Transcript egeszseg
EGÉSZSÉGNEVELÉS
dr Sólyom Enikő
2013. május 4
1
2
3
4
Egész - ség
Az egészség nem csupán a betegségek,
vagy a fogyatékosságok hiánya
WHO 1948:
Az egészség a teljes testi, lelki és
szociális jólét állapota
5
Egészség
Az egészség érték
Mindenki hosszú, egészséges életre vágyik
Hogy ennek esélye legyen, tisztába kell lenni
az egészséges életmód és étrend
fogalmával, el kell sajátítani az
egészségtudatos magatartás elemeit
6
Az egészség dimenziói 1.
Biológiai egészség: a szervezet megfelelő
működése
Lelki egészség: személyes világnézetünk,
magatartásbeli alapelveink összhangja, belső
nyugalmunk. Önmagunkkal szembeni béke
jele
Mentális egészség: a tiszta és következetes
gondolkodás képessége
7
Az egészség dimenziói 2.
Emocionális egészség: az
érzelmek/érzések felismerésének és
megfelelő kifejezésének képessége
Szociális egészség: a másokkal való
kommunikáció, kapcsolatteremtés
képessége
8
Az egészség érték! - ?
A lakosság körében végzett felmérések az
egészségtelen életmód meglétét igazolják.
Az egészségszociológiai vizsgálatok az
egészség társadalmi csoportok közötti eltérő
megoszlását tárják fel.
Az egészség fogalma más-más hangsúlyt
kap: területileg (É-Afrika, Eu), társadalmilag
(magas és alacsony status), demográfiailag
(fiatalok-idősek, férfiak-nők).
9
Az egészség mint fogalom
tartalmi változása
Holisztikus szemlélet egyén belső, egyén és
környezet harmóniája (hindu, kínai, görög)
1800-as évektől a figyelem az egészség
biológiai, majd társadalmi faktoraira irányul, a
régi összkép darabjaira esett
Napjainkban hogy a fogalma és értéke
megfelelő helyre kerüljön a család és az
óvoda, iskola játszik/játszhat jelentős
szerepet, mint a legfőbb szocializációs
csatornák
10
Az egészség mint érték beágyazódását segítő
értékrendszerek
Mentálhigiénia
Interperszonális kapcsolatok erősödése
Problémamegoldás flexibilitása
Jó konfliktus kezelő képesség
11
Az egészséghez való személyes
viszony
A felnövekvő generációk
egészségmagatartásának jó minősége
hosszú távon meghatározó
Az egészséghez való személyes viszony a
mindennapi életben választásokat,
döntéseket, életvezetést befolyásoló érték
12
Az egészség és életminőség
Az emberi élet nem anyagi dimenzióit az
életminőség fogja össze
A testi-lelki egészség az életminőséget
meghatározó egyik legfontosabb tényező
(Allardt 1997)
Mon az életminőséggel kapcsolatos
problémákat leginkább a megbetegedési és
halálozási statisztikák tükrözik
13
Az iskolai egészségnevelés
Jelenleg magatartásformálás (Meleg)
Egyik tantárgy keretébe sem illeszthető be
Szemlélet mely alapján a felnőtt életükben
aktív szerepvállalásra képessé teszi az
ifjúságot az életminősége alakításában
14
Az egészségfejlesztés történelmi
változásai 1.
16.sz. “ép testben ép lélek” (protestáns
nevelési elvek)
17.sz. Apáczai Csere János: testi-lelki
harmónia, külső és belső tényezők
összhangja
1777. I. Ratio Educationis - bekerül az iskolai
tanagyagba (rosseaui elvek)
19.sz. első fele: a test eszköz, mely
segítségével a lélek munkálkodik
15
Az egészségfejlesztés történelmi
változásai 2.
19.sz. második felétől: a testnevelésre és a
közegészségügyi ismeretek átadására
törekedtek, a lelki tényező elsikkadt
Előny: az iskola egészségügy önálló
tudománnyá vált
20.sz. a rendszer kiteljesedett, az egészség
fogalom a testi egészségre szűkült le
A rendszer : testnevelés, gyógytestnevelés,
védőnő, orvos osztályfőnök
16
Az iskolaegészségügyi rendszer
előnyei:
Az iskolások krónikus betegségei,
magatartási jellemzői ismertté váltak
Gerincferdülés, ludtalp, tyúkmell, allergiák,
cukorbetegség, helytelen étkezési és
szabadidő kihasználási szokások...
Mozgásszegény életmód
Hiányos egészségügyi ismeretek
(Aszmann, Németh 2000)
17
Fontos, kialakítandó felismerés
A mindennapi élet nem csupán külső
körülmények által alakul
Saját magunk alakíthatjuk, tervezhetjük
A saját felelősség óriási (időbeosztás,
napirend szerinti élet, a munka és pihenés
ritmusa egyénre szabottan, kapcsolatok,
társas erőterek alakítása, példaképek
(referenciaszemélyek),
18
Az iskolaegészségügyi rendszer
előnyei:
Pozitív értékek felmutatása: sport,
kirándulás, zene, helyes táplálkozás,” fittség”
Veszélyforrások: alkohol, drog, dohányzás,
ülő életmód....
19
Összegzés
Az egészség többdimenziós fogalom, az egyes
dimenziók (test-lelki) egymástól függetlenek, inkább az
egymás mellettiség jellemzi őket, mégis fontos a
harmónia teremtés, az egyes tényezők
összekapcsolása, kiegyensúlyozása
A lelki egészség elsajátítása nem tantárgyiasítható, az
az egész iskolát átfogó nevelési rendszer
“A nevelés európaisága nem egyszerűen
ismeretbővítésből áll, hanem teljes személyiséget
alakító összetett pedagógiai tevékenység” (Rókusfalvi 1997)
20
Mikor
kezdődjön az
egészségnevelés, illetve az
egészséges életmód?
A magzati életben!
21
Az egészséget meghatározó
tényezők
Öröklött adottságok
Mikrokörnyezetünk
A társadalom berendezkedése
A társadalom szociális érzékenysége
Személyes kapcsolataink
22
A
genetikai adottságok
részben befolyásolhatók!
23
Genetika és környezeti hatások magzati élet
átlagosan 40 hét közvetlen kapcsolat
érvényesülő hatások: táplálkozás, mozgás,
betegségek
egyebek: anyai hang, beszéd
születés után emellett: szoptatás, érintés,
illatok, mosoly
24
•
•
Barker hypothesise szerint a
felnőttkorban manifesztálódó kórképek
fetális eredetűek. Az in utero
elszenvedett inzultus
átprogramozza az endokrin
rendszert.
A genetikai és a környezeti tényezők
sem hagyhatók figyelmen kívül. (1997.
