év)
• A rajzfejlődés kezdeti éveiben döntő, meghatározó szerepe
van a környezet jutalmazó, ösztönző szerepének. (pl.:
testvér)
• Az első ceruzafogás két szempontból is nagy élmény:
nyomot hagy, valami láthatót hoz létre
élvezetes maga a mozgás, a mozgás öröme
• Ebből következően az első hetekben, hónapokban pozitív
érzelmi megnyilvánulásokkal kíséri a rajzi tevékenységet.
• Firka korszak nagy részére jellemző a „kéz vezérli a szemet”
elv, tehát minden a mozgás örömének van alárendelve. (kifut
a papíron → a szándékosság itt még nincsen jelen)
• Tulajdonképpen a rajzolás alapelemeit tanulja meg és
gyakorolja be a gyermek
Slide 4
A firkakorszakon belül is látványos fejlődésnek lehetünk tanúi:
1. Amorf firkák:
tartalma: pontok, függőleges, vízszintes, hosszabb, rövidebb vonalak,
hajlított vonalak
Slide 5
a, határozatlan vonalas, rétegvonalas firkák, „szórt” firkák:
Slide 6
b, lengővonalas firka
Slide 7
c, körkörös gomolyfirka
A gyermek időnként igyekszik a rajzlapon belül maradni, az íróeszközt
könnyebben, lazábban fogja, a görcsösség lassan eltűnik.
Slide 8
d, cikcakk firka
Tudatosabb mozgásvezérlés, nagy koncentráció és figyelem. Egy ültő
helyében, egy rajzi folyamat → elismerésre méltó egy 2 éves
gyermektől.
Slide 9
e, zártfirka, tömbfirka
Énfejlődés → különállóság, autonómia
Mérföldkő → megjelenik az első kezdetleges, véletlenszerű forma, ált. a kör
→ megjelenik az első jelentésadás, pl.: ez egy csiga
Slide 10
2. Kezdetleges alakrajzolás:
• A gyermek uralja a papírt, „szem vezérli a kezet”.
• Ábrázolásában egyre nagyobb szerep jut tudatosságnak,
szándékosságnak a véletlenszerűség mellett.
• A formákat megnevezi, a jelentésadás a 2-3 éves korszak
nyelvi tapasztalatával hozható összefüggésbe („mi ez”
korszak).
• A vonalak közül előbb jelennek meg az ívek, mint az egyenesek
• Fontos jellemző a sémák kialakulása, kedvenc formáit
sorozatszerűen rajzolja. A gyermek számára örömet jelent az
egész lapot telerajzolni nappal, autóval, emberrel.
Slide 11
Slide 12
• A firkaszakasz végére megjelenik az ábrázolás szándéka, a
formák az ábrázolás eszközévé válnak.
• A firkák a következő rajzi korszak elején is nagy szerepet
játszanak, ötéves kortól jelentősen csökken az arányuk.
( 4 éves 47% → 5 éves 8% )
• Már ebben a korszakban utalásokat találhatunk a gyermekek
rajzaiban a rajzoló személyiségére, temperamentumára.
(nyomaték, vonalvezetés, térkitöltés, ritmus).
Slide 13
2. Képzeletszerű rajzolás vagy
intellektuális realizmus (3-9 év)
• A rajzolás igazi nagy korszaka, a gyermekek a játék
mellett a rajzolásban lelik örömüket.
• Ebben a korszakban a rajz „képi nyelv”, ami sok mindent
elmond a rajzolóról és a szándékairól.
• Ebben a korszakban a gyermeki fantáziát nem korlátozzák
sablonok, nem köti a valóság.
• 6-7 éves korig jellemző, hogy ami a gyermek számára
érzelmileg fontos (pozitív és negatív is), azt részletesen
kidolgozza, elnagyoltan veti papírra.
• Az egocentrikus gondolkodás jól nyomon követhető a
rajzokban 5-7 éves kora között: „ez az én házam, ez az én
kutyám”, illetve önmaga középpontbeli, felnagyított
ábrázolása.
Slide 14
• Díszítettség, túldíszítettség, részletekkel való túlzsúfoltság.
• Nem törődnek az irányokkal (kiterített kép).
• Juxtapozíció (4-5 éves korig): mindent rádobál a képre ami az eszébe jut
„összedobált elemekből kialakul az egész”
• Kompozíció (5 éves kortól) : egységes témakört rajzol le a gyermek
minél egységesebb a kompozíció, annál érettebb a gyermek
• A gyermek meghúzza az alapvonalat: van elől, hátul, alul, felül
perspektívaábrázolás kezdete
• Egy rajzi folyamatban rajzolnak, nem szakítják félbe, ha csak félig készül
el akkor sem tér vissza hozzá.
