Transcript 9.tétel: Az 1-3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői
9. tétel:
Az 1 –3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői
Büky Béla: Az anyanyelvi képességek fejlettsége és továbbfejlesztése életkoronként (In: Büky Béla – Egyed András – Pléh Csaba: Nyelvi képességek – fogalomkincs – megértés. Tankönyvkiadó, 1984. 5–155. old.) Készítette: Héthy Mariann
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 1
VÁZLAT:
I.
A hangállomány továbbépülése II.
III.
Az első szavak, mondatok, szöveg A szupraszegmentális elemek IV.
A beszéd fejlesztése 1. tanácsok, tennivalók 2. a rossz beidegződések 3. a hangkapcsolatok, szóállomány, szókapcsolatok, mondatépítés 4. a beszélgetés V. A nem verbális jelzések
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 2
I. A hangállomány továbbépülése
– 1. éves korra, vagy az életkor 5. negyedévére a magánhangzórendszer teljesen kiépül.
Ezzel szemben a mássalhangzórend szer nem.
(A nehezen ejthető hangokat a kisgyermek másokkal helyettesíti, vagy egyszerűen elhagyja.) 9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 3
-
A gyermek általában először a zárhangokat (pl.: p, b, t, d, k, g) sajátítja el, majd a réshangokat (f, v, s, sz, z, zs), végül az affrikátákat (zár-réshangokat) (c, cs). Ám igen sok az egyéni fejlődési sajátosság is, pl. az r hang sok kisgyermeknél a legnehezebben ejthető hang, holott ez is a réshangok csoportjába tartozik.
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 4
-
II. Az első szavak, mondatok, szöveg
Az első szó megjelenése ált. az 5. negyedévre tehető (pl.: mama, papa,
baba
) Általában amit legtöbbször hall a gyermek.
-
Az első szerves mondat 15–24. hónap között tűnik fel. Először egyszavas mondatok, az ún. szómondatok.
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 5
-
Az indoeurópai nyelvekben a létige, nálunk a névszói-igei állítmány a legelső, amit a kisgyermek megtanul felépíteni (pl.: a ház nagy, ez róka stb.)
-
A ragok szerepe a következő, amit a kisgyermeknek igen gyorsan meg kell ismernie ahhoz, hogy önmagát ki tudja fejezni.
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 6
-
A Lengyel Zsuzsa féle vázlat (1981) a ragok jelentkezési sorrendjére: 1.
Tárgyrag:
-t 2.
Helyviszony:
-ba/be
(később -ban/ben) 3.
Birtokjel:
é
4.
Birtokos személyjel:
-m
(később -d, -e: tehát csak az egyes számúak) 5-6.
Többesjel/részeshatározó:
-k: -nak/nek
7.
Helyviszony:
-n
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 7
8.
Helyviszony:
-
ból 9.
10.
Helyviszony:
-ra/re
Eszközhatározó:
-val/vel 11.
12.
13.
Helyviszony:
-
nál/nél
Helyviszony:
-
ról/ről
Helyviszony:
-
tól/től
(Persze itt is megállapíthatjuk, hogy e fejlődésmenet sem 100%-os következetességgel érvényesül.)
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 8
-
- A logikai képességek fejlődése valójában más ütemű, mint a szoros értelemben vett nyelvi fejlődés.
A logikai fejlődés jóval megelőzheti a nyelvi, beszédbeli fejlődést.
A logikai és a nyelvi fejlődés szerencsés egybeesése tapasztalható a magyarban a tagadás fogalmának és kifejezésének tanulásánál.
A tagadás és tiltás fogalma igen korán jelenik meg a kisgyermekeknél.
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 9
-
A létige tagadására a magyarban külön ige szolgál: nincs.
(
Elrejtős játék: van autó – nincs autó)
A megjelenés időrendjében:
nem nincs sincs
-
A tiltást hamarabb megtanulja a kisgyermek, mint a nemlét fogalmát.
(Akaratának letörése, gátlása rossz élmény: – nem szabad, – ne csináld)
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 10
-
A minősítések nyelvi jeleit saját viselkedése minősítése kapcsán tanulja meg.