Acta Pediatr Suppl)
25
Öröklött adottságok
26
A környezet hatása
27
Az intrauterin növekedéstől függő
postnatális növekedési minták
A testsúly és a csecsemőhalálozás valamint
komplex felnőttkori megbetegedések kapcsolata
A környezet hatása a genetikai
információ érvényesülésére
A környezeti hatások nem a nukleotidok
betűsorrendjét, szekvencviáját befolyásolják,
hanem a gének aktiválódását
(megszólalás/elcsendesülés)
A génaktivációt szabályozó hatást
epigenetikainak nevezik
30
Külső, belső környezetei hatások
Mutációk
Genotípus
Genom
Epigenom
Fenotípus
31
Életmód
táplálkozás
higiénia
mozgás
stressz
fertőzések
lelki hatások
gyógyszerek
közösség
dohányzás
fény
32
Mozgás, mint epigenetikai
tényező
A táplálkozáshoz hasonlóan hisztonkód
átrendeződést okozhat
Gyulladáscsökkentő hatású
Fokozza a cukor és zsírlebontást
33
A pszichoszociális környezet
epigenetikai hatása
Emberen még kevés adat áll rendelkezésre
Állatkísérletek: az anyai gondoskodás
minősége összefügg a génműködéssel: nem
megfelelő gondoskodás esetén csökken a
stressztűrő képesség (kevesebb mellékvese
glükokortikoid receptor keletkezik)
Humán megfigyelés: a krónikus beteget
ápoló anya hamarabb öregszik
(sejtöregedés: alacsonyabb telomeráze
aktivitás)
34
Az epigenetika jelentősége az
egészségtudatosságban
Prevenció (általános, speciális: a genetikai
információ bírtokában egy betegség)
kialakulásának a rizikója megállapítható
Egyénre szabott orvoslás ( a betegség
genetikai struktúrája lehet homogén, vagy
heterogén)
Egy-egy genetikai variáns hozzájárulhat egy
betegség kialakulásához, vagy pl.
befolyásolhatja egy gyógyszer lebomlását
35
36
Táplálkozás
37
Táplálékpiramisok
38
Eltérő tápanyagigény
39
pre-vitamin D3
7,8-Dehydrocholesterol
Bőr
Vitamin D3*
CYP2R1 (25-hydroxylase),
VDBP
Máj
25(OH) D3
CYP24 (24,25-hydroxylase)
nyáron > 50 - 70 ug/l
télen > 30 ug/l
Vese
1,25(OH)2 D3
40-100 ng/l = 0,1%
A receptor expressziót csökkenti:
Aktív D Vitamin = hormon
nem vitamin
EBV infekció
Gomba fertőzések, stb.
VDR
Modified: Holick MF. NEJM. 2007;357:266-281
1
A D vitamin hiány tünetei
csonttünetek: Rachitis
fejlődés és növekedés elmaradás,
pókhas,
infekció hajlam,
fokozott izzadás a fejen,
obstipáció,
izomgyengeség, izomfájdalom,
lábfájás, csontfájdalom
serdülőkori depresszió
41
D vitamin hiány okai
Kevés napozás
(37° szélességi fok felett októbertől-márciusig)
– Fokozottan pigmentált bőr
– Túlzott napvédő krém használata
– Obesitas, Idős kor
– Beltérben történő munkavégzés
– Májbetegség, Malabszorpció, rövid bél szindróma,
Crohn betegség, cysticus fibrosis, nephrosis,
veseelégtelenség, hyperthyreosis, gyakori infekciók
– Gyógyszerek
(rifampicin, glucocorticoidok, anticonvulzív szerek)
42
25OHD3 szintek gyermekkorban
(1-18 éves, n = 3097)
<10 ug/l
10-20 ug/l
20-30 ug/l
>30 ug/l
n=1325
áprilistól - októberig
1% = ca. 18000 gyermek
II.sz. Gyermekklinika adatai
n=1772
novembertől - márciusig
A leggyakoribb betegségek
D vitamin hiányban
• Influenza (gyermekkori felsőléguti hurutok)
Izomgyengeség (lábfájás)
Fertilitás
Autoimmun betegségek, Sclerosis multiplex
Diabetes
Asthma
Periodontitis
Hypertonia, kardivaszkuláris betegségek
Schizophrenia és Depresszió (Autizmus)
• Tumorok
Eltérő D vit.szintek okai
• Életmód (kültéri-beltéri munkakör)
• Genetikai tényezők
– Szintézis zavara
– Fokozott metabolizmus
• Fokozott mértékű zsírszövet (obesitás)
• Krónikus betegségek,
• Gyógyszerszedés
45
D vitamin bevitel
46
D vitamin hiány prevenciója
1,5 év alatt
400-600 IE
1,5 – 6 év tünetmentes
400-600 IE
1,5 – 6 év rizikó gyerek
1000 IE
6 év felett tünetmentes
1000 IE
6 év felett rizikó csoport
2000 IE
Rizikó csoportok: fokozottan pigmentált bőr, idős kor, obesitas,
krónikus betegségek, gyakori infekciók, gyógyszerszedés
Obesitas esetén a fenti adagok dupláját kell adni
A D vitamint lehet heti - havi adagolással is adni, 7000 – 30000 IE
A calcium bevitel jelentősége
48
Élvezeti szerek
Dohányzás
Alkohol
Drogok
49
Megelőzhető okokból bekövetkező
halálozás az USÁ-ban
Halálok
Dohányzás
Életmód
Alkohol
az össz halálozás %-ában
15
14
5
50
Az élvezeti szerek szerepe a
gyakori halálokokban (USA)
Halálokok
Malignus tu.
Szívbetegség
Krónikus tüdő b.
Májbetegség
élv.szer %-a
32
20
76
>68
51
Magyar és európai sajátosságok
52
53
Korfa típusok
54
Kockázatforrások hatása az élettartamra
55
Vezető halálokok M.on 1995-ben
56
Koronária halálozás Europában
57
Szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás az európai
országokban 2000-ben
58
Légúti halálozás
59
Dohányzással összefüggő
halálozás (Finno. Mo.)
60
A tüdőrák okozta halálozás
Európban 2000-ben (ffi, nő)
ć
61
62
A cukorbetegségre (BNO X. E10-E14) visszavezethető halálozás
alakulása 1948-1999 között
63
Az öngyilkosság
gyakorisága
Európában 2000-ben
(férfiak)
Az öngyilkosság
gyakorisága
Európában 2000-ben
(nők)
64
Idült, nem fertőző betegségek
prevalenciája M.on
65
A védőoltások jelentősége
66
Polyomyelitis
Morbiditas, mort.
67
A gyermekegészségügy
68
A gyermekkor sajátosságai
Az ENSZ gyermekjogokról szóló Nemzetközi
egyezménye értelmében a gyermekkor 18
éves korig tart
A 18 évesek különböznek egymástól
- egészségi rizikóik,
- egészségüket meghatározó tényezőik,
- az egészségügyi szolgáltatások és
ellátások iránti igényük tekintetében
A gyermekvédelem
története hazánkban
Kezdete: XIX.sz. vége – iskolaeü. Fodor József
1901 Széll Kálmán: állami kötelesség
1906 Országos Gyermekvédelmi Liga
1915 Országos Stefánia Szövetség
1927 Zöldkeresztes Mozgalom
1940 Johan Béla Egészségvédelmi Körök, MSzSz
1950- Kostyál László kórházi és „körzeti”
munka összehangolása
1970- Velkey László „krónikus beteggondozás”
Gyermekvédelem a világban
1872. A gyermekek életének védelme
(Anglia)
1989. Gyermekek jogai ENSZ egyezmény
(New York)
1991. Hazai jogrendbe emelve
A hazai gyermekegészségügy
kihívásai
Az alap- és az intézeti ellátás egymásra utalt
Csökken a születésszám 1949 :190 400,
2009
:96 400
1976-ban a lakosság 23%-a volt 0-14 éves, jelenleg
20%-a 0-18 éves
A gyermekek jelentős része házasságon kívül
születik (97:25%)
A 0-14 éves korúak 46,2%-a szegénysorban él
(1997 Andorka)
A megyei gyermekegészségügy
kihívásai
A 0-14 éves korúak száma 20 év alatt több mint 30
ezerrel csökkent
A kis súlyúak aránya 11-12% stabilan
A kis súlyúak 1/3-a intrauterin sorvadt!