• Mozgást még nem képesek ábrázolni.
• Fontos jellemvonás ebben a korszakban a sémák alkalmazása, az alakok
leegyszerűsítése, pl.: emberi és állati fej egyforma.
• Határozott, biztos vonalvezetés. Egy vonalhúzással bonyolultabb
formákat, alakokat is megrajzol. Nem korrigálja rajzait, elégedett velük.
• Utánozni, másolni, még egyszer ua. lerajzolni nem szeretnek.
Slide 15
3. Természetszerű ábrázolás vagy
szemléleti realizmus (9-15 év)
• A gyermek gondolkodásában egyre jelentősebb szerepet játszik
az objektív valóság, a fantázia szerepe pedig csökken.
Most már valóban azt akarja ábrázolni, amit, s ahogyan lát.
• 8-9 éves korban eltűnik az egocentrikus gondolkodás (pl.:
családrajz)
• Kedvelt tevékenységgé válik a másolás, utánzás.
• A rajz többé már nem gyermeknyelv.
• A rajzolási folyamatban is van változás:
Eddigi határozott ábrázolás helyett sokat korrigál, javít, gyakran
elégedetlen a munkájával, a radírozás időszaka.
• Az iskolai elvárások erősen hatnak, felerősítik az önkorrekciós
folyamatokat.
• Önkontroll, önkritika erősödése → elégedetlenség → 12-14
évesen sokan felhagynak a rajzolással
• Egy–egy témán napokig, hetekig dolgozik a gyermek.
Slide 16
Ennek a korszaknak a sajátosságai:
1. A pontos részletezés az egész korszakra jellemző
Sematikus részletezés → megtanult sémák használata
(magunktól)
Természetszerű részletezés → egyéniesített kivitelezés
(megtanulható)
Individualizáló részletezés → érzelmi hangulatot is kifejezi
(nem tanulható)
2. A 10. életév környékén a távlat helyes ábrázolása
fokozatosan jelenik meg
nagy szerep az iskolai oktatásnak
megjelenik a takarás, elkülönül a talajszint és az ég
a távlat nagyságrendekkel való kifejezése
Slide 17
3. A mozgásábrázolás
Az alakok mozgatása ebben a korszakban válik
általánossá
Nem csak ízületekben mozgatja az alakokat, kifejező
testtartást is kapnak. (pl.: száguldó lovak)
4. 10 éves kor felett fejlődik a színharmónia iránti
érzékenység
A harsány, erőteljes színezés megszűnik, tudatosabban
alkalmazzák a színeket
Egyre gyakrabban grafittal való rajzolás, árnyékolás
5. A másolás
A minták lemásolásához való kedv kialakulása
Sokszor másolópapírral kopíroznak dolgokat, kidolgozzák
és mint saját alkotásukat mutatják be
Ezek a munkák a díszítés és kivitelezés sokoldalúságát
tökéletesítik.
Slide 18
Az emberábrázolás fejlődése
(Mérei Ferenc és Feuer Mária)
• Az emberalak már a firkakorszak végén megjelenhet:
leggyakrabban fej-láb emberke vagy két kör alak összeillesztése
Slide 19
• 6-7 éves korig szembenálló, „homlokrajzok”.
• 3-4 éves korban azt rajzolják meg ami a legfontosabb: fej, szem, száj,
orr, törzs, láb, kar.
• 4 éves kor körül arányeltolódás: nagy fej, szem, száj, orr, fül, kis törzs,
hosszú kar, rövid láb.
• 5 éves korban újabb elemek: haj, nyak, ujjak, ruha, valamint minél
arányosabb kivitelezésre törekednek.
• A felöltöztetés az alkalmazkodás jelzője, szocializálódás; ezzel különítik
el a nemeket.
• 5-7 éves korú gyermekeknél a lap 70-80%-át kitöltő emberalak a
jellemző, az egocentrikus gondolkodás csökkenésével, 7-9 éves korban az
emberalak mérete is folyamatosan csökken.
• 6 éves korban az emberrajzok ismérvei bővülhetnek: haj
differenciáltabb ábrázolása (szalag, díszek, stb.), homlok, szemöldök,
szempilla. Kísérleteznek a profilrajzzal, testrészek aránya tovább javul.
