Transcript Felső légúti fertőzések

A felső légutak gyulladásos betegségei általában fertőzéses eredetűek,
melyeket leggyakrabban vírusok, esetenként baktériumok okoznak.
Felnőttek és gyermekek között egyaránt ezek a leggyakrabban előforduló
kórképek.
Anatómiailag a
légutakat alsó és felső
légutakra osztjuk.
A felső légutak közé
tartoznak, az orrüreg, a
garat és a gége.
Az orrüreg (cavum nasi) csillós nyálkahártyájának feladata a levegő
megtisztítása, felmelegítése és nedvesítése.
A garat (pharynx) - a garatba nyílnak az orrüregek és fülkürtök, itt találhatóak
az orrgaratmandulák.
A gége (larynx) a légcső bejáratánál helyezkedik el. A garat felé a gégefedővel
(epiglottis) zárható.
Az orrnyálkahártya gyulladása - Rhinitis
Klinikailag akkor állapítható meg, ha a tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, gátolt
orrlégzés közül legalább két tünet napi rendszerességgel, fél-egy órán át
megfigyelhető. Leggyakrabban fertőzéses vagy allergiás eredetű.
Az akut rhinitis általában vírusos betegség, mely spontán, illetve tüneti
kezelés hatására gyorsan, legtöbbször 7 napon belül gyógyul. Vizes
orrfolyás, tüsszögés, gátolt orrlégzés a legjellegzetesebb tünetek. A
lehetséges kórokozók: rhino-, adeno-, influenza vírus.
Másodlagos bakteriális fertőzés esetén a tünetek elhúzódnak, az
orrfolyás gennyessé (purulens) válik.
Jellemző a tartósan gátolt orrlégzés és szaglászavar. Az érintettek szájon
át lélegeznek, így a garat nyálkahártyája kiszárad, fáj „kapar”, állandóan
ingerel. Bizonyos esetekben szövődményként orrmelléküreg-gyulladás
(rhinosinusitis) társulhat hozzá, amely fejfájással és arctáji feszítő
érzéssel járhat. Középfülgyulladás szintén társulhat rhinitishez.
Mi a cseppfertőzés?
A fertőző betegségek terjedésének az a módja, amikor a kórokozók
tüsszentés, köhögés után a levegőben szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva
a légáramlattal jutnak tovább. A felső légúti megbetegedések közvetlen
érintkezéssel is terjednek.
Torokgyulladás - Pharyngitis
A garat gyulladásos megbetegedése. Fertőzés következtében jön létre,
ritkán önálló kórkép, gyakran társul egyéb légúti betegségekhez, pl. orr
és torokgyulladás (nasopharyngitis), torok és mandulagyulladás
(tonsillopharyngitis).
Mi okozza?
Kiváltó oka vírus (70-80%), vagy bakteriális fertőzés.
Milyen tünetekkel jár?
Torokfájás - jellemző a nyelésre erősödő, de nyugalomban is jelentkező
fájdalom.
Étvágytalanság - az étkezéskor fokozódó fájdalom miatt.
Piros torok a garatot bélelő - nyálkahártya gyulladása miatt.
Hőemelkedés, esetleg láz - a szervezet válaszreakciója a fertőzésre.
Nyaki nyirokcsomók duzzanata - a szervezet immunrendszerének védekező
mechanizmusa a kórokozók elpusztítására.
Köhögés - a garatot bélelő nyálkahártya gyulladása miatt felszaporodott
váladék okozza.
A vírusos torokgyulladás tüneti kezelést igényel: torokfertőtlenítő
tabletták alkalmazásával, langyos, sós vizes toroköblögetéssel.
Hangsúlyozni kell, hogy mivel a felső légúti betegségek körülbelül 70
százalékáért vírusok felelősek, ezért felesleges, sőt káros
antibiotikum-kezelést alkalmazni. Antibiotikummal a baktériumok
pusztíthatók el, így használatuk a bakteriális felülfertőződés
kezelésében jön csak számításba. Diagnózis: klinikai kép, toroktörlet.