A veszélyeztetett csecsemők /családok aránya 20
év alatt 14,5%-ról 35-40%-ra emelkedett
A háziorvosi és védőnői körzetek egy része üres,
megjelent a kórházi gyermekorvosi hiány is
Az élveszületések változás a megyében 1974-2003.-ig
2009: 6927
Születésszám – gondoskodást
igénylők száma
Az éves születésszám 15 ezerről 7 ezer alá
csökkent
DE
A kis születési súlyúak és veszélyeztettek évi
száma lényegében nem változik:
3 000/év - 2500/év
A fokozott gondoskodást igénylők
aránya 2007: 38,3%
Megyénk sok értéke mellett és
ellenére hátrányos helyzetű
Érték
Terület
Népesség
Élve születés
Természetes
szaporodás
Gyermekegészségügyi
ellátás kórházi fekvő és
járóbeteg háttere
Hátrány
Gyermekszegénység
Munkanélküliség
Csecsemőhalálozás
„Kissúlyú születés”
Orvos/ezer lakos
Gyermekorvos/ ezer
lakos
A gyermekegészségügyi ellátás minőségi
mutatói
Adatok 2007- 2009-ben
2007
2009
Élveszületés
Halvaszületés: 0.9%
Csecsemőhalott:
<2500g szül.súlyú
Perinatalis halálozás(%o)
Csecsemőhalálozás (%o)
<2500g szül.súlyú (%)
Hátrányos helyzetű (%)
Kora( <37hét)
Iu.retardált
7199
68
85
801
13,2
11,8
11,0
39,8
6927
56
62
677
12,70%o
8,95%o
10,20%
10,35%
3,50%
A csecsemő halálozás 1976 -2004:
– 2007:11.8%0
2009:8,95%o
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
2012. élveszületések száma: 6700
2012-es halálozás: 9600
Csecsemőhalott: 69 (országos összes: 440)
2012. össznépesség 678 000
81
Csecsemőhalandóság
1 éves kor alatti halálozás ezer élveszülöttre számítva
5,9
12,2 11,8‰
‰
év
Veszprém 3,1
Hajdú-B. 3,6
SzSzB.
6,4
Perinatális mortalitás megyénkben
összes születésre számolva 2009:12,7%o
‰
év
Késői magzati halál + 168ó belül elhalt
A csecsemőhalálozás okai
2009 N:53
84
A gyermekhalálozás okai
2009 N:14
85
A halálokok- 2009
Csecsemőkorban
Az esetek 76%-a egy
hónapos koron belül
következik be, és főleg
születéskörüli
eseményekkel
magyarázható
Gyermekkorban
Az esetek 78%-ában
malignus betegségek,
fejlődési
rendellenességek,
balesetek
következményei
A gyermeklakosság összetételéből
eredő kihívások
A születéskörül oxigén hiányt szenvedettek
neuroterápiája, habilitációja, rehabilitációja,
korai pszichopedagógiai fejlesztése
Az egészségügyi és a tanügyi hálózat
együttműködése elengedhetetlen
Eredmények!?
6 éves korra a testileg vagy szellemileg nem
iskolaérett gyermekek aránya: 6-8%
A volt kis súlyúak között az iskola
éretlenek aránya: 10-15%
A gyermekegészségügyi ellátás minőségi
mutatói: a javulási tendencia 1990-es évek végén
megtorpant
1976
Csecsemőhalálozás:
28,6%o
Perinatális
mort.:20.4%o
Közelmúlt
Csecsemőhalálozás: 912%o
Perinatalis mort.:
1214%o
Bejelentések 2009
Nosocomiális infekciók (hepatitis): 152
ESBL:
50
MRSA:
4
Fejlődési Rendellenességek:
347
Suicidium
6
Mérgezések
98
Gyermekbántalmazás:
138 égett
+
6-10 egyéb bántalmazás
Gondok
A megyében hatványozottan jelentkeznek a
hazai egészségügy gondjai
Jól képzett és szervezett ellátás küzd
- részint anyagi gondokkal,
- részint az elszegényedett lakosság
gyermekegészségügyre háruló terheivel.
…….”sajátságos
szakismerettel nem bírván igen
könnyen még jó igyekezettel is, hibás
nézeteknek és végzeteknek adnak helyt. Hisz
léteznek még orvosok is, kik a különbséget egy
gyermek és a megnőttek kórháza között és az
elsőbbinek nagyobb szükségeit és nehézségeit
elegendőkép ismerni nem látszanak” (SchoepfMerei Ágost)
Az obesits, mint jelentős
egészségre veszélyes tényező
94
•
•
•
Az egészségre negatív következményekkel
járó obesitásban a populáció 7%-a,
mintegy 250 millió ember szenved.
Az érintettek száma a fejlődő országokban
is nő, miután a táplálkozás
metamorfózison megy át, nyugati stílusra
vált.
A terápia világszerte kevés eredménnyel
jár.
95
•
•
A gyermek és serdülőkori obesitas
számos azonnali hátránya mellett
hosszú távú káros hatással bír.
Megelőzésre kell törekednünk.
96
A kövérség definiciója - 1
Az anyagcsere folyamatok genetikai, központi
idegrendszeri endokrin és környezeti hatásokra
létrejövő zavara
Az energia háztartás egyensúlyának módosulása,
Mely a táplálékfelvétel növekedésében és/vagy az
energia leadás csökkenésében nyilvánul meg és
Fokozott zsírraktározáshoz vezet. Az adipocyták
száma és mérete megnagyobbodik.
A kövérség definiciója – 2.
Esztétikai kategória - Kövér megjelenés.
Az optimális tápláltság és a túlsúly között
nincs mindig éles határ.
Objektivizálható: percentilek, BMI, bőrredő
vastagság /több mint 90/, CT/MRI, UH.,
bioelektromos impedancia vizsgálatok,
csípő/derék arány.
1998-as WHO deklaráció
Az elhízás krónikus, recidiváló kórállapot,
mely nagy rizikót jelent társuló betegségekre,
és fokozott mortalitással jár
Emiatt tartós kezelést igényel a
testsúlycsökkenés, majd súlytartás céljából.
A gyermekkori obesitas
A kövér felnőttek 10-30%-a volt túlsúlyos
gyermekkorban.
A gyermekkori obesekből nem lesz feltétlenül
kövér felnőtt. Ennek esélye annál nagyobb
minél inkább prepubertas, illetve pubertas kor
körül alakul ki az elhízás, az súlyos, illetve a
család érintettsége kimutatható.
Ezzel szemben olyan tanulmányok is
ismertek, melyek szerint a kövér kisgyermek,
ha felnőttként már nem kövér akkor is
nagyobb rizikóval bír.
Jelentősége
A magyar népesség a legutolsó felmérések
szerint 20%-ban elhízott, 42%-ban túlsúlyos.
A krónikus betegségekkel gondozottak
között a prevalencia 43%.
2001-es felmérés szerint a középiskolásaink
15%-a túlsúlyos.
A derékkörfogat szerint a fiatalok 7%-a
veszélyeztetett centrális, viscerális típusú
elhízásra.
Prevalencia
A prevalencia növekedését szökőárhoz
hasonlítják.
Érinti mind a fejlődő, mind a fejlődésben lévő
országokat, és valamennyi kontinenst
Az obesitasban fokozott a morbiditás
Hypertonia
Myocardiális infarktus
Ischaemiás szívbetegség
Keringési elégtelenség
Egyes daganatos betegségek: ffi colorectalis
cc, prostata cc, nőknél: emlő- petefészekepehólyagrák
2-es típusú diabetes
Obesitasban fokozott a mortalitás
Enyhe fokú obesitasban a halálozás
kétszeres
Súlyos obesitasban a kockázat 12-szeres
A hírtelen halál előfordulási esélye 40-szeres
Az összes szervi halálozás a testtömegindex
változásával exponenciálisan emelkedik /J/.
Az elhízás fázisai
Dinamikus – súlynyerő . A bevitt energia
jelentősen meghaladja a felhasznált
mértéket. A lipogenezis nagyobb mértékű,
mint a lipolízis, és lipidoxidació.
Statikus – súlytartó. Az energialeadás és
felvétel azonos mértékű. E fázisban a
betegek nem esznek sokat.
Hypertonia
Az elhízottak 60-70%-ában alakul ki.