• A kéz, az ujjak a tenyér megrajzolásával sok gyermeknek gondja van.
• 6-7 éves gyermekek a felöltöztetésben nagyot lépnek előre: díszítéssel
sokat időznek, lányok → királylány, hercegnő; fiúk → lovagok, katonák
Slide 20
• 7-9 éves korban megszilárdul a stabil emberalak rajz.
• Figyelnek a nyakvonal, a váll helyes ábrázolására, a térd, sarok
megjelenítésére.
• Többségük próbálkozik a profilrajzzal, de gyakori az arcprofil és a
szembennálló törzs. Próbálják az alakot cselekvés közben ábrázolni,
9 éves kor körül megjelenik az ízületekben való mozgatás.
• 10 év felett a megjelenítés színvonalában jelentkező különbségek
egyértelművé válnak, jó nívójú rajzokat csak a tehetséges
gyermekek készítenek. A gyermekek egy része megmarad az
egyszerűbb, begyakorolt testsémánál.
• A jó képességű rajzolók tovább finomítják a megjelenítést, a
sémák feloldódnak, törekednek az alakok egyéni kifejezésére.
• A gyermekek többsége 13-15 éves kor között felhagy a rendszeres
rajzolással.
Slide 21
A CERUZAFOGÁS FEJLŐDÉSE
1. 7- 8 hónapos csecsemő
Megmarkolja a ceruzát, krétát, mint bármi más keze ügyébe eső
tárgyat
Hadonászik vele, szájba veszi, dobálja
Nem érti a papírral való összefüggést
Firkát még nem produkál
2. 8-20 hónapos csecsemő
Változatlanul marokra fogja az íróeszközt
Hegyét ferde szögben erősen rányomja a papírra
Eleinte a ceruza alatt hirtelen elhúzza a papírt, vagy keze és karja
hirtelen megindul a felületen s határozottan kezdődő, majd elvesző
nyomot hagy
Később teljes vállöve ritmusos mozgatásával rendszerint nagy
amplitúdójú lengővonalat, vagy körkörös gomolyafirkát rajzol, amelyet
gyakran nem képes megállítani a lap szélén
Ettől kezdve már különböző nyomatékkal rajzol, gyengén, közepesen,
vagy erősen nyomja rá az eszközt a papírra –szocializálódott a
rajzeszközre
Slide 22
3. 20 -24 hónap
Változatlanul marokra fogja a ceruzát, de az irányítás nagy
részét átveszi a mutatóujj, a mozgás változatlanul igénybe veszi az
egész vállövet
A mutatóujj irányítása lehetőséget ad a cikcakk firka létrehozására,
amely lényeges lépés: primitív szinten képessé válik a papír által
határolt felület uralására
4. 24 -26 hónap
Az íróeszközt a három radiális ujjal – hüvely-, középső- és
mutatóujjal merőlegesen tartja a papírra
Ez jelentős változás a rajzoló mozgás terén, ezért új firkatípus
ekkor ritkán jelenik meg
Többféle ceruzafogást is kipróbálnak, de a helyes ekkor még
kényelmetlen számukra
Slide 23
5. 26 -54 hónap
Az íróeszközt fokozatosan a hüvelyk- és mutatóujj kezdi
vezetni
Biztonságosabbnak érzi, ha a ceruzát közelebb fogja a hegyéhez
Ekkor a teljes, jól begyakorolt firkarepertoár rendelkezésre áll
Képesé válik jól felismerhető alakok rajzolására
6. 5 -7 év
7. életévre az íróeszköz használatának begyakorlása,
készségszintű elsajátítása
Az íróeszközt a legmegfelelőbb helyen fogja
Mozgásvezérlés fókusza fokozatosan a mutatóujjra tevődik
Ez a ceruzafogás lehetővé teszi:
precíz, szem vezérelte és változatos, bonyolult vonalformák
kialakítását
nyomáserősség akaratlagos és differenciált irányítását
Slide 24
Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált irodalom:
• Tihanyiné Vályi Zsuzsanna: Amiről a
gyermekrajzok beszélnek
• Rudolf Arnheim: A vizuális élmény. Az
alkotó látás pszichológiája.
A gyermeki rajzfejlődés
főbb szakaszai
Slide 2
Szakaszolás
Widlöcher (1984)
Három jelentősebb periódust különböztetünk meg:
• 1-3 év: Firka korszak
Elsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál.
• 3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus
Forma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű
szakasza.
A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a képzeletvezérelt és
szimbolikus gondolkodás központi szerepet kap.
