Transcript LOGISZTIKA - Debreceni Egyetem

LOGISZTIKA
Előadó: Dr. Fazekas Lajos
Debreceni Egyetem
Műszaki Kar
Logisztikai rendszerek
II. RÉSZ
A logisztikai rendszerek fejlesztésének alapjai
Logisztikai kontrolling
3. előadás
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A logisztikai rendszerek fejlesztésének
alapjai
A sikeres vállalatok stratégiája a
piacgazdaságban következetesen
vevőorientált, azaz a tényleges vevői
(piaci) igények felismerésén alapul.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A vállalati fejlesztéseket kiváltó főbb
tényezők kapcsolatai
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Az operációkutatásról
Általában operációkutatás gyűjtőnéven foglalják össze
a döntési, irányítási problémák megoldására használt
sajátos matematikai modelleket, módszereket,
diszciplínákat.
Ilyen módszerek pl.:
–
–
–
–
–
–
lineáris és nem lineáris programozás,
játékelmélet,
dinamikus programozás,
gráfelmélet,
készletgazdálkodás
valamint a mindezekre kiterjedő heurisztikus módszereket és
rendszerszimulációt.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Operációkutatás
• Az operációkutatás célja, hogy a vezetés számára a
rendszerek tervezése, szervezése és operatív
irányítása területén szükségessé váló döntések
meghozatala érdekében, a leghatékonyabb
műveletek megszervezésére és irányítására
vonatkozóan elméleti megalapozottságú
körvetkeztetéseket és javaslatokat adjon.
• Lényegében - különböző tudományos módszerek
segítségével - a lehetséges probléma
megoldásokra (változatokra) kidolgozott értékeket
hasonlít össze.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A modell
• A modell a rendszer egyszerűsített mása. A
modell alkalmas a vizsgált rendszerrel
kapcsolatban lehetséges változatok hatására
anélkül, hogy a változást a valóságban is létre
kellene hozni.
• A modellekkel való kísérletezés akkor is
lehetséges, ha a valóságos rendszer még nem
létezik, vagy a kísérletek a valóságos rendszeren
egyáltalán nem vagy csak túlzottan nagy
ráfordítások árán lennének végrehajthatók.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A heurisztikus módszerek
Például:
• brainstorming,
• morfológiai módszerek,
• egyes elrendezés tervezési módszerek,
• költség-haszon elemzés,
• egyéb értékelemzési módszerek.
Általános jellemzője, hogy nincs matematikailag
megalapozott egzakt elméletük, olyan definíciókat és
leírásokat tartalmaznak, amelyek többféleképpen
interpretálhatók  a kapott eredményről akkor sem
állítható, hogy az valamilyen szempontból optimális,
amikor ismeretes, hogy ilyen megoldás létezik.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A matematikai modellek
• olyan szimbolikus modellek, amelyek a rendszer
valóságos vagy feltételezett tényezőit és azok
összefüggéseit a matematika analitikus vagy
numerikus eljárásokkal kezelhető eszközeivel (pl.
függvényekkel, egyenletrendszerekkel,
differenciálegyenletekkel stb.) fejezik ki.
• E modellek a valóságos rendszer képmását
jellemzik és megmutatják, hogy a rendszerben
bizonyos körülmények között, bizonyos hatásokra,
bizonyos idő elteltével milyen változások mennek
végbe.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A modellszimuláció
• csupán a folyamatok utánzását végzi.
• itt egyáltalán nincs szó meghatározott, pontos
eljárásról, olyan algoritmusról, amely egy egyértelmű
megoldáshoz vezetne.
• Egyrészt statisztikai elosztás-függvényekkel, másrészt
véletlen számokkal dolgozik, tetszőleges empirikus
elosztás figyelembevételére is van lehetőség.
• A bonyolult struktúrájú sztochosztikus rendszerek többnyire ilyennek tekinthetők a logisztikai rendszerek,
illetve alrendszerek is - működése csak számítógépes
szimulációval elemezhető. CAD.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szimulációs körfolyamat
• Ebben bázisként helyezkedik el a kiindulási "kísérleti"
szimuláció, amelybe betáplálják a kiinduló adatokat
(megrendelések, kereskedelmi folyamat, áruelosztási
célok stb.).
• Ezután következik az értékelés, amelyből már
optimálisnak ítélt, kimenő adatokat kapják.
Amennyiben ezzel nincsenek megelégedve, ekkor
jutnak vissza a kiinduló modellhez. Mindez tovább
folytatható mindaddig, amíg az újabb értékelés
eredménye olyan optimum nem lesz, melyet, mint
kimenetet, a kimenő oldalon a megoldás
végeredményeként rögzíthetik.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A szimulációs eljárás főbb céljai
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Szimulációs körfolyamat
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A lineáris programozásról (LP)
• A korábbiakban említettek alapján a LP az
operációkutatásnak egy gyakran használt
módszere.