Ok: a keringő volumen-, az erek perifériás
rezisztenciája nő, fokozott a szimpatikus
idegrendszer aktivitása, a renin-angiotensin
rendszer túlmüködik, a hyperinzulinaemia
miatt a Na reabszorpció nő.
A testsúly csökkenése az esetek felében
normalizálja a vérnyomást.
Speciális forma a Cushing.
2. Típusú diabetes
A betegek 80-90%-a elhízott. Többnyire az
elhízott egyén csökkent glukóz
toleranciájaként ismerjük fel.
Ok: a megnövekedett zsírtömeg miatt inzulin
rezisztencia alakul ki, kompenzatórikus
inzulin hyperszekrecióval. Az inzulin
csökkenti a lipolizist, fokozza a zsír
szintézisét és beépülését.
A manifeszt cukorbetegséget csökkent
glukóz tolerancia előzi meg. A diéta már
ebben a fázisban is szükséges!
Atherogén diszlipidémia
OK: a hyperinzulinaemia miatt a májban
megváltozik a VLDL szintézis.
Következményei:
Csökkent HDL, és Apo A 1 lipoprotein
szint, magas triglicerid, LDL koleszterin, és
Apo B lipoprotein szintek.
Az LDL partikulumok nagy része kicsiny,
sűrű, könnyen oxidálódó. Az oxidált LDL
partikulumok az erek falában a
símaizomsejtek proliferációját okozva
elindítják az érelmeszesedés folyamatát.
Atherogén diszlipidémia
Jelentős tényezőnek tekintik a
hypertrigliceridémiát.
Elősegíti a folyamat progresszióját az ereket
védő HDL koleszterin alacsony szintje.
Feladata: a szövetekből a májba szállítja
vissza a koleszterint.
5-10%-os súlycsökkenés jelentős javulást
okoz a vérzsírok tekintetében.
Hyperurikaemia
OK: fokozott fehérje bevitel
Alkoholizmus
Katabolizmus - 0 diéta.
Mozgásszervi betegségek
Ok: fizikai hatásra, illetve a metabolikus
tényezők miatt.
Érintettek: térd, csípó izületek, ágyéki gerinc.
Kialakulhat: ludtalp, arthrosis,
spondylarthrosis, discushernia.
Blount betegség.
Daganatos betegségek
Ok: a zsírszövetben keletkező tüszőhormon
nemcsak menstruációs zavarokat okoz, de
szerepet játszik a carciogenesisben.
A colorectalis cc oka elsősorban a fokozott
zsírfogyasztás, csökkent salakanyag
tartalom.
Gasztrointesztinális tünetek
OK: fokozott koleszterin szintézis
Csökkent epehólyag motilitás
Nonalkoholos steatosis hepatis – májfibrosis.
Légzőszervi tünetek- 1.
Pickwick szindroma.
Az alveolusok csökkent légcseréje, Co2
felhalmozódás, hypercapnia, csökkent
légzési és exspiraciós rezerv volumen
Tünetek: polycitaemia, hypoxia, cyanosis,
szívmegnagyobbodás, pangás,
somnolencia.
Légzőszervi tünetek – 2.
Alvási apnoe szindroma – a népesség 1-2%-át
érinti.
Akkor alakul ki, ha alvás közben a felső légutak
átjárhatósága nem fenntartható.
Leggyakoribb manifesztációs idő: 2-5év.
Ok: a garat elzsírosodása, a nyelv
hátracsúszása, horkolás, periodikus
légzéskimaradás.
Következményei: oxigénhiány, megterhelt
keringés, hypertonia, ritmuszavarok, szellemi
leépülés.
Légzőszervi tünetek – 3.
Az alvási apnoénak komoly
kardiovasculáris és idegrendszeri
szövődményei lehetnek.
Növekedési elmaradás, jobb szívfél
elégtelenség, pulmonalis hypertensio,az alvás
széttöredezése, napközi álmosság.
Következmények: viselkedési zavar, baleset
veszély, csökkent iskolai teljesítmény.
TH. fogyás, műtéti korrekció
Endokrin aspektusok
Az obesitas létrejöhet endokrin okokból,
másrészt az elhízás endokrin zavart okoz.
Csökkent a GH szekreciója, fokozott a
mellékvesekéreg működése /kortizol,
androgének/, hyperinzulinizmus alakul ki.
Csökken nőknél a sex hormon kötő globulin,
férfiaknál a tesztoszteron szint.
A vénás rendszer betegségei
Nő a vérviszkozitás
Változnak az alvadási és fibrinolitikus
faktorok. Emelkedett fibrinogén és
plasminogén aktivátor /PAI-1 / szint
észlelhető.
Bőrgyógyászati aspektusok
Az összefekvő területeken fokozott izzadás,
illetve a hyperinzulinemia miat mycosis
jelenik meg.
Acathosis nigricans Az esetek 7%-a
gyermekkori és csaknem mindig obesitassal
jár.
Striák.
„Halálos négyes” – Kaplan 1989
Hasi típusú elhízás
Magas vérnyomás
Magas vérzsírszint
Magas vércukorszint
120
Prevenció
121
A szoptatás mint az obesitas
primer prevenciója, távoli hatásai
érett és koraszülött csecsemők
esetében
122
Protein bevitel és obesitas
•
•
A kevert táplálás bevezetését követően
jelentősen nő a fehérje bevitel – 1g/kgról kétszeresére, háromszorosára.
Egy kopenhagai tanulmány szerint
azok, akik súlyban 90 percentil felettiek
4,7g/kg fehérjét kapnak naponta. Egy
olaszországi felmérés ugyanilyen magas
értéket talált.
123
A Női tej és a fehérje
•
•
A szoptatás során az anyatejben lévő
fehérjével az összes kalória 5%-át
fedezzük.
Amennyiben egy 12 hónapos csecsemőt
felnőtteknek megfelelő összetételű
táplálékkal táplálnak, ez 3,4 g/kg
protein bevitelnek felel meg, mely az
összes kalória 15%-a.
124
Milyen hatása lehet az excessiv
fehérje bevitelnek?
•
Rolland-Cachera vizsgálatai:
•
Emelkedett fehérje bevitel - növekvő IgF 1 szint
•
Emelkedett IGF 1 – nő a zsírsejtek száma
•
Emelkedett zsírsejtszám – nő az obesitas esélye
•
Korai kövérség – nő a felnöttkori obesitas
valószínűsége.
125
Magas IGF 1 szint
csecsemőkorban
Hajlamosít obesitásra
Igazolt tények: Azoknak, akik magas
fehérjebevitelben részesültek 1 éves
korban, és magas volt az IGF 1
szintjük, 5 évesen magas volt a BMI
értékük.
Az 5 éves kori magas BMI obesitas
rizikót jelez.
Konkluzió
A szoptatás az obesitas
prevenciójában is jelentős tényező!
A szoptatás és a hosszú távú
növekedési minta
Az első nagyobb számú esetet magába
foglaló tanulmány Kanadából jelent
meg, mely igazolta, hogy a
mesterségesen tápláltakban 2,5x
nagyobb a felnőttkori obesitas rizikója,
mint a szoptatottakban. /Kramer 1960/
Csaknem 1000 gyermeket vizsgáló
német tanulmány szerint 5-6 éves
korban az obesitas prevalenciája 4,5%
volt a mesterségesen tápláltak, míg
A szoptatás és a hosszú távú
növekedési minta
Az első nagyobb számú esetet magába
foglaló tanulmány Kanadából jelent
meg, mely igazolta, hogy a
mesterségesen tápláltakban 2,5x
nagyobb a felnőttkori obesitas rizikója,
mint a szoptatottakban. /Kramer 1960/
Csaknem 1000 gyermeket vizsgáló
német tanulmány szerint 5-6 éves
korban az obesitas prevalenciája 4,5%
volt a mesterségesen tápláltak, míg
Korai metaboliás minta
A szoptatás hosszúságával egyenes
arányban csökken az obesitas rizikója.