A rajz a közlés eszköze, képi nyelv.
• 9-15 év: Természetszerű (jelenségszerű) ábrázolás vagy
szemléleti realizmus
A gyermek a dolgok leképezését, grafikai megjelenítését a külső
valóságnak rendeli alá.
A rajz képi nyelv funkciója megszűnik.
Slide 3
1.Firka korszak (1-3 év)
• A rajzfejlődés kezdeti éveiben döntő, meghatározó szerepe
van a környezet jutalmazó, ösztönző szerepének. (pl.:
testvér)
• Az első ceruzafogás két szempontból is nagy élmény:
nyomot hagy, valami láthatót hoz létre
élvezetes maga a mozgás, a mozgás öröme
• Ebből következően az első hetekben, hónapokban pozitív
érzelmi megnyilvánulásokkal kíséri a rajzi tevékenységet.
• Firka korszak nagy részére jellemző a „kéz vezérli a szemet”
elv, tehát minden a mozgás örömének van alárendelve. (kifut
a papíron → a szándékosság itt még nincsen jelen)
• Tulajdonképpen a rajzolás alapelemeit tanulja meg és
gyakorolja be a gyermek
Slide 4
A firkakorszakon belül is látványos fejlődésnek lehetünk tanúi:
1. Amorf firkák:
tartalma: pontok, függőleges, vízszintes, hosszabb, rövidebb vonalak,
hajlított vonalak
Slide 5
a, határozatlan vonalas, rétegvonalas firkák, „szórt” firkák:
Slide 6
b, lengővonalas firka
Slide 7
c, körkörös gomolyfirka
A gyermek időnként igyekszik a rajzlapon belül maradni, az íróeszközt
könnyebben, lazábban fogja, a görcsösség lassan eltűnik.
Slide 8
d, cikcakk firka
Tudatosabb mozgásvezérlés, nagy koncentráció és figyelem. Egy ültő
helyében, egy rajzi folyamat → elismerésre méltó egy 2 éves
gyermektől.
Slide 9
e, zártfirka, tömbfirka
Énfejlődés → különállóság, autonómia
Mérföldkő → megjelenik az első kezdetleges, véletlenszerű forma, ált. a kör
→ megjelenik az első jelentésadás, pl.: ez egy csiga
Slide 10
2. Kezdetleges alakrajzolás:
• A gyermek uralja a papírt, „szem vezérli a kezet”.
• Ábrázolásában egyre nagyobb szerep jut tudatosságnak,
szándékosságnak a véletlenszerűség mellett.
• A formákat megnevezi, a jelentésadás a 2-3 éves korszak
nyelvi tapasztalatával hozható összefüggésbe („mi ez”
korszak).
• A vonalak közül előbb jelennek meg az ívek, mint az egyenesek
• Fontos jellemző a sémák kialakulása, kedvenc formáit
sorozatszerűen rajzolja. A gyermek számára örömet jelent az
egész lapot telerajzolni nappal, autóval, emberrel.
Slide 11
Slide 12
• A firkaszakasz végére megjelenik az ábrázolás szándéka, a
formák az ábrázolás eszközévé válnak.
• A firkák a következő rajzi korszak elején is nagy szerepet
játszanak, ötéves kortól jelentősen csökken az arányuk.
( 4 éves 47% → 5 éves 8% )
• Már ebben a korszakban utalásokat találhatunk a gyermekek
rajzaiban a rajzoló személyiségére, temperamentumára.
(nyomaték, vonalvezetés, térkitöltés, ritmus).
Slide 13
2. Képzeletszerű rajzolás vagy
intellektuális realizmus (3-9 év)
• A rajzolás igazi nagy korszaka, a gyermekek a játék
mellett a rajzolásban lelik örömüket.
• Ebben a korszakban a rajz „képi nyelv”, ami sok mindent
elmond a rajzolóról és a szándékairól.
• Ebben a korszakban a gyermeki fantáziát nem korlátozzák
sablonok, nem köti a valóság.
• 6-7 éves korig jellemző, hogy ami a gyermek számára
érzelmileg fontos (pozitív és negatív is), azt részletesen
kidolgozza, elnagyoltan veti papírra.
• Az egocentrikus gondolkodás jól nyomon követhető a
rajzokban 5-7 éves kora között: „ez az én házam, ez az én
kutyám”, illetve önmaga középpontbeli, felnagyított
ábrázolása.
Slide 14
• Díszítettség, túldíszítettség, részletekkel való túlzsúfoltság.
• Nem törődnek az irányokkal (kiterített kép).