Amennyiben a beteg állapota nem javul, gennyes
mandulagyulladásra, középfül-, vagy arcüreggyulladásra utaló
tünetek jelentkeznek ajánlott orvoshoz fordulni.
Mandulagyulladás - Tonsillitis
Mandulagyulladásnak a torokmandula gyulladásos állapotát nevezzük,
amely gyakran jelentkezik a torokgyulladás kísérőjeként.
A tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis) legtöbbször
Streptococcus okozta heveny gyulladás. A mandulák elgennyedésével jár.
Jellemzően hidegrázással, magas lázzal, hirtelen kezdődik.
A tüszős mandulagyulladás tünetei: hidegrázás, magas láz, nyelésre
erősödő torokfájás, a mandulák vörösek és duzzadtak, gennyes váladék
és lepedék a mandulákon, lepedékes nyelv, étvágytalanság, rossz
közérzet, fejfájás, hányás.
A tüszős mandulagyulladás mindenképpen orvosi kezelést igényel. A
megfelelő antibiotikumot viszonylag hosszú ideig (10 napig) kell szedni,
figyelembevéve a beteg penicillin allergiáját.
Skarlát (scarlatina)
A skarlát, köznapi nevén vörheny baktérium – Streptococcus pyogenes –
által okozott akut fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjed. Lappangási
ideje két-nyolc, többnyire három nap. Tipikusan lázzal, hidegrázással,
hányással és garatgyulladással kezdődik, de fej- és hasfájás is kísérheti. A
láz akár 40 fokra is felszöket. A garat mélyvörös, a mandulák duzzadtak,
majd fehér lepedékesek. A nyelés fájdalmassá válik, és az állkapocs alatti
nyirokcsomók megdagadnak. A nyelv fehér lepedékes, majd a lepedék
feloszlása után fénylő vörös kiálló ízlelőbimbókkal „málnanyelv”.
Egy-négy nap múlva megjelenik
a jellegzetes élénkvörös kiütés
(exanthema), gombostűfej
nagyságúak, és sűrűek.
A leginkább érintett helyek a
hónalj és az ágyék, de az egész
testre is kiterjedhet, kivéve a
száj-áll háromszöget. A bőr
érdes tapintású.
A betegség kezdetét követő két hét múlva testszerte hámlani kezd a bőr.
Néha ez alapján állapítják meg a skarlátot, mivel a kiütés még nem elég
bizonyíték, hiszen vannak más betegségek is, amik szintén kiütéssel járnak, és
sok ilyen betegség vírusos. Emellett a kiütések esetleg allergiával is
magyarázhatók.
A betegség lehet súlyos magas lázzal, erős fájdalmakkal és kifejezett
kiütésekkel, de lehet enyhe is nyakfájással és kevés jellemző tünettel, sőt láz,
kiütések és a nyelv elszíneződése nélkül is jelentkezhet, emiatt nem is ismerik
fel mindig a skarlátot.
A skarlát jól reagál penicillinre, az antibiotikum-terápiát legalább 10 napig
alkalmazni kell. Emellett tüneti kezelést is végeznek, úgymint láz- és
fájdalomcsillapítást, és a nyelés könnyítését gargalizálással. A kezelés
idejére a beteget el kell különíteni. A skarlát ellen nincs védőoltás. A
kilátások jók, a legtöbb skarlátos beteg maradéktalanul és szövődmények
nélkül meggyógyul.
Nem felismert, antibiotikummal nem kezelt esetekben késői szövődmények
jelentkezhetnek. Ilyenkor a kórokozó már nem található meg a szervezetben,
a tünetek kialakulásában immunológiai okok játszanak szerepet. Ilyen
utóbetegség lehet a szívizomgyulladás, aminek következtében súlyos, életre
szóló szívbetegség is kialakulhat. Kifejlődhet vesegyulladás is, mely szintén
hosszú távú következményekkel járhat. A skarlát veszélyes következménye
lehet a reumás-ízületi betegség is. Az antibiotikus kezelés bevezetése óta a
késői szövődmények kialakulása nagyon ritka.
Köszönöm a figyelmet!