Az anyai műveltség, a prematuritas, az
alacsony születési súly szintén
redukálják a túlsúlyt. /az anyai
dohányzás rizikót fokozó tényező/.
A 6 hónapos korig tartó kizárólagos
szoptatás 35%-al csökkenti a veszélyt.
/20%/.
A születési súly mint a pre- és
posztnatális növekedés jellemzője
A születési súly szenzitiv, de nem
specifikus jele az intrauterin
táplálásnak.
Az intrauterin dystrophiának a későbbi
betegségek szempontjából lényegesen
jelentősebb szerepe van, mint a
koraszületéshez társuló kis születési
súlynak.
A fiatal magzati életben elszenvedett
alultápláltság proportionált kis súlyú
újszülötthöz vezet.
A terhesség utolsó szakaszában
csökkent mennyiségű izom kialakulása
csökkenti az inzulin szenzitiv szövetek
mennyiségét, ez inzulinrezisztenciához
vezet.
A magzati növekedést befolyásoló
faktorok, mint az anyai obesitas,
diabetes, terhesség alatti éhezés –
később is befolyásolják az utód életét.
/hypertonia, NIDDM, coronaria
betegségek, IGT, BMI./
Ma úgy gondolják, hogy a
hypothalamo-pituiter tengely, a
programming, az IGF 1, és a leptin cc.
fontos a későbbi obesitasban.
A korai rossz táplálási status inkább
alacsonyabb zsírmentes testtömeggel
jár, mint magasabb zsírtartalommal.
Szoptatottak leptin szintje alacsonyabb.
A dúsított formulákat kapók zsírtömege
Adiposity rebound és a BMI
Gyermekkorban a testösszetétel
állandóan változik. A BMI korrelál a
zsírtömeggel és a bőrredő
vastagsággal.
A BMI rapidan nő az első életévben,
majd csökken, legalacsonyabb értékét
6 éves korban éri el, majd ismételt
növekedés kezdődik.
A BMI minimum pontját hívják adiposity
reboundnak.
Individuális BMI görbék
A felnőttkori obesitást jelzi a korai
adipositási rebound és a
6 éves kori magas BMI érték
Az intrauterin élet első 6 hónapjában,
valamint az első évben megvalósuló
táplálás befolyásolja a gyermek
hajlamát túlsúlyra, obesitásra.
A kérdés számos aspektusa még
tisztázatlan.
A szoptatás az élet első 2-6 hónapjában
azonban kétségtelenül preventív értékü.
A változó összetételű anyatej
100 ml/g
Fehérje
Zsír
Szénhidrát
Colostrum
2,3
2,3
5,7
Átmeneti tej
2,0
3,9
6,9
Érett
anyatej
1,1
4,2
7,4
AZ ANYATEJ VÉDŐ HATÁSA EGYES
BETEGSÉG CSOPORTOK
KIALAKULÁSÁVAL SZEMBEN
- NEC (anyatej-bifidus flóra védelmet ad)
- Vashiányos vérszegénység
- Fertőzések (légúti, béltractus)
- Allergiás betegségek
- Lisztérzékenység
- Gyulladásos bélbetegségek (Colitis ulcerosa,
Crohn)
- Cukorbetegség
- Kövérség
- IQ(korák: anyatej nélkül 92, anytejjel:103,7)
Az egyén (édesanya) életvitele,
életmódja befolyásolja
A saját későbbi morbiditást, mortalitást
Az utódok potenciális lehetőségeit
139
A serdülőkor adatai- egészségtudatos-e a
serdülők magatartása hazánkban?
140
A serdülőkorúak egészsége (19832002 Aszmann és mtsai)
A 15 éves fiúk 12, a leányok 24%-a tartja
magát egészségesnek
Két vagy több tünetet panaszol a 15 éves
leányok 46, míg a fiúk 28%a.(Gyengeség, fáradtságérzés, hát és
derékfájás, alvászavarok).
A serdülők 21%-a mozog eleget
Az egy ötöd részük naponta legalább 4
órán át néz TV-t
141
A serdülő korúak egészsége
A 15 éves fiatalok 24%-a dohányzik
A magyar fiúk 15, a leányok 10%-a
kipróbálta a marihuánát, rendszeresen
fogyasztja 3%.
15 éves korban nem reggelizik a gyerekek
50%-a.
Zöldségfogyasztás elenyésző
Az első sexuális élmény: 14-14,4 éves
korban
142
Zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztása Európában
1999-ben (kg/fő/év)
143
12 évesek
DMT értékek
144
Fluor és caries
145
Cardiovascularis rizikófaktorok a 517 év közötti populációban (Pintér A.
Czinner A: 2005)
Obesitas
Hypertonia
1.típ Diabetes
2004-ben 17é: 7% /+3/
2% /+0,5-1/
2,5%o /+1/
146
A magyar serdülők jellemzői
Mozgásszegény életmód
Helytelen étkezési szokások
Az élvezeti szerek emelkedő használata
Önértékelési hibák
Bizonytalan társas kapcsolatok
147
A magyar serdülőket
veszélyeztető tényezők
Caries
Gerinc és egyéb mozgásszervi
deformitások
Hypertonia
Obesitas
Sérült cukoranyagcsere
Pszichoszomatikus betegségek
148
Teendők
Egészségfejlesztés, betegségmegelőző
üzenetek terjesztése
A kockázati tényezők felmérése
Célbetegségek kezelése
Egészségügyi ismeretek fokozása
149
Egy rossz és egy jó hír
A magyar népesség egészségi állapota
rossz, rosszabbodik? Magyarország a
„halottak élére került” (Buda Béla).
A népegészségügyi jelentőségű,
tömegpusztító, nem fertőző idült betegségek
keletkezésében döntő szerepe van az
életmóddal összefüggő egészségkárosító
tényezőknek.
Az
egészségkárosító tényezők zöme
nincs a génjeinkbe írva,
150
A NÉPBETEGSÉGEK
BEFOLYÁSOLÁSA
Saját kézben van!
Mégis döntő az egészségügyben
szereplők, elsősorban az alapellátók
felkészültsége, elkötelezettsége
Különös felelőssége van a kérdés
megoldásában az iskolaegészségügy
résztvevőienk.
151
Nagyobb orvos, aki távol tartja a
betegséget,
mint aki csupán gyógyítja azt.
(Thomas Adams)
152
Új kihívások
Allergia, SGA (iu. éhezés, mostoha körülmények),
Serdülőkorúak graviditása
Tranzició a felnőtt ellátásba
Szociális és műveltségi gondok –
gyermekbántalmazás?
Szülők, hozzátartozók – kommunikáció, kórházi
jelenlét
A szakmai ellátást nyújtók létszáma csökken
Korszerű ellátás diagnosztikus és terápiás
lehetőségeinek megteremtése a szakmai ellátást
végzők feladata (is?)
Megoldandó feladatok
Allergia
SGA
kérdéskör
Tranzició a felnőtt ellátásba
Serdülőkorúak graviditása
„Egy terület, egy régió egy ország termékenysége,
gazdasági helyezte és a lakosság testi-lelkiszellemi szintje egymással kényszerkapcsolatban
áll. Csak a két szféra tudatos, egyidejű
fejlesztésétől várható a fejlődés, érdemi változás
egy terület gazdasági-anyagi helyzetében és a
lakosság életfelfogásában, értelmes hazafiságában,
testi-lelki egészségi állapotában..”
(Velkey László)
A hazai gyermekvédelem és
gyermekegészségügy kihívásai
Az alap- és az intézeti ellátás egymásra utalt.
Csökken a születésszám 1949 190 400,
2009
96 400
10 évvel ezelőtt még a megkérdezettek 30, jelenleg
50%-a a két keresős család modell híve.