(jó-rossz fogalma)
A melléknevek szerepe elenyésző
( néhány szín megnevezése, jellemzően nem tudatos használata -
szép, csúnya
, mint az elfogadás, és elutasítás kifejezése még ritkábban állapot kifejezésére szolgáló melléknevek:
álmos
) 9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 11
-
A határozószók tanulását a szülők általában öntudatlanul is azzal segítik elő, hogy gyakran használják a szépen határozót.
A számnevek nem jelentenek önálló névszói kategóriát a kisgyermekeknél.
A névmások közül a mutató névmások játszanak igen fontos szerepet ebben az életkorban.
(A tárgyak neveit pótolhatja, sok tárgy közül meghatározhat egyet, ezt gesztussal is sokszor kíséri) 9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 12
„Azt kérem!”
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 13
-
A gyermek nyelvében a főnevek után a második leggyakoribb szófaj az ige.
A jelen idejű, kijelentő és felszólító módú, első és harmadik személyű igék a legelsők.
(A gyermek sokszor beszél magáról harmadik személyben.)
Az egyes szám második személyű formák általában a hangsúlyozott első személyű formák helyett állnak.
Pl.: beleüls’ rá akarok ülni (a hintalóra) 9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 14
-
A kisgyermekeknél általában a tárgyas igeragozási alakok korábbiak az alanyi igeragozásúaknál.
A felszólító mód csak inkább 2 éves kor körül használatos, ekkor is inkább csak egyes szám második személyben.
A múlt idő csak a kijelentő és felszólító mód jelen idejű formáinak elsajátítása után jelenik meg, s ekkor is csak harmadik személyű formában.
(Ez elment vadászni, ez meglőtte….) 9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 15
Időrend:
Mondat értékű szó tőmondat bővített mondat
(később)
mellérendelő mondat
(legkésőbb)
alárendelő mondat (Meggyes Klára)
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 16
III. A szupraszegmentális elemek
-
Az ún. szupraszegmentális elemek, a hangerő, a hangszínezet, a hangmagasság, tartam elsajátítása igen korai.
A gyermek a tónusból sok mindent kikövetkeztet.
A hangmagasság uralkodó hangfekvése a középfekvés. Jellemzője a kemény hangindítás, a szótagon belüli statikus, legfeljebb enyhén ereszkedő dallamgörbe. A legnagyobb változatosság az utolsó szótag dallammintájában figyelhető meg.
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 17
-
A kérdésfeltevés még nem jellemző, de az akusztikai jellemzői már megvannak.
(Előfordul az emelkedő dallamú felszólító mondat is.)
A játékkategóriához sorolható megnyilatkozások hangterjedelme általában jóval nagyobb, mint a közlési kategóriákhoz sorolhatóké.
továbbélését láthatjuk.) (Egy szótagon belül is nagy a dallammozgás, a szótagok között pedig expresszív. E nagy akusztikai változatosságban a gagyogás 9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 18
- Az 1 –3 éves gyermek egyik jellegzetessége, hogy beszéde a referenciális
(tájékoztató jellegű)
megnyilatkozás mellett számos konatív, azaz felszólító megnyilatkozást is tartalmaz.
(Ezek jellemzői még kidolgozatlanok, hibásak, de céljuk egyértelmű.)
A kisgyermekkori szöveg kategóriái: a) emotív, azaz érzelemnyílvánító
(gyakori)
b) fatikus, azaz kapcsolatteremtő c) poétikai
(versecske, esztétikus szövegrész ismétlése)
A metanyelvi (magasabb, logikai) funkció szinte teljesen hiányzik.
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 19
IV. A beszéd fejlesztése
1.
Tanácsok, tennivalók A legfontosabb tennivaló az, hogy a hangok a magyar nyelv szabályainak megfelelően vésődjenek, idegződjenek be. Első feladat annak megállapítása, hogy mely hangok a kevéssé kidolgozottak, bizonytalanok.
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 20
-
Ismételtessük vele ezeket a hangokat, akár úgy, hogy egy olyan meseszöveget állítunk össze, melyben ezek a nehezen ejtett hangok gyakran szerepelnek.