• Juxtapozíció (4-5 éves korig): mindent rádobál a képre ami az eszébe jut
„összedobált elemekből kialakul az egész”
• Kompozíció (5 éves kortól) : egységes témakört rajzol le a gyermek
minél egységesebb a kompozíció, annál érettebb a gyermek
• A gyermek meghúzza az alapvonalat: van elől, hátul, alul, felül
perspektívaábrázolás kezdete
• Egy rajzi folyamatban rajzolnak, nem szakítják félbe, ha csak félig készül
el akkor sem tér vissza hozzá.
• Mozgást még nem képesek ábrázolni.
• Fontos jellemvonás ebben a korszakban a sémák alkalmazása, az alakok
leegyszerűsítése, pl.: emberi és állati fej egyforma.
• Határozott, biztos vonalvezetés. Egy vonalhúzással bonyolultabb
formákat, alakokat is megrajzol. Nem korrigálja rajzait, elégedett velük.
• Utánozni, másolni, még egyszer ua. lerajzolni nem szeretnek.
Slide 15
3. Természetszerű ábrázolás vagy
szemléleti realizmus (9-15 év)
• A gyermek gondolkodásában egyre jelentősebb szerepet játszik
az objektív valóság, a fantázia szerepe pedig csökken.
Most már valóban azt akarja ábrázolni, amit, s ahogyan lát.
• 8-9 éves korban eltűnik az egocentrikus gondolkodás (pl.:
családrajz)
• Kedvelt tevékenységgé válik a másolás, utánzás.
• A rajz többé már nem gyermeknyelv.
• A rajzolási folyamatban is van változás:
Eddigi határozott ábrázolás helyett sokat korrigál, javít, gyakran
elégedetlen a munkájával, a radírozás időszaka.
• Az iskolai elvárások erősen hatnak, felerősítik az önkorrekciós
folyamatokat.
• Önkontroll, önkritika erősödése → elégedetlenség → 12-14
évesen sokan felhagynak a rajzolással
• Egy–egy témán napokig, hetekig dolgozik a gyermek.
Slide 16
Ennek a korszaknak a sajátosságai:
1. A pontos részletezés az egész korszakra jellemző
Sematikus részletezés → megtanult sémák használata
(magunktól)
Természetszerű részletezés → egyéniesített kivitelezés
(megtanulható)
Individualizáló részletezés → érzelmi hangulatot is kifejezi
(nem tanulható)
2. A 10. életév környékén a távlat helyes ábrázolása
fokozatosan jelenik meg
nagy szerep az iskolai oktatásnak
megjelenik a takarás, elkülönül a talajszint és az ég
a távlat nagyságrendekkel való kifejezése
Slide 17
3. A mozgásábrázolás
Az alakok mozgatása ebben a korszakban válik
általánossá
Nem csak ízületekben mozgatja az alakokat, kifejező
testtartást is kapnak. (pl.: száguldó lovak)
4. 10 éves kor felett fejlődik a színharmónia iránti
érzékenység
A harsány, erőteljes színezés megszűnik, tudatosabban
alkalmazzák a színeket
Egyre gyakrabban grafittal való rajzolás, árnyékolás
5. A másolás
A minták lemásolásához való kedv kialakulása
Sokszor másolópapírral kopíroznak dolgokat, kidolgozzák
és mint saját alkotásukat mutatják be
Ezek a munkák a díszítés és kivitelezés sokoldalúságát
tökéletesítik.
Slide 18
Az emberábrázolás fejlődése
(Mérei Ferenc és Feuer Mária)
• Az emberalak már a firkakorszak végén megjelenhet:
leggyakrabban fej-láb emberke vagy két kör alak összeillesztése
Slide 19
• 6-7 éves korig szembenálló, „homlokrajzok”.
• 3-4 éves korban azt rajzolják meg ami a legfontosabb: fej, szem, száj,
orr, törzs, láb, kar.
• 4 éves kor körül arányeltolódás: nagy fej, szem, száj, orr, fül, kis törzs,
hosszú kar, rövid láb.
• 5 éves korban újabb elemek: haj, nyak, ujjak, ruha, valamint minél
arányosabb kivitelezésre törekednek.
• A felöltöztetés az alkalmazkodás jelzője, szocializálódás; ezzel különítik
el a nemeket.
• 5-7 éves korú gyermekeknél a lap 70-80%-át kitöltő emberalak a
jellemző, az egocentrikus gondolkodás csökkenésével, 7-9 éves korban az
emberalak mérete is folyamatosan csökken.