1976-ban a lakosság 23%-a volt 0-14 éves, jelenleg
ez a 0-18 éves csoportra vonatkozik
A gyermekek jelentős része házasságon kívül
születik (97:25%)
A 0-14 éves korúak 46,2%-a szegénysorban él
(1997 Andorka).
A megyei gyermekegészségügy
kihívásai
A 0-14 éves korúak száma 20 év alatt több mint 30
ezerrel csökkent.
A kissúlyúak aránya 11-12% stabilan
A kissúlyúak 1/3-a intrauterin sorvadt!
A veszélyeztett csecsemők /családok aránya 20
év alatt 14,5%-ról 35-40%-ra emelkedett.
A háziorvosi és védőnői körzetek egy része üres,
megjelent a kórházi gyermekorvosi hiány is.
A megyei gyermekvédelem
gyermekegészségügy egyik
kihívása
6 éves korra a testileg vagy szellemileg nem
iskolaérettek aránya 6-8%
A volt kissúlyúak között az iskola éretlenek
aránya 10-15%
(2007)
Kézről-kézre
egészségügy
oktatás
gyermekvédelem
Az idült betegség jellemzői
Az állapot 3 hónapnál hosszabb ideig tart, vagy
egy éven belül legalább egy hónapon át igényel
kórházi/otthoni folyamatos kezelést
Fejlődési zavar: a fizikai vagy értelmi
képességek romlása 22 éves kor előtt kezdődött,
valószínűen maradandó és a fontos életműködések
valamelyikében funkcionális korlátozottságot okoz.
(prototípus az értelmi fogyatékosság)
Rokkantság: a betegség szociális
következményeit jelenti.
A gyermekkori krónikus betegségek
becsült gyakorisága 0-20 éves
korban/ezer
Asthma
10
Cong. Vitium
7
Epilepsia
3,5
Arthritis
2,2
Diabetes
1,8
Nyulajak, farkas t. 1,5
Down
1,1
USA 1980.
Sarlósejtes a.
CF
Haemophilia
ALL
Veseelégt.
Muscularis d.
0,28
0,2
0,15
0,11
0.08
0,06
A krónikus betegségek
gyakorisága
Az elmúlt két évtizedben számuk
megkétszereződött.
A gyermekpopuláció 10-20%-át érintik.
(USA, Anglia)
Súlyosnak minősíthető (a mindennapi
életvitelt befolyásolja) 2-4%.
Az egészségügyi kiadások 30-35%-át kell
súlyos állapotok gyermekkori kezelésére
fordítani.
Felnőttkor határa
A súlyosan beteg gyermekek 80%-a eléri a
felnőtt kort, de jelentős fizikai és pszichés
károsodás árán.
Az átadáshoz heterogén betegcsoport jut el.
Eltérések a gyermekkor / felnőttkor
között
A krónikus betegségek epidemiológiája eltér
gyermekkorban a felnőttkori idült betegségek
epidemiológiájától.
Felnőttkorban viszonylag kisszámú idült
állapot fordul elő, jelentékeny gyakorisággal
(diabetes, koronária betegségek,..)
Gyermekkorban a ritka betegségek
sokasága jellemző. A relatíve nagy számú
betegcsoportok száma 2-3 (allergiás
idegrendszeri betegségek)
Az átadás szakmai gondjai
Gyermekkorban multidiszciplináris ellátás zajlik
Az átadás néha évekig elhúzódik
Etikus-e a korai halálhoz vezető gyógyíthatatlan
betegek átadása? (az új finanszírozás során hogy
kezelhető a kérdés?)
A diagnózis és a terápia fejlődésének
eredményeként kellő ismerettel, és tapasztalattal
még nem rendelkező specialistának kell a beteget
átadni.
Az átadás alatt/után egyes betegek állapota
hanyatlik
Az átadás felelősségét a gyermekgyógyász
specialista érzi a többi szereplő nem mindig
megfelelően.
Az átadás szervezési gondjai
Az átadás egyéni kezdeményezésre a
szakmai kapcsolatok alapján valósult meg
2007. ápr.-1.-ével az eddig kialakított utak jó
része megszűnt
Célszerű lenne a Szakmai Kollégium
kezdeményezésével egyelőre pár szakszerű gondozás nélkül - nagy rizikójú
betegségben speciális központok kialakítását
elérni. Pl: szűrt veleszületett anyagcserebetegségek, CF, Diabetes, AGS, ..
A gyermekkor felnőttkor
határán
A gyermekkori gondozás ( kezelés,
nyomonkövetés) eredménye:
gyógyulás,
rejtett tünetekkel felnövekedés,
manifeszt tünetekkel felnövekedés
A gyermekkor felnőttkor
határán
A felnőtt ellátásba átadás igénye:
A beteg részéről: Függetlenebb
életvitel, felnőni, önállósodni
A gyermekorvos részéről: előírások,
kompetencia vége
A felnőttkor gyermekkor
határán
Az átadás gondjai: a ritkább,
megváltozott prognózisú betegségek
esetében jelentkeznek
Okai: szoros kötődés, specialisták
hiánya
Átadás – transzfer – tranzició 1.
Ki és kiket? A háziorvos minden betegét, a
specialista a speciális ellátást, gondozást
igénylőt
Mikor? 14-16, 16-18 éves kor között, 18 év
felett. Egyéni igények figyelembe vételével
Hogyan? A betegség súlyossága szerint
csak az alapellátónak, vagy az alapellátó
mellett a specialistának is
Átadás – transzfer – tranzició 2.
Milyen szereplői vannak a transzfernek?
Alapellátó gyermekorvos, háziorvos, gyermekgyógyász specialista, gyermek/család, - felnőtt alapellátó, felnőtt
specialista
Az átadás módszere? Szóban és írásban
A gyermekgyógyász az élet rövid, de
jelentős részében segíti az
egészséges fejlődést, növekedést,
kezeli a betegségeket
A magzati- és a 18 év feletti
életszakasz a felnőtteket ellátók
kezében van.
Allergia
173
Az allergia
A 20. században a tehéntej-allergia a
gyermekgyógyászat jelentős problémája
volt
Okai: - a tehéntej-alapú formulák
bevezetése
– a korai életkorban szolidok adása
- az erőltetett fehérje dúsítás
Az allergia prevenció stratégiája
Bergmann R.L. és mtsai /MAS-90/:
akinek két felmenője atópiás kétszeres
a rizikója allergiás betegség
kialakulására, mint annak akinek csak
egy
Számos klinikai tanulmány igazolta:
pozitív családi anamnézis esetén
anyatejes táplálás, vagy ennek
hiányában a hypoallergén formulák
használata redukálja az allergia
Teendök ALLERGIÁS, ATÓPIÁS TÜNETEK
IGAZOLT BETEGSÉG esetén
Anyatej
Hypoallergén tápszerek
Elementaris tápszerek
Primer prevenció magas rizikó
esetén /gyermek /
Kizárólagos szoptatás 4-6 hós korig
Anyatej hiányában hypoallergén tápszer
alkalmazása
A szolidok 6 hós kor utáni bevezetése
Az erősen allergén aktivitású ételek
kerülése 12 hónapos korig
Tilos natív tehéntej adása 1 éves korig
Javasolt 12-24 hós kor között is tejporból
készült tej
Gyermekközösség lehetőség szerinti
Az allergia prevenció új stratégiája –
a jelen
A táplálék antigén kínálat csökkentése:
hypoallergén tápszerek
A bélflóra megváltoztatása : - a
csecsemőformulák szuplementálása
prebiotikumokkal, - probiotikumokkal
Az allergia prevenciója
Primer- a tünetek kialakulásának
megelőzése
Szekunder- a kialakult tünetek
gyógyítása
Tercier- Következmények elhárítása
179
Ikrek b:SGA(small for gestational age)
SGA gyermekek
A
csecsemők 5,5%-a SGA
- normál hosszúságú/alacsony súlyú (1,6%)
- rövid/alacsony súlyú
(1,5%)
- rövid/normál súlyú (IUGR)
(2,4%)
SGA
A definiciótól függően az újszülöttek 3-10%a a gesztációs korához képest kis súllyal
születik. A tapasztalat szerint nagyrészük két
éves korára behozza hossz/súly
lemaradását, 1-10% azonban nem
Az SGA mivolt azonban életre szóló bélyeget
jelent
Az intrauterin növekedés és
fejlődés üteme
Az SGA kórlefolyása
Újszülött, csecsemő és
gyermekkor
Magas a perinatális
morbiditás és mortalitás
Magas a SIDS rizikó
Károsodott a neurológiai
fejlődés
A kognitív funkciók fejlődési
késése
Rossz iskolai előmenetel.