• A lineáris programozás lényege, hogy lineáris
egyenlőtlenségrendszereket oldunk meg
valamilyen célfüggvény figyelembevételével.
• Az egyenlőtlenségrendszer megoldását
„optimum”-nak nevezzük, amely a
megoldáshalmaznak azon optimális eleme, amely
eleget tesz a feladat szövege alapján felállítható
célfüggvény-kritériumnak.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Példa egy lineáris programozási
problémára (LP feladat)
Az egyszerűség kedvéért csak egy Szimplex
kétváltozós esetet fogunk bemutatni (léteznek
többváltozós LP feladatok is, ezek megoldása
azonban összetettebb-, több lépcsős- és
kicsivel bonyolultabb matematika eljárásokat
igényelnek!)
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Példa egy lineáris programozási
problémára (LP feladat)
Egy gyár két féle terméket gyárt: A és B.
Darabonkénti…
A
B
Eladási ár
1200
800
Önköltségek
500
400
Normaóra-igény
10
9
Alapanyag
szükséglet
6
3
•Normaóra kapacitás: 1600/év
•Beszerezhető alapanyag: 800/év
x, y > 0
1200x+800y
-500x-400y
Ezen
összefüggések
összessége a
célfüggvény
Ezen
feltételrendszer
egyenlőtlenségei
pedig a
megoldandó
egyenlőtlenség< 1600 rendszer.
10x + 9y
6x + 3y < 800
Matematikai modell: A-ból x db-ot, B-ből y db-ot termelünk.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Példa egy lineáris programozási
problémára (LP feladat)
• Feladat: határozzuk meg az évi maximális
nyereséget biztosító termelési tervet!
Keressük azt a c
• A matematikai feladat:
paramétert, amellyel a
megadott egyenesnek
10x + 9y < 1600
van közös pontja a
6x + 3y < 800
színezett tartománnyal
és az maximális (x-re és
1200x + 800y - 500x - 400y =
y-ra is egyszerre!!!)
(köv. dia)
= c  {max}
összevonás után a célfüggvény:
700x + 400y = c  {max}
y = -1,75x + c/700
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Példa egy lineáris programozási
problémára (LP feladat)
Az optimum alapján A = 100 (db) (az abszc. tengely)
és B = 66,67 :=67 (db) (ord. tengely)
Ez a program grafikájáról nehezen leolvasható,
számítással azonban ellenőrizhető!
Szaggatott vonalak: az
ER egyenlőtlenségei,
piros vonal: optimális
célfüggvény.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A -1,75 meredekségű
egyenesek közül a c ≈
241,66 paraméterű
egyenes az optimális
célfüggvény, az
optimum pedig a
jelölt kék pont.
Logisztikai kontrolling
•
•
•
•
•
A kontrolling nem része a logisztikai folyamatnak, illetve alrendszereinek, azonban
mint a gazdasági hatékonyságot elősegítő interdiszciplinaritás szerves része, több
lépése szorosan kapcsolódik a logisztikai közreműködéshez és annak módszereihez.
Már az ellátási, beleértve szolgáltatási folyamatokban végzett logisztikai
közreműködés egyik fontos funkció az értékelés.
Ezt a sokféle műveletet magába foglaló tevékenységet az utóbbi években a teljes
vállalati működés ellenőrzése céljára, mint a vezetést támogató rendszert tovább
bővítették és elnevezték kontrollingnak.
Ezek szerint segíti a vezetést, értékelő információk begyűjtésével és rugalmas
stratégiai döntésekben. Mindezt valós teljesítmény- és költséginformációk alapján
végzi.
A kontrolling, logisztikát támogatóan további feladatokat is ellát, és bázisszemlélete
ugyancsak a folyamatelemzést követi. Lényege, hogy értékelésének célja a jövő
tendenciáinak kutatása és javaslatok azok megvalósítása ezek között feltárja a
költségek keletkezésének okait és helyeit, megkeresi a szűk keresztmetszeteket a
folyamatok kapcsolódási pontjain, vizsgálja az emberi erőforrás problémákat, segíti
a közép- és hosszú távú tervezésben valamint a döntés-előkészítésben.
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
A logisztikai kontrolling céljai és
feladatai
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Összefoglaló:
(Logisztikai rendszerek – II. RÉSZ)
• A logisztikai rendszerek fejlesztésének alapjai
• Operációkutatás
• Modellek
• Példafeladat lineáris programozásra
• Logisztikai kontrolling
Debreceni Egyetem Műszaki Kar
Köszönöm figyelmüket!
Viszont látásra!
Debreceni Egyetem Műszaki Kar