• 6 éves korban az emberrajzok ismérvei bővülhetnek: haj
differenciáltabb ábrázolása (szalag, díszek, stb.), homlok, szemöldök,
szempilla. Kísérleteznek a profilrajzzal, testrészek aránya tovább javul.
• A kéz, az ujjak a tenyér megrajzolásával sok gyermeknek gondja van.
• 6-7 éves gyermekek a felöltöztetésben nagyot lépnek előre: díszítéssel
sokat időznek, lányok → királylány, hercegnő; fiúk → lovagok, katonák
Slide 20
• 7-9 éves korban megszilárdul a stabil emberalak rajz.
• Figyelnek a nyakvonal, a váll helyes ábrázolására, a térd, sarok
megjelenítésére.
• Többségük próbálkozik a profilrajzzal, de gyakori az arcprofil és a
szembennálló törzs. Próbálják az alakot cselekvés közben ábrázolni,
9 éves kor körül megjelenik az ízületekben való mozgatás.
• 10 év felett a megjelenítés színvonalában jelentkező különbségek
egyértelművé válnak, jó nívójú rajzokat csak a tehetséges
gyermekek készítenek. A gyermekek egy része megmarad az
egyszerűbb, begyakorolt testsémánál.
• A jó képességű rajzolók tovább finomítják a megjelenítést, a
sémák feloldódnak, törekednek az alakok egyéni kifejezésére.
• A gyermekek többsége 13-15 éves kor között felhagy a rendszeres
rajzolással.
Slide 21
A CERUZAFOGÁS FEJLŐDÉSE
1. 7- 8 hónapos csecsemő
Megmarkolja a ceruzát, krétát, mint bármi más keze ügyébe eső
tárgyat
Hadonászik vele, szájba veszi, dobálja
Nem érti a papírral való összefüggést
Firkát még nem produkál
2. 8-20 hónapos csecsemő
Változatlanul marokra fogja az íróeszközt
Hegyét ferde szögben erősen rányomja a papírra
Eleinte a ceruza alatt hirtelen elhúzza a papírt, vagy keze és karja
hirtelen megindul a felületen s határozottan kezdődő, majd elvesző
nyomot hagy
Később teljes vállöve ritmusos mozgatásával rendszerint nagy
amplitúdójú lengővonalat, vagy körkörös gomolyafirkát rajzol, amelyet
gyakran nem képes megállítani a lap szélén
Ettől kezdve már különböző nyomatékkal rajzol, gyengén, közepesen,
vagy erősen nyomja rá az eszközt a papírra –szocializálódott a
rajzeszközre
Slide 22
3. 20 -24 hónap
Változatlanul marokra fogja a ceruzát, de az irányítás nagy
részét átveszi a mutatóujj, a mozgás változatlanul igénybe veszi az
egész vállövet
A mutatóujj irányítása lehetőséget ad a cikcakk firka létrehozására,
amely lényeges lépés: primitív szinten képessé válik a papír által
határolt felület uralására
4. 24 -26 hónap
Az íróeszközt a három radiális ujjal – hüvely-, középső- és
mutatóujjal merőlegesen tartja a papírra
Ez jelentős változás a rajzoló mozgás terén, ezért új firkatípus
ekkor ritkán jelenik meg
Többféle ceruzafogást is kipróbálnak, de a helyes ekkor még
kényelmetlen számukra
Slide 23
5. 26 -54 hónap
Az íróeszközt fokozatosan a hüvelyk- és mutatóujj kezdi
vezetni
Biztonságosabbnak érzi, ha a ceruzát közelebb fogja a hegyéhez
Ekkor a teljes, jól begyakorolt firkarepertoár rendelkezésre áll
Képesé válik jól felismerhető alakok rajzolására
6. 5 -7 év
7. életévre az íróeszköz használatának begyakorlása,
készségszintű elsajátítása
Az íróeszközt a legmegfelelőbb helyen fogja
Mozgásvezérlés fókusza fokozatosan a mutatóujjra tevődik
Ez a ceruzafogás lehetővé teszi:
precíz, szem vezérelte és változatos, bonyolult vonalformák
kialakítását
nyomáserősség akaratlagos és differenciált irányítását
Slide 24
Köszönöm a figyelmet!
Felhasznált irodalom:
• Tihanyiné Vályi Zsuzsanna: Amiről a
gyermekrajzok beszélnek
• Rudolf Arnheim: A vizuális élmény. Az
alkotó látás pszichológiája.