Az SGA esetén az élet első
két évére jellemző a „cath-up
growth”, mely az érintettek
90%-ban várható.
Akik két éves korukra nem
produkáltak bepótló növekedést
nagy eséllyel lesznek alacsony
termetűek 18 éves korban is.
18 éves korban -2SD
hossz
tekintetében az SGA-sok
13.6, míg AGA-sok 1-4%-a
Az SGA kimenetele
Igazolt, hogy az SGA-sok között magasabb
felnőttkorban a hypertónia, károsodott
veseműködés, sérült reproduktív funkciók,
diabetes, és cardiovasculáris betegségek
prevalenciája
Barker hypothesise szerint ezek a kórképek
fetális eredetűek. Az in utero elszenvedett
inzultus átprogramozza az endokrin
rendszert, bár a genetikai és a környezeti
tényezők sem hagyhatók figyelmen kívül
(1997. Acta Pediatr Suppl)
Komplikációk – az SGA újszülött
vonatkozásában
Születés körül
- Lehűlés
- Hypoglikaemia
- Hypocalcaemia
- Polycytaemia
Újszülött, csecsemő és
gyermekkor
• Magas a perinatális
morbiditás és mortalitás
• Magas a SIDS rizikó
• Károsodott a neurológiai
fejlődés
• A kognitív funkciók
fejlődési késése
• Rossz iskolai előmenetel.
186
Az SGA kórlefolyása
Hossznövekedés
Az SGA esetén az élet első
két évére jellemző a „cath-up
growth”, mely az érintettek
90%-ban várható.
Akik két éves korukra nem
produkáltak bepótló
növekedést nagy eséllyel
lesznek alacsony termetűek
18 éves korban is.
18 éves korban -2SD hossz
tekintetében az SGA-sok 13.6,
míg AGA-sok 1-4%-a
Felnőttkorban magas a rizikó:
• A cardiovascularis betegségek
• Hypertonia
• Stroke
• Obstruktív pulm. betegségek
• Diabetes mellitus
• Hypercholesterinaemia
• Károsodott veseműködés
• Sérült reproduktív funkciók
187
Gyermekkori terhességek hatása a
gyermekanyára és az újszülöttre
189
Epidemiológia
Évente kb. 13 millió gyermek születik
adolescens korú anyától
2000-2005 15-19 éves korú leányok
50 :1000 serdülő leány általában
127 :1000 Afrikában
71 :1000 Latin Amerikában
18 :1000 Kelet Ázsiában
43 :1000 Kanada
190
Epidemiológia(USA1960-2004)
Születésszám/1000 serdülő
Év/
1960
2004
életkor
15-19
15-17
89,1
1980
51
43,9
22,1
18-19
166,7
2000
47,7
32,5
82,1
41,2
26,9
78,1
191
Etiologia
A serdülőkori graviditás létrejöttét számos
tényező befolyásolja: társadalom-politikai és
környezeti hatások szablyák meg a család és
az egyén viselkedési normáit.
A gazdaságilag fejlett országokban az
iskolázottság, a sexuális úton terjedő fertőző
betegségek ismerete, a védekezés
lehetőségei rendelkezésre állnak. Remény
van tanulásra, munkahelyre.
Fejlődő országok: … a törvények
megengedik a fiatalkorúk házasságát
192
Tanácsadás -Segélynyújtás
A terhesség és a leendő újszülött okozta
pszichoszociális aspektusok
Serdülő
Serdülő, család, környezet
Serdülő és apa
Döntéshez segítség, informálás, jogi
kihatások ismertetése nélkül
193
Tanácsadás -Segélynyújtás
Döntés:
Terminálás
Megtartás
Megtartás -Örökbeadás
194
Tanácsadás -Segélynyújtás
terminálás esetén
Preventio, nihil aliud
A magzat személyi jogai tekintetében eltérő
állásfoglalások:
Ószövetség V. parancsolata – Hypokratesi
eskü – az Egyház és a pápák véleményei
Európai Parlament 1989 „Az élethez való jog
a fogantatás pillanatában kezdődik”
Hazai „Magzatvédő Társaság” 1990 (Czeizel
Endre, Frenkl Róbert, Vizi E Szilveszter,
Seregély Istvén)”Az emberi élethez való jog a
fogantatás pillanatában kezdődik”
195
Tanácsadás –Segélynyújtás
terminálás esetén
Mit tehet egy orvos- gyermekorvos?
Mit várhat a fiatal gravida/ család/társadalom
a testi-lelki bajokat gyógyítani és megelőzni
hivatott orvosoktól ebben a látszólag tőlük
idegen, összetett kérdésben?
Általában: helyes erkölcsi magatartásra
megnyerést, a téves útválasztás
megelőzését
Adott esetben –az individuális döntés
segítését, a leány további támogatását,
196
Tanácsadás –Segélynyújtás
megtartás
A leendő anya edukálása:
Dohányzás, alkohol,drog tilalom
Táplálkozás tekintetében megfelelés
Pótlások: calcium, fólsav, vas
Teratogén hatások kerülése
Oly korán, ahogy a végső döntés
megszületett serdülőbarát szülészetinőgyógyászati rendelésre utalás
197
A serdülőkorú szülők karaktere
Tinidzseranya: többnyire hátrányos
társadalmi helyzetű rétegből származó, a
család alacsony iskolázottságú,
egyszülős, anyja(apja) is koraterhességet
viselt (okozott)
Előnyös talán aktuálisan, ha a terhességre
csak mint pozitív tényezőre tekintenek,
nem vizsgálják annak hosszú távú
hatásait
198
A serdülőkorú szülők karaktere
Apa: Családja többnyire hasonló karakterű
Sokszor illegális tevékenységeket űző
Általában 2-3 évvel idősebb mint a
partner, bár bármilyen korszerinti
konstelláció előfordulhat
199
A serdülőkotú szülőkkaraktere
A fiatal anyák többnyire kedvezőnek ítélik,
ha az apa idősebb
Gyakran hivatkoznak erőszakra, és
bűnözésre
200
Komplikációk – az anyára
nézve
Későn kerül be a gondozási rendszerbe
A gondozás nem rendszeres, nem
tökéletes
Veszélyeztetett a nemi úton terjedő
betegségekre
„Elveszett, kiüresedett gyermekkor”
(Pukánszky: A gyermekkor története)
201
Komplikációk – az anyára
nézve
-
-
Általában kevés a komplikáció:
Kevesebb a súlyos krónikus betegség (pl:diabetes)
Ritkább az ikerterhesség
Gyakoribb:
- a vérszegénység, a hypertonia, a kisebb
súlygyarapodás
az igen alacsony születési súly, a koraszülés (2x), az
újszülöttkori halál, és az egy éven belüli csecsemő-halál
Gyilkosság áldozatává válhat terhesség alatt és után
Depresszió (40-50%) alakul ki, mely elsősorban a
szociális stressz mértékétől függő és veszélyes mind az
anyára, mind a gyermekre.