Kisgyermekek csoportos beszédjavításánál figyelembe kell venni, hogy az individuális anyanyelvfejlesztésnek ebben a korban sokkalta nagyobb jelentősége van, mint a későbbiekben, amikor a beszéd gyakorlottabbá válik.
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 21
-
Beszédpedagógiai céllal összeállított szövegekben oda kell figyelni arra, hogy a tanulandó hangzók egyenletesen forduljanak elő. A hangritkaságok
(Pl.:
pr -
betűkapcsolat)
gyakoroltatása többet árt, mint használ.
2. A rossz beidegződés Nagy veszély, mert a korrigálás hosszú ideig eltart!
a) beszédhibák: -
ritmuszavar (pl.: dadogás) pöszeség (pl.: raccsolás)
b) a hangadás zavarai
(ezek javítása orvos feladata) 9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 22
3. A hangkapcsolatok, szóállomány, szókapcsolatok, mondatépítés
-
A hangkapcsolatokat főleg szótestbe ágyazva gyakoroltathatjuk.
A szóállomány fejlesztésében az egyik legfontosabb az anyanyelvi rétegen belüli dajkanyelvi-gyermeknyelvi szókészlet.
(pl.: alukál, pancsizik, dádá, lábikó stb.)
memorizálni.
Ezeket a szavakat nem a gyerekek találják ki, a felnőttek adják a szájukba. Erre szükség van, mert e szókészleten keresztül tudja a kisgyermek az anyanyelv szavait lassan
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 23
-
A kisgyermek maga is gyárt önálló, senki által nem használt szavakat. Ezt a folyamatot nem szabad megakadályozni, de mindig meg kell adni az egyéni szavak anyanyelvi megfelelőjét. Így egy bizonyos „bilingvizmus”
(kétnyelvűség)
áll elő, ami egy áthidaló szerepű, egészséges állapot.
Mondatépítés szempontjából a gyermek ebben a korban még abban a fejlődési szakaszban van, amikor nehezen fogadja el, hogy a rendszerűség alól lehetnek kivételek
(pl.: én, de engem, hó, de havas) 9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 24
-
4.
A beszélgetés A szupraszegmentális tényezőket nem kell tanítani az e korú gyermekeknek. (Ezek folytonos jelek, amelyek a diszkrét jeleknél gyorsabban rögzülnek az emlékezetben.) A gyermek mintegy ösztönösen érzi, milyen hangerővel kell beszélnie, miként kell hangsúlyoznia, milyen hangszínt kell használnia.
( A kisgyermek hallásának fejlesztése igen fontos.)
Amikor a gyermek maga kezdeményezi a beszédet, a másik félre vagy saját magára való hatás a leggyakoribb cél. Önbátorítási nyelvi funkció.
) („Ugye jó lesz ha a piros kockát teszem ide? Azaz: 9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 25
-
Ebben a korban nagy jelentősége van a proxemikai mozzanatoknak.
A kisgyermekek között a beszélgetés csak bizonyos feltételek fennforgása esetén indul meg.
(Pl.: ha a gyakorlati cselekvés koordinálódása a partnerek között megtörtént.)
Az udvariassági üres beszéd még nem ismert e korúaknál.
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 26
V. A nem verbális jelzések
A felnőtt gesztusai, testtartási, proxemikai
(személyek között betartott távolság)
magatartásai annyira más természetűek, hogy a gyermeknek nem ezek utánzására, hanem saját ilyen jellegű jelzéseire kell hagyatkoznia.
(Nem csak a szellemi, hanem az izomrendszer egészen más természete is akadály a felnőttek teljes utánzásában. Ennek ellenére a gyermek saját gesztusai, mozdulatai, arcjátéka is gyakran jelzés értékű. Ez igen spontán. Ezek a gesztuális tevékenységek jelentőségükben eltörpülnek a hangos beszéd tanulásának szerepe mellett.) 9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 27
FONTOS!
Nem helyes az a nézet, mely szerint a kisgyermek által történő nyelvelsajátítás a nyelvi elemek passzív utánzásával megy végbe. Valójában a gyermek a nyelvi fejlődés során mintegy újraalkotja anyanyelve nyelvtanát.
9. tétel: Az 1–3 éves gyermek beszédtevékenységének jellemzői 28