Transcript allatasszisztaltterapia

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék
Állatasszisztált terápia hatása az
„autizmussal élők” szociális interakciójában
Készítette:
Lábadi Mária
Szabó Zita
Témavezető:
Dr. M. Ivaskó Lívia
egyetemi adjunktus
Autizmus
• Kutatást motiváló tényezők
– Mélyebb megértés
– Általános elmeszerveződés megismerése
• További okok (Győri Miklós, 2002)
– Magas előfordulási gyakoriság
– humánspecifikusság
• Célunk: a lovasterápiai helyzetek
kommunikációs folyamatainak feltérképezésével
az állatterápia fontosságának hangsúlyozása
Autizmus
• 1960-as évektől vizsgálják
• Első leírások: Kanner (1943) és Asperger
(1944)
• Körülhatárolás nehézsége
• További tényezők (Baron-Cohen, 2000)
(1) Áltudományos elméletek
(2) Járulékos zavarok
(3) Összekeverhető más zavarokkal
Autizmus
•
Wing-féle triász fontossága (Wing & Gould, 1979; Wing,
1996)
(1) Reciprok társas interakció
(2) Reciprok társas kommunikáció
(3) Képzelet – rugalmas viselkedésszervezés és érdeklődés
•
Három nagy kognitív magyarázat
(1) Naiv tudatelméleti deficit hipotézise (Pl. Baron-Cohen, Leslie és
Frith, 1985)
(2) Végrehajtó-működés zavar hipotézise (Pl. Ozonoff, 1994; Russel,
1997)
(3) Gyenge centrális koherencia feltételezése (Pl. Frith és Happé,
1994)
•
Általános nyelvhasználat sérülése: PRAGMATIKA
Állatasszisztált terápia
• Gyógypedagógiai célú lovaglás és
lovagoktatás (Bozori Gabriella)
– Célorientált
– Terapeuta irányít
• A ló kiemelt szerepe
(Kardos Edina, 2009)
(1) koterapeuta
(2) „tükör”
A felhasznált elméleti keret
• Naiv tudatelmélet
– Mentális állapotok, szándékok felismerése
– viselkedés
• Ez a hipotézis öt szempontból lényeges (Baron-
Cohen-től, Leslie-től és Frith, 1985)
(1) a ToM sérülése az autizmusban univerzális, minden esetben
jelentkezik
(2) más fejlődési zavarra nem jellemző
(3) meggyarázza ez az elmélet az autizmust
(4) ez egy elsődleges deficit, nincs más alapvető és korai kognitív
deficit, ami előidézné
(5) a ToM sérülés lényege az autizmusban a mentális állapotok
reprezentációjának képtelenségén alapul
A felhasznált elméleti keret
• Felülvizsgálat ( Győri Miklós, 2002)
(1) jól teljesítők problémája
(2) hiányzó kapcsolatok
(3) egyéb leírt kognitív deficitek
(4) és a neurális háttér bonyolultsága
• Tomasello: közös figyelem (Moore és Dunham, 1995)
A felhasznált elméleti keret
• Dennett (1996): intencionalitás
• Sperber és Wilson: relevancia elmélet
(1986/1995)
– Informatív szándék: {I} feltevéshalmaz
kölcsönösen nyilvánvalóvá tétele
– Kommunikatív szándék: informatív szándék
kölcsönösen nyilvánvalóvá tétele
A vizsgálat célja
• Kommunikációs folyamatok
feltérképezése
• Foglalkozások jelenetekre való bontása
• Az intencionalitás jellegének felderítése
Hipotézisek
• Feltételezzük, hogy
(1) hogy a terápiás foglalkozáson egyaránt megvalósul a
közös figyelem aktusa a diadikus és a triadikus
vonatkozásában
(2) a terápiás (ló hátán történő) verbális
megnyilatkozások során az autista személy informatív és
kommunikatív szándékot is produkál
(3) a foglalkozás során az egyén verbális és nemverbális
jelzései összhangban állnak egymással
(4) az egyén képes ok-okozati összefüggéseket
verbálisan kinyilvánítani a segédeszközként használt
könyv alapján
(5) az autista egyén a terápiás foglalkozásokon
intencionális ágensnek tekinti a terapeutát és az állatot
Alanyok bemutatása
• Alanyaink: 2 korosztály
• Autizmussal élők
– 22 éves fiú (SZ.L.), 21 éves lány (H.X.)