202
Komplikációk – az anyára nézve később
Nehezebben kötnek házasságot
Ritkábban szereznek középiskolai
végzettséget
Könnyebben válnak munkanélkülivé,
nyomorgóvá
Általában több gyermekük lesz, mint
azoknak, akik 20 éves koruk felett vállalnak
gyermeket
203
Komplikációk – az újszülött
vonatkozásában
Komplikáció nélküli élveszületés 56%
Abortus 28%
Vetélés, halvaszületés: 15%
204
Komplikációk – az újszülött,
gyermek vonatkozásában
-
Az igen alacsony születési súly (SGA), a
koraszülés (2x), az újszülöttkori halál, és
az egy éven belüli csecsemő-halál
Gyakoriak a háztartási baleseteik
5 éves koruk alatt gyakrabban kerülnek
kórházba
Elszenvedi az anyai depressziót
205
Pszichoszociális következmények
az anyára nézve
Tanulás: az anya többnyire felfüggeszti tanulmányait.
Általában két évvel lemarad a kortársaitól, s szerencsés
esetben 30 éves korára szerez képesítést
Alkohol/drogfüggőség: a terhesség alatt többnyire
felhagynak vele, de postpartum fél évvel később ismét
elkezdik
Újabb terhesség: 30% két éven belül ismétel és e
terhessségekből mintegy 50%-ban születik csecsemő.
Az újabb terhességet valószinűsítő tényezők: ha a
fiatal anya nem megy vissza az iskolába, ha férjezett,
ha családban, vagy az apával él, illetve túl sok
segítséget kap a gyermeknevelésben
206
Pszichoszociális következményekaz utód vonatkozásában
• Viselkedési problémák kisiskoláskorban
• Hamar kiesnek a reguláris képzésből (33%)
• Serdülőkorban szülőkké válnak (25%)
• A fiúk börtön viseltek lesznek (16%)
Magyarázat: éretlen személyiség, szegénység,
beszéd és tanulási nehézségek, rossz példa a
szülők részéről, anyai depresszió, rossz
kapcsolat a nagyszülőkkel
207
Pszichoszociális következményekmegelőzése
Támogató, megelőző magatartás, mely
megtanítja az élet-módot, kiterjesztett
egészségügyi és pszichoszociális
védelem, edukálás, a tanulás elősegítése,
munkahely biztosítása, a függetlenség
megteremtése
208
A serdülőkori terhességek
megelőzése
Multikauzális eredetű, így a megoldása is
multifaktoriális.
Az alapellátó egészségügyi szolgálat
tájékoztatást kell adjon a fertilis korba érő
serdülőknek – ez azonban időben végezve is
kevés
Család, iskola, közösség, egyházak, media,
világháló szerepe nem elhanyagolható
Más a primer prevenció (első esemény) és
az ismétlődés elkerülése -szekunder
prevenció
209
A serdülőkori terhességek
megelőzése
Az 1990-es évek végétől az USA egyes államaiban azt
tanácsolják, várni a sexuális aktivitással a házasságig,
és nem említik a védekezés módszereit. („szűzen
férjhez menni”) Anyagi áldozattól sem riadnak el.
Máshol a sexuális úton terjedő betegségek
veszélyeire történő figyelmeztetés erejét használják ki,
serkentenek abstinenciára, és védekezésre egyaránt
Vannak felvilágosító rendszerek közösségek, iskola,
orvosi rendelők, ifjúsági szervezetek, egyházak
összefogásával ezek a leghatékonyabbak, mindenki
választhat
Lehet ifjúsági klinikákat, sexuális úton terjedő
betegségek szűrését, védekezés módszereit tanító,
családtervezést segítő hálózatot szervezni.
210
A serdülőkori terhességek
megelőzése - secunder
Fizetnek az ijú anyának a második
terhesség elkerülésére (USA)
Rendszeresen látogatja az eű-i
személyzet a családot
„Teen Tot” klinikák ahol egyben ellátják az
ifjú anyát és a gyermekét
211
A redukció stratégiája
Nincs egy világszerte általánosan alkalmazható akció terv
(családi kötöttségek, vallás stb)
Azokban a közösségekben ahol a házasság előtti szüzességnek
még jelentősége van az adolescens korúak szexuális aktivitás
alacsonyabb
Az edukálás (HIV) előbb - utóbb hatékony
Az iskolához kötött módszerek eredménye változó
A szekunder prevenció sikeresebb, mint a primer
Az alapellátók felelőssége mindezek ismeretében nagy,
felelősséget kell vállalni a genetikai lehetőségek kiteljesedéséért, a
boldog, felnőttkorra felkészítő gyermekkorért, az ifjúság
megnyeréséért egy értelmes életre.
Adolescens medicina fejlesztése
212
A redukció stratégiája
(II. János Pál pápa)
Teremtsünk emberhez méltó világot.
A fiatalokat gyakran ejti kísértésbe a
könnyű és kellemes élet illúziója, a
kábítószer és örömszerzés, s azután a
kétségbeesés, céltalanság, és az erőszak
örvényébe találják magukat.
Javaslat: szexuális tapasztalat nélkül
házasodni, és a kölcsönös hűség mellett
elköteleződni.
213
A redukció stratégiája
(Konrad Lorenz: Ember voltunk hanyatlása)
Ahhoz, hogy megakadályozzuk a fenyegető
apokalipszist, éppen a fiatal emberekben kell
újjáélesztenünk a tudományközpontú és a
technomorf gondolkodás által elnyomott
fogékonyságot a Szép és Jó értékei iránt
Fel kell éleszteni a hitet az ember
felelősségében.
Ne engedjük elsorvadni mindazon
tulajdonságainkat, melyek ember voltunkat
adják
214
A szülés/születés élménye
„A hasamra fektettem, hogy bőrünk
érintkezzen, ő kinyitotta szemét, és
némán, merően nézett minket.
Varázslatos volt. Semmi másra nem
emlékszem,csak Poppy illatára. És a
mámoros boldogságra, amely elöntött.
(Jols Oliver: Egy kezdő kismama naplója)
215
Mire van szüksége egy
gyermeknek?
„Ha egy gyereknek megadjuk a tőlünk
telhető legtöbb szeretetet, kedvességet,
melegséget, tiszteletet és megértést,
akkor túl nagy hibát nem követünk el..”
(Jols Oliver: Egy kezdő kismama naplója)
216
Terhesség?
Áldott állapot!
Ne teher legyen, de áldott állapot.
217
Az orvoslás kihívásai a XXI.században
Egyénre szabott orvoslás
Egészségnevelés, egészségtudatos
magatartás kialakítására, mely befolyásolja a
jelenkori és a jövőbeni társadalom
egészségét és életminőségét
Fontos az aktuális felismerések, a tudás
közkinccsé tétele kisgyermekkortól
218
Irodalom (ajánlott)
Meleg Csilla (2001): Egészség. Lelki egészségvédelem és iskolafejlesztés. Pécsi
Tudományegyetem, Pécs.
Meleg Csilla (1999): Az iskolarendszer és az oktatás szerepe az egészséggel
kapcsolatos ismeretek közvetíté- sében. Új Pedagógiai Szemle, 4. sz. 64–75.
Aszmann Anna (1997): Iskolás gyermekek egészségmagatartása 1986–1993.
Anonymus, Budapest. 42., 62., 92.
Aszmann Anna és Németh Ágnes (2000): Nemzetközi riport: Fiatalok egészségi
állapota és egészségmagatar- tása, Országos Tisztifőorvosi Hivatal és Országos
Közegészségügyi Központ Család-, Gyermek és Ifjúság Egészségvédelmi
Főosztálya, Budapest, Kézirat.
Rókusfalvi Pál (1997): Az európai integráció emberi tényezői és a nevelés.
Valóság, 11. sz. 36.
Velkey, Sólyom, Vissy, Nagy: Gyrmekgyógyászati praktikum Springer 1994
Berkó P (szerk):Betegségek megelőzése és kezelése Akadémia Kiadó 2012
219
220