– 11 éves lány (Á.K.), 8 éves fiú (K.M.)
• Tipikusan fejlődőek
– 23 éves lány
– 9 éves és 8 éves fiú
Thomas és Chess (1989) viselkedési
temperamentum típusai
Autizmussal élők
Kontrollszemélyek
K.M. (8 éves)
Könnyen kezelhető
Á.K. (11 éves)
Lassan oldódó
H.X. (21 éves)
Nehezen kezelhető
SZ.L. (22 éves)
Könnyen kezelhető
8 éves
Könnyen kezelhető
9 éves
Könnyen kezelhető
23 éves
Könnyen kezelhető
Kutatási módszer és eszközök
bemutatása
• Helyszín: Szeged, magántelek udvara
• Időtartam: 2010 szeptember-december
• Támogató: Szivárvány Autizmus
Egyesület
• Kvalitatív kutatási módszer
– Szülők, terapeuta: egyéni, félig strukturált
interjú
– Alanyok: hang-és képanyagrögzítés,
megfigyelés
Kutatási módszer és eszköz
bemutatása
• Segédeszköz: Kende Márta: Öt történet
három mackóról (Minerva, 1983.)
• Kutatási nehézségek:
(1) alanyok bizalmának elnyerése
(2) környezeti tényezők
Eredmények
• K.M. és Á.K. terápiás eredményeinek
összevetése a kontrollszemélyekkel
– közös figyelem: Á.K. tekintetkövetése problémás
– K.M., Á.K. csak a kommunikatív szándékot
azonosították sikerrel
– K.M.: fluens, heves gesztikuláció, Á.K.: tőmondatok,
korlátozott nemverbális kommunikáció
– Verbális és nem verbális jegyek összhangja
– K.M.-nél a ló intencionalitása problémás
Történetmesélés
Otthoni és terápiás eredmények
összevetése
• K.M. (8 éves)
–
–
–
–
–
Összetett mondatok
Hangsúlyos nemverbális jegyek
Repetitív fordulatok
Intencionalitás problémás
Ló nélkül nem látszódik a probléma
• Á.K. (11 éves)
– Tőmondatok (max. 3-4 szó)
– Kommunikatív és informatív szándék ill.
intencionalitás megléte
– Figyelem fenntartása problémás
– Ló = jutalom, motiváció
Eredmények
• H.X. és SZ.L. terápiás eredményeinek
összevetése a kontrollszemélyekkel
– Tőmondatok, szemkontaktus
– Intencionalitás a terapeuta és az állat felé
Közös figyelem (diadikus)
Közös figyelem (triadikus)
Verbális és nonverbális jelzések
összhangja
Eredmények
• Informatív és kommunikatív szándék
• Történetmesélés különbsége
Otthoni és terápiás eredmények
összevetése
• H.X. (21 éves)
–
–
–
–
–
Otthon rosszabb teljesítmény
Verbalizálás problémája + segítő ingerek alkalmazása
Intencionalitás problémája
echolália
Ló = koterapeuta, motivációt adó, verbalizálást elősegítő szerep
• SZ.L. (22 éves)
–
–
–
–
–
Rosszabb teljesítmény?
Nyelvtani hibák, echolália
Intencionalitás problémája + segítő ingerek alkalmazása
Ok-okozati viszonyok felismerése
Ló = koterapeuta
Konklúzió
(1) hogy a terápiás foglalkozáson egyaránt megvalósul a
közös figyelem aktusa a diadikus és a triadikus
vonatkozásában
(2) a terápiás (ló hátán történő) verbális megnyilatkozások
során az autista személy informatív és kommunikatív
szándékot is produkál
(3) a foglalkozás során az egyén verbális és nemverbális
jelzései összhangban állnak egymással
(4) az egyén képes ok-okozati összefüggéseket verbálisan
kinyilvánítani a segédeszközként használt könyv alapján
(5) az autista egyén a terápiás foglalkozásokon
intencionális ágensnek tekinti a terapeutát és az állatot